Nyugi emberek mindkettõtöknek félig igaza van, ma minden piac (legyen az média vagy akármi) manipulálva van, az alap a kereslet-kínálat amire jön egy nagy adag manipuláció van ahol ez csak kisebb mértékben tehetõ van ahol viszonylag nagy mértékben (a médiák ide tartoznak vagyis ott viszonylag nagy a manipuláció). Na de a lényeg ott van, hogy ott ahol nincs haszon ott nincs is manipuláció vagyis a hülyeségek nem annyira a manipuláció eredménye mert abban nincs haszon, a manipuláció eredménye az, hogy kimarad a lényeg, a híradóban a "nap legfontosabb hírei" olyan dolgok pl. ami egyáltalán nem fontos a nézõknek ami pedig fontos az nincs sehol. Nekem pl. a legnagyobb bajom a médiákkal amikor összeül 2-3-4 szupenagy felfújt agy és elkezdenek dumálni mint valami szakértõk, pedig szart sem értenek a dologhoz (nem, hogy most én értenék de annyit igen, hogy azt látom, hogy õk nem). Sajnos fõleg a magyar média (TV) ma tele van ezzel, más mûsort lehetetlen találni, mikor készített valaki utoljára valami érdemi mûsort Magyarországon? Nincs pénz? Hülye duma, ez a legkönyebb, legolcsobb és az igénytelen közönségnek megfelel mert igazi verseny NINCS tehát vagy nézed azt vagy nem nézel semmit. Ez egy szinten manipuláció (ahogy Epikurosz mondja) vagyis manipulálva van a média piac, de maga az adás maga a tartalom az a jelenlegi kereslet eredménye amely a manipulált médiapiac reflexiója. Sajnos ez a helyzet.
Persze meg kell említeni még valamit, a média és fõleg a TV ma egy komoly transzformáció közepén van, a technikai fejlõdés lehetõvé tette a TV cégek exponenciális növekedését (számban) viszont maga a társadalom nem volt képes ezt megfelelõ minõségel táplálni, ugyanis még mondjuk 30 évvel ezelõtt egy személy aki a TV-ben dolgozott számtalan szitán ment át és ami a Gauss eloszlást illeti a média üzletet kielégítõ tudásban és képességben a felsõ 2-3% juthatott csak be, ugyanakkor az emberek akik beszéltek a TV-ben egyszerûbb világról beszéltek tehát nehezebb volt valamit nem tudni mint ma. Ma persze a személyzetben már alig van a felsõ 2-3%-ból, a szélesedés eredménye, hogy átlagos sõt annél gyengébb emberek is munkát találtak a médiában, a kamera már úgy néz ki mint a szülinapi felvétel pedig 30 évvel ezelõtt minden kamera tudta mit és hogyan, ma nem. A mûsorvezetõk nagy része árnyéka a régi mûsorvezetõknek... stb. azért mert a mennyiség az ami most diktál, persze idõvel majd egy része felzárkozik, a gyengébbek majd kiesnek az üzletbõl és egy magasabb szinvonal váltja majd fel ezt a jelenlegi káoszt, persze olyan magas mint 30 évvel ezelõtt valószínûleg nem lesz soha mert abban az idõben a média TOP foglalkozásnak számított és a Gauss görbén elhelyezkedõk között a TOP embereket érdekelte, most már nem most a TOP emberek más pályát választanak... ez olyan mint 100-150 évvel ezelõtt a legtehetségesebb emberek iparosoknak mentek mert az volt az elérhetõ TOP, kevesen mentek pl. doktornak vagy valaminek ami az iparosok felett volt, ma nem megy már még a közepes tehetségû sem iparosnak, ezért is van az, hogy az iparos munka minõsége ma a technikai elõrehaladást is szem elõtt tartva gagyi a régi munkához hasonlítva... a produktivitás nagyobb de a minõség alacsonyabb.
