A katolikus egyház mindig is jóban volt a tudománnyal, de legalább is Aquinói Szent Tamás óta egész biztosan, vagyis kb. 800 éve. Neki volt az a nézõpontja, hogy a vallásnak és a tudománynak ugyanaz a célja, az igazság kiderítése. Teljesen természetes hogy léteznek paptudósok, Lemaitre mellett pl. Mendel a genetika atyja is pap volt.
A tudománnyal inkább kis modern szekták szoktak hadilábon állni, mint a hitgyülisek...
"A négyszín-tételnek nincsen praktikus kartográfiai alkalmazása, és nem is kartográfiai probléma megoldásaként született. Kenneth May szerint, aki matematikatörténészként a Kongresszusi Könyvtár atlaszait tanulmányozta, nem fedezhetõ fel olyan tendencia, hogy a térképkészítõk a színek számát minimalizálálni próbálnák. Sok térkép a színeket nem csak a politikai régiók jelölésére használja. A legtöbb térkép négynél több színt használ, és gyakran amikor négy színt használnak, akkor éppenséggel négynél kevesebb szín is elegendõ lenne. Ráadásul, a legtöbb valódi térképen tavak vagy vízfolyások is vannak, amiket ugyanazzal a színnel szokás jelölni – a politikai régiókhoz tartozó színeken túl. (Ha a tavakat egy régiónak tekintjük, a tétel nem vonatkozik a térképre; viszont vonatkozhat a térkép szárazföldi részeire, és a tavakat „hozzácsaphatjuk” egy-egy szomszédos politikai régióhoz.) A térképészeti és a térképészet történetével foglalkozó munkák nem említik a négyszín-tételt, bár a térképek színezését tárgyalják. Általában a térképkészítõket jobban foglalkoztatja, hogy a térképeket kiegyensúlyozott módon színezzék, olyan módon hogy egy szín se domináljon. Az, hogy ezt négy vagy öt színnel valósítják meg, kevésbé foglalkoztatja õket."
Ezért írtam, hogy a matek önmagával jól elvan, csak semmi köze a valósághoz, rá hivatkozni teljesen felesleges. Arról nem is beszélve, hogy HA véletlenül esetleg valaha mégiscsak találkozunk egy földön kívüli értelmes (na persze mihez képest) fajjal és náluk a 7 a nulladikon nem 1 (persze a saját karaktereikkel), akkor majd jót röhögnek a pofánkba és húzhatjuk le a WC-n az összes komolyabb számítási képletünket, ami az elmúlt pár ezer évben egyeseknek kipattant a fejébõl.
Ha jól tudom a matek mind sok egyéb tudomány axióma rendszerre épül. Melyek be nem bizonyíthatóak de általánosan elfogadottak. Mert... minden arra mutat, hogy az úgy van ahogy. A geometriának pl talán 3 van.
A hatványozást tetszik keverni a szorzással. Persze, a kettõ hasonlít, de a nulla egy spéci eset, mer ha szorzok vele akkor nyulla, ha meg valamit vele hatványozok, akkor 1.
Ez egy picit már kínai de ha jól értem akkor vannak olyan dolgok - részecskékre gondolok személy szerint - amik alapból nem 0 sebességgel "születnek". Lásd foton pl.
Jaaah, bocs. Akkor, hogy is van az, hogy "A matek pedig nem hazudik!"? Hát persze, saját komplex rendszerén belül valóban nem, csak ez a rendszer nem egyeztethetõ a valósággal XD. Ha a 7-et 0-szor (vagy nem) nem szorzom önmagával abból 2 millárd év múlva sem lesz 1 XDDDDD
Túl nagyot akarsz te egyszerre markolni. Haladj apró lépésekkel.
A matematika a lényeg! Persze, elveszítetted a fonalat, de mások tovább vihették.
Ugyanúgy, ahogy 23x12 = 276, és ezt elhiszed, és nem hiszel annak, aki szerint hasraütve ez 275, ugyanígy a többi cuccost is ki lehet kalkulálni matematikával.
