"Mennyi is az energia-összetartási idõ egy polywellben? És mennyi egy tokamakban?"
A polywell akarmeddig mukodik amig a magnesek nem veszitenek az energiajukbol, ami szupravezeto magnesek eseten eleg sokaig tart. A tokamak is hasonlo, de ott egy plazma nyalabot kell kompresszalva tartani, mig a polywell tobb nyalabot utkoztet, tehat nem kell kompresszalni semmit.
"A fúzióban más paraméter nem nagyon számít, ezzel ugyanúgy nem tudsz energiát termelni, mint a fusor-al vagy egy mágneses tükör konfigurációval."
Ha a magneses ter stabil akkor lehet vele energiat termelni. A tokamaknal meg a nyalbot is stabilan kell tartani, ami plusz energia befektetes.
"Én nem mondom, hogy a tokamakok az "ultimate machine"-ek, de a legjobb paraméterek még mindig onnan jönnek, és egyenlõre az is kevés."
En szemely szerint az impulzusuzemu elektromagneses gyorsitast hasznalo linearis fuzios reaktort tartom a legjobbnak, de meglatjuk melyik megoldas valik be a gyakorlatban.
"A másik, hogy a 0.1g gyorsulás, az kissé meredek, azzal a Nap-Mars távolságot lehet megtenni egy hét alatt :) Hosszútávú ûrutazásnál milli és mikro-g-kben lehet gondolkodni. Ez a táv 0.01g-vel 1 hónap, 0.001g-vel 3 hónap, 0.0001g-vel 1 év, de ez csak a távolság, ebbe nem vettem bele a gravitációs potenciált!"
Pont ez a gond. Olyan hajot kell epiteni, ami birja es kepes is az 1g-s gyorsulasra. Igy mar elerhetobb tavolsagban lenne par kozeli csillag. A termonuklearis hajtomuvek egy resze erre elvileg kepes. A vasimr is kepes ra, hiszen ha kell, egy kulso gazforrast hasznalo rendszer kepes akkora erot kifejteni, hogy a legkoron keresztul felemeljen egy hajot. (gyakrolatilag ugyanugy mint egy nuklearis ramjet, csak a reaktormag helyett a mikrohullamu plazmageneratort hasznalva hoforrasnak)
"A polywell ugyanolyan fúziós reakciótermékeket köp ki, emellett ott a fékezési röntgensugárzás. Fény nincs, és egyiket sem olyan egyszerû jó hatásfokkal árammá alakítani."
Feny van, csak meg kell nezni a kiserleti peldanyokrol keszult videokat. Viszont a hosugarzas is feny es ehhez is van solide state elektromos konverterunk. A fekezesi rontgen pedig nem akkora gond, mint a regebbi rendszereknel ahol az atomok fizikailag neki tudtak menni egy racsnak. Itt nincs racs, ahogy az uj plazma hajtomuvekben sincs elektrosztatikus gyorsitoracs, csak magneses ter. Bussard arra jott ra, hogy a pozitiv energiamerlegu fuzio eloidezesenek legegyszerubb ujta ha ket vagy tobb plazma nyalabot kereszteznek. Ket egymast keresztezo vasimr nyalab pont ugyanazt az eredmenyt hozza mint egy ket gyurus polywell, mert a rendszerek gyakorlatilag egyformak. A Bussard ramjet ezen megoldasok kombinaciojat jelenti.
"Az ilyen "társadalomjobbító" elképzelésekkel csak egy gond van. Hogy a magas IQ-jú emberkéknek nem feltétlenül magas IQ-jú a gyerekük, mert a magas IQ úgy tûnik nem egyetlen génen kódolódik."
Szerintem még van több probléma is vele, pl az IQ mérése még mindig soxor vicc. Fejben számolás idõre, lexikális tudásra alapozás, ugyanazok a típusfeladatok soknál, aki már látott olyan feladatot sokkal könnyebben megoldja. Aztán az embernek változik az IQ-ja egy napon belül is. + jelenleg olyan emberekre is szükség van akik elvégzik a piszkos munkákat. Lehet, hogy egy 70 IQ-s ember jobban elvégzi mint egy 200-as. Szal nem csak magas IQ emberek kellenek a jelenlegi társadalomnak. Meg hiába magas IQ-jú valaki ha harminc évesen meghal valami genetikai betegségben.....
