Annyira nem is érdekes. Franciaország, Németország vagy Japán külön-külön már rég nem lenne képes önálló ûrprogramot indítani és soha nem is volt képes erre. Ugyanis egy többé-kevésbé demokratikus és jóléti államban politikailag alig oldható meg a szükséges pénz elkülönítése. Kína ellenben diktatúra, ahol ez minden gond nélkül megy.
Azt se feledd, hogy a három említett ország egy ideje jószerivel stagnáló gazdaság (bár a számokkal lehet bûvészkedni), míg Kína fellendülõben van és nagyon sokáig az is lesz.
Szerintem a franciák, németek japánok (sic!) nem akartak saját költséges ûrprogit. Helyette beszálltak az amerikaiak mellé, majd az európai közös projektekbe. A franciáknak és a németeknek nem is lenne már értelme külön programot folytatni - mint ahogy a franciáknak volt pld. saját atomprogramjuk (force de frappe) - , mert sokkal kifizetõdõbb az ESA keretében mûködni, hisz többek között a mi pénzünket is tudják használni.
Visszatérve a cikkhez, érdekes hogy sem a Franciák, sem a Németek vagy Japánok nem tudtak emberes ûrprogramot indítani, pedig mind technikailag, mind anyagilag jobban álltak mint a Kínaik.
Remélem hogy az ûrállomás fellövése után felgyorsulnak a dolgok, évi minimum két ûrhajó indítással.
Több tucat ISS-en végzett ûrsétát láttam már, és semmi olyan nincs ezen a kínai ûrsétan ami hamisításra utal. Az elszabaduló kisebb törmelékek pont így viselkednek odafent. A videó szerkesztõje viszont keményen csúsztat és manipulál...
Na ja csak itt minden felfelé repült érdekes tuti hogy megrendezett videó volt.
Akkor bizony a HST nagyjavítása is kamu volt. A szanaszét röpködõ apró szemétrõl nem találtam videót, de az élõ közvetítésben akadt ilyen is szép számmal. Fõleg, amikor a régi szigetelést rángatták le a távcsõrõl.
Lehet, hogy csak Star Trek buzi vagyok, de a 11-bõl 10 mozifilm és mind az 5 sorozat jócskán elkülöníthatõ a több sci-fitõl. Az eredeti Star Trek mégis a legnagyszerûbb. Gene Roddenberry kitalált világa egy mestermû: példát mutat, hogy milyen társadalom elérése a cél. Az emberekt a kívánsiság, és a többé válás motiválja. Persze rögös úton jutottak el oda, ahova, le kellett vetkõzniük a kicsinyes hatalom és pénzszerzési vágyaikat, nem beszélve az idegengyûlöletrõl, hogy csak azért utálok valakit, mert más a bõrszíne, hajszíne, faja. A filmtörténetsorán elsõként szerepet a fõszerplõk között néger nõ a képernyõkön, és még ennélis nagyobb jelentõséggel bír, hogy az emberek elõször ezen sorozatban láthattak egy fehér férfi és egy feketõ nõ csókját. A parancsnoki hídon pedig nemcsak amcsk voltak, hanem orosz és japán figurák is. Jelezve: az emberek között nincs annyi különbség, mint amit úgy gondoljuk. Eleinte úgy tudom, hogy Gene Roddenberry a fajokhoz nemzeteket sorolt, é pl. a klingonok voltak az oroszok (hidegháború) és britek a vulkániak (így került a félvér vulkáni Spock a parancsnoki hídra). A készítõk szinte mûvészet számba emelik a sorozatot a rengeteg mondanivalóval, felhívja a figyelmet, hogy az ember beképzeltsége, hogy Istent játszik, gonatlanul teremt, termel, vesztét okozhatja (károsanyag-kibocsátás -> globális felmelegedés). Vegyes képet mutat be a hippikrõl: ûrhippik keresnek egy mesés szépségû bolygót lakni, de ezt illegálisan teszik, a legénységet megiázi a fiatalos szabadságvágy, a móka, kacagás, természetesség, zene, ezt kihasználva viszont lejutnak egy bolygóra, de mivel hordoznak egy vírust, a bennszülött lakosságot ki is irthatják (lásd spanyolok az európai betegségekkel megjelennek a bennszülötteknél), persze ez egyben utalás az AIDS-re, a hippik veszét a túlzott szabadságuk okozzák: mivel a természet útját járják, ember számára fogyaszthatatlan gyümölcsöket esznek, stb. erõsen kritizálja a hidegháború pattanásig feszült, katasztrófális következményekkel járó állapotát (ekkor tûnt el néhány hidrogénbomba egy Grönlandon