A magyarázat, amit írtam f*szság, de sebességekre igaz, mert a termézetben a elenségek alapból állandó gyorsulással léteznek (bár mesterségesen létrehozhaunk nem állandó gyorsulást), és az állandó gyorsulás konstans, aminek az integrálja ax alakú de a plussz konstans a kezdeti feltétel, amitõl fog indulni, és ez kizárja a 'nem megszüntethetõ szakadásokat' a sebesség-idõ függvényben.
Hogy mi volt az Õsrobbanás elõtt? Ha feketére festek e öld kerítést, és egy amatõr szemlélõdõ vagyok, akkor azt látom, hogy fekete a kerítés, de nem tudom, hogy elõtte milyen színû volt. Az is elképzelhetõ, hogy az Õsrobbanás elõtt semmi sem volt, és Isten ezzel teremtette meg az univerzumot, vagy mindig is volt univerzum, és pulzál, néha összesûrûsödik, mindegy, mindegyik meghaladja az ember felfogóképességét. Lekaparni a fekete festéket? Ez még meghaladja a tudásszintünket.
A huszadik századi nagy kvantumfizikai elõrelépés utolsólépéseként jelent meg a tranzisztor, aminek kszönhetõ az egész információtechnológia fejlõdés. (Fotoeffektus, félvezetõk, lyukezetés, P-N átmenet...) Téridõ nélkül nincs kvantumfizika, kvantumfizika nélkül nincs tranzisztor, tranzisztor nélkül nincs számítógép. Dióhéjban.
#133-ban leírtam hogy mire szorítkozik az Õsrobbanás elmélete. A részleteit Georges Lemaître az általános relativitáselmélet segítségével dolgozta ki. Ismerõs a történet, hogy Einstein a kozmológiai állandót élete legnagyobb baklövésének nevezte, mert megakadályozta abban, hogy megjósolja az Univerzum tágulását? Lemaître nem követte el ezt a hibát, és 2 évvel Hubble felfedezése elõtt megjósolta a jelenséget.
Az általános relativitáselmélet pontosan leírja a téridõ viselkedését, (hogyan kell mérni benne távolságokat és idõtartamokat), így a tágulást is leírja, de az okáról nem tud mit mondani (mert csak egy ilyen méricskélõs elmélet). Olyan ez mint a földmérés, szépen le lehet írni egy hegység alakját, de a kialakulásáról ez nem mond sokat (mert az földtani kérdés).
Hát igen, az Univerzum 4 dimenziós (pszeudoriemann) görbült téridõ, hogy ezen kívül mi van, arról fogalmunk sincs.
Ha robban a C4, a lökéshullám fokozatosan felgyorsítja 7000 m/s-re a repeszdarabokat, de utána csak lassulnak a levegõben. Úgy tûnik, hogy az Univerzum lökéshulláma a sötét energia, és egyre csak gyorsítja.
Van egy megfigyelés, a tágulás. Egy pontig vissza tudjuk vezetni az eseményeket az idõben, tovább nem. Ha azóta szállnak széjjel a galaxisok, akkor logikus feltételezni, hogy korábban közelebb voltak egymáshoz mint manapság. Talán mind együtt voltak egy kis térrészben, amibõl valamiért kirepült az anyaguk. Tudománytörténetileg ez az Õsrobbanás elmélete, semmi több.
Beszélgethetünk arról, hogy az általános relativitás elmélete mit mond a dologról, csak az a baj, hogy te már Maxwellnek* sem hiszel, pedig õ se mai csirke (az egyenleteit 1863-ban írta fel). Pedig azóta volt Einstein, Schrödinger, Gell-Mann, stb...
* A Maxwell-egyenletekbõl le lehet vezetni a speciális relativitáselmélet koordináta-transzformációs képleteit. Végül is Einstein is így csinálta eredetileg. Mi is utána csináltuk az egyetemen, alapfeladat. És kijön belõle a téridõ vazze, erre mit csipázol, gyökér?
Ezt én értem. Persze az Univerzum... hát beletágul valamibe vagy legalább is valami ehhez hasonlót csinál. De a kérdésemre a választ még nem kaptam meg. Lehet e a tágulás oka a robbanás maga. Az oké, hogy nem vákuumban lassul, vákuumban fix sebességgel halad. De az az izé amibe az univerzum tágul ha egyáltalán van valami amibe tágul annak a tulajdonságait azt hiszem nem ismerjük.
