Tulajdonképpen a neutrínóoszcilláció azt eredményezi, hogy csak egyféle neutrínó van, ami egyforma valószínûséggel található három különféle állapotban (és persze van antineutrínó is).
Ez olyan mint a polarizáció, jön a foton, és egyforma valószínûséggel vízszintesen, illetve függõlegesen polarizált. Senki sem áll neki azon agyalni, hogy most kétféle foton van-e.
Te Epikurosz, ne terjesszed itt a tévtanaidat, mert úgy jársz mint Husz János
Természetesen bárminek meg lehet mérni a tömegét, bármilyen kicsi részecskének.
Egy részecske teljes energiája és tömege pedig két külön dolog. Mindkettõt elektronvoltban mérik, de ez nem jelenti azt, hogy a két mennyiség ugyanaz lenne. Az elektron tömege pl. 0.51 MeV, és a LHC-ben majd 14 TeV energiára fogják felgyorsítani.
A neutrínótípusok között nincs különbség tömegben, az oszcilláció során az energia NEM változik.
Ja ez renben van, csak, ha jól értelmezem akkor a 3 fajta neutrino között igazából csak az energiájuk jelent különbséget, és ha fénnyel párhuzamba állítjuk, akkor olyan mintha egyszer infra fényt érzékelnél, máskor meg a legkeményebb röntgen sugárzást és közben azt mondod, hogy ugyan abból a reakcióból származnak!
Szal nekem marhára érdekesnek tûnik ez az oszcilláció! Energetikailag valahogy nem igazán stimmel. Ha meg valami harmonikus oszcillációról van szó, akkor is valszeg 1/100000000-hoz az esély, hogy egyszer az elektron neutrino helyett tau neutrinót találj. Ha mégsem, és tényleg 1/3-hoz a valós esély, akkor a neutrinó a kifogyhatatlan energia és az örökmozgó forrása!!! Egely rulez!!!!
The smallest modification to the Standard Model, which only has left-handed neutrinos, is to allow these left-handed neutrinos to have Majorana masses. The problem with this is that the neutrino masses are implausibly smaller than the rest of the known particles ( at least 500,000 times smaller than the mass of an electron), which, while it does not invalidate the theory, is not very satisfactory.
Magyarán: a neutrínó tömege legalább 500 ezerszer kisebb az elektron tömegénél. Az elektron tömege pedig 9,10938215(45)×10^31 kg, ami kb. 1848-szor kisebb a proton tömegénél. (Ezt az 1848-as forradalommal kapcsolva könnyen meg tudod jegyezni!) Ajjajaj!
"An electron volt is a unit of energy that is commonly used in particle physics to describe atomic and nuclear processes (a volt, it should be noted, is not). More specifically, it is the kinetic energy gained by an electron as it is accelerated through a potential difference of one volt. A volt is equivalent to one joule (J), another measure of energy, per coulomb (C), a measure of electric charge. A single electron volt comes out to 1.602 × 10-19 J. The record-smashing energy generated by the LHC's collision events, therefore, only corresponds to 3.78 × 10-7 J, a minuscule quantity of energy. A 100-watt light bulb left on for an hour, by comparison, consumes 360,000 J. "
Egyébként, egy test energiája=immanens energia (mc²) + mozgási energia + potenciális energia
Tanár úr, ne idegesítsen!
Az ilyen kis részecskéknél nem lehet mérni a tömeget, ezt te is tudod, így a mozgási energiát mérik eV-ban, és ezzel fejezik ki a tömeget.
Ezek felsõ határok, sebességmérésekkel határozták meg õket egyes kísérletekben. Eddig minden mérés hibahatáron belül fénysebességet állapított meg, és ha ragaszkodunk hozzá, hogy van nyugalmi tömegük, akkor persze fénysebességgel nem közlekedhetnek. Ekkor viszont a hibahatár egy felsõ határt szab a tömegre. A valóságos tömegek nyugodtan lehetnek egyformák, akár nullák is.
Egyébként itt is az van, mint a sötét anyagos elméleteknél, egyesek készpénznek vesznek teóriákat. A neutrínóoszcilláció kísérleti eredmény, de a neutrínók tömege csak feltételezés, nincs kísérletek által megerõsítve. Tömeg feltételezése nem az egyetlen lehetséges magyarázat a jelenségre, van aki a speciális relativitás elméletében a téridõ szimmetriájának sérülésére gyanakszik.
