Már megint egy 56os fasság? Hányszor rágják még le ezt a csontot?
na aziné persze ott az Egri csillagok meg a kõszívû ember fiai, meg még pár jó és látványos film. lehetne itt találni témát meg pénzt is szerintem... Amúgy Hunyadiról ott a játék, nyomjátok azt))))
Tudok a törölt filmrõl, azért is írtam. az a szitu, hogy van 2-3 ember aki kaphat pénzt filmezésre, általában ugyan azzal a pár színésszel dolgoznak, a többi ember meg vagy kivándorol, vagy kihalásos alapon megvárja amíg neki adnak pl. egy milliárdot egy olyan rossz filmre mint a Hídember. :(
Ez egy nagyon szar film, mint a magyar filmek 120%-a.
egyébként nem is film, mert színházi elõadást vettek fel, lehet látni a nézõket.
neked hol kerül alacsony kölcségvetésbe egy olyan film, ahol tucatnyi korabeli tárgyat, gépet kellene felvonultatni használni, díszletezni és átalakítani bizonyos környékeket forgatásra?
Lehetne végre csinálni, egy jó kis magyar háborús filmet, olyanokat mint régen csináltak, piszkos 12, kelly hõsei, stalag 17, kémek a sasfészekben, stb, feelingû igazi jó kis filmet. Az ilyen filmekhez nem kellenek milliók, alacsony költségvetésbõl is meg lehet csinálni, csak jó rendezõ kell, jó történet, jó karakterekkel, jó szereplõk és meg lehet csinálni.
Pénzhiény egy dolog. Inkább politika a gátló tényezõ hogy egy reális film létrejöhessen. Illetve kik tényleg tudták mi történt vagy a pártban voltak benne vagy a kivégzettek között.
sztem is 2006-ban annyi filmet született a témában, hogy már elege van az embereknek belõle. persze lehetne egy rendes reális és hiteles filmet csinálni belõle, de hol van nekünk arra pénz....
egyébként Hunyadi Jánosról tavaly készült volna egy 30 millás(dollárba) amerikai film, de eltörölték :/
OFF: Nem értek egyet Lehetne jó filmet csinálni a témában, de a mostani próbálkozások ... hát izé. Nemere István életrajzkönyvében mesélt pár egyetemistáról, akik napokig kitartottak egy kisebb sereg orosz ellenében Egerben. Ráadásul közülük pár nem is magyar volt. Lehetne belõle egy jó film. Az is igaz, hogy lehetne a régmúltból is igazi felemelõ példát csinálni, például a Hunyadiakról akár több filmet is.
56 már elég unalmas, vajon Budai Nagy Antalról mikor készül már film?
Képek: Plakát:
Borító:
A filmbõl:
Oscar-díjra nevezik az 56 csepp vér címû rockmusicalt az alkotók - jelentette be Bokor Attila, a film rendezõje szerdán Budapesten, mielõtt átvette a Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál ez évi közönségdíját, a Michael Curtiz-elismerést. Bokor Attila a sajtótájékoztatóval egybekötött ünnepségen, alkotótársai jelenlétében elmondta: bár Magyarország hivatalos nevezése Pálfi György Taxidermia címû munkája, a szabályok szerint az a film, amelyet egy héten át vetítenek az Egyesült Államokban (a musical október 26. és november 2. között volt látható), jogosult az Oscar-nevezésre. Az 56 csepp vér címû filmet valószínûleg a musical kategóriában indítják, de a legjobb külföldi munkák között és az alkotói kategóriák mindegyikében nevezhetik - tette hozzá.
A rockmusical õsbemutatója április 12-én volt Budapesten. A "Rómeó és Júlia" történet az 1956-os forradalom idején játszódik. A forgatókönyvet Pintér Tamás ötlete, Horváth Péter színmûve alapján Bokor Attila és Réz András írta. A zene Mihály Tamás, az Omega együttes tagjának munkája, a filmet Szalai András fényképezte. A fõszerepet az azóta elhunyt Kaszás Attila, valamint Palcsó Tamás, Veres Mónika és Alföldi Róbert alakítja. Pintér Tamás, a film ötletgazdája közölte: a musical akciójeleneteit benevezték a kaszkadõrök "Oscar-díjára" (Taurus World Stunt Award). Bokor Attila a helyszínen úgy nyilatkozott: a közönségsikert abban látja, hogy jó a zene, s mindenki minõségi munkát végzett a maga területén. Fontosnak nevezte a történetmesélést, s rámutatott arra, hogy munkájuk szerkezetét tekintve más, mint a magyar filmek általában. Az amerikai filmkészítési technikát érvényesítette, feszes dramaturgiát alkalmazott, nem enged a nézõnek gondolkodási idõt - mondta az alkotó, aki 1975-tõl 1981-ig dobos, zeneszerzõ, szövegíró és énekes volt a Color zenekarban, 1983-ben végzett a New York-i Egyetem filmrendezõ szakán, s 1987-ben Los Angelesben, az UNLA egyetemen mester-diplomát szerzett film- és televízió rendezõ, továbbá producer szakon. Bokor Attila megjegyezte azt is: az angolszász világban más a musicalek fogadtatása, mint idehaza.
