Biztos jó is nekünk! Persze ameddig csak ilyen ritkán használják, addig a hagyományos sem jelentõsen szennyez, a többi szennyezõforráshoz képest (pl.:szénerõmûvekhez képest). De ha kikiáltják ezt környezetbarátnak és nagyobb lesz a felhasználási aránya mint a jelenleginek, (amitõl nem félek, hiszen igen drága játék) akkor bizony már okozhatna problémákat.
A napelemmel aztán lehet aluminiumot elõ állítani. Tudod hogy százezer amper kell hozzá? És az nem eshet le semmit mert rögtön fellép az anódeffektus. Inotán még a harmincezer amperes technológiát használták.És a porítás is óriási energiát emészt fel.
Az elõbbihez: a Sirius nevû alupor még csak nem is nano, de a belégzése elég veszélyes.
Elõbb elnézést kérek, mert nem olvasom el végig a hozzászólásokat, és lehet, hogy már írták! "nano-alumíniumporból és fagyasztott vízbõl álló keverék azonban környezetbarátabbá teheti a rakéta kilövéseket," Szóval az alumíniumot elõ kell állítani, ami iszonyat sok energia, sokkal több mint ami egy kilövéshez kell. Ebbõl az energiából nyerünk vissza valamennyit ha alut használunk. Szóval kissé necces a "környezetbarátság" (ja majd napelemrõl fedezzük az alumínium gyártás energiáját C:) A nano méretû alu por, vagy alumíniumhidroxid sem egy jó dolog ám, ha belélegzed.
Na, ne akarom tovább húzni az idegeket. szóval a mosogatóm alatti szifonnak kb. annyi köze van a Venturi csõhöz, mint egy rakátahajtómûnek. Vagy mint a trikónak a télikabáthoz... ennek is és annak is van eleje, meg hátulja, meg két ujja. A télikabát tulajdonképpen egy igen vastag anyagú és hosszúra szabott trikó, ja.
Szóval: ha megkérdezel 100 mûszakilag valamilyen szinten képzett embert, hogy mi az a Venturi csõ, akkor eljuthattok az egyketted-ró-szor-vénégyzet-plussz-ró-szor-gé-szer-há-plussz-pé-egyenlõ-konstans képletig is. Esetleg még az is szóba kerül, hogy mindez a nem összenyomható közegek áramlására érvényes. Lehetne persze a közeg lassú (izoterm) térfogatváltozását is figyelembe venni, sõt a nagyon elszántak akár adiabatikusan is vizsgálhatják, esetleg majdnem reális (Van der Waals erõk figyelembevételével)
A rakétahajtómûben nem ennyire "konszolidáltak" a folyamatok. A fúvóka egy részében hangsebesség alatti az áramlás, más részében hangsebesség feletti, közben az égéstérre jellemzõ 50-100 bar nyomás lecsökken 1 bar körülire, és a hõmérséklet is jelentõsen változik.
Az égéstér hõmérsékletén a vízmolekulák (H2+O2 üzemanyag esetén) NEM elhanyagolható %-ban felbomlott állapotban vannak, a közeg hûlésekor a dinamikus egyensúly a H2O molekulák felé tolódik el, vagyis energia szabadul fel. Emiatt még az adiabatikus reális gázokhoz képest is bonyolódik a helyzet.
Összefoglalva: a KÖZISMERT Venturi csõ annyiban hasonlít a rakétahajtómûhöz, mint a kismadár a B747-hez vagy a kabát a trikóhoz. Attól, hogy valahol egy csõ-SZERÛ valami szûkül vagy tágul s valami áramlik benne, attól még lefolyószifon is lehet vagy rakétahajtómû.
Hogyaaaan? A vékony csõben lassabban folyik a víz, mint a vastagban? Akkor valahol feltorlódik, nem? Bagy felfedeztük (mi keten együtt!) hogy a víz összenyomható!
A Venturi csõnek van egy jellegzetes alakja azért tud benne a nyomás sebességgé alakulni kis veszteséggel. A te csövedben a gravitáció dolgozik. Abban a csöben ami 40-es a folyadék a falhoz körben ér ezért a turbolencia miatt lassabban folyik a lé mint a nagy átmérõnél.
Van a konyhánkban a lefolyó folytatásaként egy csõszakasz, ami az elején 40-es (átmérõ, mm-ben) aztán 50-es, a végül pedig 110-es. ÁÁÁRAMLIK BENNE a közeg! Mindig a nagyobb nyomású hely felõl a kisebb nyomású felé. Változik a sebessége is
"Mert az Al-t el lehet égetni klorát nélkül is egyszer."
Lehet. De ha egyszer ott van az a fránya klorát???
Hadd utaljak kissé módosítva a #112-ben írt mondatodra: kémiában nincs olyan, hogy nem feltételezted. :) Vagy tudtad, vagy nem tudtad.
Ha egy áramköröm nem mûködik, mindig azt a régi mondást idézem fel magamban, hogy az elektronok tudják a fizikát, legföljebb én tudom azt rosszul. A vegyszerek is jól tudják a kémiát, legföljebb vannak emberek, akik nem (egészen) jól tudják azt.
