Te végül is azt mondod hogy kevesebb profit jusson a befektetõknek, extrém esetben lehetne minden cég nonprofit, forgasson minden bevételt vissza.
Ha csak egyfajta piacot szabályzol ilyen módon, pl. a távközlést, akkor ez azt eredményezi hogy senki nem akar ilyen cégekbe fektetni mert nem térül meg, helyette inkább TV gyártó cégbe viszik a tõkét. A meglévõ befektetéseket pedig elértékteleníted. A garantált sávszél kapcsán az is érdekes hogy a több alternatív szolgálató közül kit kényszerítenél rá hogy kiépítse nem/kevésbé rentábilis helyeken is? Ha csak egyiket az eléggé unfair, mivel a konkurencia a szabad tõkéjét a profitábilis helyekre viheti. Buszközlekedésnél ez úgy van megoldva hogy monopóliumot biztosít adott terültre az állam, de ott a nyereséges és a veszteséges vonalakat is fent kell tartani. Én úgy látom nem nagyon fér meg egymás mellett ez az élesedjen a verseny, de azért mégse szabadpiaci alapon müködjön a rendszer. A törvény szerintem azért ilyen, mert nagyjából korrekt módon csak úgy lehet egy kialakult többszereplõs piacon a hátrányos terültetek fejlesztéseit inspirálni hogy a közös pénzbõl támogatjuk, na ebbõl viszont szûkösen vagyunk mostanában eleresztve.
Tegyük tisztába a dolgokat. Nem szeretnék állami monopóliumú távközlési céget, mert annak az öröksége az elavult jelenlegi infrastruktúra. Mivel piaci verseny van, tudtam másik szolgáltatótól netet elõfizetni. Amikor a marketinget említettem, nem arra gondoltam, hogy egy fia reklámot se engednék nekik, mindössze arról van szó, hogy a marketing megelõzi a hálózatfejlesztést a prioritási listán. Szerinted én a kisujjamból szoptam, hogy náluk akarok elõfizetni? Naná, hogy a marketingjük okozta, hogy ilyen szándékom támadt. Csak aztán szembesültem a technikai realitásokkal. Emiatt úgy érzem, megtévesztettek mint fogyasztót. Na mindegy.
Még egyszer hangsúlyozom, nem a puszta közepére akartam optikai kábelt kérni puszira.
De valahol mégis közröhej, hogy nálunk ez a törvényi minimum, 9,6 kb/sec. Nem lep meg, hogy a cég a részvényesei érdekeit nézi. Ez még rendjén is lenne. A profit miatt spórol a fejlesztésen. Az államnak viszont feadata a közjó elõmozdítása, például a modern távközlési infrastruktúra kialakítása. Emiatt a cégeket valahogy rá kell kényszeríteni, hogy mégis fejlesszenek. Mondjuk egy ilyen törvénnyel, ami nem arcpirítóan alacsony minimális adatsebességet engedélyez.
Nálad is az a kérdés hogy ki fizesse a hálózatfejlesztést, ahogy leírtad neked pont nem jutott drót mert a szomszéd elhasználta az utolsót. Vagyis havi +4000 ft várható internet bevételért kellene befektetni x 100 ezer/millió ft-ot. Te megtetted volna? A cégek mindig a részvényesek/tulajdonosok érdekeit nézik. Legtöbbünk pl. a nyugdíjbiztosítókon keresztül tulajdonos is a tõzsdei vállalatokban. Tanyákkal is ugyanez a gond. Szerintem az áramszolgáltatás sokkal alapvetõ közmû mint az internet, ott is az van hogy saját magadnak kell kifizetni az oszlopállítást, ha olyan helyen akarsz áramot ahol nincs kiépített hálózat. A marketing érdekes kérdés, mivel látszólag felesleges, de ez tarja el pl. az rtlklub-ot, a verseny hozza magával. Adnál-e monopóliumot egy cégnek csak hogy ne kelljen reklámokra költenie? Vagy megtiltanád minden piaci szereplõnek?
Én is nagyon sajnálom szegény Telekomot, égett is a pofám, amikor szemükre hánytam, hogy majd 4000 forintért biztosítják azt a kapcsolatot amin sokszor beszélni se lehet (ugye rádiókapcsolat mégsem vezetékes), nemhogy szélessávú adatforgalmazás...és akkor erre jött még a beszédforgalom díja.
Csúnyán is néztek rám, hogy jövök én az igényeimmel amikor ott vannak ez elõbbrevaló részvényesi szempontok.
Szerinted egy város közepe nem rentábilis hálózatfejlesztés szempontjából? Ember, én odamentem, hogy nálatok akarok elõfizetni, de nem voltam fontos számukra. Ilyen mentalitással mit akar egy cég? A marketingre költött milliárdokat lehetne hálózatfejlesztésre is fordítani. Nem a közjóra költenék a pénzt hanem a hálózatra amin jobb szolgáltatást nyújthatnának pénzért.
Az állam nem jó tulaj, de a kérdés az hogy ki fizesse meg a nem rentábilis helyeken történõ hálózatfejlesztési beruházásokat. Az ott lakó, a cég többi elõfizetõje, az adófizetõk? Erre nincs jó válasz, ezért is maradt a GSM 9,6kbit-je, mert az egy külsõ antennával jó eséllyel elérhetõ.
Érdekes hogy az elõfizetési díjak megállapításánál mindenki azt várja el hogy minimális profittal számoljanak, de a hálózatfejelsztés az nagy sebeséggel történjen. Nem hiszem hogy a részvényesek azért feketetnek egy távközlési vállalatba hogy az a közjó érdekében elköltse a pénzüket. Görögök is azért sztájkolnak hogy a németek pénzén legyen a jólét.