lezuhant amcsi bombázóról). De szól az emberek túlzott kéjelgésérõl, szépítõszrek túlzásba vivésérõl (pár évtizedre megjlent a mellimplantátum). De erõsen támadja a rasszizmus értelmetlen, önpusztító mivoltát. (lehet, hogy innen jön a zsidózás) A kései évadokból majdnem minden résznek van tartalma. A Star Trek többi, léyegében kommerszebb sorozataiban is megmarad a többi sorozatból kiemelõ mondanivaló, pl. ritkán látni olyan sci fit, ahol a szituáció nem úgy oldódik meg, hogy felrobban az ellenség, hanem kibékülnek, és elrendezik a félreértéseiket. A ferengikkel a kapzsi, pézimádó társadalmunkat figurázzák ki. Emellett intelligens, és érdekes, gondolatot megmozgató történetek szerepelnek, szólnak az emberkrõl, elõször mutat be olyan szereplõket, akiknek vannak rossz tulajdonságaik is, és megpróbálnak felülkerekedni rossz apaságukon, vagy legyõzik agresszív, pusztító érzelmeiket. Meg akarnak javulni a börtönviselt emberek, és emberséget akanak tanulni az androidok. Miközben az emberek azért fejlesztik magukat, mert tudják, hogy a jobbá válásért folytatott állandó küzdelem önmagában nemesít. Egy számunkra követendõ példát mutat be, miközben idegen fajokkal a saját mai világunkat testesíti meg. Ez a fantasztikus része.
A tudományos része is kiemelkedõ, 1967-ben megelõzte a ma világot, gondoljunk csak a beszédszintetizál számítógépekre (számítógp nagyon em is volt), vagy a kihajtós mobilokra, de már lézersugarat is sikerült "transzportálni" fiziusoknak. A sorozat mögött egy komoly igényeség fekszik, hoy amit a jövõrõl bemutatnak, tudományosan megalapozott elgyen. replikátor -> Einstein (anyag-energia), ha nem mehetsz gyorsabban a fénynél, a hajó lépjen szubtérbe, ahol más fizikai törvények érvényesek. A speciális effektek pedig mindig is a kor legjobb mozivásznon megjeleníthetõ effektek voltak. A Star Trek annyira bejött, hogy a StarGate (Atlantis, Universe) minen második epizódját innen lopja.
Remélem, aki eddig szerette, ezután is fogja, és aki nem ismeri, ezután kedvet kap hozzá. :)
"Igy pl. a maquis (a francia ellenallok is ezt a nevet hasznaltak) igen is megszavazza hogy mit csinaljanak"
Demokráciákban ma is a parlament dönt arról, mit tegyen a hadsereg. Ám kétlem, hogy a maquis minden harci bevetés elõtt, sõt harc közben is folyamatosan szavazott arról, mi legyen a következõ lépés. De bevallom, erre nem is figyeltem, amikor egy-egy részt néztem.
"a szovjetunio megszunesevel a klingon-ok szepen lassan jo fiuk lettek."
Soha eszembe nem jutott, hogy a klingonokat a szovjetekrõl mintázták, de teljesen logikus, ahogy írod.
A Klónok támadása sem volt hízelgõ a "kereskedõkkel" kapcsolatban. Az Ötödik elem pedig a médiasztárokat figurázta ki elég jól. De félek, hogy ez csak falra hányt borsó.
"Persze az kérdéses, hogy ott a Star Trek univerzum csillagflottás világában mi ösztönzi az embereket a tanulásra és a kemény munkára, ha a tespedõ polgár is korlátlanul tömheti magát a replikátorok produktumaival."
Ezt felvetik es a valasz az, hogy egyreszt a kivancsisag (foleg a tudosokat), masreszt a hirnev es karrier utani vagy (foleg a katonakat), harmadreszt az unalom (a legtobb civilre, akik csak szorakozasbol dolgoznak). Masik fontos osztonzo ero a credit-ek (penz) megszerzese, tehat a replikatorok vagy akar a tomegkozlekedes hasznalatahoz credit kell, amiert viszont meg kell dolgozni. (gyakorlatilag a credit a nyers energia penzbeni formaja) Viszont a legtobb nem foldi iranyitas alatt levo bolygon es kolonian nem olyan magas szintu a technika, hogy munka nelkul eljenek. Arrol nem beszelve, hogy van penz, meghozza olyan anyagok amiket nem lehet replikalni. Ilyen szogletes penzt hasznalnak pl. DS9-ben, es ott pl. kaszino is mukodik. Egy ismert tudos irta jopar eve, hogy egy fejlett civilizacionak csak energiara van szuksege es az egyetlen hulladeka a folosleges ho.