Tényleg nem akarok a lelkedbe taposni és azt sem vonom kétségbe, hogy nálam ezerszer jobban tudod a kémiát. De ha egyszer valamiben tévedsz, nem lenne korrektebb elismerni a tévedésedet ahelyett, hogy kifogásokat keresel?
"még azt sem tudtad, Al2O3 vagy AlCl3 keletkezik."
Mert az Al-t el lehet égetni klorát nélkül is egyszer. Én nem feltételeztem a kollegákról az ilyen környezetszennyezõ megoldást. Másodszor a sósav mellett Al oxidból nagy valószínûséggel klorid keletkezik hacsak nem kötöttek megnemtámadási szerzõdéstA kémia a szõrszálhasogatás tudománya a lezserség életveszélyes.Említettem volt hogy meghalt egy beosztottam mikor én Leverkusenben tanulmányúton jártam mert egy Okostóni olyan utasítást adott neki ami robbanáshoz vezetett. Amire nemet kellett volna mondania.
Egyébként, kedves babajaga, nekem valahol szimpatikus ez a bestia. Mert én évekig ezen az Sg-n a logikus, következetes gondolkodásról papoltam, persze magam sem tartottam be ezt mindig, és erre idejön ez a pimasz, pszichopata, szkizoid bestia, és õ tényleg olyan. Amúgy, alvállalkozásba szívesen kiadnék neki munkákat, de csak úgy, hogy személyesen ne is lássuk egymást, mert elviselhetetlen lenne. Te is így vagy ezzel? .-)
Még többet is elolvastam annál, amit belinkeltem, persze, hogy észrevettem.
Most már tényleg abbahagyhatnád a terelést! Megint csak szõrszálhasogatsz, ez egy abstract, nem a teljes dokumentum. A sósav és az Al2O3 ott van, te meg a sósav keletkezését vontad kétségbe. Sõt a #45-ben még azt sem tudtad, Al2O3 vagy AlCl3 keletkezik.
Ne azon lovagolj, hogy nem részletezik az egyéb anyagokat egy abstractban, hanem azon, hogy egyértelmûen tagadtad a sósav keletkezését, pedig itt van rá a bizonyíték. A viselkedésed tökéletes példája annak, hogy más szemében a (nem is létezõ) szálkát is észreveszed, a magadében pedig még a gerendát sem.
"Space Shuttle launches produce a cloud containing hydrochloric acid (HCl), aluminum oxide (Al203), and other substances."
Nem vetted észre az utolsó két szót? Én igen! Pontosan tudják? Kémiában ilyen nincs hogy más! Rajtam kéred számon amit azok se tudnak akik vele dolgoznak? Hová lett a nitrogén? Az oxigén egy része? Megfújták?
A Solid Rocket Booster 2 percig ill. 45 km magasságig üzemel, nem tudom, ebbõl mennyi lehet az az idõ, ami alatt a sósav még eléri a kilövõhelyet és közeli környékét. A 230 tonna talán kis túlzás, de a 100 tonnát ex has egészen reálisnak érzem.
Ha úgy gondolod, kíváncsian várom a magyarázatodat, hogy lehetséges az, ami szerinted nem lehetséges.
babajaga #43: "Fel tudod fogni azt hogyha sósav hullana az égbõl az milyen borzalmas károkat okozna, és a nézõk hogy maradnának életben? A kilövõpad környékén levõ növényzetnek épületeknek semmi baja. Ez hogy a fenébe lehetséges?"
Nagyon tévedsz ha azt hiszed hogy abban a csatornában amit a sikló csinál olyan hamar kihül az anyag. Leírtam már elég világosan hogy milyen anyag keletkezik és abból mennyi azt nem én de senki nem tudja megmondani.Ugyanis abban a csatornában nem szobahõmérséklet van és egymással reagáló anyagok is vannak.
OFF Kár, hogy nem védettem le az "atyafi"-t. :-) Ja, és a józan (magyar) paraszti észen való rúgózásom. Mert például Orbán Viktor legutóbbi, nagytétényi beszédének ez adta a vezérfonalát. amúgy, mindig is tudtam, hogy olvasnak engem, és koppintják az ötleteim, a fordulataim stb.
Amikor Gyurcsánylopics, és úgy általában a szoclib bagázs tette, nagyon dühös voltam, rájuk továbbra is vonatkozik a moratórium, a tilalom. Orbánnak legalább örülök, hogy õ vagy szövegírói merítettek tõlem. Csak így tovább! Csak tiszta forrásból! Hajrá magyarok! :-))
Okfejtésedben van egy lényeges hiba: az anyagok hõmérséklete nem marad meg 374 C fok fölött, mert lehûlnek a környezeti hõmérsékletre.
Na de mindegy, látom, hogy csak belekötsz dolgokba, de kerülöd a válaszadást. Kár, de akkor sem hiszem el, hogy egy több évtizede sikeres vegyész nem tudja megmondani, milyen végtermékek keletkeznek az ammónium-perklorát és az alumínium reakciójából.
