Ezt én is tudom, de ebbõl a mondatodból indultunk ki:
"egy 2000mAh-ás akkuban annyi kivehetõ teljesítmény van holott lehet hogy 200mA van csak mert az akku nem tud valami oknál többet felvenni."
Egy - vagyis különálló - akkuról írtál, nem sorba kötött akkukról. Érdemes pontosan fogalmazni, mert nem mindegy. Vannak pl. olyan töltõk, amelyek egyszerre 2 vagy 4 sorba kötött ceruzaakkut töltenek, de olyanok is, amelyek külön töltõáramkörrel töltik az egyes akkukat. Kicsit másként kell használni a két fajtát.
De szerintem ne hasogassuk a szõrszálat, alapjában véve mindketten tisztában vagyunk a dolgokkal.
Igen, a mélykisülésrõl tudtam, de azért gondoltam rákérdezek. KB-nek sajnos nehéz gyerekkora volt (szigorú apa stb.), így ledorongolt engem, de sebaj, majd kiheverem valahogy. :-))
Sorba kapcsolást nem írtál, de így világos. Ni-MH-nél a mélykisütés is csak azért veszélyes, mert rendszerint több akkucellát használunk sorba kötve. Aztán ha van köztük egy gyengébb cella, akkor a többi azt elkezdi fordított polaritással "tölteni".
Félreértettél én azt írtam hogy szintre lemerítés után feltöltök akkut midegyiknél bekövetkezik a -delta U és háromm akkuban 2000 van egyben csak 350 mA. Ez a garnitúra nem feszültségesés miatt nem fog mûködni elsõsorban hanem mivel sorba vannak kötve az egyik nem tud áramot szolgáltatni mert kapacitáshiánya van.
Nem biztos, hogy csökkent a kapacitása. Lehet, hogy csak jópárszor túltöltötték és ennek hatására terheléskor többet esik a feszültsége. Ettõl még nem változik a kapacitása, de az eszköz az akku valamivel kisebb feszültségét lemerülésnek értelmezi.
Ha már összegyûltetek itt ennyi okos szaki, akkor azt mondjátok meg nekem, hogy a NI-Mh újratölthetõ vagy a Li-ion aksikat - ha nem használod - újra kell-e néha tölteni?
Ugyanis nálam az történt, hogy vettem újratölthetõ elemeket, mert olcsók voltak, és hadd legyenek, de sokáig nem használtam õket. Most, amikor újratöltöm õket nem sok szufla megy beléjük, mert secperc alatt lemerülnek.
Egen valóban -delta U a töltés befejeztét jelzi csak pld sokan azt hiszik ez azt is jelenti hogy pld hogy egy 2000mAh-ás akkuban annyi kivehetõ teljesítmény van holott lehet hogy 200mA van csak mert az akku nem tud valami oknál többet felvenni. Ezért csodálkoznak sokan mikor a "feltöltött" akku egy gépet nem mûködtet van feszültség de elegendõ áram nincs.
#108: A geostacionárius pálya 36,000 kilométer magasan van, onnan már csak jóval kisebb felbontás érhetõ el. De nem igazán gond a keringésbõl eredõ elmozdulás kiküszöbölése, már ha szükség van rá. Fogalmam sincs, konkrétan melyik megoldást alkalmazzák, de lehet elforduló tükörrel vagy akár OTCCD-vel (orthogonal transfer CCD, a CCD-n belül elektronikusan mindkét irányban elmozgatják a töltéseket) is. Igaz, ez utóbbiról még csak csillagászati távcsövekkel kapcsolatban olvastam.