A magyar származású Kertész Mihály rendezõrõl elnevezett Michael Curtiz-díj bekeretezett oklevelét Bunyik Béla, a Los Angeles-i fesztivál rendezõje nyújtotta át. Bunyik Béla felidézte: a rockmusicalt október 11-én, a hetedik Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál nyitófilmjeként vetítették. A közönségdíjat a nézõk szavazatai alapján ítélték oda. "Számomra meglepetés volt az 56 csepp vér fogadtatása" - mondta, hozzátéve: a "modern rock" miatt tartott a bemutatótól, s örömmel látta, hogy az alkotókat tapsviharral ünnepelte a közönség. Beszámolt arról, hogy a film szerepelt egy Golden Globe elõválogató vetítésen is; a jelöléseket decemberben hozzák nyilvánosságra az adott mûfajban.
Bunyik Béla a pozitív fogadtatást elsõsorban annak tulajdonítja, hogy a film és annak zenéje "nagyon erõs", ugyanakkor a musical szórakoztató is, s nagyon látványos a 16 kamera mozgása. A sajtótájékoztatón bemutatták a film újonann megjelent DVD-jét, amelyen külön is megtalálhatók a musicalben szereplõ dalok, s vágatlan interjú látható az egyik fõszereplõvel, a bemutató elõtt egy héttel elhunyt Kaszás Attilával.
<center> Bokor Attila-56 csepp vér</center>
Szereplõk: Kaszás Attila (Elhunyt: 2007) Alföldi Róbert Veres Mónika Palcsó Tamás Puskás Péter Miller Zoltán Hoffmann Mónika Seress Zoltán Forgács Péter Miller Lajos Keresztes Ildikó
Vannak történetek, amelyeket minden korban el lehet, el kell mesélni. Vannak olyan példázatok, amelyek azért fontosak számunkra, mert minden korban, történelmi helyzetben próbára teszik erkölcsi tartásunkat. Az 56 csepp vér musicalfilm Rómeó és Júlia - itt: Robi és Juli - története, mely 1956. október 23-án kezdõdik. Szereplõi a világ, az ország végére vetett fiatalok, akik számára szerelem a forradalom, és forradalom a szerelem.
Történetünk egy kicsinyke határ menti településen zajlik, mely valós keresztmetszete a rettegett 50-es évek terrorjának. A faluban rendszeresek az összetûzések, csetepaték a helyi ávósok, és a fiatal kitelepítettek között. A fiatal helyi plébános, Lõrinc hitét követve, és mindent latba vetve próbálja elejét venni a konfliktusoknak, de hiába. Hite nem szünteti meg a terrort és a félelmet. 1956. október 23-án, az ÁVÓ a helyi orosz parancsnok lányának születésnapjára bált rendez. Ezen a bálon a fiatalok újabb nagy összecsapást terveznek a helyi karhatalmistákkal. A terv meghiúsul, mivel a budapesti forradalom kitörésének hírére a bál félbeszakad. Ekkorra már a bálban Júlia, a helyi ávós parancsnok lánya és Robi, a fõvárosból kitelepített színész fia, egymásba szeret. Lehet-e ebben a forradalmi helyzetben a két ellentétes oldalon álló szerelmes szív egymásé? A sors, a forradalom közbeszól, és ártatlanul mindketten áldozatul esnek az eseményeknek. Lõrinc - minden igyekezete ellenére - képtelen megakadályozni a vérontást… Lõrinc a traumát a forradalom leverése után képtelen feldolgozni. Önmaga tehetetlenségét okolja a történtekért. Majd egyszer álmában megjelenik lelkiismerete, mely végül elmesélteti vele a történetét, szembenézve valódi felelõsségével. A musicalfilm változatos zenéi - köztük több slágergyanús szerzeménnyel - ugyanúgy az 50-es évek hangulatát idézik, mint maga a megindító történet. Az 56-os forradalomba ágyazott látványos Rómeó és Júlia történet ötletgazdája, akciórendezõje Pintér Tamás, színpadi változatát, a dalszövegeket Horváth Péter, a forgatókönyvet Réz András és Bokor Attila írta. Zenéjét Mihály Tamás, az Omega együttes basszusgitáros-zeneszerzõje szerezte, fényképezte Szalai András HSC, rendezte Bokor Attila, gyártásvezetõje Gulyás Zoltán. Producer Nagy Endre.