"amiket a világegyetem 13,73 milliárd éve nem látott." -de ez így megint pont hülyeség, hiszen az univerzumban minden pillanatban történnek ennél durvább szórási események is. A lényegi rész az, hogy az LHC-ben megfigyelhetõ és mérhetõ módon történik az ütközés. Itt egy hasznos weboldal azoknak, akik afelõl kívánnak tájékozódni, hogy elpusztult-e már a világ. Van feed is.
Én csak egy dolgot nem értek... pontosabban semmit nem értek, de erre a kérdésre szeretnék választ kapni. :D Szóval mennek körbe szomorúan ezek a sugarak "közel fénysebességgel" de mihez képest? Ha az egyik sugár az egyik irányba megy "közel" fénysebességgel (a gyûrûhöz viszonyítva), a másik pedig az ellenkezõ irányba ugyanilyen gyorsan, akkor mennyi a sebességük egymáshoz képest? 2x fénysebesség? Nemá. :D
Ööö... Ez most komoly? Abban van ez? Nem láttam még, de akkor megnézem!
Az egymáshoz viszonyított sebességük is közel fénysebesség. Ez a trükk a relativitásban. Ede bácsi elmagyarázza, ha van türelmed hozzá. Ezért beszélnek "energiaszintre gyorsítás"-ról, és nem sebességrõl.
A speciális relativitáselméletnek több olyan következménye van, mely a hétköznapi ember számára szokatlannak tûnik:
* Két esemény között eltelt idõ függ attól, hogy melyik rendszerbõl nézzük. Két egymáshoz képest mozgó rendszerbõl nézve eltérõ értéket kapunk. * Két esemény, amely az egyik rendszerbõl nézve egyidejû, a másikból nézve eltérõ idejû lehet. (Nincs abszolút egyidejûség.) * Egy tárgy méretei (például hossza) más az egyik rendszerben, mint a másikban.
A kis tömeg miatt nem lehetnek olyan veszett nagy erõhatások. Az elektronvolt kis mértékegységnek számít, ezért a szemmel érzékelhetõ világunkban nem jelent olyan nagy erõt. Ha például egy 1 kg tömegû testet akarnál 10 centire felemelni, ahhoz m*g*h=1*10*0,1=1 J energia kell. 1 eV=1,6*10^-19 J, azaz 1/1,6*10^-19= 6,25*10^18 eV kéne 1 J-nyi munkavégzéshez, ami pont 6,25 trillió eV. A trillió pedig milliószor*milliószor*millió. Ekkora összegbõl még a magyar gazdaság is talpra állna. :P
johhnie_walker: Ez ki lett fejtve modern fizikában, azt hiszem Einstein bácsi körüljárta anno a témát. De mindkettõ megy fénysebességgel egymással szembe, és egymáshoz képest fénysebességgel közelednek.
ON: Nem hinném, hogy bármi veszélyes lenne belõle, tényleg ennél sokkal nagyobb energiájú események történnek folyamatosan (egy nagyobb fekete lyuk a belehulló anyagot mekkora energiára gyorstja fel?), szóval nem hiszem, hogy a nagy semmi befektetett energia/tömeg mennyiség hirtelen akkorára nõne, hogy fekete luk lesz belõle. Egzotikus részecskék? Majd ha meghal benne valaki, sztem ideje lesz félni, de elöbb hal ki az elektronika és lesz mûködésképtelen az egész, minthogy valaki meghaljon.
Én minden filmet meg tudok nézni! Meg azért kíváncsi vok erre "fondorlatra".
Pedig pont így kezdõdik, a CERN-ben elõállítanak egy kis antianyagot, és azt jól lenyúlja egy csúnya gonosz bácsi. Biztos popcornért áltál sorba és lemaradtál róla. Elõfordul az ilyen. :D
Dzsí Já Dzsó. Szóval akkor a maják rajzai alapján épült meg az LHC, és 2012-ig gyorsítják a földet elpusztító protonkát. Ekkor azonban az okos japcsik építenek fémbárkákat szintén a maják tervrajzai alapján, amivel megmenekítik az emebriséget. Juteszembe: Vajon mi fog történni, ha a mindent elpusztító proton összetalálkozik a mindent kibíró fémbárkával?