Lehet hogy hülyeség de ha vmi felrobban - C4 sacc 7000 m/s ha jól emlékszem - akkor 0ról rögtön ennyire ugrik? 7000re. Kihagyva a többi "sebességfokozatot"?
Egy dolgot kiemeltél, a többirõl meg szemérmesen tudomást sem veszel (pl. mi és miért robbant fel, és ami felrobbant az honnan volt). Ez a komolytalan dolog!
Hidd el, gondoltak erre a lehetõségre. Az Univerzum tényleg gyorsulva tágul. Ilyen nagyléptékû távolságméréseknél már évtizedek óta figyelembe veszik, hogy egy adott távolságban egy adott múltbeli állapotot látunk, nem a jelenlegit.
Az Univerzum valamiért gyorsulva tágul, ezt elnevezték sötét energiának. Ez afféle fedõnév, nincs jelentõsége. A sötét anyag pedig nem nélkülözhetetlen, csak divatos. "Keressük a sötét anyagot" címû kutatási projektekre könnyebb pénzt kapni, mert be kerül vele az intézet a hírekbe.
Az õsrobbanással próbálják a kezdetet megmagyarázni.
Nem igaz, csak a megfigyelt tágulást próbálják megmagyarázni vele. Így a további eszmefuttatásod sem ér semmit. Azt sem tudod mi ellen hadakozol, komolytalan vagy.
Osztjátok az észt, de a #90-re mégsem tudtok semmilyen magyarázatot adni. Sõt, a többire sem, amit korábban írtam. Mellébeszélés viszont van rendesen. Meg minõsítgetések. Magatokat hogyan minõsítenétek?
bvalek2-tõl eltérõen én hiszek a sötét anyagban, de kételyeim vannak a sötét energiával kapcsolatban. Õ pont fordítva csinálja.
A gyorsuló táguló világegyetem szerintem csak érzéki csalódás, ugyanis minél messzebb nézünk, annál inkább visszamegyünk a múltba, és az ugye egyértelmû, hogy régen, közvetlenül az õsrobbanás után az univerzum gyorsabban tágult, mint ma. Tehát, valójában az univerzum pereme ma lassabban tágul, mint régebben, de ezt mi nem látjuk.
Djhambinak:
A fekete lyuk a tömegének nagyon kis részét veszíti el, a párolgáshoz 100-200 milliárd év kell, ha nem több.
Te egy deklaratív ember vagy, nem vitatkozós. Téged gyerekkorodban arra szoktatak, hogy te vagy a család üdvöskéje, neked mindent szabad. Sajnos ezt felnõtt korban sem tudtad kinõni, és a helyzeteden csak súlyosbít, hogy állítólag jó anyagi körülmények között élsz, így nem muszáj feltaálnod magad. Pá!
Na persze, téridõ nincs, Newton az isten, a XX. századot pedig csak álmodtunk, az összes találmányával meg felfedezésével együtt. A számítógép az orrod elõtt smafu?
A felrobbanó dolgok nem szoktak gyorsulva tágulni. A törmelék az ûrben megtartja a kezdõsebességét, légkörben lefékezõdik. Ha a tágulás gyorsul, akkor valami gyorsítja, ez a helyzet például az általunk belátható Univerzummal. Ezt a gyorsító valamit nevezték el (elég fantáziátlanul) sötét energiának.
A tágulás a mikrohullámú háttérsugárzás korától máig nem elmélet kérdése, hanem tapasztalati tény (egymástól független megfigyelésekkel többszörösen megerõsítették). Az elméleteknek az a dolga, hogy megmagyarázzák ezt a jelenséget.
Ami az eredetet illet, az Õsrobbanás feltételezése a legkézenfekvõbb. A sötét energia természetérõl halvány fogalmunk sincs.
Ez a cikk inkább arról szól, hogy eddig nem ismert részecskéket találhattak. Néha ilyenekkel magyarázzák a sötét anyagot, amit ugyebár a galaxisok forgásgörbéjének magyarázatához találtak ki. Ahogy lentebb írtam, nem is biztos hogy létezik.