#105 A rakéták általában Laval fúvókát használnak. Ritkán elõfordul Prandtl fúvóka is.
#104 A gázkiáramlási sebességet a legegyszerûbb fékpadi tolóerõbõl számolni, mivel számszerûen megegyezik a fajlagos tolóerõvel.
Atyafi! Minden szerkentyû ami gáz vagy gõzáramlás sebességét használja az Venturi csövet használ fúvókaként. A sugárhajtású gépek is.Ha meg folyadékot akarnak gyorsítani akkor de Laval fúvókát használnak.(tûzoltás pld)
Nincs biztos infóm errõl, talán kamov meg tudja mondani. Ha a logikára támaszkodok, akkor 99% valószínûséggel a felhasznált üzemanyag és a tolóerõ alapján határozzák meg.
Egy nagy sebességgel mozgó gázsugár pontos sebességviszonyait meghatározni nem egyszerû feladat. Ha vékony pálcikán egy mûszert teszünk bele, azzal nem lehet pontosan mérni, mert ismerni kellene a gáz sûrûségét és egyéb jellemzõit is, ráadásul a több ezer fokon a pálcika elolvad, meggörbül, a mûszerecske tönkremehet, megaztán a bedugott mûszer meg is változtatja ott a mérendõ viszonyokat. Ha nekem kellene csinálnom (például azért, mert a gázsugár sebességprofilját kell meghatározni, hogyan változik a sebesség a sugár keresztmetszetének egyes pontjain) akkor nagyon pici de még éppen fényképezhetõ szemcséket kevernék az üzemanyagba (pl tóriumoxidot, ami erõsen világit) és nagysebességû filmeket vennék fel az égésrõl. Nem tudom biztosan, hogyan csinálják, de érzésem szerint van pár ilyen filmfelvevõ a rakétakisérleteknél.
Okfejtésedben van egy lényeges hiba a víz a krtikus hõmérséklet fölött (374,2 Celsius) nem viselkedhet vízként. Ezért egyetlen reakcióban se vehet részt mert inert gázként viselkedik.
Nem, továbbra sem tudom. Az egy dolog, hogy 3000 fok körül/fölött nem jönnek létre stabil vegyületek, ám a reakcióban részt vevõ anyagok elég hamar lehûlnek a légkörben a környezeti hõmérsékletre és akkor bizony már stabilabb végtermékek keletkeznek. Én éppen ezek összetételét szerettem volna tõled megtudni.
Igaz ugyan, mint írod is a #94-ben, hogy az Al2O3 reakcióba lép a sósavval, csak hát van ott víz is jócskán, na meg még jóval 1000 fok fölötti hõmérséklet. Szerintem víz jelenlétében az Al2O3 és az AlCl3 közötti dinamikus egyensúly (vagy aminek nevezed) alaposan eltolódik az Al2O3 javára és további lehûlés után akkor bizony megmarad a sósav.
Mivel te biztos sokkal jobban értesz a kémiához, kíváncsi lettem volna a szakvéleményedre. Sajnos azt nem tudom elhinni, hogy nem lehet válaszolni rá.
"Az az érzésem, hogy keletkeznek itt nitrogén-oxidok is"
Na legalább az érzéseid jók! Most már tudod miért nem válaszoltam a perklorátra, mert nem lehet rá.3000 fok felett hogy képzõdne 4 natúr anyag.Ráadásul olyanok amelyek egymással reakcióba is léphetnek könnyedén.
"Szerintem a MgCl2-t tartalmazó tengeri sót is tisztítják"
Ha meg tisztítják ott vagyunk a vákuumosnál. Miért lehet ilyen egyszerû dologgal becsapni embereket?
A só pedig az emberek becsapása. Egészséges jelszóval tengeri sót árulnak több mint kétszerannyiért mint a vákuumtisztított. Csak egy apró baj van, minden só tengeri só, a sóbányában bányászott is.A tiszta só egészségesebb vagy a szennyezett? Ez itt a kérdés. De ez nem kérdés.
Hiába nézek én mint Jenõ. Az égéshez elsõsorban O kell minden csak az után. Az is egy borzalmas ostoba dolog amikor ajtók ablakok szigetelésérõl beszélnek. Hogyan akar egy szigetelt szobában valaki lélegzeni? A fûtõkészülékekrõl nem is beszélek.
Ha én ilyen forrás lennék? Ez egy elképzelés de rossz elképzelés! Az hogy itt mi és mennyi keletkezik csak analízissel lehet megnézni. Hogy a fenébe képzeli valaki hogy a N 3000 fok felett natúr szabadul fel. És mit csinál a sósav meg az aluminiumoxid, integetnek egymásnak?
Kicsit túloztam, amikor azt írtam, hogy én ezt nem tudom, régebben tanultam kémiát - azért köszönöm, hogy kikerested. :) Ha pár hozzászólást visszaolvasol, akkor kiderül, miért kérdeztem többször is babajagától.
