Akkor félreolvastad vagy hülyeséget írtak, mert a 24 fps csak mozifilmek továbbítására jó, sport- és egyéb közvetítésekre alkalmatlan.
Éppen ezért alkalmazzák az 1080i50-et a digitális rendszerben is, illetve alternatívaként a 720p50-et, PAL területeken. (NTSC területeken mindez 60-nal.)
A hosszabb távú cél az 1080p50 PAL és 1080p60 NTSC területeken.
Úgy tudom full HD-ben már a 24 fps progresszív közvetítése a cél, mert a film 24 fps, a videó 25p vagy 50i vagy 29.97p, vagy 60i ez a kettõ az NTSC szabvány... Én ezt olvastam, mielõtt tv-t vettem, hogy a 1920x1080 képpont mellett, képes legyen a blue-ray filmket lejátszani, ami 24 fps. Míg ez a DVD-nél állítólag 25 fps. Amúgy szebb képet add az a 72 fps (3d-s animációs filmek Beowulf volt az elsõ ilyen), de ahhoz a mozin kívül még nem lehet nézni sehol, mert a tv se komálja...
mint ha csak
A blend az simán összeátlagolja a két fieldet, így ha azokon más mozgásfázis van, azok ugyanarra a (cél)frame-re kerülnek. Így tényleg nem vesznek el, csak éppen nem különálló mozgásfázisokként lesznek jelen, hanem szellemképként. Ez rosszabb, mintha csak 25 mozgásfázis lenne.
De hol van az elõírva, hogy 25 fps-es végeredmény a cél? Ha számít a sima és részletes mozgás, akkor 50 fps-re kell dolgozni. Na ja, kb. dupla annyi hely, de hát a képfelbontásból sem feltétlenül veszünk el csak azért, hogy kisebb legyen a file... (Csak ha pl. rá kell férnie egy filmnek egy CD-re, stb. Ha DVD-re dolgozunk, akkor meg tök felesleges a progresszív anyag, mehet simán interlace-ben! A többit megoldja a lejátszó, stb., és akkor a fileméret sem lesz nagy.)
Sajnos tele van a net nem csak totál kontár módon készült dolgokkal (amirõl korábban beszéltünk), hanem olyan -- eredetileg 50 mozgásfázisos -- mûsorok 25 fps-re konvertált ripjeivel is, amiknél kimondottan fontos lett volna a mozgás, mint pl. sportesemények, tánc, stb.
Ez csak akkor lenne igaz, ha 50 képkocka/másodperc sebességgel digitalizánk, mivel 50 félképrõl van szó. Valójában pont a blend-el vesztünk a mozgásfázisból 25 f/s - nél a legkevesebbet. Az összes többi nagyobb oldalirányú hullámzást kelt. Valószínûleg a videómagnó fejének rezgése-forgása miatti vízszintes irányú elcsúszkálások miatt. Hidd el, ki lett próbálva.
Kérdés akart lenni, csak lemaradt a kérdõjel, mert tudom, hogy a legtöbben úgy vagy hasonlóan csinálják, mint ahogy írod.
De egyébként a blend sem jó, hiszen az simán összeadja a két fieldet, bár így nem lesz szõrõs, de szellemképes igen, és mozgásfázis-ráta is felezõdik!
Ha már az utóbbival nem foglalkozol, akkor használd inkább azt a deinterlacert benne (nevére már nem emlékszem), ami a függõleges felbontás megtartása mellett "öl ki" minden 2. mozgásfázist. De ha fontos a mozgásfázisok megtartása, akkor normális motion-adaptive deinterlacinget kell használni.
Nem hülye, csak nem foglalkozik a régi európai szabványokkal. De ha nekem nem hiszel, a google a barátod: http://www.afterdawn.com/glossary/terms/576p.cfm http://en.wikipedia.org/wiki/576p
Van egy médialejátszóm, Emtec MovieCube, annál is van 576p, õk lennének a hülyék ?