A világ változik a média is változik a piac fejlõdik... szóval mondom nem lehet a múltat rávetíteni a jelenre hát mélg akkor a jövõre, ez amit én most itt mondta ez is elég naívan hangzik mert nem sok értelme van, relatív dolgokról van szó, úgy van értelme az összehasonlításnak de akkor sincs értelme az összehasonlítás céljának. Szóval ami van az van, alkalmazkodni kell hozzá, én pl. úgy szoktam, hogy vagy válogatom kivel beszélgetek, dolgozok, szórakozok... vagy ha ezt nem tehetem korlátlanul akkor megprobálom õket legalább azokról a dolgokról amelyekrõl nekem van valami tudásom tájékoztatni. Mondhatom, hogy elég sikeres vagyok ebben :) Persze megmaradnak a nagy absztrakt problémák... de ezeket õgysem tudom megoldani és még csak megváltoztatni sem tehát felesleges velük foglalkozni ezen a szinten, tanulmányozni ugyan nem árt õket mert jobban megértjük a körülöttünk való világot és történteket, de itt vége kell legyen mert ha tovább megyünk akkor fanatikus szélsõségesekké válhatunk... és az pedig egy kimondottan piszkos és büdös kis zsákutca amelyben nem kellene a rövid életünket tölteni.
lemerem fogadni, hogy te szupermikroszkoppal mar megvizsgaltad azt is, hogy letezik-e a neutron, proton es elektron. biztos nem csak azert hiszel bennuk, mert masok azt mondjak, hogy igen, letezik.
kedves okoska baratom. aruld mar el nekem, hogy te mi alapjan dontened el, hogy azok a dolgok, amiket irtam igazak e vagy sem? talan van egy idogeped, amivel visszautazol a multba? vagy rendelkezel egy sajat urhajoval, amivel kiutazhatsz a vilagurbe es figyelemmel kovetheted a bolygok mozgasat?
Ezt el is hiszem neked, a naivitásodat látva. A médiát nem a kereslet-kínálat szabályozza, aranyoska, hanem a manipuláció, amely mögött a pénz áll, amely mögött az érdekek bújnak meg. Cenzúra pedig van, meg polkorrektség, meg sok más is. Néha nézz ki a fejedbõl!
"Hja. Csak mivel a tudatlan emberekbõl van több (lásd konteó hívõk és társaik..) innentõl fogva a net, mint hiteles információforrás sokszor a hülyeség csúcsa..." a media az egy iparag (es ebbe az internet is beletartozik). ahhoz hogy magas beveteleket erjenek el, olyan dolgokat mondanak vagy mutatnak, ami az embereket erdekli. ha pl magas a ciganybunozesrol szolo musorok nezettsege, akkor orrba szajba azt fogjak mutogatni, hogy melyik cigany hany magyart olt meg. most epp az a nepszeru, hogy a ciganyok jomodu trefalkozos emberek, igy ezt mutogatjak. az interneten is ugyanez van. ha latjak, hogy az embereket az agresszioval kapcsolatos hirek erdeklik, akkor abbol lesz sok, ha pedig a vidamparkok erdeklik, akkor pedig abbol. a tv felhozatala ugyanolyan vegyes, mint az internete. az abszolut realis dolgoktol a total valotlanokig minden megtalalhato mindkettoben(termeszetesen radio, ujsag es egyebekben is). az hogy ki mit hisz el ezekbol csak a koritestol es a beallitottsagtol fugg. pl altalaban a szellemi vetelkedoben elhangzottakat konnyebben elhiszik az emberek, mint pl a szellemvadaszos musort. pedig hat ki a picsa tudja azt leellenorizni, hogy par szaz eve valoban az a zeneszerzo irta e azt a muvet, vagy hogy a vilaghaboruban kik harcoltak es hogy a naprendszerunkben melyik bolygo melyik korul forog. hat en tuti nem.
szerintem kar volt ezt a tanulmanyt csak az internetre leszukiteni. a szoban hallott dolgokkal is ugyanez a helyzet. meg ha valaki olvas valamit az ujsagban, vagy lat valamit a tv-ben, vagy lat/hall valamit az utcan, stb. csak hogy egy trivialis dologot emlitsek: tegye fel az a kezet, aki tobb helyen is utanajart azoknak a dolgoknak, amiket az iskolaban tanitottak.
Marhaság. Az emberek mindig hiszékenyek voltak. Mi is volt 1938-ban az Orson Welles féle Világok háborúja kapcsán?