Geosynchronous or geostationary satellite --- A satellite (usually for domestic communications or TV) whos position is constant relative to a point on the earth. An orbit of 22,300 miles above the equator causes the satellite to circle the earth at the same speed the earth rotates. [20]
Ez úgy tûnik, hogy "egy helyben" áll az égen. Így már nem annyira vészes a feladat :)
Ha jól emlékszem, LEO pályán kb. 8 km/s, ahol a Föld forgása sem okoz lényeges eltérést (max. 6% körül) a felszínhez viszonyított sebességben. Biztos lehetne, csakhogy ehhez sokkal több infó kellene, pl. a szenzor érzékenysége és egy pixel mérete a szenzoron, na meg az objektív gyújtótávolsága és fényereje. :)
A színekkel szerencsére általában nem kell törõdni, mivel többnyire külön szenzorok vannak az egyes színekhez, így a Bayer-rácsot el lehet felejteni.
Matekból sem vagyok jó :) nem lehetne ezt valahogy megbecsülni? Talán 6-8 km/s-el megy a mûhold? Egy pixelnyi elmozdulás már sokkal több dolgotól függ, hiszen nem mindegy a fényképezett terület nagysága sem, de ez lehetne 1 km*km mondjuk...
Áramgenerátorosan általában az olyan áramköri elemeket szokták meghajtani, amelyek U/I karakterisztikájában az üzemi tartományban egy meredek letörési feszültség található. Pl. Zéner-diódák vagy LED-ek.
De áramgenerátorosan töltik az akkumulátorokat is, természetesen figyelve a hõmérsékletet és a kapocsfeszültséget, továbbá a töltés befejezéséhez a delta V-t is.
A két megfogalmazás (a tiéd és a cikkbéli) tökéletesen azonos tartalmú, a kívánt áramerõsség ui. csak egy adott feszültségen fog kialakulni.
Mivel azonban a legtöbb áramkör feszültséggenerátoros meghajtást kíván, komplett mûködõ elektronikák pedig szinte kivétel nélkül ilyet kívánnak, ezért több értelme van feszültségrõl beszélni.
"A fotózók több mint 90%-a nem tudja hogy az optika vonalas felbontását nem lehet tervezni, ez egy teljesen adódó érték."
Azt hiszem, ilyet nem is írtam. Inkább úgy mondanám, hogy az objektív tervezésekor adódik egy elméleti maximum a vonalas felbontásra (legalábbis a képmezõ közepén), hiszen azt meghatározza a hullámhossz, az objektív fókusztávolsága és átmérõje, valamint kisebb mértékben maga az üveg.
Viszont lehet tervezni az objektív rajzolatát, hiszen azonos felbontás esetén is van lágyabb vagy keményebb képalkotás. Ezzel sincsenek sokan tisztában, ui. egy lágy és egy kemény rajzolatú objektívnek lehet azonos felbontása.
Ez a záridõtõl és az elmozdulás mértékétõl függ. Ha a záridõ alatt az elmozdulás kisebb a pixelek közötti távolságnál, akkor semmi baj.
Ha egyáltalán szükség van stabilizálásra, akkor az sokkal hatékonyabb, mint a szokásos kamerákban, mivel a mûhold mozgása pontosan kiszámítható elmozdulást eredményez a szenzoron, ellentétben egy kézben tartott kamerával. Maga a mûhold (vagy repülõgép) eleve stabilizálva van 3 giroszkóppal.
A fotózók több mint 90%-a nem tudja hogy az optika vonalas felbontását nem lehet tervezni, ez egy teljesen adódó érték. Gyújtótávolságot lehet tervezni fényerõt lehet tervezni de a felbontás mindíg adódó érték, nincs ilyen hogy nosza tervezzünk egy nagy felbontást az a lencsék összességébõl adódik.
"Egy hagyományos áramkör ilyen alacsony feszültséggel nem fog mûködni, ezért ki kell találnunk olyan megoldásokat, amik az alacsony feszültséget valami használhatóvá alakítják" - tette hozzá."
Nagyon hülye ez a villamosmérnöknek titulált valaki. Mûködni bármi feszültséggel soha nem fog, mert bármi csak megfelelõ árammal fog mûködni.
