Sokszor tudomást sem veszünk az új dolgokról. Nem, hogy az újat megtanulni, használni, elõállítani? Minek, jön a sült galamb valaki majd csak a szánkba teszi. Vagy tévedek?
Én nem mondtam, hogy Japán vagy Dél-Korea technikailag fejletlenebb az USA-nál hanem azt kérdeztem, hogy mit tud felmutatni az Internet-Tudás alapú gazdaságból amit az USA nem tud vagyis azt, hogy gyakorlatilag nullát kaszálnak a jóval drágább infrastruktúrából...
Ugyanakkor azt sem mondtam, hogy nincs román vagy litván szakember (mert van) hanem azt, hogy ott a gazdaság/piac primitívebb mint nyugaton fõleg primitívebb mint pl. az USA-ban és még álmunkban sem lehetséges azt az infrastruktúrát ott produktívan alkalmazni.
A gazdaság fejlõdésével nem lehet átlépni dolgokat, ugyanis két féle képpen fejlõdhet a piac: 1. ipari fejlõdés (akkor gazdasági fejlõdés is van), 2. behozatal (akkor a gazdasági fejlõdés korlátolt és eladósodás a vége). Vagyis röviden egy iparilag fejletlen ország nem lehet tudományos nagyhatalom egyszerûen képtelen magas értéket termelõ terciális gazdaságot kialakítani ha nincs magas értéket elõállító ipara. Ezeknek az országoknak elõbb egy ipart kell kifejleszteniük (mint pl. Kína, Dél-Korea, Taiwan és Japán is tették és teszik) és majd csak késõbb vagy esetleg egy idõ után azzal párhuzamosan (pl. Kína már ezt teszi) kialakulhat egy tudás alapú gazdasági kör is. Sokan azt hiszik át lehet ugrani a gazdasági fejlõdésben egy fokozatot... pedig nem lehet ezt még véletlenül sem. Lehet látszólag egy darabig "dübörögni" éppen úgy mint Magyarország is tette de aztán jön az elengedhetetlen amikor hasra esünk... na de ez off topic.
A lényeg, hogy ha pl. Fiji kap egy Roadrunner szuperszámítógépet nem tud vele mit csinálni... az antropológiában van egy fogalom amit angolul "Cargo Cult"-nak neveznek, most ugye nem akarom azt mondani, hogy ez a jelenség van de valami hasonló, vagyis ha a piac nem elég fejlett valamit elfogyasztani akkor nehezen lesz elég fejlett azt a valamit elõállítani is és itt nem az a lényeg, hogy képesek vagyunk e valamit használni, hanem az, hogy képesek vagyunk e valamit megengedni magunknak olyan feltételek melett, hogy hasznos legyen az a valami. Egy-két cég mindég elképzelhetõ, hogy egy primitívebb piaccal és gazdasággal rendelkezõ országban képes olyan dolgokat csinálni amit inkább külföldön képes csak értékesíteni (mert a belsõ piac nem elég fejlett) de ez mindég kivétel és nem érdemes az az egy-két cég miatt olyan dolgokra költeni az erõforrásokat amelyek lényegében gyengén lesznek kihasználva.
hogyhogy mit kezdene vele? hát megadják a lehetõséget a kis primitív gazdaságuknak a fejlõdésre. Miért baj az, ha egy afrikai ország autópályáz kezd építeni, amin aztán a gazdaság dübörögni fog?
másrészt délkorea és japán sem kisebb országok technikailag az usanal, csak az usanak jobb a marketingje. mondok neked pár távolkeleti apró céget: toshiba, nikon, fuji, honda, toyota, samsung, daewoo, tdk és még sorolhatnám. Ami az usa nagy elõnye, hogy felszippantja az európai tudósok egy jelentõs részét - többek közt egy csomó románt is, így a román fejlesztések már usa fejlesztések.
Csak arra nem adtak választ, hogy mit kezd majd el Litvánia, Lettország, valamint Románia és Bulgária ezzel a nagy lehetõségekkel a maga kis primitív gazdaságával és piacával. Mert, hogy pl. Japán, Dél-Korea, Németország, Svájc vagy az USA elõrehaladott tudás alapú gazdasága esetleg gátolva lehet a gyengébb Intenet infrastruktúrával addig az említett országok ahol még az ipari társadalom sincs kifejlõdve az információ társadaloról meg ne is beszéljünk gondolom fontosabb helyekre is elkölthették volna azt a pénzt és nem pedig egy kihasználhatatlan infrastruktúrára amelyet képtelenek produktívan használni.
Különben az igazi kérdés, hogy ki lesz képes idõben ellátni a jövõ követeléseit... röviden nem az a fontos, hogy hány órával az indulás elõtt érek ki az állomásra, (és aztán ott várok mint a hülye) hanem az, hogy mikor jön a vonat ott leszek e? (és az a legjobb ha 1 percel elõbb értem oda, akkor nem veszítettem sokat)
Szóval mégegy értelmetlen felmérés amely nemlétezõ problémára nyújt "megoldást". És még egy kérdés, jelenleg pl. Japán vagy Dél-Kórea mennyire elõnyös pl. az USA-hoz képest az információs társadalom területén azért mert nekik elõrébb haladott az infrastruktúrájuk? Semmi, sõt még mindég úgy látom, hogy a web 2.0-ás alkalmazások az USA-ban születnek és ott is lendulnek fel, a Skype-on kívül (ami ugye Európaban született) nem tudok egy dolgot sem ami nem az USA-ból jött, pedig aztán rohadt sok dolgot tudok a neten. Jött valami Romániából, Bulgáriából (Internet specifikus dolgok)? NO WAY.
Ez a kifejezés, hogy "következõ generációs elérés" nekem nagyon azt súgja, hogy holnap már elavultnak akarnák nevezni a néhány pár megabites kapcsolatokat, pedig nem tudom, minek akarnának olyan bõdületesen nagy elérést. Ahhoz, hogy folyamatos kapcsolatot biztosítsanak a közösségi portálok? Ahhoz elvileg elég lenne egy egy megabites net is mondjuk. Mellesleg nem hinném, hogy mindenki napi 26 órában a YouTube HD videóit bámulja. A nagy sávszélesség nem erre való, hanem a torrentezés öngerjesztésére.
Informatika és tudomány