Lenne egy kérdésem. Milyen elmélet vagy már rendelkezésünkre álló információ zárja ki azt, hogy az univerzum még mindig az õsrobbanás miatt tágul. Ugye ha valami felrobban az egy "jó darabig" gyorsulva tágul. Mi van ha még mindig ez van?
Amikor még azt hitték, hogy a Föld lapos, és jött valami szerencsétlen, aki állította, hogy márpedig a Föld gömbölyû, akkor az olyanok mint te, legszívesebben azonnal máglyára küldték volna a szemtelensége miatt... bár néha az ember elgondolkozik, nem jobb-e tudatlanul élni e sokszor mocskos világban...
1. Nincs tisztában a tér fogalmával, illetve ha van is ellentmond saját magának hiszen pont õ írogatja, hogy mindennek csak nevet adtunk és az õsrobbanás sem magyarázat semmire, de ilyen alapon a tér sem, sõt a "sem" sem, a pont sem a kurzor sem sõt mi magunk sem...
2. Úgy képzeli el a tér tágulását mint amikor egy lufit felfújunk és akár lehet is így, de semmi nem garantálja hogy már a térben megtapasztalt fizika szerint viselkedik a tér maga.
3. Valójában willcox maga Chuck Norris, és akkor semmit nem kell magyaráznom.
OFF: Willcox, úgy érted félre ahogy jólesik, valójában nem a te személyeddel van a bajom csak ma egy kollégám mérhetetlenül kihozott a sodromból (pedig engem aztán valóban nagyon nehéz) és ez jött ki elsõre. Amúgy - hacsak nem a 3-as pont a valóság - akkor egyikünknek sincs igaza csak egy egyezményes jelrendszerben, hasonló alap tapasztalatok alapján, ámde -és ez FONTOS- külön felfogással megáldva adunk hangot a sejtéseinknek (akár másokat alapul véve).
Az energia nem alakúl át anyaggá, max. felfoghatóvá válik vagy az érzékeidnek, vagy a mûszereidnek, vagy a számításaid sugallhatják hogy itt vagy ott kell lenni valaminek, hovatovább a "perspektívád" teszi szükségessé azon energia forma megkerûlhetetlenségét, ez a törvény... ami szükségessé teszi "ezt" vagy azt.
A tanulás az emberiség lételeme, hogy nem kell mindent újra felfedezni, gondolj bele, hol tartanánk, ha nem adtuk vola tovább a tûz felfedezését generációról generációra, és minden embernek magának kéne felfedezni. Azzal nincs baj, ha a nagyoktól merítünk, de az baj, ha az okos emberektõl eltérünk, miközben valószínûtlen, hogy a tudósoknál okosabbak vagyunk.
Összefoglalva: a spanyolviasz feltalálása egyrészt értelmetlen idõpazarolás, másrészt magában hordozza a hibázás, a tévedés lehetõsgét, harmadrészt beképzeltségre és túlzott önhitre vall.
tudod, elõször voltak a Titánok, de aztan már csak a sima istenek. Illetve legelõször csak egyvalami volt, aztan ketten lettek, es létrejöhettek a titanok is (õk intézték az inflációs periódusban történõ dolgokat). aztan a titanokat Zeusz jól lefolytotta, mert túl tökösek voltak, neki viszont tetszett volt ahogyan a dolgok már éppen lettek volt.
Fogjad fel így a nagy bumm elso trillimod masodpercét és akkor könnyebb lesz.
Ez amúgy szerintem is valószínû, sõt mostanában erre rezonaló magyarázatokat hallani.
"Stephen Hawking kimutatta 1974-ben, hogy a fekete lyuk környezetében a lyuk tömegének rovására részecskék keletkezhetnek (az energia átalakul anyaggá), ezáltal a lyuk tömege csökkenhet. Ez az anyagkeletkezés annál intenzívebb, minél kisebb a lyuk tömege. A tudósról Hawking-sugárzásnak elnevezett jelenség révén, ahogy a lyuk egyre kisebbé válik, úgy lesz az anyagkibocsátás egyre erõsebb, míg végül a lyuk robbanásszerû hevességgel eltûnik. A fekete lyukba belekerülõ anyag és sugárzás viszont a lyuk tömegét növeli."