Túlnépesedés nem a mi problémánk, itthon és a nyugati országokban az lenne a jobb ha többen lennénk vagy szinten maradna. Akkor nem kéne annyi bevándorlót beengedniük azoknak az országoknak, akiknél ez már nagyobb gond mint nekünk Mo-n. Lassan már nem is lesz tisztán õslakos leszármazott az õ országukban, mindenki néger meg arab lesz. Pl Angliába. Nah jó ez talán túlzás, de tényleg ilyen irányba megy a dolog. Ha Kína tudja kezelni a túlnépesedést akkor India és a többi harmadik világbeli ország is tudná. Talán Indiában már van is vmi ilyen?
100 millió? Minél többen vagyunk annál jobb. Mert annál nagyobb az emberiség potenciálja. Persze figyelembe kell venni a fenntarthatóságot. Ahogy a technológia fejlõdik egyre több embert mellett marad fenntartható az egész rendszer.
"oroszoknál a csajok a munka frontján melóztak" Nem csak ott. Az oroszoknak voltak az elsõ nõi repülõgéppilótáik. Álítólog jobbak voltak a férfiaknál! (bár ez biztos csak urbanlegend)
Gyerekvállalást engedélyhez kell kötni. Aki meg "illegálisan" szül, az legyen tisztában vele hogy tõle elveszik. Azon már már lehet gondolkozni, hogy ki kapjon engedélyt, aki hasznos a társadalomra vagy aki kevésbé. Ezzel lehetne motiválni a tanulásra, munkára az embereket.
Mondjuk ha minden embernek maximum 1 vér szerinti gyereke lehetne
Én ki is jelölném, mondjuk +133-ban, és ki is nyírnám a baloldalra esõket. Te még vajon beleesnél a jobbik oldalba, vagy Tajgetosz-pozitív lennél? Mert ezt én még túlélném, bár nem tudom szeretnék-e olyan világba élni, ahol nem a legokosabb, hanem a leghülyébb pár %-ba tartozom. Persze csak vicceltem.
Az ilyen "társadalomjobbító" elképzelésekkel csak egy gond van. Hogy a magas IQ-jú emberkéknek nem feltétlenül magas IQ-jú a gyerekük, mert a magas IQ úgy tûnik nem egyetlen génen kódolódik.
Amúgy az is lüke elképzelés, hogy a társadalom szegénységéért a szegényeket tegyük felelõssé, vagy az õ kiirtásukkal oldjuk meg a problémát. Egyrészt mert a szegénység relatív, ma a legszegényebb országokban annyi az egy fõre jutó kaja, vagy olyanok az egyéb viszonyok (szociális, társadalmi, sõt politikai) olyanok, mint a fejlett nyugaton az 1920-as években!!!! Másrészt attól, hogy kiirtjuk azokat akiket nem tartunk méltónak az életre, még nem írtjuk ki azokat az okokat, akik miatt a társadalomnak ez a része kialakult. Jó eséllyel a következõ kiirtandók pont mi lennénk!
A náci Németország a második világháborút pont emiatt veszítette el. Hiába rendelkezett a világ legfejlettebb kontinensének szinte teljes emberi és anyagi erõforrásaival, a gazdaságát nem volt képes megszervezni úgy hogy ellen tudjon állni a szövetségeseknek. Amikor a német, osztrák, magyar naccsasszony otthon a cselédei társaságában a körmét reszelgette otthon, addig az amcsiban és az oroszoknál a csajok a munka frontján melóztak. A németek persze halálra dolgoztatták, szó szerint, az elfogott zsidókat, komcsikat, cigókat stb. de hát ezeknek az emberkéknek mindig is elég kérdéses volt hozzáállásuk a komoly melóhoz, pláne így rabszolgaként, ami azért erõsen rányomta a bélyeget a minõségre. Pl. az a rengeteg V-1/V-2 rakéta valszeg nem véletlenül nem jutott el még csak London közelébe sem.
Humánus módszerek nem játszanak, mert ilyen távlatokban képtelenség tervezni (1k év...). Ki kell jelölni egy megfelelõen magas, IQ-szintet és a Gauss-görbe ettõl balra esõ részét sterilizálni :D Pár generáció után nem lenne gond az energiával, lakóhelyekkel, környezetvédelemmel...
.......vajon humánus módszerekkel mennyi idõ alatt tudnánk 100 milliósra csökkenteni a humán populációt 1k év_? vagy több.....?