Az az érzésem, hogy keletkeznek itt nitrogén-oxidok is (nem csak a légkör miatt), de azt már nem tudom, meg is maradnak-e.
Én a kéménnyel kapcsolatban nem félrevezetõ, hanem inkább nem teljeskörû információkról beszélnék. Életvédelmi szempontból ui. a jó kémény fontosabb, mint az égéstér jó oxigénellátása. A tökéletlen égéstõl még nem halt meg senki, de a kéménybõl visszatorlódó égésterméktõl már igen, nem is kevesen. Extrém esetben (légmentesen szigetelt kazánhelyiség) nyilván a jó huzatú kémény sem segít, de ehhez már bûnös szándékosság kell.
Olyat még nem olvastam, hogy valaki a finomított konyhasót egészségtelennek mondta volna, de talán csak nem olvasok elég bulvárt és nõi magazint (utálom õket). Szerintem a MgCl2-t tartalmazó tengeri sót is tisztítják, mert hát a bányászott konyhasó sem annyira tiszta. Baj inkább akkor lehet, ha nem adnak hozzá jódot.
más az eszét használja, én meg a keresõt. Ammónium-perklorát és alumínium reakciója (forrás): 6 NH4ClO4 + 10 Al = 5 Al2O3 + 6 HCl + 3N2 + 9 H2O
ha jól veszem ki nem túl nagy kémiai képességeimmel, akkor 6 mólnyi sósav jön létre itt is. kérdés, hogy ez a képlet az-e amit keresünk, és hogy a mostani szilárd hajtóanyagú rakétáknál mennyi keletkezik ehhez képest.
Tudod dühít hogy állandóan nap mint nap általános iskolás kémia szintjén félrevezetõ információk jelennek meg mindenhol. CO a kéményekrõl pofáznak állandóan holott hiába a világ legjobb kéménye ha nem adunk elég oxigént az égéshez. Megépítenek egy házat ahol a kazánhoz nem jut elég oxigén hiába a jó kémény. Hány ember követ el hülyeséget holott mindegyik rendelkezik általános iskolai bizonyhitvánnyal. Ha ez nem analfabetizmus akkor mi?Bedumálják az embereknek hogy a 4% MgCl-ot tartalmazó tengeri só egészséges a tisztított NaCl meg nem? Mi ez ha nem analfabetizmus? Mellesleg a tengeri só rengeteg egyébb szennyezõdést is tartalmaz, ugyanis oda élõlények is ürítenek.Egészséges?
POntosan, én sem akartam nyelvészeti irányba elmenni, csak jeleztem, hogy nemrég én is pontosan ezt a hibát követtem el. A probléma attól még természetesen fennmarad.
Amúgy köszönöm a válaszaidat a korábban feltett kérdéseimre, hasznosak voltak. Hadd kérdezzek még egy dolgot, amit megkérdeztem már a #79-ben is. Mivel a fúvókában változó a gáz kiáramlási sebessége, nem lehetséges, hogy az effektív kilépési sebességet lényegében a kiáramlott anyagmennyiségbõl és az elért tolóerõbõl számolják vissza? Vagy errõl nincs pontos infód?
Egy nyelvet ne ítélj meg a formális logika szerint. Ez alapján lehetne alázni a németeket is, miért Sauerstoffnak hívják az oxigént, amikor ez a név inkább illenék a hidrogénre. Vagy mit keres a higany német nevében az ezüst (Quecksilber)?
Ettõl azért meg lehetne adni a tiszteletet a felfedezõnek, de a nyelvfejlõdés sajnos nem errõl szól. A franciák és a németek háborúi sem azért törtek ki, mert a németek a szifiliszt régebben francia betegségnek (Franzosenkrankheit), a gumióvszert meg még ma is párizsinak (Präservativ -> Präser -> Pariser) nevezik.
Nézted már a reglapomat? Nem kérem, hogy hölgyemnek vagy kisasszonynak szólíts, de atyafinak talán mégsem kellene, ha van benned egy szemernyi jómodor.
#38: "És honnan a búgattyús vérveres kutyafaszából kerül klór (Cl) a sikló mûködésének mégcsak a közelébe is? Folyékony O-t H-t és pirofóros Al-t használ! Hol a Cl kérdezem én? Ennyire azért már nem kellene analfabétának lenni, ez általános iskolai tananyag!"
Attól, hogy nem tudod a felszálláskori tolóerõ legnagyobb részét adó szilárd hajtóanyag összetételét, még nem kellene ilyen hangnemben írnod és analfabétának nevezned másokat.
#85: Ezt ne nekem mondd, ezt én is tudom, többször meg is írtam neki, hogy aztán késõbb újra leírja ugyanazt. De ezt ne bolygassuk, mert csak a párhuzam kedvéért hoztam fel.
Az angolok logikája nem éri el az éticsigáét! Õk is wolfnak mondják a farkast akkor honnan az anyjuk kínjából vették a tungstent? Jellemzõ rájuk hogy a farkascápát meg fox fishnek mondják, a marhák!