Számomra is felfoghatatlan, hogy hogyan csinálnak borotvaéles képeket mozgó tárgyakról vagy azokról álló tárgyakról. Gondolom ezért drágák az ilyen cuccok.
Tök hülye vagyok a fényképezéshez, de nem kell már az ilyen nagy felbontásnál "szinte" mozdulatlannak lennie a gépnek vagy nagyon nagy sebességgel készíteni a felvételt? Láttam már nagyfelbontású, de nagyon sz@r mosott képet és a kép készítõje is csodálkozott, hogy miért trágya a kép...
OK, akkor KillerBee fenekébe szúrják az aksikat meg a kapcsokat.
Én is csak az amatõr fotós szintjén értek hozzá - már ha ezt lehet hozzáértésnek nevezni -, de szerintem ezeknél a céleszközöknél nem a marketing a lényeg, ezért pontosan összehangolják a szenzor méretét, felbontását és az optika felbontását.
Az optika egyértelmûen meghatározza a szenzor maximális méretét, a pixelek méretét pedig meghatározza az objektív felbontása (vonal/mm). Az ennél kisebb pixelméretnek nincs értelme, mert csak a zajt növelné.
Sajnos nem értek a digitális fotózáshoz és az optikához igazán, de nem minden a megapixeleken múlik. A felküldött bolygókutató hol is "csak" 100 megpixeles.
Okosabb lettem. Amint látom, a legfejlettebb fényképezõgép Phase One P65+ és 60 megapixeles: 8.984×6.732 pont.
A Wikin szépen össze van foglalva az erdõtüzes téma. Még a fák törzsébe szúrt aksikról is szó van.
Persze ok, de ez pont egy ilyen speciális eset, amikor akkor van jel, amikor jelezni kell. A nõi logika szerint megy a folyamatos csevegés, és teljes csönd, amikor tényleg mondani kellene valamit. A lentikek szerint folyamatosan dudálnia kellene minden autósnak, és amikor veszély van, el kell hallgatni. A mentõ is akkor szirénázzon, amikor már hazafelé mennek vele beteg nélkül. Á, kezdem érteni :) ez vicc volt :D
Mondjuk az meglepett, hogy a Raytheon infrás mûholdján csak 16 megapixeles kamera van. Ennyi van egy profi fotós gépében is. A NASA infrakamerás mûholdjának még nem tudtam kideríteni a felbontását. Ezt használják erdõtüzek megfigyelésére is.
2 megoldás van: 1. le kell cseréni a fákat éghetetlen mûfákra 2. olyan fafajokat kell kitermeszteni, amelyek tûz hatására sok vizet eresztenek magukból, amely gyorsan eloltja a tüzet. ráadásul, oltanák az arra tévedõ vándor szomját is.
ingergazdag környezetben az emberi elme szinte szárnyra kap...
A megoldás igen egyszerû: mikor lemerül a berendezés áramforrása (persze most következetlen vagyok, hiszen alább valaki szerint ennek az áramellátási módnak épp az az elõnye, hogy nem kell hozzá akku), kikapcsolás elõtt gyorsan csinál egy kis erdõtüzet, amibõl feltöltheti az akkumulátorát.
Az a baj a "van tûz, van energia" módszerrel, hogy amikor nincs energia (=jelzés), nem tudom, hogy azért nincs mert nincs tûz vagy csak elromlott a jelzõberendezés. A "védelmi feladatokat" ellátó rendszereknél az OK állapotot mindig azzal jelezzük, hogy van jel. Ha a jel megszünik, akkor vagy esemény van, vagy mûszaki hiba, de mindenképpen ellenõrizni kell. Egyszerûen: 1. madárcsicsergés az erdõben - ez a normál állapot; 2. állapot: füst, gyors hõingadozás - tûz van, 3. állapot: az érzékelõ nem válaszol - lehet, hogy tûz van és elégett a berendezés, vagy csak simán meghibásodott.
