"VPN mint olyan lehet akár a TOR vagy egyéb P2P , titkosítva decentralizált hálózatok: I2P" A VPN-nek semmi köze a decentralizáltsághoz. Adott VPN kliensek csatlakoznak titkosítottan adott VPN szerver(ek)hez.
"de kinek van olyan ismije, aki megossza vele a netet, csak úgy." Például egy vállalat belsõ hálózatán levõ erõforrásaihoz az otthon levõ dolgozó titkosított csatornán módon hozzá tud férni az Interneten keresztül.
Most nehogy azt kezd el nekem magyarázni, hogy Virtual Private Network, mert tudom mi ez, de kinek van olyan ismije, aki megossza vele a netet, csak úgy.
Franciák trükkösek úgy csinálták egyébként, hogy a kitiltott ügyfélnek továbbra is fizetnie kell a havidíját, csak épp nem veheti igénybe a szolgáltatást.
Ami szerintem történni fog, hogy a VPN szolgáltatások népszerûbbek lesznek - ami egyébként még rosszabb a szolgáltatónak, hiszen ezután minden forgalma valami lehetetlen ország / szolgáltató felé fog irányulni, és oda a sávszél tervezés / routing optimizálás.
A BT által mondott összeg pedig nagy valószínûséggel pontosan ugyanazon a nagyotmondó generátoron ment keresztül, mint a jogvédõké. Ezen szerintem nekünk felesleges vitázni, õk úgyis ezt csinálják, a konkurrenciát pedig senki sem szereti :).
A BT által említett összeg az összes netszolgáltatóra vonatkozik, azaz max. átmegy a másikhoz, ez pedig vonatkozik mind a BT-tól elmenõ, illetve a hozzá érkezõ elõfizetõkre.
Az a baj, hogy fekete-fehérben gondolkodsz. Ha és amennyiben nem hagyja abba az X. figyelmeztetés után, akkor kikapcsolják és kihúzzák a dugót. És ha abbahagyja? Honnan tudja a szolgáltató, hogy hány elõfizetõt kell lelõnie és hányan hagynak fel a jogsértéssel, azaz maradnak elõfizetõk? Hány olyan elõfizetõ lesz, aki abbahagyja ugyan a jogsértést, de azt mondja, hogy "TURBO_MAXI" csomag sávszélességére nincs már szükségem, mert nem lehet fájlt cserélni, jó nekem a MINI csomag is; itt a bevételkiesés az elõfizetõi díjak különbsége.
Szóval egy elõfizetõ kapcsán mi is számít bevételkiesésnek? - az értesítés postaköltsége, ami után abbahagyja? - a figyelmeztetés után alacsonyabb csomagra váltással a díjkülönbség? - a letiltott elõfizetõnél kiesõ elõfizetési díj?
Azaz hogyan, mi alapján jött ki a BT által emlegetett összeg?
Azt is figyelembe kell venni, hogy ha a letiltottak átmennek (már pedig az lesz) másik szolgáltatóhoz. És az nem túl vicces, ha a konkurencia erõsödik...
Egy szolgáltató elég pontos adatokkal rendelkezik az elõfizetõirõl. Az hogy az elõfizetõ nem tölt le neki nem anyagi kiesés. A kiesés akkor jelentkezik amikor a 3. figyelmeztetés uán le kell tiltsa az elõfizetõt(lévén ugye errõl volt szó korábban, csak itt most nem említik) és az eztán nem fizet, hisz nem kap szolgáltatást.
Ez pedig azért eléggé pontos adat. Kb fontra pontosan meg tudják mondani, hogy ha a 100k user nem hagyja abba figyelmezetés után sem a letöltést, akkor 100k felfüggesztett elõfizetés esetén mennyit nem fizetnek be felé.
addig egy szolgáltató pontos adatokal rendelkezik arról
Frászt, az SQL-es lekérdezõs móka pontosan ugyanaz a módszer, mint amikor a jogvédõ aszongya, hogy 10 példányban találták meg a filmet, jó, akkor az okozott kár 10 x film_kisker_ára. A szolgáltatók esetében ugyanis nem arrõl van szó, hogy azon nyomban kihúzzák a dugót, hanem pl. figyelmeztetik elõször, hogy hagyja abba. És mi van, ha abbahagyja? Akkor a szolgáltató részérõl költségként kizárólag az értesítés kézbesítése lenne elszámolható. Ha van egy határozatlan - azaz hûség nélküli - szerzõdés, ami bármikor felmondható, akkor annál a dugó kihúzása mekkora bevételkiesést jelent? Tehát azért nem kell a szolgáltatók összegét se készpénznek venni...
Ugyanmár hogy gondolod? Hisz a per-t el lehet bukni és akkor fogy a píz! Mennyivel elegánsabb megoldás már, ha valaki más faszával verjük a csalánt, esetben a szolgáltatóéval és nála jelentkezik a bevételkiesés. :)
Más kérdés hogy annyiból szopó a helyzet, hogy míg a kiadó oldali bevételkiesés egy légbõl kapott mese, addig egy szolgáltató pontos adatokal rendelkezik arról, hogy hány ügyfelet bukna egy ilyen akcióval és kb egyetlen sql lekérdezéssel pontos összeggel is szolgálhat, hisz mindössze le kell kérnie az ipcímhez tartozó elõfizetés havidíjját és megszorozni a letiltás hosszával :D
Basszus, azért jogvédõk, hogy csináljanak is valamit: ha tuti bizonyítékaik vannak, jelentsék fel, pereljék be a visszaélõket, nem már a szolgáltatókkal végeztessék el a piszkos munkát.
Informatika és tudomány