"a tungsten és a wolfram egymáshoz viszonyított elõnyei és hátrányai az izzólámpagyártásban? (kvp többször írta, hogy a két fémet eltérõ tulajdonságaik miatt más-más típusú izzólámpákban használják"
Most már tényleg lepisálom a lábam szárát! Itt nincs két fém! Egy a kettõ! Scheele fedezte fel és a szürke színe miatt a farkasról nevezte el. A bunkó angolok annyi tiszteletet nem adtak a felfedezõnek hogy úgy nevezzék el.
Atyafi! Én arra mondtam hogy nem képzõdhet sósav amikor az oxigénnel égették az aluminiumot, mert ez így volt. A fütyülõm se gondolta hogy azóta ráhajtottak a környezetkíméletlen megoldásra.Szégyellhetik a pofájukat hogy ezt tették.
Lehetséges, hogy nem helyes a "hatásfok" szó használata, ha a szót szûkebb értelemben használjuk (visszakapott energia/befektetett energia = dimenzió nélküli szám)
Itt már átnyúlunk a nyelvészet (mint jelképrendszer-tudomány) témakörébe. Tágabb értelemben lehet beszélni hatásfokról, az általános "nyereség"/"ráfordítás" (NEM pénzügyi értelemben, hanem általánosan) arányt valahogyan meghatározva. (Bár ezt lehetne "hatékonyság"-nak is nevezni, csak én nem szeretem ezt a szót, mert a mai hétköznapokban nagyon lejáratták.)
Ezen el lehetne filozofálni, ám a probléma akkor is megmarad: adott egy ûrhajó rendelkezésére álló energia-készlet (pl. az atomreaktorából kinyerhetõ energia) és ezt kell a lehetõ leghatékonyabban felhasználni, vagyis az ûrhajó lehetõ legnagyobb impulzus-változását létrehozni. (az ûrhajó teljes útja során az összes impulzusváltozások abszolút értékének az összege a legnagyobb legyen, vagyis gyorsítás-fékezés-pályamódosítás) Ilyesmire gondoltam a "hatásfok" alatt, bár ez valóban NEM azonos a fizikában és a mûszaki tudományokban használt hatásfokkal.
Bocsáss meg, hogy már megint erre kérlek, de leírnád végre az ammónium-perklorát és az alumínium magas hõmérsékletû reakcióját és a képzõdött végtermékeket? Csak mert a topicban nemrég azt írtad, hogy nem keletkezhet sósav. Én ezt nem tudom, de szívesen megtudnám, ha elárulnád.
Vagy erre is akkor kapok választ tõled, amikor kvp-tõl arra, melyek a tungsten és a wolfram egymáshoz viszonyított elõnyei és hátrányai az izzólámpagyártásban? (kvp többször írta, hogy a két fémet eltérõ tulajdonságaik miatt más-más típusú izzólámpákban használják, de sokszori kérdésemre sem fejtette ki, ahogy a tungsten és a wolfram - nyilván eltérõ :D - vegyjelét sem adta meg.)
Nemrég egy másik topicban (azt hiszem, a VASIMR-rõl volt szó benne) én is épp errõl "értekeztem" (az eltérõ kilépési sebességgel kapcsolatban írtam hatásfokról) és kamov figyelmeztetett, hogy itt nem helyes a hatásfok szó használata - és energetikai értelemben igaza is van, el kellett ismernem.
A koordinátarendszer megválasztása is trükkös dolog, ahogy írod. Ha pl. olyan koordinátarendszert választok, amely együtt mozog a példádban kidobott 10 kg-os anyaggal, akkor a "hatásfok" 100%-ra jön ki. Igaz, ez csak egyszeri alkalommal megy, folyamatos üzemnél már gyorsuló koordinátarendszert kellene választani. Aztán abbahagytam a számolgatást, mert rájöttem, ennek így nincs értelme, a gyakorlat nagyban függ a rendelkezésre álló energiamennyiségtõl és a meghajtás energiasûrûségtõl.
#67: Lehet, hogy az effektív kilépési sebességet lényegében a kiáramlott anyagmennyiségbõl és az elért tolóerõbõl számolják vissza?
A kiáramlási sebesség minden hajtómûnél más és nem függ az újraindíthatóságtól. A 4100m/s a Saturn-V J2-es hajtómûvének 4080m/s adatából származhat. A Shuttle SSME vákuumban 4430m/s-ot tud, nem újraindítható.
Az Atlas-V rakéták Centaur második fokozatának újraindítható RL-10-A-4 hajtómûve 4410m/s-ra képes.
A Delta-IV rakéták szintén Centaur második fokozatának szintén újraindítható RL-10-B-2 hajtómúve a fúvócsõtoldatnak köszönhetõen 4530m/s kiáramlási sebességet produkál vákuumban.