"olyan szabad részecskéket állítva elõ, amiket a világegyetem 13,73 milliárd éve nem látott." Ez elsõre igaznak tûnik, de valójában nem igaz. Az ultra nagy energiájú kozmikus sugárzásban sokkal de sokkal nagyobb energiájú részecskék is vannak, és bizonyára ütköznek is a világûrben, gyakran. Úgyhogy mégsem olyan nagyon különleges ez (és még ezektõl sem képzõdik tartós fekete lyuk, szóval nem kell aggódni :) )
Vajon sikerül-e megtalálni a Higgs-bozontot?
Akkor mindent kibíró protonfémbárka keletkezik, ami utánna meg is semmisül...
"Az LHC a részecskegyorsítóban keringetett mindkét sugarat az óramutató irányával megegyezõen, és az ellentétesen haladót is 1,18 TeV-ra gyorsította." Most akkor mindkét sugár az óramutató járásával megegyezõ irányban keringett, de az egyik szembement a másikkal. Most akkor hogy van ez?
A másik az az ausztrál óra, a déli féltekén akkor van nyár amikor itt tél, a másik oldalon hajtanak, és az embereknek jobb oldalon a szívük, és az órájuk is visszafelé jár. ausztrál óra
vrom mr az ütközst. persze eredmgnyek csak ksbb lesznek. ezek szerint sokkal hamarabb elrik a max teljesítmnyt mint korbban gondoltk?
Baszki ezek még a végén felrobbantanak! :D Mire jó az, hogy elõállítják itt a Földön az õsrobbanást! :S Maguk se tudják... veszélyesnek hangzik ezzel kisérletezni. :O
A hülyeség az ami igazán veszélyes. Tényleg attól félsz, hogy szétvilágítják a földet?
Ja hogy egymás után volt a gyorsítás, nem egyidõben...Akkor viszont írhatta volna így a cikkíró: "Az LHC a részecskegyorsítóban keringetett mindkét sugarat - az óramutató irányával megegyezõen, és az ellentétesen haladót is - 1,18 TeV-ra gyorsította." Ha élõszóban hallom, a hangsúly alapján azonnal felfogom, de a magyar nyelvben nincs kötött szórend, ezért írásban ügyelni kellene ilyenre, mert itt csak a szórend segít, a hangsúly nem. Aztán korán reggel félreértem az egészet...
2008-ban durván 14000 milliárd forint volt Magyarország költségvetése. Ez 446 ezerszer fér bele a 6,25 trillióba. :P A fele kérdés nélkül izraeli számlákra utalódik; negyede Oroszországba megy, bár ott a zsidó sajtó már csap egy kis botrányt; nyolcadát magyarok teszik el; a maradékból pedig megvesszük a környezõ politikusokat, hogy önként adják vissza az elcsatolt területeinket. Ezzel még ki is egyeznék.
Fõleg hogy sok köze nincs (a szereplõn kívül) a da vinci kódhoz (sztoriban) és elõbb volt, mint a da vinci kód. Ez kb olyan, mintha azt mondanád, a star wars 1-2-3 része a hetedik, nyolcadik és kilencedik rész. Istenem, miért nem olvas utána senki?
na figyeljetek, mer én most leírom a tutit. ha fogol két zseblámpát, és ellentétes irányba fordítod õket, akkor a belõlük kiáramló fények kétszeres fénysebességgel haladnak egymáshoz viszonyítva. tehát nem tiltja semmilyen elmélet, hogy két részecske egymáshoz viszonyítva kétszeres fénysebességgel haladjon.
"Vajon mi fog történni, ha a mindent elpusztító proton összetalálkozik a mindent kibíró fémbárkával?"
a válasz egyszerû: egy univerzumon belül nem létezhet mindent elpusztító proton (WTF?), ÉS mindent kibíró fémbárka. létezhet egy univerzum, amiben létezik egy mindent kibíró fémbárka, meg egy olyan is, amelyben van egy mindent elpusztító proton, de ez a két dolog egyszerre nem létezhetnek.
ez számomra sokkal átláthatóbbnak és természetesebbnek tûnik... lehet ennek bármi köze a jobb-/balkezességnek ill. a jobb és bal agyfélteke dominálásához?
Ha van egy ûrhajód, ami 100.000 km/sec-al halad és mész mondjuk egy csillag felé, amibõl a fotonok ugye 300.000 km/sec-al jönnek feléd,akkor nem 400.000 km/sec-al találkoztok, hanem ugyancsak 300.000 km/sec-al.
