Tudományos témákról szeretne beszélni, unja már a laikusokat, , legyen tagja közösségünknek , mindenkit szeretettel várunk fórumonkon, regisztráció nem szükséges az oldalunkon megnyílt a valósidejû csetelés lehetõsége is (regisztráció nem szükséges), hozza magával barátait is , hiszen annyi érdekes téma vár megvitatásra, egyedül vagyunk? Õsrobbanás? Fekete jukak ? Vajon Nostradamus tényleg idõutazó volt a távoli jövõbõl? Fórumunkon ,a szabad topiknyítás lehetõsége adott , nincs korlátozás , nics regisztráció , csak a jókedv és korlátlan szórakozás mire vár még ? Minden ami tudomány , minden ami a jövõ ! http://senergy.atw.hu/
Érdekes elméletet említ a cikk. Pár mondat (az eredetiben is) nem ártott volna errõl a nagy ütközésrõl.
Próbálom magam elé képzelni egy ilyen mega-giga ütközés lefolyását, de nem vagyok meggyõzõdve arról, hogy az abszolúte lepusztítja a Földrõl a vizet. Abban az idõben még nem volt úgy rétegzõdve és elkülönülve a Föld anyaga, ahhoz ugyanis hosszú idõ kell (szerintem)
Valamikor volt errõl egy film valamelyik ismeretterjesztõ tévén (egyiken a háromból: Spektrum, Nat.Geo., Disco. de már nem tudom melyiken) Valamit modelleztek, hogy milyen szögben kellett mekkora testnek x sebességgel becsapódnia, hogy a Hold ki tudjon alakulni. Azaz ne is tûnjön el az anyaga a világûrben, de ne is zuhanjon vissza a Földre. Asszem valami majdnem súroló beesést hoztak ki, vagyis nem telibe találta a Földet. Persze ez egy modellszámítás, vagyis vannak benne bizonytalanságok. Kíváncsi vagyok, hogy valaha (ennyi milliárd év után) találunk-e olyan infót, amely más megvilágításba helyezi ezeket a régi eseményeket.
Persze hogy mind tudod... és persze hogy õ a hülye :) :)
Vagyis olyan meleg volt, hogy antigravitáció lett, és a légkörbe került vízgõz tovaszállt. Persze ez felveti azt is, hogy a légkör többi része miért nem ment vele. Meg a cikk inkább arról szól, hogy hogy került ide a víz, és nem arról, hogy hogy repült el.
4,5 milliárd éve egy akkora égitest csapódott abba a bolygóba, ami ma a Föld helyén van, mint a Mars. Tehát nem egy méretesebb szikla pottyant le az égbõl, hanem egy másik bolygóval ütközött a föld elõdje, és két égitest keletkezett az ütközésbõl. A Föld és a Hold. Elõtte két másik bolygó volt, és nem volt se Föld, se Hold. Mindkét égitest olyan forróra hevült, ami vetekedik a nap felszíni hõmérsékletével. Ami víz lehetett bármelyik bolygón, az kirobbant a két bolygóból, és elfújta a napszél. Ha kicsapódott valahol, az nem itt van...
Az oxigén gyakori, a hidrogén is az. Az az elrendezõdésük amit mi víznek hívunk a legstabilabb. A legtöbb kõzet tartalmaz oxigént. A napszél pedig részben hidrogén (ion). Ha a kettõ találkozik jóesetben víz lesz belõle.
De elfújná. A víz elvileg a napfény hatására szétbomlik H-né és O-né, és szétszóródik a világûrben, de minél kijjebb haladunk a naprendszerben, annál gyengébb a napszél és a napfény hatása, így érthetõ, hogy kisebb égitesteken is meg tud maradni a vízmolekula. Az Oort felhõben és a kisbolygóövben (ahol a Plutó is van) található égitesteken bizonyítottan van víz, és most megbizonyosodott az is, hogy a Jupiter és a Mars közötti aszteroidaöv égitestjein is van. Igazából, szerencsére elég sok víz van a naprendszerben, egyes égitestek tocsognak a vízben.
"Az aszteroidák átlaghõmérséklete - ami a Naptól ilyen távolságban megközelítõleg -120 és -70 Celsius között mozog - néhány év alatt elpárologtatná a felszíni jeget" Amibõl az következne hogy le is csapódik a felszínén a víz. De honnan? Az aszteroidaövnek lenne egy nagyon ritka "légköre"? De azt nem fújná el a napszél?