Nekem Pal-os Xbos van, és mikor megvettem az új tv-t, és elkezdtem a HDTV beállításokat állítgatni, alapból 480p, aztán jött 720p, és végül 1080p...biztos az MS, és a LG a hülye...
Persze, biztosan nincs. Az amatõrök nagy része bedigizi PAL vagy VGA felbontásba, deinterlace nélkül. Na abból olyan randa fésûs, csúszkálós, remegõs mozi lesz, amit utólag sem lehet normálisan deinterlacelni. Egyébként valóban úgy csináltam, pl. a virtualdubban: 720x576 digi, deinterlace (blend), VHS filter (ami sorok csúszkálását és a színvibrálást is tudja szûrni a képzajon kívül), majd quality 2:1 reduction. Ezt persze több lépésben, mert realtime nem ment. Lehet, hogy a mai gépekkel már menne.
Talán rosszul fejezetem ki magam 576p (720x576), ilyen így nem létezik, és nem 420p hanem 480p(de ezt én írtam félre), de wikire legyen wiki a válasz HDTV felbontások
Te digitalizálhatsz akkorát, amekkorát csak akarsz, a kérdés, hogy nem lesz jobb tõle. De ezen vitatkozhatunk...
Ebben nekem az a furcsa hogy akkori szaklapokban egy consumer SVHS video tesztben azon ámuldoztak, hogy közel 400 sor a felbontás. Az akkor egy álom Panasonic SVHS magnó volt közel négyszer annyiért mint más SVHS modellek. Egy idõben arról álmodoztam. Szóval elméletben lehet hogy léteztek azok a felbontások amiket te emlitesz, de, hogy consumer valóságban nem az tuti fix.
Arról nem is beszélve, hogy a VHS szépen elkülönítve kezeli a fieldeket, amiken videós (tehát nem telecine-ezett, 25p-s mozis) anyagoknál eltérõ mozgásfázis van, aminek átviteléhez mind az 576 sort külön kell kezelni. Vagy úgy érted, 576 sort digizel, majd megfelelõen deinterlace-eled, és utána méretezed lejjebb? (Vagy fogalmad sincs, mirõl is beszélek, mint az amatõrök nagy részének [Anélkül, hogy meg akarnálak bántani.])
Jaj! Ne haragudj, de annyira nem vagy képben, hogy nem vitázom veled. A VHS egy szabvány, függetlenül attól, hogy melyik században élünk. VHS-rõl is lehet digitalizálni akármekkora felbontásban is, az más kérdés, hogy attól nem lesz jobb a minõsége. 576p nem létezik? Ezt majd írd meg az INTEK gyártójának is (Intek HD-s STB-ot ad a T-Home, és az a legkisebb felbontás. Bocsika. Amúgy meg a PAL szabvány szerint igenis van 576p). Nem szokásom a wikipedia-ra hivatkozni, mert én nem tartom hiteles forrásnak, de az sg-n nagy divatja van ennek, így nézd meg ott. 576p Véletlenül én tudom (veled ellentétben), hogy mi mit jelent. Valószínûleg már akkor is tudtam, amikor még meg sem születtél...
Nem vagytok tisztában a videotechnikai fogalmakkal. Nekem meg ez volt a melóm egy évtizedig, talán nem beszélek teljesen hülyeségeket...
1. A PAL szabványban 625 rasztersorból áll egy teljes video frame. Ebben benne van minden, a szinkron jelektõl az esetleges teletextig, stb. A képi információ számára 576 rasztersor van fenntartva belõle. Tehát, ez adott. Ha ennél kevesebbet használunk, letterboxed lesz a kép (alul-felül fekete csík). A VHS magnók tehát mind az 576 rasztersort kihasználják. (Nem volt beépített digitális áramkör, ami a kevesebb rasztersorból többet csinál, amire szüksége volt a tévéknek.) És tesztekkel könnyen bizonyítható, hogy minden sort külön tárolnak.