Jah és ugyanígy fordítva! Ha a fényt követed, akkor nem 200.000-el fog gyorsabban menni nálad, hanem MINDIG 300.000 km/sec lesz a különbség! Ez emberi aggyal felfoghatatlan? Jah hát kérem ez a relativitás elmélet!
Gyerekek! Egy nagyon fontos kérdés, amelyrõl még nem esett szó: Ha azok a felelõtlen tudósok mégis létrehoznak egy csúnya fekete lyukat, amely elnyeli a Földet és bekebelezi az emberiséget reggelire, akkor közvetlenül a CERN-hez kell benyújtani a kártérítési igényünket, vagy a biztosítónk - akinél a lakás- illetve életbiztosítási kötvényünk van - intézi az egész procedúrát?
Ne parázz! :P Egy fekete lyuk létrehozásához, kb. egy csillagnyi anyag kellene, elég nehéz lenne azt létrehozniuk. :) Lehet kerülnek olyan közel egymáshoz részecskék, mint egy fekete lyukban, de abban a pillanatban szét is válnak. ;) Nincs mi össze tartsa õket.
Nem tudjuk mennyi a minimalis tomeg amibol mar stabil fekete lyuk lesz. Ha ket reszecske eleg kozel kerul egymashoz, amihez eleg nagy energia kell, abbol mar elvileg lehet. Persze sokkal egyszerubb lett volna megvizsgalni az urben a mar eleve jelen levo reszecskeket, mert akkor csak a detektorokat kellene felcipelni foldkoruli palyara, a reszecskek gyorsitasat elvegzi az univerzum. Ha meg tenyleg van valahol fekete lyuk, akkor az fenysebesseggel halad at a detektoron, a Foldon es tavozik a naprendszerbol. Amit meg esetleg mi keszitunk, az itt marad. Ezt csak ugy lehetne kivedeni, ha eltero lenne a ket nyalab energiaja, hogy a reszecskek utkozes utani sebessege a naprendszer szokesi sebessege folott legyen. Barmi is keszulne, az biztos azonnal tavozna is.
"olyan szabad részecskéket állítva elõ, amiket a világegyetem 13,73 milliárd éve nem látott." Ez érdekes, mert a kozmikus sugárzásban 10^20 eV, azaz százmillió TeV energiájú részecskék is vannak. Ezek azért csak ütköznek néha a "természetben" is. Tehát azért csak lát ilyesmit a világegyetem, nap mint nap, sõt másodpercenként is rengeteget...
Szerintem a fénysebességét nem lehet megmérni. Amit mérésnek gondolunk az tévedés. Az összes mérési módszer amit olvastam tévedésen alapszik. Ugyanis, ha egy fotont érzékelünk, azzal megszünik létezni. Ezért nem lehet a sebességét megmérni, mert két mérés kell hozzá. Az elsõ mérés után, már nem ugyanaz a foton mint volt. Pl.: A tükörrõl nem visszaverõdik a foton, hanem a tükör atomját gerjeszti, amely rövid idõn belül kibocsát egy másik foton amit mi úgy érzékelünk, mintha visszaverte volna az eredetit. Csak az a baj, hogy nem biztos, hogy ennek a sebessége megegyezik az eredeti fotonéval. Mivel azt mérni nem tudjuk. Az elméletek meg azon a mérésen alapulnak, miszerint nem lehet nagyobb a fénysebesség mint amit mértek tükrök segítségével.
Öööö... Hidd el nekem, meg lehet! És nem csak a tükrökkel, hanem a csillagokkal, bolygókkal, aberrációval, fogaskerékkel, azaz egy csomó módon lehetséges.
"mert két mérés kell hozzá" Túl azon, hogy a gondolatmeneted több ponton is hibás, miért is kellene hozzá kétszer mérni a fotont? A fotont elsõ körben ki bocsájtod egy pontosan meghatározott idõpontban. Aztán megérkezik a mérési pontra. Mitõl lenne ez két külön foton?
nincs itt relativitás elmélet, kérem. harmadik osztályos tananyag. mész balra egy óra alatt 300 000 km-t, más megy jobbra egy óra alatt 300 000 km-t, és Einstein akár a fenekén is ugrálhat, akkor is 600 000 km-rel lesznek távolabb egymástól óránként.
Na, akkor egy picit másképp. Felteszek neked néhány kérdést. Igennel, vagy nemmel válaszolhatsz. Ha elkezdel köntörfalazni újra, azt úgy veszem, hogy elismerted, hogy nekem van igazam. Csak igennel, vagy nemmel. Menni fog?
