Tiszta szégyen, hogy így beszéltek egymással... menjetek a chatre és gyilkoljátok ott egymást egy zárt szobában. Sok fröcsögés miatt veszik el a tartalom, az angol szöveg linkelésektõl meg a falra mászok. Én megértem de SOKAN NEM! Kíváncsi lennék mit szólnátok ha mandarin nyelven dobálnák be idézeteket...
ja, hogy a plazmává alakulás nem halmazállapot változás? így már majdnem oké. de akkor a kritikus pont az miért nem 100 Celsius? az fölött sincsen már halmazállapot változása a víznek, nem?
Ja, hogy neked referencia - ahogy az itteniek mondják: linket! - kellene? Miért nem szóltál. Ajánlom alássan gróf Spanyol Zoltán vízautó prodzsektjét. :-) Amúgy, lehet vihorászni, de az a ruszki vízplazmás hegesztõpisztoly tényleg müxik. A 2500 celziusz fokra nem vennék mérget, mert ahhoz, hogy ekkora hõn tartsd a vizet, bazi nagy nyomást kellene kibírnia az edénynek, és a vízgõz az tud nagyokat repeszteni, de lehet hogy kis ideig létrejön a dolog.
373,946 Celsius / 217,7 atm: "In any system containing liquid and gaseous phases, there exists a special combination of pressure and temperature, known as the critical point, at which the transition between folyadék and gáz becomes a second-order transition. Near the critical point, the fluid is sufficiently hot and compressed that the distinction between the liquid and gaseous phases is almost non-existent. This is associated with the phenomenon of critical opalescence, a milky appearance of the liquid, due to density fluctuations at all possible wavelengths (including those of visible light)."
Amirõl én regéltem az "between gáz and gáz", és kb. 2500 celziusz, de az atm-jét nemtom.
ömm. Epikurosz szerint (#132) a víz 2500 hõn plazma lesz. én ezt elhiszem neki. ha jól értem, babajaga azt írta (#130|#134), hogy a víz 374,2 hõ fölött már nem változik halmazt. ezt szintén elhiszem. szerintem ez a kettõ üti egymást, vagyis nem lehet mindkettõ igaz. valaki elmagyarázná nekem kocsmanyelven, hogy hogy is van ez?
Epikurosz védelmében meg kell jegyeznem, tudtommal õ soha nem állította, hogy tanult hõtant, azt meg végképp nem, hogy sikeresen vizsgázott volna belõle.
Felmerülhet a kérdés, vajon akkor miért oktat itt hõtant (is), na de az adatlapja szerint õ alapvetõen gondolkodásra tanít. Kár, hogy a mostani hozzászólásaiból is nyilvánvaló, hogy az iskolában józan észbõl is fel volt mentve.
#190: A kritikus nyomás és a kritikus hõmérséklet metszéspontjáig még nem jutott el. Ezt majd a stand-up comedy sorozatának következõ évadjában.
Várjunk csak? Repedések terjedésnél is van kritikus pont. Attól, hogy a mechanikai értelemben kritikus pont semmi köze a termodinamikahoz. Tényleg megáll az eszem, hogy mit maszatolsz össze.
A "nekem kritikus pont" szöveg tényleg viszi a pálmát. Kit érdekel, hogy te minek hívod. A tehenet is hívhatod versenylónak, attól nem lesz az... Errõl egy vicc jut eszembe.
Bemegy a Rabbi a henteshez, és rámutat az egyik csinos füstölt csülökre, és kérdezi: - Menniybe kerül az a hal? Mire a hentes rosszallóan válaszolja: - De Rabbi, az disznóhús! Erre a Rabbi: - A hal árát kérdeztem, nem a fajtáját!!!
Nem kell nyugtatót bevennem, mert nem vagyok ideges. egyszerûen elegem lett belõled, unom a kötekedéseid, te kis lotyó. Olyan lettél te is, mint a terroristázás: unalmas.
De nem vagy az, szóval itt el is dugulhatsz, édes. Inkább nyugodj le, vegyél be egy nyugtatót, akár kettõt is: nem tesz jót a közérzetednek a hatalom nélküli harag.
Epibéby, meséld már el, hogy is volt az a humorested, amikor azt bizonygattad, hogy minél mélyebbre fúrunk a Föld felszíne alá, annál nagyobb gravitációs erõ hat a mélyben lévõ testre? Az is szép teljesítmény volt, amikor azt bizonygattad, hogy egy Föld körüli pályán keringõ test nincs szabadesésben.
