"mi lesz itt az LTE Advancednél ahol mindkét irányban OFDMA van"
Altalaban csond. Ha a keszuleknek nincs szuksege nagy sebessegre, akkor nem hasznal tobb csatornat. Akarhogy is nezzuk ez a legegyszerubb megoldas, a sima sideband nelkuli radiok elvet koveti. Ha ezt kiegeszitjuk egy tisztan digitalis ask modulacioval (on-off keying azaz gyakorlatilag morse) akkor nagyon nagy sebessegek erhetoek el nagyon olcso hardverrel. (csatornankent akar 1000 mbaud is, ez olyan 6-8 terabaud-os elmeleti maximalis sebesseg egy cellaban, az 1800 Mhz-es savban, ebbol olyan 60-80 megabaud az ami ma realisan kihasznalhato lenne, ami hibajavitassal mar nagyon kozel van a 40-50 megabit-hez) Az fft algoritmusnak nem kellene az egesz csatornara futnia, csak az eppen megfigyelt frekvenciara. Igy ha egy keszulek eppen nem ad es nem var jelet, akkor csak egy vezerlo csatornat kellene figyelnie bejovo jelzesre varva. Ezen a csatornan csak az menne a kozpontbol a mobilok fele, hogy melyik csatornara kapcsoljanak ha csomag erkezik nekik. Ez egy kis sebessegu, kis savszelessegu csatorna lenne.
Egyebkent ha valaki tudna olyan hangolt kort epiteni, aminek a szelektivitasa nagyon nagy (<15kHz), akkor tisztan analog modon egy kulso energiat nem igenylo, ugynevezett 'detektoros' radioval is tudna fogni a jeleket. (egy jo nagy parhuzamos portnak latszana az egesz sav) Persze ilyen finoman hangolt analog rendszert nem igen tudunk csinalni, de elmeletileg lehetseges lenne.
Nagyon kiváncsi vagyok, hogy mikor fog valóban elterjedni az LTE. Itt már alapfeltétel ügye a MIMO, és nem csak az eNodeB, hanem a user felöli oldalon is.Ehhez azért kell némi plusz kraft mobil oldalról is, az OFDM erõsítõ szintén nem a kis energia igényû, és olcsón elõállítható cuccok közé tartozik. A mai mobilok kijelzõét fogyasztását és akksi kapacitását figyelembe véve meg fõleg érdekes lesz a dolog...vagy 4-5 óra lesz egy mobil készenléti ideje..vagy ismét fél téglákat fognak gyártani.. :P És akkor uplink irányba még "csak" SC-FDMA-t használnak....mi lesz itt az LTE Advancednél ahol mindkét irányban OFDMA van...
Az összefüggés az, hogy ez a cikk, de a "szak" sajtóban számos helyen is akarva akaratlan megpróbálják a jelenlegi projekteket 4G hálózatoknak feltûntetni, holott távolról sem azok.
A másik dolog amire megpróbáltam rávilágítani (akárcsak a korábbi itteni mobilszélessávos cikkeknél is), hogy ezeket a megabitek nem valamiféle varázslatos szoftver frissítés hatására válnak elérhetõvé, hanem kõkemény milliárdokat (a 4G-nél meg majd 10 milliárdokat) kell a hálózatba ölni.
A sajtó másik hibája, hogy megpróbálja a technológiát egy rövid, jól azonosítható gyüjtõnév alá venni, ez lenne a "3G" és a "4G". Igenám, de ha megnézed a mobil szélessáv evolúcióját, abban nagyon sok lényeges ugrás van, amit a szakma megkülönböztet, és bár mind a 3G családfába tartoznak, nem jellemezheted õket csak simán úgy, hogy "3G" és kész.
Példa:
A 3G --> UMTS technológiai osztályba tartoznak az alábbi osztályok:
Klasszikus "3G": 384kbit/384kbit
Megjelenik a HSDPA: a lefelé irány elméleti maximum 14mgeabit (28 mimóval), de az uplink még mindig csak 384kbit. Ezt hívják 3,5G-nek.
Megjelenik a HSUPA, így az uplink maximum 2Mbit/s-ra nõ. Ezt hívják 3,75G-nek.
Megjelenik a HSPA+: lefelé 21megabit mimó nélkül, fölfelé 5.76mbit/s (ez lenne a 3,8G).
És végül azok a hálózatok amikról szó van, az LTE: kétszeres frekisávval és 2x2 mimóval számolva 80/20 megás sebességek, ez lenne a 3,9G.
Ez mind "3G" amit felsoroltam, csak nem mindegy hogy melyik.
És majd az LTE Advanced lesz a 4G, feltéve ha tudja teljesíteni a 1000megabitet álló helyzetben lefelé, és mozgás közben (140km/h sebességnél) a 100 megabitet.
"a Huawei csatlakozni fog az oslói 4G-s hálózat kiépítéséhez."
Ez azt jelenti, hogy az LTE üzletben nem vehetnek részt, de hogy mégse érezzk annyira elhanyagoltnak magukat, és ne szakadjon meg az üzleti kapcsolat, egy másik üzletben igen.
"Huawei csatlakozni fog az oslói 4G-s hálózat kiépítéséhez." <- Igen ezt tényleg nem korrekt.