Ez igazából energiaforrás kérdése. Ha van egy kellõen olcsó energiaforrásod meg egy megfelelõ lejuttatási rendszered (pl. ûrlift), akkor ritka nyersanyagokat még akár meg is érheti visszahozni, ha valahol nagy mennyiségben áll rendelkezésre. Persze kizárólag robotikus szondákkal. Ráadásul ilyenkor a lejuttatással még akár áramot is lehet termelni :) Emellett mélységesen egyetértek azokkal, akik a népességcsökkentést javasolják. Minek 10 milliárd ember a Földre? Olyan ütemben használjuk fel az erõforrásokat, ami teljesen értelmetlen, ráadásul ezek nagy részét nem arra használjuk fel, hogy függetlenítsük magunkat tõlük (fejlesztés), hanem hogy fenntartsunk egy "blob" társadalmat. 10-100 millió ember tökéletesen elegendõ lenne, és ennyi emberrel még mindig ugyanannyi kutatás lenne elvégezhetõ, csak optimalizálni kellene a feladatokat. A rendelkezésre álló erõforrások pedig 100-1000x ennyi ideig elegendõek lennének, sõt a környezetvédõk álma is megvalósítható lenne, itt a 100% vízenergiára gondolok. Sokkal kisebb lenne a civilizációs teher. Sajnos minden ország számára a nagyobb népesség elõny, mert nagyobb GDP-> nagyobb nemzetközi tekintély, jobb érdekérvényesítés, stb. A nyugat meg ezt nem ismeri fel, Kínát le lehetett volna söpörni 1950-ben, most már nem lehet. De ez már nagyon off, úgyhogy itt abba is hagyom :)
Hát ez sem igaz éppen. A polywell ugyanolyan fúziós reakciótermékeket köp ki, emellett ott a fékezési röntgensugárzás. Fény nincs, és egyiket sem olyan egyszerû jó hatásfokkal árammá alakítani. A VASIMR-ben arról írnak, ha olyan hõmérsékletre tudnák fûteni a plazmát, hogy ott induljon be a fúzió, na az lenne a jó, ott nagyon jó hatásfokkal hasznosulna az energia (persze csak akkor, ha a reakciótermékek az összetartott régióban leadják az energiát), de ehhez tetemes fûtés kell, és a fúziós hányad valószínûleg így is alacsony maradna. Az antianyag megint egy olyan dolog, ami elvileg szép, csak még senki nem tudja hatékonyan elõállítani, sem felhasználni, elméletben sem.
Mennyi is az energia-összetartási idõ egy polywellben? És mennyi egy tokamakban? A fúzióban más paraméter nem nagyon számít, ezzel ugyanúgy nem tudsz energiát termelni, mint a fusor-al vagy egy mágneses tükör konfigurációval. Én nem mondom, hogy a tokamakok az "ultimate machine"-ek, de a legjobb paraméterek még mindig onnan jönnek, és egyenlõre az is kevés. A másik, hogy a 0.1g gyorsulás, az kissé meredek, azzal a Nap-Mars távolságot lehet megtenni egy hét alatt :) Hosszútávú ûrutazásnál milli és mikro-g-kben lehet gondolkodni. Ez a táv 0.01g-vel 1 hónap, 0.001g-vel 3 hónap, 0.0001g-vel 1 év, de ez csak a távolság, ebbe nem vettem bele a gravitációs potenciált! Ha mesterséges gravitáció kell, akkor meg kell forgatni az ûrhajót. Kell egy ellensúly, jó távol is lehet vinni, hely van :)
Komolyabb, de ahogy írod a rendekezésre álló technológia is jóval komolyabb. Ezért tartom én szégyenletesnek, hogy közel 40 éve nem járt ember a Holdon. Ha ezt egy éven belül újra meg kellene ismételni, nem valószínû, hogy képesek lennénk rá.
A kozmikus dózis az út idejével arányosan csökken, meg azért lehet ellene védekezni, azon kívül ellátmány is sokkal kevesebb kell, stb. Ez pedig sokat segít rajta. Szoktak jönni ilyen marhaságokkal is, hogy 2x6 hónap bezárva meg ilyenek, de ez szerintem nem igaz, ha én tudom hogy a Marsra megyek, akkor nem az járna az agyamban, hogy 6 hónapig be leszek zárva. :) Földi körülmények között más, de itt nem errõl van szó.
Igen, ez nekem is feltûnt, a napelemek W/kg-ja, ami kritikus az ilyen meghajtásoknál nem túl erõs. De õk tudják, meg azért már ebbõl is vannak elég jók.