Jó, most már engem is meggyõztél, hogy pontosan érted te mirõl van szó, csak szórakozol. De ez a hozzáállás nem túl termékeny. Gondolom ha megkérdezték tõled fizika órán, hogy mi az a munka, akkor nem a közgazdasági kislexikonban írottakhoz hasonlót válaszoltál. Szintén senkit sem érdekel az infláció közgazdaságtani jelentése, ha kozmológia a tárgy. Hát itt sem kéne mindenféle szöveget beidézned, amiben szerepel a kritikus pont kifejezés. A téma termodinamika, fázisátalakulások voltak.
Most idézz még be egy (esetleg szexterápiás) szöveget amiben szintén szerepel a fekete lyuk kifejezés és gondold azt, hogy ugyanazt a dolgot nevezik mindkettõben fekete lyuknak. De én nem fogom ezt gondolni, és mások sem nagyon.
Már hogyne lehetnél? Épp az imént bizonyítottad be, mennyi minden lehet egy kritikus pont (szerinted). Nehogy már kevesebb legyél egy nyamvadt kritikus pontnál!
What if Black Holes collided? Question August 20, 2006 can black holes be destroyed? if they can't be destroyed, wouldn't our universe one day become one giant black hole? and also don't black holes have infinite mass? if one huge black hole and a black hole ten times smaller than that one meet, wouldn't the small black hole not be able to be sucked in by the huge black hole because they have the same density?
Vince - USA 11737 Answer As a star gains more and more matter, its gravity increases. At a certain critical point, the gravity becomes so great that it compresses the matter into a small volume. Since the force of gravity is reduced as the square of the distance from the center, this gravity is much greater than that of the normal sized star and prevents light from escaping.
If two Black Holes would collide, the result would be the same as if two normal stars collided. The collision could either combine both into a stronger Black Hole or it might jar the contents apart and spread the material such that it became several normal stars."
Csak egy példa volt a kismillió közül.
(Azt már csak érdekességként írom, hogy egy szerzõdésnek is lehet kritikus pontja, sõt, egy ember életének is, vagy egy nép történelmének is (nekünk pld. Mohács), de még a szexterápiában is vannak kritikus pontok. )
Munculi-Punculi!
Nekem a kritikus pont - a fizikában - az anyagállapotok közötti átmenet. Mert így logikus. Nevezhettem volna jelelgzetes/sajátos pontoknak is, de minek. Ha ez neked nem tetszik, akkor jelents fel az MTA-nál, vagy az ügyészségen.
ge3lan: Minden olyan regény, amelynek központi témája a háború - háborús regény. Hú, de megleptelek!
Kár magyaráznod neki, õ is tisztában van mindezzel. A fogalmakat csak azért zagyválja össze, hogy ne kelljen elismernie, hogy az elején fogalma sem volt, mi az a kritikus pont. Aztán persze utánaolvasott és most a kritikus pont definíciójának "kiterjesztésével" akarja eltitkolni tudatlanságát.
Ebben persze nem az a szégyen, hogy nem tudott valamit, ez mindenkivel megesik nap mint nap: egyõnk sem szakember minden területen. Az a szégyen, hogy képtelen elismerni, hogy valamit nem tudott, helyette vagdalkozik és átdefiniálja a fizikai terminológiát...
Lobbanáspont az a legalacsonyabb hõmérséklet melyen a folyadékoknak minimális éghetõ gõze keletkezik. Gyulladáspont az a hõmérséklet melyen a folyadékoknak olyan mennyiségû éghetõ gõze keletkezik hogy az égés önfenntartóvá válik.Pld az alkoholt szobahõmérsákleten azért lehet meggyújtani mert rég túllépte a gyulladáspontot is és fölötte folyamatos égéshez elegendõ gõz van. A 96%-os ecetsavat vajon meg lehet gyújtani?
Most neked mi a célod tulajdonképpen? Ne erõltesd már ezt, én sem veszem be.