Ha megy balra egy fény a vákumban egy mp-t, akkor 300 000 km-t megy? Igen, vagy nem?
Ha megy jobbra egy fény a vákumban egy másodpercet, akkor 300 000km-t megy-e? Igen, vagy nem?
Egy mp elteltével 600 000 kmnyire lesznek-e egymástól? Igen, vagy nem?
Ha két dolog egy mp alatt 600 000 kmnyire kerül egymástól, akkor 600 000 km-vel távolodnak mp-enként? Igen, vagy nem?
Ismétlem, semmi kedvem a köntörfalazásokat olvasni, mint azt már tettem megannyiszor megannyi témában.
Ha az összes kérdésre igennel felelt, akkor gratulálunk, megnyerte a fõnyereményt. Ha akár egy NEM válasz is született, akkor kérjük, adja meg a matektanárja/tanárnõje emailcímét, és garantáljuk, hogy jövõre ugyanabban az osztályban kezdheti a tanévet.
Ó, már megint elhagyott valamit? Hát ez a Fred sose tud vigyázni a holmiaira? Ott lakik valahol Stockholmban, ha megkérdezel valakit az utcán, biztos megmutatja neked.
az a jó az internetben, hogy ha valaki valamit egyszer már leírt, azt onnantól elég csak linkelni. Az is jó az internetben, hogy ha valaki egyszer már vette a fáradságot, hogy elmagyarázzon valamit (mintegy nyolcvan percbe sûrítve), azt is elég csak linkelni. Ezzel egy csomó idõt és felesleges munkát lehet megtakarítani.
Valamint, felteszek egy kérdést. Ha a 80km/h (~22m/s) sebességû autódban felkapcsolod a világítást, akkor a refibõl kilépõ fotonok ennyivel gyorsabban, a hátsó lámpából kilépõk pedig ennyivel lassabban fognak-e haladni. Vagy másként: az LHC-ben közel fénysebességgel utazó részecskébõl hátrafelé majdnem álló fotonok potyognak-e ki? Tudod-e miért nem? Meg tudod-e magyarázni Newtoni fizikával, miért nem?
A fénysebességet nem kell megmérni, mert ez egy természeti állandó. Nem a fény sebessége a fénysebesség, hanem egy természeti állandó, és véletlenül az elektromágneses jelenségek egymásba alakulása ilyen sebességgel halad. Valójában a fénysebesség a vákuum dielektromos állandójának és mágneses permaabilitásnak szorzatának a gyöknek a reciproka.
Aham. Most akkor arra kérlek, hogy lépj túl a harmadik osztályos anyagon legyél szivesz! (ennél azért csak intelligensebb vagy nem?) Ha a fejed nem engedi, akkor kérlek tanulmányozd a müonok viselkedését, ami elõször bizonyította a relativitás elméletét. És nem utolsó sorban kérlek, hogy tanulj!
Sir Ny, remélem csak bosszantásunk céljából, szándékosan beszélsz hülyeségeket! kb annyi energia befektetéssel amíg idebüfögted az okosságaidat, meg is érthetted volna, mirõl szól a relativitás elmélet.
négy igen a válasz, de ott tévedsz óriásit, hogy közben az idõt állandónak veszed. a sebesség pedig a megtett út és az idõ hányadosa. tehát nem csak a megtett út számít, hanem az is, hogy közben (bár neked 1 mp-nek tûnt) a fotonoknak pontosan 2mp telt el.
ha csinálsz (vagy akár csak kitalálsz) egy kisérletet, ahol gyorsabban megy bármi egy másik bármihez képest, mint a fény - a saját inerciarendszerükben - borítékolok neked egy Nobel-díjat.
"[...]kérjük, adja meg a matektanárja/tanárnõje emailcímét, és garantáljuk, hogy jövõre ugyanabban az osztályban kezdheti a tanévet. "
„Nagyon sokan hiszik, hogy nagyjában-egészében tudjuk, hogyan kell oktatni a gyereket. […] Az olvasás és a matematika tanítására midenféle komoly elméletek születtek, de ha megnézzük, gyermekeink olvasni tudása nemhogy javulna, inkább romlik.” - Richard P. Feynman (Elõadás, 1974. - A "mintha-tudomány") (Nobel-díj: 1965.)