No, de a 3 fajta neutrínó tömege (mozgási energiája) között elég nagy különbségek vannak:
e neutrínó: < 2,2 eV m neutrínó: < 170 keV (kb. 77 ezerszer nagyobb energia) t neutrínó: < 15.5 MeV (kb. 7 milliószor nagyobb energia)
Persze, lehet, hogy ez is olyan, mint az elektromágneses sugárzás (foton), hogy ott is különbözõ frekvenciája van a hullámnak, és a becsapódó foton is ettõl függõen nagyobb kárt tud tenni. Mégis ott nem beszélünk fotonok fajtáiról.
Hát, ha nagyon ragaszkodunk ehhez a hasonlathoz, akkor tényleg magától vált állapotot. Valójában a neutrínó persze nem vált semmilyen állapotot, hanem egyfajta neutrínó keletkezik, és egy mérés során egyenlõ eséllyel három különbözõ állapotban lévõnek látjuk. Mint egy elektron, ami néha ilyen spinû, néha olyan. Ez nem befolyásolja lényegében a részecske természetét.
A fantáziámat eröltettem, és tényleg ott meg lehet fogni a neutrínókat. C: Szóval a befõttes üvegnek is neutrínókból kellen állnia, amit szintén egy neutrínókból álló beföttesüveg tartana össze...
Ez világos, én csak azon aggályoskodtam, hogy magától képes lenne állapotot váltani. Valamivel kölcsön kell hatnia azért, hogy elinduljon mondjuk tau neutrínóként a Napból, és becsapódjon e neutrínóként a Földbe. Olyan lenne ez, mint a "fény elfáradása", mondjuk a gravitáció hatására.
Nem értem, miért akkora probléma a harmad annyi detektált cucc. Durván meg kell szorozni HÁROMMAL a detektált mennyiséget és hopp már meg is van a full mennyiség. Vagy nem :)
Ennek ehhez semmi köze, magától oszcillál. Igazából ez nem is jó szó rá, egyszerûen arról van szó, hogy ha detektálsz egy neutrínót, akkor 1/3 az esélyed arra, hogy egy bizonyos típust találsz. Függetlenül attól, hogy milyen reakcióból származik. Viszont a kölcsönhatása függ attól, hogy éppen akkor ilyen állapotban van, tehát elektronnal elektron-neutrínó hat kölcsön müonnal müon-neutrínó, stb. Ezért van az, hogy egy bizonyos típusra tervezett detektor csak harmadannyi neutrínót észlel ugyanabból a reakcióból.
BE kondenzátumot még csak parányi mennyiségben tudtak elõállítani. Ha sikerülne nagyobb mennyiséget elõállítani, gond lenne a detektálással, szerintem.
Ez már megint a Standart Model foltozásának tûnik. Amugy a Bose-Einstein kondenzátumból nem lehetne jobb detektor "anyagot" csinálni, mint a nehézvízbõl?
Vagy a határozatlansági elv terhére. (igen, ez egy ilyen mindenre jó, bedobható válasz)
Amúgy ez a roppant szép nevû részecske mi is? 1/2 spin, meg egy kis energia, és kb ennyi! Pont azért tételezték fel, hogy bizonyos magreakciók ne sértsék az energia/töltés megmaradást.
Számomra mondjuk nem világos, hogy egy adott energiájú részecske hogyan oszcillál magasabb energiájú állapotok között, vagy is egy 2,5 eV energiájú elektron neutrinóból, hogy lesz egyszercsak 18 MeV energiájú Tau neutrinó!?
"aszondom, hogy egy befõttes üvegbe bele lehetne tuszkolni egy kiló neutrínót, "
De ha nem lép kölcsönhatásba az anyaggal, akkor a befõttes üveg nem képes összetartani. Hiszen a beföttes üvegnek még a levegõvel is kölcsönhatásba kell legyen, hogy az ne szökjön el. A töltés meg éppen elõny ha részecskéket akarunk fogvatartani, hiszen nem kell hozzá közvetlen anyagi kapcsolat, lebegtethetõ elektromos térben.
off (Asvérus legendája, de szerintem a "bolygó hollandi" is errõl szól. Eppur si muove! és Navigare necesse est!)
Halló, pusztaság, van itt még valaki?
Anybody here?
Most õszintén: látott vki olyan elektront, amelyik ül a seggén, és nem mozog állandóan, mint Asvérus?