Vannak olyan néprétegek (sajnos azt kell mondjam ez az átlag) akik mindent elhisznek csak a Tv-bõl jöjjön az információ. Mûsort nem nevesítek de a kereskedelmi adókról lenne szó. A minap levittem a gyerkõcöt a játszótérre és amíg homokozott belehalgattam egy két beszélgetésbe ami a szülõket illeti. Nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek, de mivel amit hallottam az a magyar valóság, ezért "könnyeimet törölgetve" értem haza. Azt a sötétséget ami ott volt az hihetetlen. Mikor a varjú elrepült felettünk, olyan volt mint a villámlás. Szerintem nekik teljesen mindegy, hogy az újság, Tv, internet, rádió vezeti õket félre.
vajon vizsgálták a nõi nem 0-199 éves korig terjedõ kortartományát blikk/kiskegyed/õnagysága/nõi lap ügyben? aki BÁRMIT BÁRKINEK elhisz manapság - legyen a legnagyobb presztízzsel rendelkezõ sajtóorgánum a világon, vagy "mo legnépszerûbb hetilapja" az - szerénytelen véleményem szerint - BALEK!
És amely nagy részben a nem monetáris gazdaság(i csere) eredménye, vagyis az amit nem irnak a GDP-be és nem fizetünk rá adót :) viszont a fejlesztõk azért irják mert õk is szoftvert kapnak cserébe (persze nem mind, vannak fizetett open source fejlesztõk is, de õk is támaszkodnak erre a modelre vagyis õk is a fizetés melett hasznot látnak mások munkájában is.) Zárt forrás esetén ez inkább fordítva van, ott vagy te írod meg vagy megveszed a piacon, tehát nincs pénznélküli csere.
A nyilt szoftvert meg azért említettem mert a tudás alapú post-industrial társadalomról és gazdaságról beszéltem amelynek az Open Source az egyik elõfutára és amelyre jellemzõek azok a dolgok, hogy nem rivális eszköz amely tudás alkalmazásának az eredménye, amelynek értéke annál nagyobb minnél többen használják és amelyhez úgy is hozzá lehet férni, hogy nem veszünk részt a produkcióban sem mint termelõk sem mint vásárlók.
Ezek nem potyautasok amirõl te beszélsz az politikai (és nem piaci) módszerekkel biztosított jövedelembõl élõ emberek és inkább a parazita vagy roszabb esetben a ragadozó szó illik rájuk ha ezt szándékosan teszik vagy szerencsétlen szegény emberek ha valami okból nem tudják produktívan eltartani magukat (mert ilyen is van azért sok).
A potyautas az aki a köztulajdont úgy használja, hogy nem járul hozzá annak finanszírózásához, pl. nem fizet adót vagy esetenként magántulajdonban levõ eszközöket is használ ingyen, pl. olvas az ablakom elõtti fénynél, hozzájárulás nélkül alkalmazza a nyilt szoftvert, letölti az mp3-at a netrõl stb. tehát egy nem monetáris vagy nem monetáris gazdasági csere része de úgy, hogy nem nem járul hozzá a produkcióhoz habár mondom a nyilt szoftver esetében a prosumer (PROducer conSUMER) amit maga Alvin Toffler ismertetett elõször velünk mégis betölt egy olyan szerepet amely pozítivan befolyásolja a fejlõdést még akkor is ha közvetlenül nem vett részt a produkcióban.
NEM mondtam sehol, hogy ezek a potyautasok feltétlenül negatívak sõt azt mondtam, hogy legtöbb esetben NEM. De látom nem egy dologra gondoltunk, tehát nem is fontos. Mégis, hogy válaszoljak a kérdésedre a felsorolt könyvek közül nem emlékszem, hogy valamelyik ezzel a témával foglalkozik de azt, hiszem nem.