Töriórán ha azt mondják kiegyezés, akkor az 1867-es dologra gondol mindenki. Akkor is ha még 20 másik esemény volt abban az évtizedben, amiben szintén kiegyeztek valakik valamiben. Ezt értsd meg, termodinamikában is egy konkrét dolgot jelöl a kritikus pont elnevezés. Hiába tûnik ez egy leíró, általános elnevezésnek, egy valamit jelöl. Te magadnak szórakozásból átnevethetsz bármit, de ne várd, hogy ebben követni fognak.
"There are multiple types of critical points such as vapor-liquid critical points and liquid-liquid critical points" De nem egy anyagnak van több kritikus pontja! Hanem különbözõ anyagoknál más más fázisok között jelenik meg. És ha már a wikit nézed, láthatod a táblázatot is, amiben anyagok kritikus pontjai szerepelnek. Egyiknek sincs több.
A kritikus pontban a folyadék sûrûsége egyenlõvé váli telített gõzének sûrûségével. (E fölött az adott anyag akármilyen nagy nyomáson sem cseppfolyósítható.)
"A kritikus hõmérséklet és a kritikus nyomás az anyagi minõségre (adott anyagra) jellemzõ értékek.
A víz esetén tkritikus = 374°C pkritikus = 2,21 x 107 Pa"
Ez az egyetemi tananyagból van. A kazán és gõzturbina üzemben nem volna lehetséges az áramtermelés a kritikus pont ismerete nélkül.
Különben ez az ábra teljesen világos: ott van rajta a szilárd halmazállapot is. Tehát, a Wikipédia angol szócikke sem pontos. A kritikus pont halmazállapotváltási pont. Punktum.
Én tovább fejlesztettem a fogalmat, és nálam a kritikus pont értelmezése átfogóbb: fémesedési pont, cseppfolyósodási pont, megszilárdulási pont, forráspont, plazmásodási pont.
Nincs pont, mert lehet több is. Például, éghetõ gõzöknél van olyan, hogy lobbanáspont, vagy egyéb éghetõ anyagoknál van gyulladáspont.
Ezek mind kritikus pontok.
"In physical chemistry, thermodynamics, chemistry and condensed matter physics, a critical point, also called a critical state, specifies the conditions (temperature, pressure and sometimes composition) at which a phase boundary ceases to exist. There are multiple types of critical points such as vapor-liquid critical points and liquid-liquid critical points."
"kritikus pont = kritikus hõmérséklet, amikor egy anyag halmazállapotot vált"
Nem éppen, sõt bizonyos szempontból épp az ellenkezõje. A kritikus pont azt a hõmérsékletet (kritikus hõmérséklet) ÉS nyomást (kritikus nyomás) jelenti, amelyek együttes fennállása esetén (ill. ezek fölött) megszûnik a folyadék és gáz halmazállapotok közötti különbség.
Tanulj még egy kicsit, de addig is mellõzd a marhaságaid terjesztését.
(Remélem, ezáltal elõkelõbb helyre kerülök a feketelistádon, kicsit szégyellem, hogy az utolsó vagyok rajta.)
Akkor keletkezik BEC, ha elfajul az anyag (amit a Bose-Einstein eloszlás ír le). Tehát ha több részecske lesz egy térfogategységben, mint a betölthetõ kvantumcellák száma. Alacsony hõmérsékleten vagy nagy sûrûségen történhet ilyen.
Pontosabban lásd itt A kritikus sûrûség a hõmérséklet 3/2 hatványával nõ. Ennek megfelelõen az emberek hideg BEC-et szoktak készíteni, a "csillagok" meg meleget.
Attól, hogy a kis laborodban egy anyag nem stabil már nem is érdekes? Sok helyen meg pl az ammónia nem stabil. Nem csak a PV=NkT állapotegyenlet létezik. A neutronok szabadon elbomlanak, de elég nagy hõmérsékleten egyensúlyba kerül a béta és inverz béta bomlás. Nahát, stabil. Sõt, elég nagy sûrûség esetén ezek a neutronok párokba rendezõdnek és Bose-kondenzáció lesz belõlük. Ez is stabil, és nem is alacsony hõmérsékletû! De ilyet sem tudsz otthon csinálni.
"A kritikus pont átlépése azt jelenti hogy utána semilyen energia bevitellel nem lehet halmazállapotváltozást elérni." Dehogynem: plazma.
