Ha jól értem nem az volt a baj, hogy adót csalt az ürge és ezt a pénzt mentette külföldre, hanem, hogy legális pénz kamatai után nem fizetett kamatadót. Ez már a helyi adórendszer bûne. Olyan mint nálunk a kamat-, értékpapír-, regisztrációs- vagy ingatlan adó. Arra ösztönzi az embereket, hogy vigyék ki a pénzüket az országból, mert az adózott pénzt is lehúzzák. Az APEH-nak meg ugye (szerencsére) nincs befolyása a határain kívül. Így csak törvénytelen eszközökkel lehet beszedni az adót. Errõl szól a cikk. Kérdés, hogy ezt a kárt tovább tudják e tolni az ügyfelek a bank felé, aki garanciát vállalt a biztonságukért.
>...akkor a politikusaink (+rokonság) lennének az elsõ kör, akik lebuknának... ---------- Úgy bizony!
üdv! én azt nem értem, miért kell ehhez "külsõs" informátor, miért nincsenek eleve olyan állami eszközök és szervek, amelyekkel legálisan, akár titkosszolgálati eszközök igénybevételével is, de jóval hatékonyabban ki lehetne mutatni minden adócsalást és -csalót. Valószínûleg a befektetett eszközök rövid úton és idõn belül megtérülnének. Most erre azt fogjátok írni, hogy azért nincsenek, mert akkor a politikusaink (+rokonság) lennének az elsõ kör, akik lebuknának vele? :-D
Most komoly az elsõ kérdés??Lopjad hát!Amit tudsz hozz el!!!!
Dejó! Minden banki alkalmazott aki teheti ezerrel lopja, tölti le az ügyfelek adatait hátha pénzé teheti. Én is lopjam a szerszámokat a melóhelyemrõl? Legálisan eladhatom külföldön?
Vajon melyik lesz erõsebb: Banktitok és magánszférához való jog vs. adófizetési kötelezettség elmúlasztásának gyanuja miatt ezek megsértése. Vita on.
Informatika és tudomány