Tök felesleges ide keverned a nyílt szoftvereket, mert nem ide tartoznak. Aki ingyen szoftvert használ, attól még fizet a boltban a kenyérét, sõt, általában van munkahelye, nem élõsködik a társadalmon. Én 2-féle potyautasra gondolok: 1. hazai, segélyeken élõ, dolgozni, a társadalomba integrálódni nem is akaró - ez a legveszélyesebb 2. külföldrõl jött ember: 2a. vagy tõkét hoz, vagy csak szaktudást, vagy csak tisztességet, és hasznára van Mo.-nak 2b. idejön, koptatja az aszfaltot, használja az infrastruktúrát, de csak élõsködik rajtunk, vagy mert üzérkedik, spekulál, vagy a behozott pici tõkét jóval meghaladó, durván meghaladó nyereséget kisíbol az országból
Persze, hogy van... általában úgy, hívják, hogy magántulajdon ahol csak lehet :) egyébként amikor pottyautasról beszélünk említeni kell, hogy csak akkor gond ha a Pareto hatékonyságot hátráltatja, vagyis ha megakadályozza vagy negatívan befolyásolja az érték termelését, ami szerencsére sokszor nem eset. De nem értem miért kérdezed itt ezt, habár értem, hogy a tudás gazdaságban miért fontos ez a kérdés, egyébként az Open Source egy szép pelda, nem azért van, hogy ingyen szoftver legyen hanem azért, hogy együttmûködve hatékonyabb szoftverünk legyen, persze itt is sok a pottyautas (aki csak ingyen letölti), de szerencséere nem korlátozzák az értéktermelést, sõt õk is értéket termelnek mert minnél több helyen használják a szoftvert annál jobban fejlõdik. Minnél többen használják (még ha pottyautasként akkor is) annál nagyobb az értéke, annál több probláma megoldásánal alkalmazható annál jobban kombinálható ami ugye klasszikus gazdasági cikkek esetében nem annyira igaz. :)
És persze... az új a végén mindég gyõzedelmeskedik a régi felett, de az nem jelenti, hogy a régi harc nélkül feladja... :)
Egyébként ezt ami történik röviden úgy hívják, hogy a csökkenõ nyereség - haszonérték törvénye (law of diminishing return), és ez mindég igy volt, csak valamikor évszázadok vagy évtizedek alatt csökkent a küszöb alá most meg hónapok vagy napok alatt, valamikor a dédunoka is azt csinálta mint az öregapa, ma meg egy ember életében többször kell, hogy "szakmát" váltson, valamikor a jövedelem forrás nem a tudástól fügött hanem a munkától és a tõkétõl (föld, szerszám, ló) ma a tudástól, a gazdasági klímától stb. Valamikor a munkahely egy életre szólt ma pedig már sok esetben project-ról project-re. Társadalmunk fejlõdése és a jövõ fele vezetõ út egyértelmû, de ez az út nem egyenes és nem tudjuk mikor érünk oda és útközben hány akadály és visszafordulás lesz, de egy biztos, ha akarunk gyorsan elõre haladni akkor nem a multat kell siratni hanem az elõrálátható jövõhöz kell adaptálodni. És egy biztos a csökkenõ nyereség törvényének érvényesülése nem csökkeni fog hanem növekedni, az igazi érték az emeberben a hajlékonyság és a gyorsaság lesz és ide egy más egy új mentalitásra van szükség nem pedig a régire.
Az emberek és a társadalom (átlagban) ma sokkal okosabbak mint akármikor ezelõtt (persze más világhoz más tudásra is van szükség), a TV és az Internet csak láthatobbá teszi a butákat és a hülyeséget, de nem szabad elfelejteni, hogy hülyeség azelött is volt. Az ami viszont egy látszolagosan buta világot varázsol elébbünk az a világunk bonyolultsága és nagysága amelyben sokkal nehezebb eligazodni mint régen az egyszerû és kicsi világban volt (ezért néz ki majdnem mindenki butának, hölyének pedig nem az), vagyis ma relatív sokkal több tudásra van szükség, hogy egy átlagos életet éljünk és még többre, hogy átlagon felettit (kivétel azok akik más úton érnek oda) mint néhány évtizeddel vagy évszázaddal ezelõtt.
Egyébként a lehetõségek köre óriásit nõtt de nem ott ahol azelõtt voltak (ott inkább csökkentek), aki tudja, hol vannak az új lehetõségek az gyõzhet aki viszont nem az biztos veszít, ha okos ha nem. Beszéltem már okos emberekkel (profeszorokkal) akik egyáltalán képtelenek eligazodni a jelenlegi világban és környezetben (és erõvel egy elmúlt világot keresnek) és olyan embereket is láttam akik viszonylag sokkal kevesebb (de megfelelõbb) tudásal vigan élik életüket.
Tudjátok az úgy van, hogy az internet még csak fenyegeti (?) a józan ész használatát, míg a TV már évtizedekkel ezelõtt legyõzte azt...