"a Jupiter még mindig több hõt sugároz, mint amennyit a Naptól kap. A bolygó által termelt hõ, majdnem egyenlõ a kapott napsugárzással.[11] Ezt a hõsugárzást Kelvin-Helmholtz folyamat hozza létre adiabatikus összehúzódással. A folyamat eredményeként a bolygó körülbelül 2 cm-t húzódik össze minden évben.[12] Kialakulásakor a Jupiter kétszer nagyobb átmérõjû és sokkal melegebb volt mint most.[13]"
Nem kémiailag átalakított és nem más anyag. A többi sem stimmel. Itt nem vegyi reakciók zajlanak, hanem fizikaiak. Ha ezt nem érted meg, akkor nem tudok segíteni rajtad. Reménytelen eset vagy. Más anyagnak meg nem más anyag, hanem tök normális anyag: nem sötét anyag, nem sötét energia, még csak nem is antianyag. Az Ántimindenit!
Szerinted azok a nagyfejû magfizikusok mit csináltak itt az utóbbi 100 évben? Ha azt sem tudjuk mi történik a hidrogénnel ahogy nõ a nyomás, akkor megette a fene az egész tudományt. De, tudjuk. Kérdezd csak meg KillerBeet, hátha neked válaszol, mert rám megorrolt és duzzog.
Ahogy olvastam, a sok hõt a bolygó összehúzódásából származik. Keletkezésekor kb. 2x ekkora volt (nem tömegre!!!) a Jupiter, mint most. Mindjárt megkeresem az infó forrását
Azt úgy mondjuk, hogy "stabil", -is nélkül. Ne kekeckedj feleslegesen. Józan paraszti ész is van a világon. Ha nem érted a fémes hidrogént miért nem kérdezel? A gázóriásokban van akkora nyomás és ezzel együtt hõmérséklet, amely a hidrogénatomokról lemorzsolja az elektronokat, és egymáshoz passzírozza az atommagokat, de ahhoz nem elegendõ, hogy beinduljon a magfúzió. Úgyhogy, ami ott van az hidrogén, testvérek között is. ("A hõmérséklet a mag felszínén 36 000 K, a belsõ nyomás pedig nagyjából 3000-4500 GPa." )
Ami érdekes, hogy a Jupiter több hõt bocsát ki, mint amennyit kap a Naptól, de ez a pluszhõ nem magfúzióból származik, a fent említett okok miatt (nem elég a nyomás és a hõ), hanem a gravitációs súrlódás - vagy mi a fene - az oka.
Kémiailag átalakított, más anyag.Azt miért nem írja le senki hogy hány proton van egy molekulában? Talán azért mert nem is lehet megállapítani? Mennyi a molekulasúlya, sûrûsége? Vagy csak valamit észlelek de azt se tudom mi az? Mivel nem stabilis nekem macskafingot se ér.Én stabilis vegyületeket szoktam elõállítani.
Amikor a Bayernél voltam Leverkusenben tanulmányúton az egyik beosztottam meghalt mert féleszû helyettesem feltételezett egy mûveletet és arra utasította szerencsétlent.
Beidézem a wiki angol szócikkrészletét, és mivel aranylelkem van, megadom a magyar fordítását is:
"Metallic hydrogen is thought to be present in tremendous amounts in the gravitationally compressed interiors of Jupiter, Saturn, and some of the newly discovered extrasolar planets. Because previous predictions of the nature of those interiors had taken for granted metallization at a higher pressure than the one at which we now know it to happen, those predictions must now be adjusted. The new data indicate much more metallic hydrogen must exist inside Jupiter than previously thought, that it comes closer to the surface, and that therefore, Jupiter's tremendous magnetic field, the strongest of any planet in the solar system is, in turn, produced closer to the surface."
"A fémes hidrogén – feltételezések szerint - hatalmas mennyiségben van jelen a Jupiter, Szaturnusz, és néhány újonnan felfedezett exobolygó gravitáció által összenyomott belsejében. Mivel az említett égitestek belsõ szerkezetére vonatkozó korábbi elõrejelzések a fémesedést nagyobb nyomáson képzelték el, mint amelyrõl ma tudunk, módosítani kell az elméleteket. Az új adatok szerint a Jupiter belsejében sokkal több fémes hidrogén van, mint amennyire korábban számítottak, tehát a felszínhez közelebb van ilyen anyag, és emiatt a Jupiter hatalmas mágneses mezeje is, amely a naprendszer bolygói közül a legerõsebb, a felszínhez közelebb keletkezik."
