a: igaz, de ugyanakkor pár elektron <> elektron ÉS "lyuk" párosok amelyek a hír alapján speciális tulajdonságokkal rendelkeznek. b: ez nem tudom hogy jött ide, ráadásul ilyen formában nem is igaz
A kapcsolási idõt meg csak te hoztad fel. Nem szerepel sem a hírben, sem az én hozzászólásomban. Ha az oda vissza alakítást meg tudják spórolni (ahogy azt a hírben írják), akkor már pusztán a jelátviteli sebesség miatt is gyorsabb lehet egy ilyen technológián alapuló chip.
a) pár elektron <> elektron pár b) az elektron többlet/elektron hiány párt hívják feszültségnek
"nem jelenti azt, hogy az excitonokat felhasználva ... sem jelent sebességnövekedést"
Az, hogy egyetlen félvezetõ rétegen valósították meg a 3 funkciót, még nem jelenti azt, hogy a vezérlést végzõ tranzisztor kapcsolási ideje rövidebb lenne, mint a hagyományos áramkörökön találhatóak. A jelátviteli sebesség lehet gyorsabb, de maga a kapcsolási idõ nem. (kivéve ha mélyhûtik az elektronikát, de akkor a hagyományos rendszerek is képesek gyorsabban mûködni)
Nos nem értek annyira a témához, és pusztán a cikkben leírtak értelmezésére hagyatkozom, de ez alapján NEM elektron párok, hanem elektron és elektron hiány ("lyuk") páros együtt képezi az excitonokat.
Az meg, hogy leírod, hogy hogyan lehetne ezeknek a mûködését megvalósítani x db különbözõ alkatrészbõl, amelyek használata valóban nem jelentene elõrelépést, nem jelenti azt, hogy az excitonokat felhasználva (amelyek a hír szerint ezt a fény-elektron transzformációt nem külön machinációnak köszönhetõen tudják megtenni, hanem pusztán természetükbõl adódóan, felteszem jóval egyszerûbb, olcsóbb, gyorsabb módon), sem jelent sebességnövekedést.
"gyakorlatilag nincs szükség a fény elektronimpulzussá való átalakítására"
"Az excitonok negatív töltésû elektron és pozitív töltésû "lyuk" párok"
Azert ez nekem elektronimpulzusnak tunik, csak eppen par darab elektronbol all, amit kulso elektromos mezovel lehet vezerelni. Gyakorlatilag egy napelem, egy tranzisztor es egy led csak egyetlen felvezeto retegben. A napelem resze elektronokat allit elo, amiket vagy hagynak rogton visszalakulni fennye vagy nem. Ez kb. egy folul napelem, alul led tomb felvezeto, ami a kulso feszultsegre vagy atviszi a bejovo fenyt vagy nem. Viszont az atalakitas miatt nem lehet gyorsabb mint egy hagyomanyos tranzisztor.
Aláraksz 1 deszkát (hõszigetelõ), és beborítod egy lavórral (fény nem hatol át rajta). Mivel a holdon nincs légkör, ezért semmi se lesz ami a lavór hõjét az eszközhöz vezesse, ezért az marad kb -270 fokos.
"gyorsaságának kulcsa az excitonok azon tulajdonságában rejlik, amivel egyszerre viselkednek fotonként és elektronként, így gyakorlatilag nincs szükség a fény elektronimpulzussá való átalakítására"
igen, nincsenek kráterek, amiknek a falánál árnyék lehet, plusz nem gömb alakú, hanem valami 4 dimenziós alakzat, ami minden felét a Nap és a föld felé fordítja
Ez a technologia csak egy forditott forditott optocsatolo. Az optocsatoloban arambol lesz feny, amit visszaalakitanak aramma, igy elektromosan elvalasztodik a ket aramkor. Ez az uj keszulek fenybol csinal aramot, majd ujra fenyt. Gyakorlatilag egy napelem, egy kapcsolo tranzisztor, majd egy led osszeepitve. Ha eleg ugyesek, akkor akar mindket bemenet lehet feny alapu, ekkor a vezerlo bemenet adja a kapcsolotranzisztor taparamat. A megoldas se nem gyorsabb, se nem jobb mint a hagyomanyos tisztan elektronikus rendszerek. A lenyeg pont az lenne az uj fotonikus rendszerek eseten, hogy ne legyen benne semmilyen elektromos komponens.
nincs a Holdon árnyékos rész. tudod miért van telihold meg újhold? amikor az újhold van, akkor a Földrõl látható felén van árnyék, amikor meg telihold van, akkor azon a felén van a fény.
holdbázison csak ki kell rakni egy árnyékos részre és had szóljon..
Ez a "mínusznagyonsok fokon már bevált, most már csak szobahõméréskleten is mûködõ változatot kell belõle csinálni" dolog ismerõs a szupravezetõktõl. Attól félek ez is valami hasonló lesz, és maximum csak nagyon speciális eszközökben lehet majd használni.
Ez még odébb van, talán majd a playstation4be kerülhet ilyen proci...
http://www.easysurf.cc/cnver14.htm#ck2 125K az -148.15 °C nem -128.
Informatika és tudomány