Értem én, hogy mit mondasz, viszont Te nem értesz engem. Én nem MOBILINTERNET-SZÉLESSÁVÉRT veszekedtem a Trékommal, hanem VEZETÉKES kapcsolatért. Különösen amiatt, hogy a szomszédoknak van telefonkábele, nekünk nem jutott, hanem ezelõtt 15 éve, megspórolandó a drága rézkábelt, póznát és ásást, adott egy GSM-RLL terminált. mondjuk akkoriban még Matáv volt.
Ha most a törvényi elõírás megfelelne a kor elvárásainak, akkor hirtelen milliárdokért kellene kábelt húzni mindenhova ahová ezt a szar GSM-RLL vackot telepítették. Nyilván vannak strómanok a törvényalkotó folyamatban, akik által elérték, hogy a szabályozást igazítsák a meglevõ infrastruktúrához, mert az olcsóbb, mint valóban fejleszteni.
Ugyanis a GSM-RLL-t azért találták ki, hogy gyorsan lehessen valakit telefonhálózatba kötni, ne kelljen megvárni amíg a kábellel odaérnek. Szokás szerint ezt Magyarországon úgy alkalmazzák, hogy kábel HELYETT egyszer és mindenkorra.
Abba meg bele se menjünk, hogy mit adnak ma a szolgáltatók mobilinternet címszó alatt.
Fogjátok fel, hogy technológia ide, technológia oda, de a 2,4 Ghz-es tartományban a 20 centis hullámhosszokkal, sokra menni NEM lehet. Gyakorlatilag elakad, megtörik, szóródik és gyengül a jel minden 20 centinél vastagabb betonfalban.
Magyarul hiába garantálja a szolgáltató, hogy neked otthon (a belvárosban) menni fog ezen a frequenciatartományban a "mobilinternet", ha egyszer te 40 centi vastag falú régi téglaházban lax, a legközelebbi "pózna" pedig 300 méternél is messzebb van .. (pl.) Maga a technológia korlátja az ami behatárolja a lehetõségeket. Ezért szabad csak GPRS/EDGE technológiákon alapuló MOBILINTERNETes elõfizetéskben gondolkodni !
Mert a 800-900 és 1800 Mhz-en még könnyedén átmegy a radiohullám a vastagabb falakon is.
A GSM-RLL-re tippelek. Emiatt veszekedtem a Trékommal, mert egy város közepén nem képes szélessávú netet biztosítani. Panaszkodtam a Hírközlési felügyeletnél, a Trékomnál, feleslegesen, mert a törvényi elõírásoknak (9,6 kb/sec) megfelel a GSM-RLL. Konkrétan azért lehet ennyi a minimum, hogy a távközlési cégeknek ne kelljen hálózatfejlesztésre költeni. 21. század, Magyarország. Az ilyen apróságokon látszik, hogy valójában hol is van a színvonal. Nem szégyellik ezt leírni és törvénybe foglalni. Gyász.
(Azóta TV-kábelen netezek, a Trékom összes szolgáltatásától megszabadultam)
Ti a kormánynak dolgoztok? Mennyit kaptok azért, hogy az ilyen átlátszó, multi védõ baromságot támogatjátok? 9,6kb/sec? Nevetséges. Ha felrakom a már többé nem gyártott floppy lemezemet a MÁV Budapest-Szeged vonalára, kb az is ugyanaz, ha nem gyorsabb. NO COMMENT
A Skype hangátvivõ protokolljának elegendõ a 9600bit/sec-es sávszél, és kellõ türelemmel, gyakorlatilag az összes webes kontent letölthetõ vele.
A 9,6 kbit/sec azért nem erõs túlzás, mert a különbözõ légköri interferenciák miatt az éterben amúgy sem terjed _garantáltan_ sokkal gyorsabban az átlag rádióhullám.
Annyival viszont már szinte garantáltan átmegy...
Különösen a 800-900 Mhz-es GPRS/EDGE techológiák, mivel a 2,4 gigahertzes tartományban a mikrohullámnak csupán 22 cm a hullámhussza, ezért sok "tereptárgyban" megtörik illetve elakad a jel, hiába lenne gyorsabb, maga az adatátvitel: ezért van, hogy a "stickes" mobilnetek, a Bluetooth és WLAN eszközök "térerje" folyamatosan ingadozik, és gyakran meg is szakad, szemben a 60 cm-es hullámhosszú 800 Mhz-es GSM radiohullámokkal.
Az 1 Mbit/s vs 9,6kbit/s sebesség a 10.000 vs 100 fõs települések ellenében. Függetlenül a kormány hovatartozásától az is abszurd lenne, ha 100 fõ alatti településeken is 1Mbit/s lenne a minimum, mivel jelenleg tökéletesen betarthatatlan rendelkezés lenne. Ha meg 1/0,1/0,01 Mbit/s lenne a város/falu/tanya minimum sávszélesség (ami reálisabb lenne) akkor meg az esélyegyenlõség sérülne. Ez egy újabb terület, ahol nem létezik megfelelõ válasz.
Másik alternatíva a GSM GPRS. Raktáron mindkettõbõl (RLL és GSM dobozok) lehet tonnaszám hacsak meg nem semmisítették azóta, tehát beruházni nem kell, lefedettség van, törvényi kötelezettségnek pedig jééé, hogy mik vannak... megfelelnek :).
Hmm, gyanús. Ez a sebesség az RLL-telefonokon elkövetett modemezésbõl jön tanyasi környezetben? (Házak között nem bír ennyit stabilan tartani.) Jól tippelek?
Informatika és tudomány