2. Nem keverendõ a rasztersor és a "sor" mint felbontás! Két különbözõ fogalom. A "sorfelbontás" nem a rasztersorok száma! Az angol eredetije a "line", ami ebben az esetben vonalat jelent, és azt fejezték ki vele, hogy egyre sûrûbb függõleges vonalakat tartalmazó tesztábrán még mennyi ilyen vonal különböztethetõ meg. (Azaz, vonalnak kellett volna fordítani, vagy akár oszlopnak, nem pedig sornak, de a szokás miatt így maradt.) Ebbõl máris következik, hogy a valós pixelfelbontás a még megkülönböztethetõ vonalak kétszerese (egy fehér és egy fekete...). Szóval, gy.k. itt a vízszintes felbontásról van szó.)
Tehát, a VHS vízszintes felbontása 500 pixel körül van (nem határozható meg teljesen pontosan, mert analóg sávszél kérdése), az SVHS és a Hi8 már nagyjából tudja a 720-at, persze nyilván nem olyan élesen, mint a DVD. (Az SVHS nagyrészt abban különbözött a VHS-tõl, hogy a világossági és színjeleket külön tárolta. Mivel a VHS kompozit videojelet tárolt, az SVHS meg S-video jelet, így azok nem zavarták egymást. Ezen kívül az SVHS magnókba egy fokkal jobb videoerõsítõ IC-ket használtak, ez is pozitívan hatott a sávszélre.)
Függõlegesen meg minegyiknél a PAL szabvány által adott az 576 rasztersor.
A BetaSP (amirõl korábban a tévéadások mentek, nem keverendõ a BetaMAX-szal) meg természetesen 720x576-os volt. (Sõt, inkább 768x576.) Persze, hogy mi ment át ebbõl az analóg csatornákon, az más kérdés, de jobb esetben azért nagyjából átment.
pixx-nek külön üzenném, hogy mielõtt másokat lehülyéz, próbálja ki, hogy pl. PC-rõl felvesz VHS-re egy 320x288-as, egy 640x288-as, egy 640x576-os és egy 640x576-os tesztképet...
Mivel a 21. században élünk lehet már digitalizálni a videót, és úgy pontosan meghatározható a képpontok száma...amúgy a vhs 240 sor minimum vízszintesen, és függõlegesen 576 sor... Amúgy 576p nem létezik, az 420p nek hívják, utána 720p 1080p illetve köztünk van még az "i"-re végzõdõek, mármint ha tudod mit jelent...
Az egy dolog, hogy hülyeséget írt, de te sem vagy igazán képben. Mivel a VHS is és az SVHS is analóg módú rögzítésre való, így csak a sorok számát lehet pontosan meghatározni.
Khmmm... A VHS jó esetben 240 sort tud. Az SVHS 420 sor. (A Hi8 400 sor). A DVD ennél kicsit több. Még az SVHS-nél is több, még akkor is, ha csak NTSC szabvány szerint nézzük (480 sor), hát még, ha a PAL szerint (576 sor).
Az m1 / m2 HD adása csapnivaló. Valamilyen sporteseményt (talán a berlini atlétikai vb-t adták õk is "HD"-ban. Ugyanazt adta az Eurosport HD is Native HD-ban. Ég és föld volt a különbség. Az STB-n be tudom állítani, hogy a tévé felé milyen felbontást adjon. 576p (720x576), 720p (1280x720), vagy 1080i (1920x1080). Ha az Eurosport Native HD-jét csak 576p-ben adtam ki, még az is lényegesen jobb volt, mint az m1 / m2 ugyanazon mûsor HD-s adása. Vagyis sima digitális jel volt felkonvertálva.
cikkhez: audioban ez mégis mióta van igy : DDD legalább olcsón veszek hasznos dolgokat ebayrõl hehe...