Mondjuk abban igazad van, hogy az elektronnak is van nyugalmi tömege, de még senki nem csinált elektronlevest, tehát egy olyan térrészt, amelyben mondjuk van 1 kg elektron, és semmi más. Mivel az elektronoknak van elektromos töltésük, -1, ez elvileg baromi nehéz lenne. Ezzel szemben, a neutrínók, amelyeknek a tömege valahol az elektron tömegével kell, hogy megegyezzen - mondom én ezt hasamra ütve! - nem rendelkeznek elektromos töltéssel, ezért még1x a hasamra ütök, és aszondom, hogy egy befõttes üvegbe bele lehetne tuszkolni egy kiló neutrínót, és lehetne vele kezdeni valamit. Esetleg kenyérre lehetne kenni.
Hülye vagy, leülhetsz. Ha készítesz neutrínókból egy neutrínóantennát, az speciel a neutrínókat el tudja kapni, és egyébként maga az antenna normál anyag, kezedbe veheted, megfoghatod.
De a neutrínóantennának akkor is kölcsönhatásba kellene lépnie valamikor a normál anyaggal... A telefonunk nem lehet neutrínóból...
Amúgy pedig az ötleteddel az a probléma, hogy he elég erõs lenne a kölcsönhatás a neutrínók és az anyag között, akkor igaz, hogy fel lehetne õket fogni mindenféle antennával, de pontosan az erõsebb kölcsönhatás miatt nem tudnának akadálytalanul terjedni. Tehát a módszer önmagát zárja ki.
Azóta sok minden változott, a neutrínók tömegét ki is számították. Az en.Wiki cikkében van szó errõl.
A megfogásukkal kapcsolatban: ha van nyugalmi tömegük, akkor meg is lehet fogni õket. Ha sokat összegyûjtesz, akkor lehet csinálni neutrínóból cuccokat, antennát pl., amin már nem tudnak átmenni a kívülrõl jövõ neutrínók. Egy pókhálószerû neutrínóantenna lenne ez, amikor egy neutrínó ráesik a neutrínóból készült rácsra, azt érezni lehet. Persze, probléma lenne az információ kódolása. Mondjuk a háromféle "íz" emiatt jól jönne, mert 3-as számrendszerben lehetne kódolni az infókat. :-)
Kelteni õket nem nagy kunszt, egy csomó reakció melléktermékeiként neutrínók is keletkeznek. Felfogni õket viszont nagyon nehéz. Még ezek a több ezer köbméteres föld alatti tartályok is csak néhány darabot regisztrálnak naponta. Az atomos anyag szinte teljesen átlátszó számukra, a neutrínósugár intenzitásának felezéséhez több fényév vastagságú ólomréteg szükséges.
A gravitációt az anyag energia-impulzus tenzora kelti, amiben olyan mennyiségek szerepelnek, mint az energia, lendület, nyomás, és stressz. Tehát nem csak a nyugalmi tömeg (illetve a vele egyenértékû energia) okozza. Régi fizikakönyvekben gyönyörû eszmefuttatásokat lehet olvasni (pl. Asimov neutrínóról szóló könyvében is), hogy miért kell hogy a neutrínónak ne legyen tömege. Nem tudom mi változott azóta.
Basszus, pont errõl ábrántoztam 1-2 hete. :) Örülök, hogy nem csak én aberrálódok ilyesmiken :) Nehézvizes telefonokkal mászkálnánk, és átjátszóállomások nélkül fel tudnánk hívni a bolygó másik felén lakó embert. Mondjuk felmerülne az abszolút lehallgatóság kérdése, hiszen bármit, bárhol lehetne fogni. (bár mint fizikában laikus, fogalmam sincs, hogy lehet létrehozni õket, és hogy terjednek)
1953-ban Jakov Zeldovics, Emil Konopinski és Marx György egymástól függetlenül felismerik a leptontöltés megmaradási törvényét.[2] 1954-ben Szalay Sándor és Csikai Gyula kimutatták közvetett módon a neutrínó létezését. A gyorsan bomló hélium-6 izotóp bomlásakor sikerült lefényképezni, hogy nem csak energia, hanem impulzus is hiányzik. (A kísérlet eredetileg a paritássértést cáfolta volna.)[3] .......... 1963-ban Egyed László geofizikus felállított egy – a Föld átmérõjének növekedésére vonatkozó – hipotézist. Feltételezte, hogy a folyamat oka a radioaktivitás. ......... 1975: Marx György és Szalay Sándor – kozmológiai elméletek alapján – megállapítja a neutrínó tömegének alsó határát. ......