Van benne logika amit mondasz, de egyrészt gazdaságunk jelenlegi formája hátráltat mindennemû hosszútávú befektetést, ami nem térül meg csak sokára. Másrészt pl kötelezõ újrahasznosítással nagyságrendekkel jobban ki tudnánk tolni a nyersanyagok felhasználható/kitermelhetõ módon való rendelkezésre állását. Harmadrészt lehet , hogy ami most fontos az késõbb fölöslegessé válik, vagy késõbb töredék erõfeszítés árán meg tudjuk szerezni. Nagyon hosszútávon(~több ezer év) nem érdemes tervezni.
minden szép minden jo,fejlõdni kõll.de tényleg van minekünk afrikánk!sõt még it is nálunk nem rozsás a hejzet.mi léne ha a szeginy embéréket is támogatnának.
Remélem nem akarsz párhuzamot vonni max. 1 millió ember erdõirtása és kb. 1 milliárd ember erdõirtása közé. 1000-szeres a különbség.
A Mars tömege lényegesen több az ûrhajó tömegénl, így ennyiszer több energia is kell idehozni. Gondoltak volna rá a NASA fickók (és lányok), ha tényleg értelmes ötlet lenne.
A másik gondolatodat pedig addig támogatom, amíg az emberek felvilágosításával érjük el a népesség csökkenését. Egyébként nem az 1 milliárd indiai tüzeli el azt a sok kõolajat... A fogyasztás minõségén keveset talán lehetne spórolni, de nagyban nem mûködne, az embereknek meg nem mondhatod meg, hogy nem vehetnek számítógépet, hogy jobban élj.
Azert mert iszonyatosan koltseges. Maga az ut sok szazmillio/ sok milliard dollarba kerul jelenleg egy parszaz tonnas urrepulovel, ami tud hozni 2 marek mintat egy egitestrol, de kifejleszteni es az urbe juttatni egy akkor jarmuvet amivel egyaltalan minimalis gazdasagos elhozni barmit (legyen "csak" 1 km3-es rakteru- ami azert eleg vicc kategoria meret egy bolygo ellatasanal) ujabb ezer milliard dollarok ha egyaltalan lehetseges ilyet a levegobe juttatni, kifejleszteni azt a technikat ami a barmit kitermeli egy egitestrol es add hozza a koclazati tenyezot is... Ja es ez csak 1db 1 km3-es valami. Semmit nem szamitana az emberiseg anyagfogyasztasa szempontjabol, hogy 100 naponta jon 1 km3 akarmi. Ebbol kene sokezer darab. Es ezek csak a fobb akadalyok, en tok nem ertek hozza mi lehet meg, de elkepzelhetonek tartom, hogy en is csak a jeghegy csucsat kaparaszom.
Egyaltalan hol van meg olyan anyag amire szuksegunk volna?
Viz? Hol van meg jelen bizonyithatoan nagy mennyisegben? Nade oke legyen valahol! Abbol hala istennek van egy par millard km3 az oceanokban a foldon. Draga edesvizet eloallitani belole, de mar csinaljak azert, es biztos vagyok benne, hogy az urbol hozotthoz kepest igy is fillerekbe kerul eloallitani.
Es ha a tengervizbol eloallitott draga akkor az urvizert ki fog kifizetni teszem azt 1 millio forintot literenkent?
Ugyanezt levezetheted mas olyan dolgokra amikre szuksegunk lenne. Mindent egyszerubb, olcsobb a jelenleg alkalmazott foldi technologiaknal 100szor kevesbe gazdasagosan eloallitani is, vagy ujrahasznositani, mint az urbol hozottaknal. Az mas kerdes, hogy mar a ketszer ilyen draga aramot, uzemanyagot, futesszamlat, vizszamlat, se tudna az emberiseg 90%-a kifizetni.
Nem bantani akarlak, de gondold mar vegig mit irtal, udvozollek a valosagban...
Jaja, szerintem is, horkásszunk távoli bolygókról vizet a Földre, mert a Földön nincs víz! Nem is tudom mikor láttam utoljára vizet. Nézte valaki mostanában a világtérképeket? Lát valaki rajta vizet?
"A Bussard ramjet nem közvetlenül használná a fúzió során felszabaduló energiát?"
