"Arrafelé akkor sem voltak erdõk, mármint a Déli sarkon. Az erdõk ott vannak ma is, ahol régen, a sarkköröktõl az Egyenlítõig."
Akkoriban arrafelé nem arra volt, mert a kontinensek vándorolnak. Errõl megfeledkeztél. :-)
Az antarktiszi kontinens korábban egybe lógott indiával. :-) Vagy valamivel, mondjuk Ausztráliával, vagy akár mivel. A lényeg, hogy nem a sarkon volt, hanem oda ment. Szép lassan, csoszogva, hogy a csiga is csak úgy száguldott hozzá képest. De sok ideje volt, hogy odaérjen, ahol most van.
A tudományos munka inkább olyan -30 fokig zajlik, amikor arrafelé a nyári évszak van. Az antarktiszi tél idején tudtommal kevés állomás lakott, azokon is a lakók behúzódnak a dobkályha mellé, és forralt bort isznak, meg interneteznek. Még a kutyákat sem engedik ki a hidegbe.
Csak azokból az infókból indulhatnak ki, amilyük van. Minél több a helyes info, annál helytállóbb elméleteket dolgozhatnak ki. Ez a melójuk vaze! :D Jól tolják amúgy.
Érdekes lehet a 4-5 kilóméter vastag jég alatti folyókban úszkálni egy tengeralattjáróban (de szondával sem kutya). Biztos van ott is élet, hiszen a legdurvább sarki részeken is van a víz alatt. Na vajon ez a speciális, mondhatni zárt ökoszisztéma, mégis hogyan fejlõdött vajon az elmúlt 30millió évében?!? Izgalmas! Az élet több millió tonna jég alatt. Hmmm... Megnéznék egy errõl készült Kusztólájk filmecskét! Techno az kellene hozzá rendesen.
Szóval most, hogy a helyszinre érkezett egy kutatócsoport, sikerült korrigálni az eddigi téves elméleteket. Elõször azt gondolták nincs, aztán meg, hogy lapos, utána jött, hogy stb... képzelem mennyire hiteles az elmélet, ha a marsról, vagy egy távolabbi bolygóról van szó?
Nem hiszem, hogy a Gamburcsev kialakult magyar írásmód lenne. Tévedés inkább.
Nem a helyes kiejtes szerint kell magyarul leirni az idegen foldrajzi neveket, hanem a kialakult szokas szerint. Pl. Hongkong vs. Hsziankang, Peking vs. Bejdzsing, Tokió vs Tókjo, Bécs vs. Vín. :)
Informatika és tudomány