El ne felejtsem a kedvenc falovamat, amelyet mindig bedobok, ha neutrínókrül van szó:
A neutrínók a nagytávolságú kommunikáció ideális vivõközege lehetnének.
Nem ez az igazi kérdés, az igazi kérdés, hogy nyugalmi tömegük van-e? Mert a neutrínó oszcillációtól eltekintve (ami viszont elég súlyos érv) eddig csak olyat tudtak róla mondani, hogy kisebb mint valamennyi. Ami alapján akár nulla is lehetne, ahogy a korai részecskefizikai modellek feltételezik.
A Nap-neutrínó problémának a neutrínó-oszcilláció (a három típus periodikus egymásba átalakulása) a lehetséges magyarázata, ami feltételezi, hogy a neutrínónak tömege van. Egyszer valami olyasmit olvastam, hogy a speciális relativitáselmélet szimmetriájának sérülése esetén tömeg nélküli neutrínók is oszcillálhatnak (hogyan, arról gõzöm sincs, személy szerint kétségeim vannak, a spec. rel. elég meggyõzõen bizonyított ága a fizikának).
csak én látom így vagy tényleg vigyorgó pofák vannak a legközelebbi gömbökben?
mumpic: Na épp azért ástak jó mélyen (hogy más részecskék ne kóboroljanak arra) egy bazinyagy lyukat, körbepakolták érzékelõkkel és megtöltötték nehézvízzel. Azt láthatod a fentebbi képen. Azzal próbálják detektálni õket.
Szinte mindig áthatol, de kis eséllyel mégis ütközik, és a kölcsönhatás kimutatható. Miután úszunk a netrínókban, venni kell egy nagy darab anyagot és megfigyelni, így van esély, hogy sikerül néhányat elkapni. A neutrínódetektorokban pontosan ez történik. Elég nehéz néhány ezer tonna vízben elkapni néhány aprócska villanást, ezért a detektorokat extrém nyugodt körülmények közé, föld alatti bányákban helyezik el.
Amúgy némileg kitekerve a fizikát és feltételezve 1-2 olyan dolgot, ami betömi az elmélet hasadékait lehetséges egy olyan fizikai rendszer, ahol ez pontosan úgy zajlana le mint a filmben! Nem írom le, mert aki kicsit is ért a fizikához, az rögtön kidobná a taccsot és mellesleg kikiáltana egelitáriusnak.
Közvetve bizonyították már, hogy a neutrinók típust váltanak, ami azért fontos, mert így megmagyarázható, hogy a napból miért csak 1/3-nyi mennyiségû neutrinót detektáltak eddig, mint amit rendesen kéne. A neutrinók ugyanis a napban zajló magreakciók egyik végtermékei. Ha 1/3-nyi neutrinó jön onnan az 2 dolgot jelenthet: az egyik, hogy váltják a típusukat a Földig megtett útjuk során. Ez így logikus, illeszkedik az eddigi csillagászati és fizikai rendszereinkbe. Ugyanis pl. azt is jelenti, hogy a neutrinóknak van tömegük, és ezért a világegyetem un. sötét anyagaként is számításba jöhetnek. Nos a második lehetõség a cikibb, ha nem váltják a típusukat, ez valóban azt jelenti, hogy a Nap belsejében a viszonylag egyszerû csillagmodellekbõl számított fúziós reakcióknak csak 1/3-a zajlik le! Ergo lehet eldobni mindazt, amit a csillagfizikáról, meg úgy az ismert univerzum 90%-áról eddig gondoltunk.
Ez persze az úgynevezett legrosszabb eset, de valójában a legizgalmasabb is!
Én azt nem értem, hogy ha testünkön, meg az egész bolygón át tudnak haladni ellenállás és kölcsönhatás nélkül, akkor milyen érzékelõ az amivel meg tudják figyelni?
Eddig is vizsgálták - nem sok eredménnyel. Most meg majd 1 év múlva lesz eredmény. Ez biztos valami jósnõ lehet. Szart se tudnak ezek, csak ábrándoznak.
Szuper ... Csak mindenkepp 2012 Dec 21 elott lecci utana mar ugyis mind1