Régebben sokat túráztam, de a turistautak mentén kevés sportszerboltot láttam. A bevásárló-központokban kicsit többet. Te a túrafelszerelést hol szoktad megvásárolni?
Ha szerinted izgalmasabb a bevásárló központban nézelõdni, akkor neked nem kell kirándulásra költened, mert túl kocka vagy és azt sem tudod, hogy melyik bolygón élsz vagy váltsad le a crt monitorodat. XD
Hol írtam én olyat, amit te mondasz? Évente kb. 3-szor megyek el venni valamit. Túrázni is szoktam.
Nem CRT monitorom van. (Mellesleg sokszor szebb a CRT.)
Másegyéb?
Ha mondjuk csak a tüzet kell figyelni, nem lehetne magából a tûzbõl energiát nyerni és abból dolgozni? Addig amíg nincs tûz, nem lenne semmilyen enegrgia tartaléka a rendszernek, viszont tûz hatására feltöltõdne és jelezne, mint az állat. Mondjuk egy sima jelzõ rakéta is megtenné ugyanezt, csak egy jó szempár kell hozzá egy vadul fürkészõ tekintet :D
Ha szerinted izgalmasabb a bevásárló központban nézelõdni, akkor neked nem kell kirándulásra költened, mert túl kocka vagy és azt sem tudod, hogy melyik bolygón élsz vagy váltsad le a crt monitorodat. XD Ha meg nem értesz magyarul az nem az én bajom. Használd a fejed, ha az eszed nem megy. Vélemény off. (:) Nekem nem fog fájni! (:)
Sõt, maga a füst is eltakarhatja a forrást! ICBM-nél is max. az idõjárás, de az sem játszik szerepet 13-14 km felett. Ott nem gond. A tûz viszont nem jön magasabbra.
Semmi különös nem lenne, végtére is csak haladsz a korral és nem várod be, míg kötelezõvé teszik. Az elõre menekülés többnyire bölcs dolog, minden elismerésem a tiéd.
Na, és akkor mi lenne? Ami szép, az szép. Tisztelni és becsülni kell, ha vannak olyan emberek, akik dolgoznak, magukon is. A szorgos méhecskék is tisztelendõk (nem plébánosok), ha a mézbe nem dugnak bele mérgezõ anyagokat.
A cikkben emlitett 'angol tudosok' mit is talaltak fel? -Azt, hogy a novenyekbol nyerheto elektromos energia? Nem, a citrom/krumpli alapu elemet meg altalanos isokolaban is tanitjak. -Azt, hogy hogyan lehet kis feszultsegbol nagyot csinalni? Nem, feszultseg sokszorozokat mar nagyon reg ota hasznalunk. (angolul charge pump a neve) -Azt, hogy hogyan lehet egy ilyen aramkort meghajtani egy specialis oraval? Nem, ezt kondenzatornak hivjak es kondenzator kisulesi idejevol szoktak idoziteni nagyon sok analog aramkort.
Amit kitalaltak, az az, hogy ha fognak egy taparamkort egy gyerekeknek keszult napelemes mikrorobotbol, napelem helyett beleszurjak a faba, akkor mukodini fog. Mar ameddig az elektroda vege az elo reszben van, ami kb. 1 ev, utanna a fa korbenovi. Nem igazan ertem hogy kaphattak erre penzt. (persze lehet, hogy cel nelkul kaptak, elkoltottek szorakozasra de kellett valamilyen bemutathato 'eredmeny') Az egyetlen tudomanyos eredmenyuk az, hogy a fa szovete es a fold kozott feszultsegkulonbseg van. (mondjuk ez minden elolenyrol ismert volt, de most konkretan tobb fafajtara is elvegeztek a vizsgalatot, legkozelebb valoszinuleg megnezik tartalmaznak-e vizet vagy szenatomokat)
Hát igen, egy normális pasiban a szép csaj maradt volna meg szép emlékként. A hozzád hasonló aberráltak meg a mûholdas megfigyelõrendszerre izgulnak...