"Az irányítás, mint minden militarista rendszerben Úgy a Csillagflottában is parancsuralmi, de ehhez a kommunista eszméknek nincs köze, ez ideológiafüggetlen. Spártában épp úgy parancsoltak a vezetõk, mint Hitler, vagy Sztálin. Fura lenne, ha a támadási parancsot meg kellene szavaztatni egy ütközetben."
Ezert is szimpatikusabbak a kolinakon elok, akik a sajat elveiket kovetik (eleve azert mentek oda, hogy nyugton hagyjak oket). Igy pl. a maquis (a francia ellenallok is ezt a nevet hasznaltak) igen is megszavazza hogy mit csinaljanak es a fegyveres csoportjaik nem engedelmeskednek sem a flottanak sem a foldi kormanynak.
A sorozat egyebkent se nem zsido, se nem kommunista, csak egyszeruen idealista, tehat reszben az amerikai eszmere, reszben a humanizmusra, reszben a tudomanyba es az emberisegbe vetett hitre alapul, ebbol is erednek benne az ellentmondasos elvek. Az eredeti sorozatban az elvtelen penzimado kereskedok (ferengi-k), a kommunista es fasiszta diktaturak (klingon-ok, romulan-ok) tobbnyire mint ellenseg bukkannak fel. A kesobbi sorozatokban ez valtozik, de tobbnyire miutan a konfederacio 'exportalja' felejuk a demokraciat. (azaz legyozi oket egy haboruban) A vicces az, hogy probaltak komolyan kovetni a foldi esemenyeket, tehat pl. a szovjetunio megszunesevel a klingon-ok szepen lassan jo fiuk lettek.
Egyebkent a sorozat vilaga a globalis kapitalista rendszer osszeomlasa utani, fasiszta eszmek altal iranyitott vilaghaboru utan kezdoik, amikor az emberiseg vegre rajon hogy nincs egyedul, ezert aztan osszekapjak magukat, mert megilyednek a kulso veszelyektol. Par szaz evvel kesobb pedig mar kialakult az a vilag amit a filmekben latunk.
"A Startrek nagyjából összes részét megnéztem...és komolyan, egyszer nem jutott eszembe, hogy kommunista, vagy zsidó sorozat...lehet velem van a baj."
Nagyjából így vagyok vele én is. Elszórakoztatott, és néha elgondolkoztam egyik másik ötleten. Eszembe sem jutott megideologizálni azt amiben semmi ilyen nincs.
A Startrek nagyjából összes részét megnéztem...és komolyan, egyszer nemjutott eszembe, hogy kommunista, vagy zsidó sorozat...lehet velem van a baj.
Viszont a Motorola és még jópár cég tõlük merített..azaz meg akarták és meg is csinálták azt amit ott láttak, ennek a sorozatnak meglepõ módon elég sokat köszönhet az emberiség.
Bezzeg a Night Rider, meg a Pokemon...aaaz jó mi?
Elõször is: A sorozatok, filmek a Csillagflottáról szólnak. Ez egy félig katonai, félig tudományos szervezet. A hajók, az ehhez kapcsolódó gyárak, kutató intézmények, hírközlõ rendszerek mind-mind a Csillagflotta tulajdona. A hajókon a személyzet tagjai teljes ellátást kapnak, ennek része a replikátor fejadag, amibõl azt hoznak ki amit akarnak. Ezért persze meg kell dolgozni, gyakran a testi épségüket is kockáztatják és a mellékszereplõk idõnként el is hullanak. Az irányítás, mint minden militarista rendszerben Úgy a Csillagflottában is parancsuralmi, de ehhez a kommunista eszméknek nincs köze, ez ideológiafüggetlen. Spártában épp úgy parancsoltak a vezetõk, mint Hitler, vagy Sztálin. Fura lenne, ha a támadási parancsot meg kellene szavaztatni egy ütközetben.