"ammónium-perklorát (oxidálószer), finom alumínium por (üzemanyag), amit polibutadién-akrilnitril-kopolimer (PBAN) vagy terminált hidroxi-polibutadién (HTPB) (ezek gumiszerû anyagok) tart össze,"
Minden fém pirofóros finom eloszlásban és az Al-nak az égési hõmérséklete sokkal magasabb a vasénál.Azért tömör állapotban nem gyullad mag a levegõn csak ha szórják, vagy iniciálják.
Az, hogy egy csõ közepében nagyobb az áramlási sebesség, mint a csõ szélén, nos ez tény. (nem muszály elhinni) Turbulencia pedig van. Nem akkora, hogy a szerkezetet szétverje, de van. A venturi csõ pedig nem rakétahajtómû, már az áramlási sebességek miatt sem.
A fzikai modellek szépek, és segítik a megértést, de a valóság ennél mindig bonyolultabb.
Lehet, hogy félreérthetõen írtam valamit, de nem egészen azt értetted, amit leírtam vagy leírni akartam.
Képzeld el a rakétát lerõgzítve, "fékpadon". Elég benne X kg H2+O2 és kijön belõle egy 4100 m/s gázsugár. Ebbõl számoltam a hatásfokot. Ugyanez játszódik le a világûrben is, azzal a különbséggel, hogy ott a vákum miatt nagyobb lesz a kiáramlási sebesség, mint a földfelszíni 1 bar nyomáson. (úgy tudom, hogy a 4100 m/s a vákumra érvényes, de most nem akartam ennyire részletezni.)
Ezt nem egészen értem. Pirofóros vasról hallottam (vas-oxalát felhevítés után visszamaradó, nagyon finom eloszlású vas, ami a szabad levegõn meggyullad) De pirofóros alumínuimról még nem hallottam (nem vagyok vegyész) A szilárd rakéta üzemanyagba bekeverve hogyan akadályozható meg, hogy a pirofóros alumínium meggyulladjon?
Ha már a hatásfoknál tartunk, akkor egy másik hatásfok-szerû mennyiség lehet a teljes ûrhajó-rendszer hatásfoka. Ez azonban erõsen függ a koordinátarendszer megválasztásától, szóval nem lehet abszolút értelemben hatásfoknak nevezni, de mégis fontos mennyiség. Mirõl van szó? Képzeljünk el egy 100 tonna tömegû ûrhajót, amint a Mars felé "hasítja az ûrt" Van benne két különbözõ hajtómû. Az egyik kidob hátrafelé (az ûrhajóhoz képest) 100 km/s sebességgel 1 kg tömeget, a másik pedig 10 km/s sebességgel 10 kg tömeget. IMPULZUS szempontjából a két hajtómû egyenértékû. (Szándékosan választottam olyan adatokat, hogy az ûrhajó tömegének a megváltozását elhanyagoljuk) FELHASZNÁLT ENERGIA szempontjából viszont nagy különbség van a két hajtómû között. Az elsõzõ 10-szer akkora energiát használt el az ûrhajó készletébõl, mint a második. Vagyis a "hatásfoka" , amit úgy is értelmezhetünk, hogy az egységnyi impulzusra esõ felhasznált energia, ez 10 szer kisebb, mint a második hajtómû esetében.
Következõ hatásfok-értelmezés a teljes ûrhajó-rendszer "hatásfoka", ez azonban teljesen koordinátarendszer-függõ.
Tegyük fel, hogy a hajtómû az elõbbi ûrhajóból kidob 10 kg anyagot, 100 km/s sebességgel. ("hátra"-felé) Ekkor az ûrhajó megmaradó (továbbra is kb. 100t) tömege 10 m/s sebességgel gyorsul. Mennyi a hatásfok? Elsõ pillanatban az ûrhajó sebességénem növekedését úgy vesszük, mintha állóhelybõl gyorsult volna 10 m/s-ra. Ekkor a hatásfok kb 1/10ezer. (eléggé alacsony) Ha viszont a Naprendszerhez rögzített koordinátarendszerben számolunk, akkor (a sebességgel arányosan) nagyobb hatásfok jön ki.
Nagyjából jól írod le a Venturi csõ mûködését csak az félreértelmezhetõ hogy hangsebesség feletti áramlás van, mert hogy mennyi a kilépõ sebesség az a belépõ nyomástól függ. Sokszorosa az a hangsebességnek hiszen fel kell gyorsítani a szerkezetet nem állandó sebességgel mozgatni.
Hogy pontosan hol ér véget a fúvóka? Nos, ez igen jó kérdés:-))) (amit nem sokan tettek fel eddig, pedig cseppet sem nyilvánvaló) Nem pontosan ott, ahol a pereme van, hanem egy kicsivel hátrébb. Én valamikor azt tanultam, hogy a rakétahajtómûben a fúvóka legszûkebb keresztmetszetéig hangsebesség alatti áramlás van, a szûkületnél éri el a (az adott nyomású és hõmérsékletû és anyagi összetételû gázra jellemzõ) hangsebességet, és a fúvóka táguló szakaszában már hangsebesség feletti az áramlás. Itt azonban felvetõdik bennem, hogy a hangsebességet mihez képest kell viszonyítani. Elsõ pillanatban nyilván a fúvóka-égéstér rendszerhez, de ha töprengek rajta, akkor ez a nyilvánvaló mivolta egyre csökken... (ugyanis az áramló gázsugár középvonala nagyobb sebességgel mozog, mint a fúvóka falán csúszó réteg, egyrészt a belsõ gáztömegek a kivülebb levõkel vannak érintkzésben, másrészt a szûk fúvókanyakban sem azonos az áramlási sebesség) Asszem, hogy az áramlástani gépekhez hasonlóan itt is elég nehéz a pontos mûködési mechanizmust megérteni, õszinte legyek, én sem értem abszolút pontosan.