Kis részben ugyanis a Venus Project az egy "téves megvalósítás" a hangsúly ott a "központi" tervezésen van (by design), ez itt viszont nem azt akarja mondani, hogy mit és hogyan, hanem egy olyan környezetet akar teremteni amelyben az emberek szabadon élhetnek és együttmûködhetnek egyértelmû szociális szabályok alapján (by action). Az elsõ (Venus Project) a naív technokrácia megvalósíthatatlan szüleménye, a másik (a Charter City) valós már többé kevésbé megtörtént sikertörténetek formalizásása (Hong Kong és a jelenlegi Kínai gazdasági és társadalmi "transzformáció" alapja) és nagy mértékben hasonlít F.A. Hayek "spontaneous order" féle társadalmára habár néhány dolog tapasztalható benne ami attól nagyon eltérõ... dehát semmi sem tökéletes.
Mindenki tudatlan csak más más témákban... egyébként a tudás is relatív, és itt is a relatív csoporton vagy akár társadalmon belül érvényesül a normál vagy más néven Gauss elosztás. Tehát nincs olyan, hogy a "többség tudatlan". Aztán azt sem szabad elfelejteni, hogy az információnak és tudásnak van két nagyon fontos tulajdonsága (több is de ez a kettõ extra fontos): 1. hasznosíthatóság és 2. lejárati idõ (elavultá válik), és ezek elengedethetetlenek amikor az a téma, hogy valaki tudatlan vagy sem (persze az adott témán belül).
Most ugye más dolog az úgynevezett alapmûveltség de az is relatív és ott is érvényesül a Gauss elosztás, ott sincs többség. Ami viszont a hívõket illeti (konteó vagy akármi más) ott nem annyira a tudatlanság érvényesül (persze sok esetben a témában tudatlan emberekrõl van szó de ez csak azért van igy mert azok az emberek akik tudása hasznósítható és értékesíthetõ általában nem rendelkeznek felesleges idõvel és ezért ritkán részei az ilyen opcionális közösségeknek) mint amennyire a téves, megalapozatlan információ és persze a valamihez való tartozás élménye, mert az élmény az emberi élet nagyon fontos része, olyan mint a szerelem amikor benne találjuk magunkat a logika és értelem és minden amit tudunk egy távoli kis pont lesz amivel akkor nem igen foglalkozunk, sõt ha valaki aki akár nagyon közeli is hozzánk rámutat a logikára és értelemre általában megsértõdünk vagy akár ellenségnek is tekintjük azt. De ehhez az Internetnek semmi köze.
Õ, így meglehetõsen tájékozatlanul, és szociológia terén is csak kevés tudással (1-2 könyv) rendelkezve nekem a Venus Project jut eszembe arról amit írsz. (Vagy a Korszellem Mozgalom) Érdekes...
Hja. Csak mivel a tudatlan emberekbõl van több (lásd konteó hívõk és társaik..) innentõl fogva a net, mint hiteles információforrás sokszor a hülyeség csúcsa...
Már attól függ mit értünk társadalom alatt... globális társadalom csak egy van, persze nem uniform, léteznek benne különbözõ rétegek, közösségek, kulturák, szubkultúrák stb. Fejlõdése pedig nem lineáris, néha egy picit elõre megy, néha hátra (ez a jelenlegi transzformáció sem lineáris és nem is egyformán történik minden rétegben minden országban, pl. az USA óriási kereskedelmi hiányát is magyarázni lehet a post-industrial vagyis az információ társadalom felé való transzformáció különbözõ fokozatairól, röviden az USA már nem képes versenyképesen elõállítani sok terméket és másoktól kell megvegye azoktól ahol az információ társadalom még egy kicsit késík, de nem képes ezeknek eladni a saját elõre haladott információ társadalmának sok esetben kézzel nehezen fogható de magas értékû és magas árú termékeit, vagyis venni kell nekik anyagi árút/Értékeket de nem tudják és nincs is nagyon kinek eladni a szellemi értékeket amelyeket nagy mértékben termelnek, pl. szoftver, kutatások eredményei stb. aminek óriási mértékben csak a belsõ piac áll rendelkezésre és néhány hozzájuk hasonlóan fejlett ország piaca ami viszonylag kicsi. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy egy teljesen más értékrend tárul elénk amelyben a tõkének már nincs akkora marginális értéke mint azelõtt és inkább a tudás az ami különbséget tesz a tõke és munkaerõ eredményes vagy eredménytelen alkalmazása között, és ezt a tudást nem annyira könnyû a klaszikus értelemben mérni, pénzügyi rendszerbe tenni és értékelni, és a tudás nem rivális gazdasági eszköz)... lokális társadalmakat általában közösségeknek szokták nevezni... egyébként én idealista? ... ez tényleg vicc :)
Mit lehet tenni... nagyot változtatni nem lehet, kicsit viszon lépésrõl lépésre igen... egy lehetséges megoldás pl. Paul Romer Charter City elképzelése, http://www.ted.com/talks/paul_romer.html, hiszen a fejlõdéshez cserére van szükség, együttmûködésre, szabadságra... persze szükség van megfelelõ politikai és sociális intézményekre is, na ez az amit nehéz létrehozni fõleg a társadalom elmaradott rétegeinek. Na de nem vagyok én még elég okos, hogy a kérdésedre választ adjak és valószínûleg soha nem is leszek :)
Te még mindig egy idealista, naiv nagy gyerek vagy. Olyan nincs, hogy társadalom. Jelenleg párhuzamos társadalmak léteznek, van egy fejlõdõ rész, és vannak elmaradott, retrográd részek. Kérdés, hogy melyik fog nõni.... Vannak olyan rétegek, amelyeket sem erõszakkal, sem szép szóval nem lehet fejlõdésre, de legalább normális életvitelre rábírni. Ilyenkor mit lehet tenni?