Erre gondoltam, úgy hívják, a fekete lyuk párolgása, és a számadatban tévedtem, régen hallottam a 10%ot, és lehet, hogy egy bizonyos szingularitásra vonatkozott.
akkor magyarazzad el légyszi, a fõbb "kanyarokat" és egyenes szakaszokat rajta.. én hiába nem figyeltem oda általánosban egyetlen eredeti gondolat sem jut eszembe az ábra láttan amivel értelmezni tudnám..
Elég siralmasak itt a hozzászólások. Egymást licitáljátok túl, hogy ki tud több vad baromságot beidézni másoktól. Ehhez nem kell ész. Ész önálló gondolatokhoz kéne, de annak itt jelét sem látom. Elegem lett ebbõl a topicból.
nagyra értékelem a tudományos ismeretterjesztõ munkásságod, de ilyen butaságot ne írj: "az anyag 10%-a ki is jut."
valszeg nagyon sok olyan anyag van ami annyira kicsi, hogy csak nagyon nehezen vagy éppen sohasem leszünk képesek érzékelni, ezek közül talán most az egyik fajtát valamelyik szuper érzékeny detektor pedzegeti, oszt ha tényleg lesz valami, ki lehet majd egészíteni a homályos foltokat a kirakósban, na hát röviden ennyi :)
Mindenki látott már, hiszen abban élünk A húrelmélet egyik lehetséges leírása szerint a tér 11 dimenziós, világunkban a 3-on felüli dimenziók megmaradtak a nagyon kis mérettartományban. Ha viszont az anyag végtelen sûrûségre esik össze (a 3 dimenzióban) a többi dimenzió kiterjedhet, létrehozva egy másfajta (vagy akár hasonló, ki tudja?) teret. Az õsrobbanás és a fekete lyuk születése meglehet ugyanaz a dolog, csak az egyik "kívülrõl" a másik "belülrõl" látszik
Én izgalmasnak találom a fekete lyukakat. Mivel a fényt magukhoz vonzzák, ezért csak közvetetten lehet õket vizsgálni. Nagy tömegük elég durván görbítik a téridõt, és érdekes, hogy az anyag 10%-a ki is jut. A fantáziámat elindítja, néha elképzelem, hogy a fekete lyuk lehet maga a féregjárat, és a 10% anyag a másik oldalról jön be. Ugyanis az egész tölcsér kellõs közepébõl egyenesen jön ki.
Lefordítva hétköznapi embereknek, a kozmikus háttérsugrzás az a fény, ami az Õsrobbanáskor szóródott szét, és 13,7 milliárd évet utazott a világûrben, és folyamatosan jön, ahogyan észleljük az egyre messzibb a dolgokat, ahogyan a fény is ideér. Ahogyan látjuk a tõlünk 13,7 milliárd fényévre található galaxisok születését. Onnan ered a háttérsugárzás. És Õsrobbanás néven nem arra kell gondolni, hogy mint az amcsi filmekben felrobban egy autó, ez csak a megneveése annak az eseménynek, mely azon eseményláncolatot hordozta magával, hogy szétvetette a teret, és ebben az anyagot, és ennek utóhatását érzékeljük. Most ezt lehetne nevezni Teremtésnek is, vagy Almabornak is, de az Õsrobbanás nevet kapta, mert úgy tûnik, hogy minden anyag egy ponttól távolodik.
Hidd el, nem a levegõbe beszélek! Amit mondok, amellett fél évszázadnyi kutatás, 2 ezer éves fizikai tapasztalat és többtízezer fizkus és mérnök áll.
"A 2006-os fizikai Nobel-díjat John. C. Mather és George F. Smoot amerikai fizikusoknak ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia "a Világegyetem mikrohullámú háttérsugárzása feketetest-jellegének és anizotrópiájának felfedezésért".
[...]
A COBE-kísérlet tervezésénél eleinte egyezred Celsius-foknyi eltérésre számítottak a kutatók. Mások viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy a számításoknál a sötét, nem sugárzó anyag hatását is figyelembe kell venni, így viszont már csak százezred fok nagyságrendjébe estek a várható eltérések. Nyilvánvaló, hogy ennyire kis különbségek kimérése igen nagy technikai kihívás.