A hatásfok igen érdekes kérdés, amit érdemes kicsit számolgatni. Többféle hatásfokot is lehetne értelmezni, szerintem kezdjük a rakátahajtómû hatásfokával, ez a legtisztább és leg-egyértelmûbb. Vegyük pl. a H2 + O2 hajtómûvet (ezt a legegyszerûbb számolni:-)) A víz képzõdéshõje GÁZ ÁLLAPOTBAN 242 kJ/mól, ami azt jelenti, hogy 1 kg gázállapotú víz keletkezése (888,9 gramm O2 + 111,1 gramm H2) 13444 kJ energiát szabadít fel. Ez a hõenergia alakul át mozgó gázsugárrá, amelynek sebessége (valahol olvastam) 4100 m/s. (ez a maximális elérhetõ sebesség, nem biztos, hogy a többször újragyújtható és változtatható tolóerejû hajtómûvek is tudják ezt az értéket!) 1 kg tömeg, ami 4100 m/s sebességgel mozog, 8405 J energiát képvisel. Ha elosztjuk a 8405-öt az elõbbi 13444-el, akkor 62,5% hatásfokot kapunk, ami meglepõen jó. (Sok földfelszíni hõerõgép megirigyelhetné... bár a hajtómû élettartamát már nem irigyelnék:-)
Miket meg nem tud az ember. Nem ismerem eléggé a Star Trek univerzumot ezek szerint. Abban a hitben voltam, hogy csak energia kell az impulzusmeghajtáshoz. De ezek szerint több tudomány van benne, mint kitaláció. (Megyek megnézek pár részt az eredeti sorozatból... :)
""Egyébként impulzus szerû meghajtással miért nem próbálkoznak?" Tuti a Star Trek-es impulzushajtómûre gondolsz. Ott nem rakéták vannak, hanem valamiféle 'gyorsulás generátorok' amik mozgási energiát generálnak."
A startrek-ben az impulzus hajtomuvek Bussard ramjet-ek. A 60-as evekben ez volt a legmodernebb technologia. Egyebkent a Bussard ramjet gyorsito fokozatat manapsag vasimir hajtomunek hivjak. (a filmekben tobbszor is emlegetik a plazma vezeto magneseket) Az impulzus a nevben azt jelenti, hogy reaktiv elvu, reszecskek tomeget es mozgasi energiajat hasznalo rendszerrol van szo. Az uzemanyag ott is a reaktorbol jon, a reaktiv gaz bedig az urbeli hidrogen, amit a Bussard kollektorokkal gyujtenek. (voros foltok elol) Gyorsitas utan a plazma pedig hatul tavozik (kek foltok hatul). Vicces, de pont igy nez ki egy valodi plazmahajtomu mukodes kozben. :-)
"Tudod van egy baj a jég kása és hideg, de nem ez a baj hanem ahhoz hogy az alu oxidálódjon a víznek fel kell bomlania elõször H-re és O-ra ami akár hiszed akár nem energiát emészt fel. Akkor meg hogy lesz ebbõl üzemanyag? Megmondom ugyanúgy mint a vízzel hajtott autónál!"
Az otlet az mint a termit eseteben. Ott a vasoxid es az aluminumoxid kevereke alakul at. A lenyeg, hogy az egyik oxidhoz kepes a masik alacsonyabb energiaszinten van, ezert a folos energia felszabadul. Itt az a helyzet, hogy az aluminium oxid alacsonyabb energiaszinten van, mint a hidrogenoxid, ezert ha felbontjuk a vizet, majd aluminiumoxidda alakitjuk a felszabadulo oxigent, akkor tobb energiank marad mint amennyi a folyamat elinditasahoz kellett. Ezt kiegeszitve meg tobb tiszta oxigennel meg jobb toloerot kapunk. Egyebkent az eredeti nyilatkozatbol vilagos, hogy nem az aluminiumoxid adja a fo hajtoerot, hanem ezt csak arra hasznaljak, hogy a hidrogengazt kinyerjek a vizbol, mivel a folyekony oxigent es fagyott vizet konnyebb tarolni mint a folyekony hidrogent. Az aluminium oxidacioja ellen pedig a legjobb megoldas, ha kulon taroljak por formajaban es csak a begyujtas elott keverik ossze a jegdaraval, majd begyujtas utan az utanegetoben kerul a keverekhez az oxigen. (kis magassagban a legkorbol, urben tartalybol)
Ne csúsztass, egy szóval írtam, hogy CSAK az alacsony hõmérséklet játszik szerepet. Ha az alu elégetésekor több energia keletkezik, mint ami víz bontásához kell, akkor mi is a problémád?