Csak reszben. Egyreszt azzal az energiaval allitjak elo a plazmat, ami maga a fuzios szemet, tehat helium. Aztan a megtermelt energiaval gyorsitanak a helium plazmat. A vasimr ebbol a plazma gyorsitasat vegzi, de kulso plazmaforrasra van szuksege, ami jelenleg egy mikrohullamu plazmagenerator. Fuzios reaktornal erre nem lenne szukseg, ott eleve plazma keletkezik, amit mar csak gyorsitani kell. Szerintem ezek a technologiak egesz szepen konvergalnak... (egy Bussard ramjet-hez hasznalhato akar egy anyag-antianyag reaktor is) A masik, hogy a polywell reaktorok kimeneti energiaja feny es az ebbol eloallitott elektromos aram, ami gyakorlatilag ujabb konverzio nelkul hasznalhato a vasimr rendszeru gyorsito modulban.
én csak egyet nem értek (nem szeretnén mocskos kapitalista kizsákmányolóként feltûnni, de!): miért nem nyersanyagokat, energiahordozókat keresünk aszeroidákon, kisbolygókon, egyáltalán, mindenhol ami nem Föld? elõbb utóbb kifogyunk mindenbõl, de fõleg az energiából és minél késõbb kezdi el az emberiség az ûrben a bányásztatot, annál nagyobb szarban leszünk. hagyjuk már ezt a van-e élet nincs-e élet kérdést. tulajdonképpen ki a f*szt érdekel? ha van értelmes élet, akkor vagy megtaláljuk, vagy nem, vagy õk találnak meg vagy nem. egyelõre azzal kellene foglalkozni, hogy nyersanyagokat, noch dazu esetleg VIZET keressünk, mert abból is kevés van. vagy legalább oxigént és hidrogént.
Egy pár száz tonnás emberes ûrhajó juthat el a Marsra 40-45 nap alatt. Ennél a tervnél egy fissziós 200MW teljesítményû atomreaktor táplálna plazmahajtómûveket, amik folyamatosan mennének. Így az ûrhajó nagyobb sebességet érhet el, így hamarabb odaér. A plazmahajtómû mint a VASIMR azért használható erre, mert még a legkevésbé takarékos üzemmódjában is két nagyságrenddel kevesebb üzemanyag kell neki mintha kémiai rakétát használnánk.
A kémiai rakétával energiaminimumos pályán 9 hónap az odaút, a kémiaival még elérhetõ gyorsabb pályán pedig 6 hónap.
"Egyebkent egy vasimr a Bussard fele fuzios raketa hajtumu komponenese" A Bussard ramjet nem közvetlenül használná a fúzió során felszabaduló energiát? (tehát nem fúzió->elektromosenergia->vasimr)
"6 hónap? nekem valami 1.5 2 év van még a fejkembe nem hat hónap ,de mindegy...akkor ez most milyen sebeséget tud elérni? 30.000helyett 120.000? 4x gyorsabb,mert nem tér ki erre,akkor meg mit ér ez a cikk?"
A trukk az, hogy ez egy folyamatos uzemu raketa. Tehat feluton padlogazzal gyorsitanak, majd megfordul a jarmu es feluton padlogazzal lassitanak. Ez ad egy kellemes 0.1-1 g kozotti mesterseges gravitaciot a jarmunek. Egyebkent egy vasimr a Bussard fele fuzios raketa hajtumu komponenese, amit barmilyen elektromos energiaforrassal es plazma forrassal lehet mukodtetni, a napelemtol, a fisszios reaktoron at a fuzios rendszerig.
A marsrautazásnál az idõ elsõsorban nem a sebességtõl függ, hanem hogy milyen pályán tudod oda eljuttatni. Nem egyenesen mennek, hanem egy olyan eliptikus napkörüli pályán amelyik napközelben a föld naptávolban a mars pályáját érinti. Ekkor kell a legkevesebb energia a gyorsításhoz majd lassításhoz. Az összes pája ennél nagyobb energiát igényel, így több üzemanyagot. Ennek viszont nem kell üzemanyagot magával vinnie, mert ott lesz a 200kwatt napelem. Ezért nyugodtan mehet rövidebb pályán is. Persze a sebességek is eltérnek sõt változnak a pályán, de ezt én nem tudhatom, és nem is ez itt a legfontosabb.
Namármost,ami engem igazán érdekelne,hohy az ember szálította egység ,jutna el az uj rakétával a marsra 45nap alatt,vagy valmi tákolmány....na akkor most számoljunk egy kicsit.. 6 hónap? nekem valami 1.5 2 év van még a fejkembe nem hat hónap ,de mindegy...akkor ez most milyen sebeséget tud elérni? 30.000helyett 120.000? 4x gyorsabb,mert nem tér ki erre,akkor meg mit ér ez a cikk?