Ha elég sok kisbolygót engedsz a marsnak akkor megnõ a tömege, megolvad, kis szerencsével kialakul egy olyan mag mint a földnél, ezután már csak pár milió év lehûlés és kész a föld 2! Ha ügyesek vagyunk csinálunk neki nagy holdat is. :)
El lehet azon vitatkozgatnunk, hogy mi a "komoly" légkör. Az a légkör, amiben a légnyomás a földinek a százezred részét sem éri el, szerintem nem komoly és semmilyen terraformázással nem lesz az, annál is kevésbé, mert (már) nincs khm... "komoly" mágneses tere a bolygónak. Azt is helyre kéne állítani egy terraformázásnak, de ezt megtenni a fantázia világába tartozik. Ha te ezeket mind "tudod", akkor viszont én "nem tudom", hogy miért jegyzed meg hogy "igazából az nem áll össze", hogy miért "olyan" száraz.
A csillagködbõl, amelybõl a naprendszerünk keletkezett.
Én ezt, amit leírtál, mind tudom. Mellesleg, a túl pici a bolygó ahhoz, hogy komoly légkört tarthasson vissza kijelentés nem igaz. Fuss neki még egyszer!
Nem tudunk még eleget a bolygóról. Meglehet, hogy az északi sark közelében gigászi mennyiségû vízjég van a felszín alatt (mert az soha nem olvad fel ellentétben a délivel). Olyan nyomásviszonyok mellett, ami a Marson van (százezrede a földinek), a víz mínusz 25 fok körül olvad meg és 0 fok körül pedig már fel is forr. Ami pedig így a légkörbe jut, azt a nap sugárzása ionizálja, és az így létrejött hidrogént pedig a napszél elfújja a világûrbe! Így már érthetõ, miért is van csontszáraz ott. Ugyanakkor az északi sarkkör közelében leszállt meterológiai állomás picit megkapirgálta a felszínt és vízjeget talált pár centi mélyen. A terraformálás szerintem reménytelen. Túl pici a bolygó ahhoz, hogy komoly légkört tarthasson vissza. Mindamellett már most is 95%-ban CO2-bõl áll a légkör, ami masszív üvegházgáz és még emellett is olyan hideg van hogy az egyenlítõn nyáron délben van kb. 20 fok...
Nem beszélve arról, hogy a 4,5 milliárd éve nekünk csapódott égitest is hozhatta azt a fránya vizet. Igaz, akkor kellett volna jusson a Holdra is...
Nekem igazából az nem áll össze, hogy a Mars miért olyan száraz. Mert ugye kijjebb van, mint mi, közelebb az aszteroidaövhöz, és akkor oda többször kellett becsapódnia vizes égitestnek.
Az más téma, hogy, ha nem akarnak oda leesni ilyen aszteroidák, akkor oda lehetne irányítani õket -> terraformálás.
a meteoritokra es az aszteroidakra, hogy kerul a viz?
A vicc az amikor valaki a bulvárból (SG) vagy a médiából értesül a tudományról. :-D A szomorú meg az, hogy ebbõl messzemenõ következtetést von le. Cipész maradj a kaptafánál - szól a rég mondás. (Lehet sértegetni ezután, de ez csak újabb bizonyítéka lesz a mûveltségednek, és hidegen hagy.)
Jah, attól, hogy elpárolog még ott marad a légkörben és nem szökik el a világûrbe. Szerintem eredetileg is volt víz a bolygón és az a mai napig itt van, de a meteorzápor is hozhatott jelentõs mennyiséget. Történtek olyan nagyságrendû aszteroida becsapódások a soksejtes élet megjelenése elõtt, amik mellett "eltörpül" a 65 millió évvel ezelõtti esemény. Ezek az akkori óceánokat felforralták, akkora hõmennyiséget adott le a becsapódás. A víz nem szökött el, hanem szépen kicsapódott, amikor a bolygó újra lehült.
lassan kezd összenõni a tudomány és a bulvártudomány találnak egy apró dolgot és egybõl hatalmas következetéseket vonnak le a nép pedig kétpofára zabálja
Érdekes, mert a Mindennapi Tudomány:A Föld születése dokumentumfilmbe azt mondják, hogy 3 megvizsgált üstökösbõl egyetlen egyen sem találtak vizet, és a víz külsõ régióból érkezõ kisbolyókból származik feltételezés szerint. Ha arra gondol a cikk, akkor meg már nem elõször fedezték fel, hogy vizet meg szerver anyagokat is tartalmaz Még elméletet is mondanak, hogy valami eltérítette egy nagyobb csoport pályáját ami keresztezte a Földét.
"Ez az ütközés annyira felhevíthette a dolgokat, hogy a Földön levõ víz egésze elpárologhatott. Hogyan kaptuk tehát az óceánjainkat?"
Informatika és tudomány