Cikkhez: érdekli az embereket a minõség, de azt nem szeretik, ha túl drágán adják. Ha luxusnak állítják be, akkor a legtöbb ember azt mondja, meg tud lenni nélküle is.
Az is kiderült, hogy a legtöbb embernek fogalma sincs, mi az a HD. Különben rögtön észrevették volna, hogy az nem HD. (Feltéve, hogy nem túl távolról mutatták.)
Attól, hogy scarton kötöd össze, a kép még mehet kompozit videóban. Az RGB módot külön ki kell választani az STB menüjében.
Nálam van földfelszini analóg és digitális adás is, és az m1 m2 adás akkor valodi HD, ha értelemszerûen ott vana hd logo A többi mûsoruk természetesen felkonvertált. Csak az lenne a jobb ha egy kicsit nagyobb sávszélességen menne mert most olyan 7.5 mb/s a HD adás mpeg4-ben tömörítve. De még igy is KIRÁLY . Örülnék ha minden adás ilyen lenne legalább. Az összes tányéros adás még mindig az elavúlt mpeg 2 szabványt használja.
A magyar földi digitális adást még nem láttam, csak külföldit. Ott viszont egyértelmûen észrevehetõ volt, hogy nem minden szuper, ami digitális. Másszóval: egy földi sugárzású csatornába vagy 5 digitális csatornát betesznek, viszont a sávszélességet a csatornák között nem egyformán osztják el. Amelyek többet kap, az nagyon jó minõségû, de cserébe egy másik bizony egyértelmûen gyengus.
A legviccesebb, amit a UPC csinál, ha nem HD csomagra fizetünk elõ, csak a sima digitálisra, akkor a set top boxnak még digitális kimenete sincs. Egy 26"-os HDTV -t használok, ha TV tunerrel nézek tv-t (analóg) jóval szebb a kép, mintha Set top boxxal (scart-al a tv-re csatlakoztatva) nézem. Bár ez csak a képre igaz, a hang jobb az STB-bõl, mégha stb-rõl veszek át (fõleg ha lesz digitális hangkábelem is, és összetudom digitálisan kötni a géppel, de analogban is jobb).
Legalább azt engednék, hogy a gépre áttegyem a digitálisan rögzített adatot, természetesen ezt is ellehetetlenítették.
"újabban a földfelszíni digitális is" - nehogy valaki félreértse: ez csak arra vonatkozott, hogy digitális jel újabban már földfelszíniként is megy. 2012 után állítólag már nem lesz földfelszíni analóg adás.
Nem kell ahhoz technofilnek vagy filmbuzinak lenni, hogy valaki élvezze azt, hogy valami jó minõségû. Sajnos manapság az a helyzet, hogy - leszámítva a földfelszíni analóg adást - kábeltévén, vagy mûholdon keresztül (újabban a földfelszíni digitális is) valójában egy digitális jel visszaanalógosítása történik. Mindez azért, hogy minél több csatornát tudjanak eladni. Kábelen persze nem olyan vészes a helyzet, mert ott adott a megfelelõ sávszélesség, de a kábelszolgáltatókhoz eleve csak a digitális jel jut el, és az sajnos agyon van tömörítve. Ezt a jelet analógosítják vissza, illetve adják tovább digitálisan is. Ebbõl az következik, hogy a digitálisan fogható csatornáknak semennyivel sem jobb a képminõsége, csak nem tartalmaz (annyi) zajt. Az analóg csatornákon is megfigyelhetõk a durva képtömörítési hibák, pedig analóg jelnél nem nagyon lehetne képtömörítésrõl beszélni (élõ közvetítésnél). A HD-s csatornák, amik valódi HD-s képtartalmat (és nem felkonvertált jelet) tartalmaznak, azok messze jobb minõségûek. Full HD-s tévém van, és egyaránt tudok analógot és digitális is nézni, a digitális kis halmaza a HD-s adás (HD-s adást elvileg lehet analóg módon is továbbítani, az usa-ban erre sok példát lehetne mondani korábbról). HD-ben az m1 és m2 (idõnként, de csak nagyon ritkán ad a Duna is) felkonvertált jelet ad, a Filmbox HD, az HBO HD, HD jelet ad, de nem full HD-t, az Eurosport, a History HD és a Nat Geo HD idõnként full HD-ben ad. Aki az utóbbiak minõségét nem tudja észrevenni, az vak.