Alapjában arról van szó, hogy az Internet még most is csak egy kezdetleges valami, olyan mint a ZX Spectrum vagy a C-64 volt annak idején, jó szuper de az ami 2ö év múlva lesz azt ma nehezen tudjuk elképzelni. Egyébként az Internet nem tud gyorsabban fejlõdni mint maga a tudás alapú gazdaság, persze nem igen tudok elképzelni jobb eszközt a "harmadik hullám" - kezében, de ez az eszköz valójában az ami talán a legtöbbet fog fejlõdni utközben.
Epikurosz most majd kritikával jön, hogy már megint olvasok :) de ajánlom Alvin Toffler könyveit és persze Fritz Machlup, Polányi Mihály, Karl Popper, F.A. Hayek és miért ne akár Joseph Schrumpeter mûveit is akik sokat irtak a tudásról és a tudományal kapcsolatos dolgokról, és a tudás valamint az információ jelentõségérõl a szociális és gazdasági életben, röviden a transzformációról vagy ha úgy akarjuk szociális/gazdasági forradalomról ami most történik vagyis aminek többé kevésbé az elsõ felében járunk, és amit annyira nehezen és naivan értenek meg a konzervatívok is és "progresszivak" is. De amikor ennek a transzformációnak vége lesz, társadalmunk annyira fog különbözni az elmúlt 100 évben megszokottaktól mint amennyire a 20. század társadalma különbözött a 13. század feudális agrártársadalmától (vagy akár még ennél is nagyobb mértékben).
Most akkor érttitek ugye, hogy miért ismétlem néha rögeszmésként a Józan Paraszti Ész fontosságát?
Az internet egyébként még mindig megbízhatóbb a legtöbb információforrásnál, mert itt gyorsan utána tudsz nézni a legtöbb dolognak.
Igazából, az információk szelektálását és értékelését kellene jobban elsajátítani.
Mindenkinek egyenlõ esélyt a félretájékoztatásra!
Síklaki Istvánnal, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánhelyettesével 100% egyetértek. Egyébként az Internet egyáltalán nem tartalmaz nagyobb arányban téves információkat mint a "tradicionális" médiák pl. TV, rádió, újság, folyóiratok és akár a könyvek is mert azokban is sok olyan dolgot lehet találni amitõl a józan ész és fõleg a kritikus racionalista elszédül.
Az internet fenyegeti a totális agymosást. Mivel már nem korlátozott médiumokból lehet csak tájékozódni, fáj a hatalomnak hogy nincs fullos kontroll... Az újságok és a tv valószínûleg több valótlan marhaságot állít/vagy hallgat mint a net... Mint amikor a híradóban már elõre rászistáznak, nem mondják meg hogy a lincselésnél vagy két család összeszólalkozásánál sötétbõrüek voltak az illetõk, ellenben ha egy rézbõrûrõl bármi rosszat mondanak, már meg a rászistázás. Meg ott vannak a médiahisztik pl a h1n1, ami enyhébb mint a sima influenza, mégis olyan hisztit csináltak, hogy mostmár diáklányokat köpnek le a buszon, mert mikor köhög azt hiszik biztos h1n1...