A 4g-s rendszernek álló helyzetben jó lefedettségnél biztosítania kell az 1gigabit/s sebességet, míg menetközben LEGALÁBB a világ BÁRMELY két pontja között a 100Mbit/s sebességet, ezt írja elõ a szabvány!
Amíg ez nincs meg, márpedig nincs, addig helytelen dolog dobálózni a 4g-vel mert ez bizony nem felel meg a 4g követelményeknek távolról sem.
A cikk LTE-rõl ír, te meg 4G-rõl. Hol az összefüggés?
Néha nem tudom, hogy az itteni "szak" újságírók egy az egyben fordítják a hülyeséget külföldi oldalakról, vagy csak simán ennyire nem értenek ahhoz amirõl írnak.
A Sakndináv államokban most épülõ LTE hálózat a maga elméleti maximum 100/50 megabites kapacitásával még csak meg sem közelíti a 4G hálózatok tervezett maximum 1gbit/s-os kapacitását. Magyarán a cikkben többször is helytelenül hangzik el a jelenleg futó beruházások és a 4G közötti párhuzom. A cikkben szereplõ hálózatoknak semmi köze a 4G-hez, és nem csak azért, mert a a jelenlegi kapacitás meg sem közelití a tervezett 1gbit/s-ot, hanem mert a 4G (vagy más néven LTE Advanced) még tervezési fázisban van, ennek okán nem is lehet ilyen hálózatot építeni.
A cikkben szereplõ projektek a jelenleg üzemelõ HSPA technológia továbbfejlõdését, továbbfejlesztését jelnetik, ami a rádiós kapacitás növelését célozza meg: növekvõ sávszélesség, csökkenõ késletetés, lehetõség a tartós (folyamatos) online üzemmódra, a mobilitásból fakadó megszakadások számának csökkentése.
Gyorsan tisztázzunk akkor néhány dolgot:
3G --> UMTS -->
Rel99: 384kbit/384kbit HSDPA: 14Mbit/s lefelé (28megabit 2x2MIMO-val) HSUPA: 2Mbit/s fölfelé HSPA+: 21.6Mbit/s lefelé, 5.76Mbit/s fölfelé egyetlen carrier-en MIMO nélkül
A cikkben olvasható LTE hálózatok lényegében a HSPA+-t veszik alapul, és az abban elérhetõ maximális 21Mbit körüli sebességet növelik tovább a következõ módon:
Egyrészt bevezetik a 2x2MIMO-t ezzel duplázva a sávszélességet 42Mbit/s-ra (lefelé), illetve dupla, tripla stb. akkora frekvencia sávot biztosítanak a lefelé iránynak, amivel ismét duplázni triplázni lehet a 42megabites sebességet.
HSPA+: a hálózatok többsége kökemény szoftver licenszekért fejleszthetõ HSPA+-ra, de nagyon sok olyan régi hardvert használó bázisállomás van ami nem.
2x2 MIMO: plusz antennák, plusz RRU: halom pénz
dupla akkora frekisáv: közel dupla akkora éves frekvencia díj az állam felé a szolgáltatók részérõl.
És természetesen ez csak a rádiós interfész kapacitása volt, ha pedig a tornyok és a user között megnõ a kapacitás, azt valahogy ki is kell szolgálni a gerinchálózat komoly fejlesztésével. Ismét egy halom pénz (milliárdos tételekrõl beszélünk).
És ez még nagyon messze van a 4G-tõt, amire majd nem lesz szoftver upgrade, mivel teljesen új rádiós technológiát fog használni...
Dchard
Én csak a HSDPA-ról tudok nyilatkozni. Ahol van lefedettség, ott a vodánál 1-3.6 Megabit/s a T-nél 3.5-4 Mbit/s mérhetõ.
Stockholm-ban 40-50 Mbit/s sebességet stabilan tartja a 4G hálózat (ahol van) és állítólag a latency is jó. Ugyhogy bírja a hálózat tartani a sebességet (50 Mbit/s lett beígérve). De mondjuk ez késõbb lesz érdekes, amikor már többen használják, hogy milyen sebességet tud nyújtani. De hamarosan kiderül ez is mivel ma kezdték el hivatalosan kiosztani a 4G-s modemeket.
Azt megnézem, hogy mikor lesz 100 Mbit-es internet, fõleg errefele. Az UMTS-nek is 21 Mbps az adatátviteli sebessége, ennek ellenére ha 33-36 kB/sec sebességet elérem az már soknak számít, pedig az alulról súrolja a 0,3 Mbps-et! Jó lenne a kamuadatok közlése helyett arra is kitérnie a kedves cégeknek, hogy mikor élesben megy a tech, mennyi a várható adatátviteli sebesség / fõ, nem pedig azt leközölni, hogy "fú milyen faszák voltunk, egyedül csatlakoztunk rá és elértünk 140 Mbps-et egy 100 Mbps-es hálózaton"!
A cikkírónak meg annyit, hogy ha nem egyedül áll, illetve ha rövidítve van, bit kisbetû, bájt nagybetû. Csak két helyen szerepel a mértékegység és még így is kétféleképpen van írva.
Informatika és tudomány