Reklamációkat elfogadok. :-)
Egyébként, kedves babajaga, nem kell szégyenkezned, mert te vegyész vagy, ez pedig már bõven atomfizika.
" víznek közvélekedés szerint két kritikus pontja van"
Mióta közvélekedés a fizikai kémiai törvény? A víz kritikus pontja pld 374,2 Celsius fok. Elég világosan leírtam Pkr-t átlépve semilyen energia behatással nem lehet halmazállapotváltozást elérni.
"Normálállapotban a hélium egyatomos gáz. Kizárólag nagy nyomáson szilárdul meg – eközben a sûrûsége jelentõsen megnõ. 4,21 kelvines forráspontja alatt, de a lambda pontnak nevezett 2,1768 kelvin fölött a hélium-4 izotóp normális folyékony állapotban van, amit hélium I-nek neveznek. A lambda pont alatt furcsán kezd viselkedni, és egy hélium II-nek nevezett állapotba kerül. A hélium-3 izotóp viselkedésérõl kevesebbet tudunk."
"A hélium II viselkedését leginkább két, különbözõ tulajdonságú folyadék elegyeként írhatjuk le. Szuperfolyékony: nincs belsõ súrlódása, gyorsan folyik keresztül akár a legkisebb átmérõjû csöveken, és úgy mászik fel a tárolóedény falán – ez a szökõkút-effektus – mintha a gravitáció nem is hatna rá. Hõvezetõ képessége nagyobb bármilyen ismert anyagénál. Ha hõt közlünk vele, a hõ igen gyorsan, hõmérsékleti hullámokban (más terminológiával: második hangként) terjed benne."
Angolul folytatom: "Unlike any other element, helium will remain liquid down to absolute zero at normal pressures. This is a direct effect of quantum mechanics: specifically, the zero point energy of the system is too high to allow freezing. Solid helium requires a temperature of 1–1.5 K (about –272 °C or –457 °F) and about 25 bar (2.5 MPa) of pressure. It is often hard to distinguish solid from liquid helium since the refractive index of the two phases are nearly the same. The solid has a sharp melting point and has a crystalline structure, but it is highly compressible; applying pressure in a laboratory can decrease its volume by more than 30%. With a bulk modulus on the order of 5×107 Pa it is 50 times more compressible than water. Solid helium has a density of 0.214 ± 0.006 g/ml at 1.15 K and 66 atm; the projected density at 0 K and 25 bar is 0.187 ± 0.009 g/ml."
Ennyit a héliumról!
Találtam azonban egy jó kis wikis szócikket a fémhidrogénrõl, és ezzel megadom néked a kegyelemdöfést!
"Metallic hydrogen results when hydrogen is sufficiently compressed and undergoes a phase change; it is an example of degenerate matter. Solid metallic hydrogen consists of a crystal lattice of atomic nuclei (namely, protons), with a spacing which is significantly smaller than a Bohr radius. Indeed, the spacing is more comparable with an electron wavelength (see De Broglie wavelength). The electrons are unbound and behave like the conduction electrons in a metal. As is the dihydrogen molecule H2, metallic hydrogen is an allotrope. In liquid metallic hydrogen protons do not have lattice ordering i.e. the system is a liquid of protons and electrons."
"A kritikus pont átlépése azt jelenti hogy utána semilyen energia bevitellel nem lehet halmazállapotváltozást elérni. "
A víznek közvélekedés szerint két kritikus pontja van: 0 és 100 fok Celsius. De emellett kb. 2500 fokon plazmaállapotú lesz, ezt sokan elfelejtik. 0 foknál a cseppfolyós állapotból átmegy szilárdba.
A folyékony (!) He/H is, ha tovább növeled a nyomást "kikristályosodik", fémesedik, szilárd halmazállapotba vált. Nos, ez lehet, hogy nem így van, csak gondolom, logikusan.
A kritikus pont átlépése azt jelenti hogy utána semilyen energia bevitellel nem lehet halmazállapotváltozást elérni. A cseppfolyósodott hidrogén nem lesz szilárd és a víz gázállapotát nem lehet cseppfolyóssá tenni. Bármelyik mérnöki kézikönyvben benne vannak ezek az állandók.
Informatika és tudomány
Ne feledd, hogy utána lehet olvasni, nem törlõdtek a hozzászólásaid.