Mindesetre a geostacc m.holdak kameráin is nõ a felbontás, mert ott is dúl a pixelháború.
A tegnikai részletekhez ennyire nem értek, de láttam egy amcsi holivudi filmet (nem is friss), amely arról szólt, hogy repcsiszerencsétlenség történt, és a hegyen elveszettt egy bõrönd pénz, és a hegyimentõket túszul ejtették a rablók, és a hegyimentõ srác csaját is túszul ejtették, és a srác ezt nem tûrhette szó nélkül, és a rablóknak volt egy laptopjuk, amelyre rákapcsolódott a mûholdra, és mindent látott a hegyen infrában, és a csajt így tudta üldözni, de persze a végén gyõzött a jó, és a zsák pénz szétszóródott e hegyi szakadékban, és a csinos csaj az izmos hegymászó srácé lett, én meg maradtam a mûholdas infrás megfigyelõrencerrel, mint szép emlékkel.
Na és többezer négyzetkilométeres látómezõnél sem úszható meg a scannelés, mert eg y100x100 km-es terület még mindig túl kicsi.
Azt sem árt figyelembe venni, mennyi mûholdra lenne szükség. Használható felbontásnál csak LEO jöhet szóba, ahhoz nagyon sok mûhold kellene. Geostacionárius pályáról meg semmilyen létezõ optika nem látja meg a tábortüzet.
Az a helyzet, hogy egy ilyen rendszer kiépítése jelenleg drágább lenne, mint az erdõtüzek okozta kér. A meglévõ kémmûholdak nem képesek az egész szárazföld egyidejû és folyamatos megfigyelésére, eltekintve attól, hogy a hadsereg nem szívesen osztja meg az eszközeit polgári szervezetekkel.
Szerinted az infrakameránál nem szempont a felbontás? Sõt a nagyobb hullámhossz miatt nagyobb objektívre is szükség van a látható fénynél meglévõvel azonos felbontás eléréséhez. Nextman jól írja, folyamatosan scannelnie kellene a kamerának, mert vagy áttekint többezer négyzetkilométert használhatatlan felbontással, vagy megfelelõ a felbpontás, de csak sokkal kisebb területet lát egyszerre.
Egyszer az egyik csávó feltalálta a gõzmodonyt. Az okosok viszont azt mondták, hogy az ember számára halálos az olyan sebesség, amely nagyobb, mint ahogy egy ló vágtázni tud.
Sõt! Az ügyeletes tûzoltó akár bulizhatna is (de no alkohol!), mert a rendcer SMS-ben küldené a mobiljára a vészjelzést. Utána már csak ki kellene vonulni a helyszínre ("deployment és "Action", majd "Mission accomplished" :-).
Részemrõl nem off, és nem ennyi. A lényeg az infrakamerán van. Az olyan forró pontokat kell érzékelni, amelyek hõmérséklete nagyobb, mint - hasamra ütök - 250 Celsius fok. A vulkánokat kiszûröm, meg a gyárkéményeket, az augusztus 20-i tüzijátékot és egyéb ilyen hülyeségeket, vagy kiszûri ezeket a Tûzoltóság, ahová befut a riasztás, ha új hotspotot érzékelt a rencer. A gond csak felhõs idõben lenne, de ha felhõs az ég, utána elég gyakran esni szokott az esõ, így annyira nem vészes a szitu.
Az ilyen rencer kiválóan érzékelné - természetvédelmi körzetekben - a tiltott tûzgyújtást és riasztana. 10 percen belül menne a medicopteres csapat, és zúdítaná a táborozók nyakába a dézsa vizet.