Ja, szerintem is túl slampos, búlváros a cikk. Bár a szülinapos cikkben megírták, hogy erre van igény. Ettõl jön a sok olvasó és dõlhet a reklám pénz.
"A mi vizsgálatunk rámutatott, hogy pont a képminõség az, ami felkelti az emberek érdeklõdését" - szögezte le Lidwien van de Wijngaert."
MI VAN??? A vizsgálat pont arra mutatott rá hogy az emberek egyáltalán nem is értenek ahhoz hogy mi a HD, meg sem tudják különböztetni, csak elhiszik ha mondják nekik. Nem is értem, mégis mire számított, mire fognak koncentrálni egy olyan kisérletben, ahol leültetik õket, azzal az utasítással hogy a felbontás közötti különbséget kelljen észrevenniük? Talán hogy majd azt mondják, hogy "Én a HD-t választom, de csak a set-top box funkciói miatt"?
Nem hiszem hogy akár a DVD is elterjedt volna annyival hogy nagyobb a felbontása, ha nem lett volna kényelmesebb hogy a filmeket nem kell visszacsévélni, nem kopnak rongyosra egy tucat használat után, van nyelvválasztás, meg hasonlók. Most az új funkciók egyáltalán nem a HD-hez kapcsolódnak. De ezek azok a funkciók amiket az emberek jobb minõségként észlelnek, nem azt hogy ha gúvadt szemekkel figyeled, látni hogy több pixel vann rajta. Persze vannak akik élvezik a HD-t, de azok fõleg technofilok, ésvagy filmbuzik, akiknek ez a fõ tevékenységük. Nem csodálkoznék ha ez a "kutató" is iyen lenne, és ezért nem férne a fejébe hogy ez a pórnép miért nem értékeli az õ csodálatos csúcstechnológiája minõségét.
Valoszinuleg azert a set-top boxok funkcioit reklamozzak, mert a kepminoseg meg mindig gyengebb mint az eddigi analog technikaval. Arrol nem beszelve, hogy a cegek csak azert eroltetik a digitalis technikat, hogy tobb csatornat tudjanak kinalni, es mindezt elofizetesenkent csak 1 tv-n lehessen nezni. Ez egyreszt megnovelheti a beveteleiket a tobb csatorna miatt, masreszt tobb penzt kerhetnek a tobb dekoder dobozert. A kepminoseg meg kozben szep csendben romlik.
Ez így nagyon bulvárosra sikeredett megint. A tesztelés körülményeirõl egy szó sem hangzott el. Nem volt leírva, hogy mekkora tévérõl nézték és az sem, hogy azt milyen messzirõl. Ha a látott képméret túl kicsi, akkor már nem nagyon lehet különbséget tenni. Ha valaki még sosem látott HD-s tartalmat, annak persze bármit be lehet adni. Nálunk az m1 és m2 "HD"-s adása kritikán aluli, sima felkonvertált jel. Aki látott már Eurosport HD-s adást, pláne, ha azt Native HD-ben adták, annak lehet fogalma arról, hogy milyennek kéne egy HD-s adásnak lennie, és azzal milyen képminõség jár. Sokan még azzal sincsenek tisztában, hogy mi a különbség az analóg és a digitális adás között. Egyes külföldi adók sima digitális adása veri az m1 és m2 HD-s minõségét.
Informatika és tudomány