Ha nem tiszta oxigént használsz oxidálószerként, akkor a legtöbb esetben energiát kell befektetned a vegyületben lekötött oxigén felszabadításához. Ez van a víz esetén is, bár a bontáshoz valóban több energia kell, mint általában az oxidálószereknél szokásos.
"Pirofóros fém."
Köszönöm, én is tudom. Lenne idõd az ammónium-perklorát + alu reakciójának leírásához is, vagy csak a kákán keresed a csomót?
Tévedsz a jég hidegségét csak megemlítettem nem az a lényeg hanem a víz bontása nyeli az energiát. A folyékony hidrogénnek meg oxigénnek nem kell felmelegednie elõször ahhoz hogy vegyüljön akár egymással akár az aluval. Erre van az égéstér amit elõször begyújtanak és az égés utána önfenntartóvá válik.
Gondolom a termit mûködését ismered. Képzeld el, ami ott történik. Az új módszer lényege, hogy vasoxid helyett 'vízbüll veszi ki a zoxigént', és hidrogén szabadul fel. Le is írják, hogy ez úgy lehetséges, hogy nagyon finom alumínium port használnak, egyébként nem is mûködne.
Ûrsikló. Két fajta (valójában 3, de az orbitális hajtómûvek nem játszanak a pályára álláskor) hajtómû típus van az ûrsiklón. A fõhajtómûvek, amik a gép seggén vannak, 3 darab, és kifelé állnak, azok oxigén-hidrogén hajtómûvek az oxigén és a hidrogén két külön tartályban van abban a nagy narancssárga basszban. Tehát itt el van választva az üzemanyag. Ezen kívül van rajta induláskor két fehér rakéta oldalt ezek az SRB-k (Solid Rocket Booster - Szilárd hajtóanyagú gyorsító). Ezekben van ammónium perklorát. És nem szétválasztva, hanem keverve. Bemásolom az elõbb általam bemásolt linken lévõ szöveget.
"The propellant mixture in each SRB motor consists of ammonium perchlorate (oxidizer, 69.6% by weight), aluminum (fuel, 16%), iron oxide (a catalyst, 0.4%), a polymer (such as PBAN or HTPB, serving as a binder that holds the mixture together and acting as secondary fuel, 12.04%), and an epoxy curing agent (1.96%). This propellant is commonly referred to as Ammonium Perchlorate Composite Propellant, or simply APCP. This mixture develops a specific impulse of 242 seconds at sea level or 268 seconds in a vacuum."
Tehát jelenleg ezt az APCP-t használják mint üzemanyagot. És igen, az a randa valóság, hogy minden fellövéskor telefingják Florida gyönyörû trópusi egét 230 tonna sósavval. Szerencsére a kilövés az óceán fölé történik, úgyhogy kevés jut a nézõkre.
Ismerem Naudin bácsit. :)) Elég ötletszerûen rak össze valamit, amit nem ért, aztán próbál rá valami magyarázatot keresni. Van pár cucca amit nem igazán sikerült még reprodukálnia senkinek.
Elhiszem, hogy sikeres vagy a kémiában, semmi okom kételkedni benne. De épp ezért ugye le tudod írni az ammónium-perklorát és az alumínium magas hõmérsékletû reakcióját és ennek végtermékeit?
#55: A víz disszociációjáról biztos hallottál már. Ezt megkönnyíti a jégkása amorf szerkezete, a reakciót meg elõsegíti a nanoméretû aluszemcsék igen nagy felülete.
Továbbá a folyékony üzemanyagokat is erõsen lehûtve töltik a rakétába, felmelegítésükhöz energia kell, valahogy mégis felszállnak azok a rakéták.
Tudod van egy baj a jég kása és hideg, de nem ez a baj hanem ahhoz hogy az alu oxidálódjon a víznek fel kell bomlania elõször H-re és O-ra ami akár hiszed akár nem energiát emészt fel. Akkor meg hogy lesz ebbõl üzemanyag? Megmondom ugyanúgy mint a vízzel hajtott autónál!
Légy szíves, próbáld már értelmezni, amit írtam. Nem azt írtam, hogy a rakétánál robbanás van, hanem azt, hogy a robbanás eléréséhez szükséges az alkotórészek minél nagyobb felülete.
Atyafi! Robbanás csak akkor történik ha az oxidálószer összekeveredik az éghetõ anyaggal robbanóképes eleggyé.A rakétánál folyamatosan adagolva van. Ha összekeveredik akkor Challenger van.
Informatika és tudomány
A kémia a szõrszálhasogatás tudománya a lezserség életveszélyes.Említettem volt hogy meghalt egy beosztottam mikor én Leverkusenben tanulmányúton jártam mert egy Okostóni olyan utasítást adott neki ami robbanáshoz vezetett. Amire nemet kellett volna mondania.