Na ez az ami nem így mûködik. A mûhold átláthatja az egész erdõt, de egyszerre csak egy kis részét tudja megfigyelni. Folyamatosan scannelnie kéne, akkor sem egybõl venné észre a bajt, a képelemzés is sokkal bonyolultabb probléma, vagyis minden szempontból több a költség, mint szenzorokkal. Fõleg, ha a szenzorok áramellátása ingyenes. Na off, részemrõl ennyi.
Látom megint nem fogalmaztam pontosan.:) Szóval annyit akartam mondani, hogy annak nincs értelme, hogy valaki kamerán keresztül árgus szemmel ellenõrizgesse az erdõt. Akár mûholdon, akár odatelepített kamerán keresztül. Ettõl sokkal jobb a szenzorok telepítése az erdõbe ezzel az áramellátási módszerrel, mert így a monitorozás automatizálható lenne.
Az erdõket nem lehet bekamerázni mind, akkor sem, ha a fa adja az áramot. Nem egyszerûbb fellõni egy mûholdat, amelyeik egyszerre figyeli a negyed bolygót? Már vannak ilyen mûholdak (bioholdak még nincsenek!), katonai célokra. Ideje lenne békés célokra is használni õket, vagy a testvéreiket.
Már bocs, hallottam, de én azon jorábbi hozzászólásokra válaszoltam, miszerint mennyi pénzbe kerülne az ûrbõl figyelni a fákat, vagy azért fizetni embereket, hogy a kamerákat lessék. Nos erre semmi szükség, nem a kamerán keresztül veszik észre pl. az erdõtüzet. Ettõl függetlenül persze nem tilos kamerákat telepíteni, én ilyet nem mondtam.
Nem vetted, hogy itt nem is cél az energetikai célú felhasználás? A "feltalálóknak" eszük ágában sincs energiatermelésre használni a fákat, annyira azért nem hülyék.
Az atomenergiával és a napelemmel nem érdemes összehasonlítani. Mindkettõnél elõre pontosan kiszámítható volt az elméletileg kinyerhetõ energia mennyisége és nem volt gond az "üzemanyag" (bomló atomok ill. elnyelt fotonok) fogyása.
A fáknál eleve kicsi a feszültség és nagy a belsõ ellenállás. A feszültség nem növelhetõ soros kapcsolással, mert az egyik elektróda mindig a talajba van dugva. A belsõ ellenállás is csak úgy csökkenthetõ, ha az egész fát teleszurkálod elektródákkal, de akkor meg belehal a fa. Az energiakivétel fokozása a fa életfunkcióinak csökkenését eredményezi, nem véletlenül van az a bizonyos pH-különbség.
Na meg az egész végeredményben a napenergia közvetett hasznosítása, mivel szegény fák is csak a nap energiájából élnek. Nem egyszerûbb és természetkímélõbb akkor eleve a fák kihagyásával hasznosítani a napenergiát?
mekkora satuság már azt mondani, hogy a kamerákat könnyebb ellenõrizni, mint a szenzorokat. Max bölcsésztõl fogadok el ilyen hozzászólást, de tõle se szívesen. A szenzorok akár automatikusan jelzik, ha baj van, anélkül, hogy bárki felügyelné õket. Akár még a tûzoltókat, különbözõ felügyeleti szerveket is automatikusan lehet így értesíteni.
Ilyen alapon biztonsági õrök sem léteznek, mert elalszanak vagy csak azért nem foglalkoznak a fákkal, mert nagyon, de nagyon felmenne a fa ipari termékek ára.
Ennek a mondatnak alig van értelme. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy kb. 5-10 perc után a zsúfolt bevásárlóközpontok kameráit figyelni valami hihetetlenül unalmas dolog, pedig ott viszonylagosan történik valami. Akkor képzeld el ezt egy IR szenzorral. Az idõ 99,999%-ban nem történik semmit.