Végezetül, akinek zsidózni támad kedve, az fog, annak mindegy mibe magyarázza be. Ezért nem normális.
Fene tudja, de az a tény, hogy a termelõeszközök nincsenek tulajdonhoz kötve, valamint van központi irányítás az inkább az eredeti kommunista (nem sztálinista, maoista) eszméhez van közel mint a kommunákhoz. Az, hogy nincs fizetõeszköz végül is rendben van, hiszen az erõforrások szinte korlátlanok. Persze az kérdéses, hogy ott a Star Trek univerzum csillagflottás világában mi ösztönzi az embereket a tanulásra és a kemény munkára, ha a tespedõ polgár is korlátlanul tömheti magát a replikátorok produktumaival.
Egyébként ószövetségi motívumokat is szép számmal találsz benne. De gondolom az általad említett kevésbé intelligensek nem ennek okán zsidóztak:)
De tudod mit, nem is érdekel az egész, én egy életre megundorodtam a Star Trektõl. Sõt a Battlestar Galaktikától (pedig biztatóak voltak a kezdetek), meg úgy általában a többi technoblablás, gagyi történetes, (...sok-sok negatív jelzõ...) nyomorult amcsi sci-fi sorozattól is. :D
grat a cikk írójának, még több ilyen kellene az sg-re
Ami a kínai ûrsétát "leleplezõ videót" illeti, megfordult a fejemben, hogy ezt a videót úgy vágta össze az eredetileg közreadó, hogy a csalást azonnal ki lehessen kiáltani.
Ami a Star Treket illeti, pár hónapja egy "esztéta" megemlítette, hogy sohasem beszélnek a sorozatokban a fizetésrõl, illetve a latinumon kívül semmilyen pénzrõl nincs szó. Ezt kommuna-rendszernek nevezte.
Sok értelmesnek azonnal a kommuna=kommunizmus ugrott be, ezért aztán azonnal lekommunistázta az egész filmrendszert. Persze a kevésbé intelligenseknek még tódítani kellett, így azután le is zsidózták.
csing csüng elindult a szong cseng ûrhajóval a csung csing megye csüng csing melletti csüng szeng városa mellett épített csöng csong ûrkikötõbõl. Csing csüng jól viselte az utat, és a csöng csang ûrállomásra bedokkolt.
Komolyan mondom, szerintem a kínaiaknak lenne a legkönnyebb megtanulni márkláriul.
Nincs benne semmi érdekes. A felvételen kiválóan látható, hogy a "buborék" egyre nagyobb lesz, ahogy nõ a sebessége. Egy kisebb buborék a rá ható felhajtóerõ (térfogat) és a víz fékezõ hatása (keresztmetszet) miatt igen gyorsan beáll egy állandó sebességre, onnantól meg már nem gyorsul. A nyomás meg nem változik pár centiméteren olyan sokat, hogy a felvételen látható mértékben megnõjön a térfogata.
Nem tudhatom, mi volt az, de a komoly méretnövekedés nyilvánvalóan abból adódik, hogy a kamerához közelít. A mozgása pedig nem gyorsuló, csak a kamera gyorsuló "szögsebességgel" látja mozogni, ahogy egyre közelebb kerül hozzá.
Az nem tûnt fel a szerencsétlen hoaxernek, hogy a felhõkkel együtt a szárazföld is mozog? Nagyjából 27 ezer km/h sebességgel, mivel az ûrhajó kering a Föld körül?
hát az ESA-t már beelõzték. bár európa inkább közös küldetéseket csinál a nasa-val és az oroszokkal
Komolyan azt hiszem, szellemi fogyatékosok állítják össze az efféle videókat, akikhez képest Aranykéz egy géniusz. Az állítólag gyorsulva felfelé mozgó légbuborék és a felhõk hihetetlenül gyors mozgása volt számomra a videó két csúcspontja.
Az, ami a szkafander sisak búráján végig "gördül" majd látszólag felgyorsulva "felfelé" halad az tényleg érdekes valami, de a zászlóba teljesen felesleges belekötni. Egy ovis is láthatja, hogy az a zászló közegellenállás nélküli térben tekeredik a rúdja köré majd vissza. Meg ilyeneket kifogásolni, hogy gyorsan mozognak a felhõk, meg hogy a Föld korongja végig ugyanabban a pozícióban van a felvételen... Ez még nem nézett elég élõ ûrfelvételt (viszont sok gyenge cgi-vel készült sci-fit)
Informatika és tudomány