Egy jó kis ürversengés elõre vihetné a fejlédésünket,NASA is jobban járna több zsetonnal...lásd a 60-as éveket ,ha nincs verseny még mase mentunk volna a holdig! ezért hajrá Kína! "ami nem kínai,az hamisítvány"
Pláne, hogy egy olyan ûrhajó megépítése, ami ezzel a hajtómûvel 40-45 nap alatt eléri a Marsot nem kis feladat lenne. Egy ilyen ûrhajó nagyságrendileg kb az ISS kategóriájába esik és ez csak a tömeg. Az erõforrás nem lehetne napelem, egy atom reaktort kéne felvinni. Technikai/biztonsági szempontból bizony ez komolyabb vállalkozás, mint az Apollo projekt. Más kérdés, hogy most már úgy tûnik, hogy legalább a szükséges alaptechnológia ma már rendelkezésünkre áll.
Örvendetes fejlesztés, de a Mars utazás nem kerül sokkal közelebb, mert a problémás részleteire továbbra sincs megoldás egyelõre. Ezek pedig: a kozmikus sugárzás hatása az emberi szervezetre és a Marson való hosszabb idejû életben maradás földi segítség nélkül. Pontosan ugyenezek miatt nincs holdi kutatóbázis sem, pedig az összehasonlíthatatlanul közelebb van.
"nyilatkozott a VASIMR feltalálója Franklin Chang-Diaz"
õslakos? keletrõl, vagy délrõl vándorolt be? nem is akkora hülyeség, hogy nehogy az amerikaiak kezébe kerüljön persze úgy is odakerül aztán vissza a közel-keletre...
"(ps: es kozben a darpa dolgozik egy kismeretu Bussard-fele fuzios reaktoron)" Hol olvastál rola kv?Tudnál valami linket adni vagy infotrola!
Csak dehogy a territoristák eszébe merüljön!
"Nem az a baja a NASA-nak, hogy nem hatékony" Nincsennek motiválva ott az emberek. Ha valakinek valami jó ötlet jut az eszébe akkor miért a NASA-nak valósítsa meg? A hidegháború alatt televolt a gatyájuk és megcsinálták a NASA-nak. Meg akkor senki mást nem érdekeltek ezek a dolgok. De változnak az idõk. A privát cégeknél most jobban fizetnek mint a NASA-nál, fõleg ha a cég saját. A NASA-nál csak azok maradnak akik fanatikusak vagy nem tudnak érvényesülni a privát cégeknél (pl asztrobiológia), a többit kilóra megveszik vagy saját céget alapítanak. Igaza van Obamának.
Atyavilág 200 kilowattos napelem tömb... Azzal már egy bányászlézert is meghajthatnak az aszteroidánál.
Nem segítenétek? Van egy mondás, amit ilyenkor szokás mondani az SG-n, amikor valami nagyon drága és veszélyes cuccról van szó. Már itt van a nyelvem hegyén... Nem tudjátok mi lehet az?
Irány az csillagok!!!!!!, gyerekek... :)
Ezt a plazmahajtomuvet ki akarjak probalni az iss-en is. Ha osszejon, akkor lehet, hogy lesz egy hosszutavu kuldetes. Viszont a hajtomu olcso, tehat akar kereskedelmi jarmuvekbe is beepitheto. A boeing most probalja eppen ki az uj ursiklojat, amit a scaled composites-os csapat segitett osszerakni, akik gyartanak magan urhajokat is. A ket rendszerbol mar lehet egy mukodo kereskedelmi rendszert epiteni. Kis skilok a palyaraallashoz, nagyobb es leszallni keptelen jarmuvek az urbeli kozlekedeshez. Ugy nez ki, hogy a technologia a nasa nelkul is adott lesz, csak kell egy tokeeros vallalat aki elkezdi hasznalni...
(ps: es kozben a darpa dolgozik egy kismeretu Bussard-fele fuzios reaktoron)
Hát ha ebbe fektetik azt a néhány mrd $-t, amit a Constellation programra szórtak el gyakorlatilag fölöslegesen, akkor képzelem hogy hol tarthatnának.
Sajna ez a gondja az amcsi ûrtevékenységnek, hogy hiába van megannyi kisebb nagyon ígéretes vállalat, ha a NASA nem képes õket hatékonyan összefogni, vagy a központi költségvetés forrásait feléjük megfelelõ hatékonysággal továbbítani, egy adott cél, vagy egy hosszútávú szerteágazó program keretében.
Ez az! Szerkesszünk ionhajtómûvet és vezéreljünk a föld felé egy bazinagy aszteroidát!
Informatika és tudomány