Továbbá nem értem, hogy miért kell szerinted ember ide. Az ICBM indítások figyelõ IR tartámányban mûködõ holdak mindig is automatikusan jelenztek. Ez 30 éve mûködik. Az a gond, hogy egy kezdõdõ erdõtû, mint jelforrás nagyon gyér egy ICBM indításhoz képest és szinte bárhol felbukkanhat. Az ICBM esetén ez a silók esetén fix. telepítési helyeket jelentett. (A középhatótávolságú rakétákat a '80-as évek végén kivonták, az SLBM meg nem véletlenül gond, bár ott a sima tengerháttérrel nem nagy kunsz kiszúrni. Csak éppen nagy területet kell lefedni...)
Pedg csak egy nagy gödör kéne helyenként ahova összegyûjtik a sok hulladékot és leöntik kerozinnal és akkor meg sem kéne gxújtani, hogy nehogy tûzvész legyen. Egy repcsi teli tankjával 1 négyzetkilómétert simán ki lehet írtani vele, csak akkor nem nõ utána semmi 2-3 évig.
Kérlek magyarázd meg amit itt és elõtte írtál, mert teljességgel összefüggéstelen. Azt sem tudom, hogy mit akartál írni.
Röviden és tömören a technika adott, csak anyagi támogatás kellene hozzá. Azért a fent említett mûholdak nem a filléres eszközök és másra is készültek. Persze kettõs feladatot is simán elláthatnak. Azok a mûholdak, amik a jenki mezõdgazadási prognózishoz fotóznak épp olyan jól fotzóták a SZU-t is. :)
Minden új energianyerési módszer így indult, nem kell rögtön fikázni. Az elsõ eraktorok mndig többet fogyasztottak, mint termeltek, a napelemre is ezt mondták hog soha se lesz jobb számológépek üzemeltetésénél. És teszemazt több elõnye van ennek a módszernek. A fákban éjszaka is van potenciálkülönbség, amikor nem süt a nap. Olcsó, és egyszerû. És ha több energia kell, max. több fát ültetnek, és azzal kinek van baja?! Sok sikert a kutatásokhoz, és a hatékonyság növeléséhez!
Hozzáteszem, ha leég az erdõ, utána a talaj többet fog érni, mert feketébb lesz és lehet virágokat ültetni. XD
:D
Ilyen alapon biztonsági õrök sem léteznek, mert elalszanak vagy csak azért nem foglalkoznak a fákkal, mert nagyon, de nagyon felmenne a fa ipari termékek ára. Már megint az elsöbbrendûséget hozom fel, de nem is várok választ, mert tudom égejen le az erdõ, mivel természetes és szükség van rá, mert ezzel magyarázzák ki azt, hogy nem takarítanak. Pedg csak egy nagy gödör kéne helyenként ahova összegyûjtik a sok hulladékot és leöntik kerozinnal és akkor meg sem kéne gxújtani, hogy nehogy tûzvész legyen. Egy repcsi teli tankjával 1 négyzetkilómétert simán ki lehet írtani vele, csak akkor nem nõ utána semmi 2-3 évig. Túl egyoldalú ez a dolog ahoz, hogy még akár akármilyen automatikákat építsenek a fákba vagy a környezetükbe, hogy magukat ne gyújtsák fel, pedig az irány elv tetszik, hogy csináljunk egy nagy betegkórházat a természetbõl, úgy hogy minden rá van kötve az infúzióra, mert nem vigyázott magára, csakhát a fa nem tud magára vigyázni az emberrel szemben és ezért kéne nekünk foglalkozni velük és nem figyelgetni, mint a haldokló embert, de attól hogy figyelik, attól nem változik a helyzet. Ugyan úgy fel fog gyúlladni. Akkor meg mi értele lenne. Részemrõl ennek se eleje, se vége. Mondhatnám, hogy kevés az infóm a dologról, ami talán igaz is vagy tényleg nem csak én vagyok bolond.
Informatika és tudomány
