sztem az Enterprize már volt ott kinn, mindennel és mindenkivel talizott, csak az Omninvest tulaját nem találta. Szten ezzel a távcsõvel is csak Kirkéket keresik.
Kurvajó, hogy a képet nem lehet látni mert törölték...
Azért az paradoxon, hogy ellátunk 12 milliárd fényévre, ismerjük lassan a világegyetem minden titkát, de azt, hogy ki a tulajdonosa az Omninvestnek, nem tudjuk....
De nyomorék nevet kapott szegény távcsõ! ásztálávisztá, bébi "brit tudósok..." és ezzel mi van?
Persze. Majd a Jézuska, vagy a kínaiak, netán a robotok mindent megoldanak helyettünk. Mi pedig csak ülünk, mint a moziban, lógatjuk a lábunk, és majszoljuk a pattogatott kukoricát. Se munka, se harc. A dolgos és harcos õseink meg letagadjuk.
A James Webb ûrteleszkóp lesz a következõ elõrelépés.
Egy ûrtávcsõnek csak a kilõvése 1md dollár körül van, ráadásul elég erõs korlátozás van a méretére. Optikai távcsövet nem érdemes építeni, mert amit optikai tartományban látni, azt a Hubble látja. Infra távcsövet pedig nem érdemes Föld körüli pályára lõni, mert tûl zajos a környezet. Az ûrsikló csak Föld körüli pályára tudja felvinni, de azoknak a repülését leállítják. A franciák Ariane 5 rakétája túl megbízhatatlan ahhoz, hogy túl drága dolgokat tegyenek rá, az amcsik meg a Saturn V-höz nem nagyon nyúltak az utóbbi 30 évben, az Ares-t elvileg fejlesztik, de az odébb van. Infra távcsövet meg nem olcsó építeni, minden egyes csavar spéci anyagból kell, hogy legyen, hogy le lehessen hûteni az abszolút 0 fok köré (2K körülre). Ehhez meg fel kell vinni két köbméter folyékony héliumot is, ami kb. 2-2.5 évre elég. Utána a távcsövet gyakorlatilag el lehet dobni, mert Nap körüli pályához nem lehet kiküldeni a szerelõket, mint a Hubble-höz.
"napkörül a föld mars határán"
Hát hogyne. Nap-Föld Lagrange pontot akartál írni, csak elõbb nézz utána mi az.
Mindig elmondják, hogy az adott konstrukció (az élet bármely területén, legyen az számtech., mobil kommunikáció, stb) mennyivel fejlettebb és gazdaságosabb, mint az elõzõ generáció (Hubble), de úgyis a légkörben szétégve végzi 20 év múlva, amikor már 500x jobb távcsövet tudunk majd készíteni.
Meg kell csinálni rendesen, hogy ne kelljen javítgatni. Nem olyan nehéz az.
Fõleg, hogy az újabb ûrtávcsövek már nem is föld körüli pályán vannak, hanem napkörül a föld mars határán. Azokon fellövés után már nincs mód javítgatni.
szerintem, ha egyszer sikerült fellõni, pláne geostacc pályára, egy ûrteleszkóp nem drága. sõt, olcsóbb lehet, mint egy földi, mert nem fogyaszt áramot. Csak egy tévéantennát kell rátenni, és itt lent nézni a mûsort.
Lehet, hogy nem "divatos", viszont gyanítom, hogy valamivel olcsóbb és egyszerübb karbantartani és fejleszteni mint a Hubblet mondjuk, pláne mostanában, mikor az ürutazás eléggé a béka segge alatt van anyagilag...
"A történelem már bebizonyította, hogy a legizgalmasabb dolgok akkor bukkannak fel az olyan projektekbõl, mint a Vista, amikor a legkevésbé számítunk rá, és én már nagyon izgatott vagyok, hogy meglássam mi lesz az" - tette hozzá Emerson professzor. --------- Lehet az én szövegértésemmel vannak gondok, de ez nem pont azt jelenti, hogy õ most várja a csodás felfedezést? pedig ezek pont akkor történnek, amikor legkevésbé számítunk rá?
Informatika és tudomány
ásztálávisztá, bébi
A két "széle" nagyon sûrû! :DDD 