A COBE mérései végül a földi megfigyelésekkel összhangban mutatták ki bizonyos irányokban a hõmérséklet parányi eltérését. Stephen Hawking 1992-ben a The Timesnak nyilatkozva az évszázad, de akár minden idõk legnagyobb felfdedezésének minõsítette a COBE mérési eredményeit. Az irányeltérések kimérése, az anizotrópia felfedezése a most odaítélt díj másik indoka.
A COBE méréseit továbbiak követték, legutóbb a WMAP mûhold pontosította az anizotrópia térképet, a korábbinál sokkal finomabb részleteket tárt fel (lásd korábbi cikkünket). Az új, pontosabb mérések is igazolták az Õsrobbanás elméletét, és bizonyítékot szolgáltattak arra is, hogy az Univerzumnak volt egy ún. inflációs szakasza, amikor nagyon gyorsan tágult. A hõmérséklet irányeloszlásának ismerete segít a modern fizika egyik nyitott alapkérdésenek megválaszolásában is: milyen a látható anyag, a sötét anyag és az ismeretlen sötét energia aránya és sûrûségeloszlása."
"Az origót idõben meg lehet találni, megmondjuk, hogy 13,7 milliárd éve keletkezett a világegyetem - ez könnyû. A térbeli origót azért nem lehet megmutatni, mert akkor maga a tér született meg, tehát a térbeli origo ott van az univezum minden egyes pontjában, benend is, és bennem is. Mindegyikünk minden egyes sejtjében és atomjában ott van a világegyetem kezdete, és a vége is." - ez jó nagy blõdség volt. Még a kezdetet sem lehet meghatározni, fatális tévedés az egész. A térbeli origót miért is nem lehet meghatározni? Ha valami tágul, akkor a tágulás iránya is meghatározható. Ellentétes irányban meg pont az lesz, hogy honnan tágult. Akkor miért is nem lehet megmondani? Nagyon lezseren tudsz kezelni dolgokat. Az utolsó mondatod meg annyira marhaság, hogy nincs is értelme többet mondanom róla.
Az õsrobbanással próbálják a kezdetet megmagyarázni. De te semmit sem magyarázol meg, mert gõzöd sincs arról, hogy ami felrobbant, az honnan a lópikulából van. De ne azt mondd, hogy összetöpörödött! Mert akkor azt kérdem, hogy ami összetöpörödött, az honnan van? Az õsrobbanásra onnantól fogva nem is lenne szükség, mint a kezdet nagy magyarázatára, ha erre valaki választ tudna adni. De erre senki sem tud választ adni. Pont a lényeg felett silik el mindenki, mintha az õsrobbanás bármire is magyarázatot adna, de nagy lóf.szt ad az magyarázatot. És mivel a lényegre nem tud senki válaszolni, ugyanolyan szemfényvesztés, mint a vallások tanításai az isteneikkel meg a teremtéssel.
Inkább arról van szó, hogy a felszerelések, mûszerek lettek egyre jobbak, és így "láttak" egyre messzebbre. Azt meg mondanom sem kell, hogy a távolság meghatározása egy 22-es csapdája, egy farkába harapott kígyó. Feltételezésekre épülõ számítások.
"Az õsrobbanás-elmélet egy elmélet, amit azért találtak ki, mert észleli az univezum tágulását, amit a vörös eltolódáshoz kötnek, és nem mérési hiba, de ott van a kozmikus háttérsugárzs, ami az az elektrománeses hullám, ami az õsrobbanásból 13,5 milliárd év alatt ér elhozzánk. Ezért kaptak pár éve Nobel-díjat. (Azért nem látunk messzebbre, mint 13,5 fényév.)" 13,5 fényév egy kicsit kevés lenne. Ezért nem kaptak volna Nobel díjat. De mint tudjuk, manapság a Nobel díjnak nincs értékmérõje. Talán régen még volt, de már régóta nincs. Az univerzum tágulása is egy nagy humbug. A vöröseltolódás adódhat másból is. A háttérsugárzásnak is lehet más oka.