Amúgy az ûrsiklók 2 balesete közül az egyik épphogy a hajtómû hibájához kötõdik, csak a másik a légköri fékezéshez. Szóval rakétás lassításnál a veszély ugyanúgy fennáll, akkor nem a légellenállás szedi szét a gépet, hanem a züzemanyag felrobbanása.
Amúgy tényleg a kémiai a legkevésbé hatékony, a többi még nem alkalmas a fellövésre.
De az ûrállomás pont ugyanakkora sebességgel halad:) Minden magasságon adott a sebesség, hogy a tárgy se le ne zuhanjon, se el ne repüljön. Akár ûrsikló, akár állomás.
Részletekben felvinni? Akkor 1 fellövést, körülbelül 10-20szal kellene kiváltani (vagy többel). Mindenki azon küszködik, h olcsóbbá tegye a feljutást, erre te megtízszereznéd az árát?
Amúgy a szojuz és a légkörben fékezõdik, mégsincs balesete.
Mert a lassítást ugy is elvégzik, hiszen valahogy csatlakoznak az ûrállomáshoz, ami valszeg nem ekkora sebességgel hasít:) de ha mégis, akkor is lehetne szép lassan apránként fékezni..az üzemanyagot, meg részletekben fel lehetne vinni, és tárolni a ûrállomásnál valahogy, nyilván megoldható Tényleg egyszerû, csak egy hõpajzs..ja..csak 8-an 10-en? haltak eddig bele ebbe a technikába....szerintem sokkal kisebb lenne a kockázat, ha lassan jönnének be a légkörbe...és talán olcsóbb is...nem kéne drága hõpajzs..
Miért kéne több energia 0-ról 7,9 km/s-re gyorsuláshoz, mint 7,9 km/s-rõl 0-ra lassításhoz? A kettõ pont ekvivalens egymással. Az egyetlen különbség a légellenállás leküzdése, viszont az a szükséges energia kisebbik része. (lásd egy sima ûrugrást pályáraállás nélkül milyen kevés üzemanyaggal megoldanak)
Szóval nézd meg mekkora tartály van az ûrsiklóhoz kapcsolva, kb annyi üzemanyagot kéne külön felcipelni az ûrállomásra egyetlen leszálláshoz. Mindezt úgy, hogy ingyen ott van a légkör, ami ezt kiváltja, mert megteszi az ûrhajónak azt a szívességet, h lefékezi. Csak egy hõpajzs kell hozzá.
Hát, szerintem nem...a felszálláskor azért kell bazi sok üzemanyag, hogy a szökési sebességet elkérjék,(grav+légell.) az ûrhajó mozgatásához, sokkal kevesebb is elég, de a "nullára" fékezéséhez, szvsz sokkal kevesebb....kisebb adagokban fel lehetne juttatni üzema. az ûrállomásra (mint egy ûrbenzinkút) mikor megvan a mennyiség, tárolni, és, leszálláskor feltölteni a tankot :) Sokkal kevésbé lenne veszélyes a leszállás, és olcsóbb is lehetne, nem kéne akkora hõpajzs, és emberek sem volnának veszélyben.
Állóra fékezni? Látod rajtuk azt a bazinagy benzintartályt? Annyi energia kell, h mozgásbalendítsék azt a pici hajót, kb ugyanannyi kéne hogy megállítsák. csak hogy akkor egy nagyságrenddel több cuccot kéne kilõni az ûrbe, amikor már ez a kevés se megy könnyen. Eleve halott ötlet.
de mért?, állóra fékezni az ûrben..persze a föld alatta lévõ pontjához képest, ugymond geostracionális pályára állna.., és szép lassan beereszkedne a légkörbe..majd 10-12 km magasságban, szépen begyújt hajtómû, mint egy átlagos repülõn, és leszáll...simán:)
Az senkinek sem jutott itt az eszébe, hogy a szögletes formának esetleg nagyobb a légellenállása, így amúgy is jobban lassul?
Nem a pontossággal van a baj, hanem azzal, ha pl Kína felett lép be a sûrû légkörbe, akkor Pekingben biztos gyönyörûszépen le tudna szállni, de Berlinbe soha nem jut vissza, max vasúton... Ha még egy kicsit odébb, akkor a tengeralattjárók is nehezen fogják újratankolni:)
"Sajnos a pontos szamitasokhoz a legkor suruseget ismerni kell az adott ponton, es ez a Fold eseteben nem teljesen ismert, mert az idojaras nagymertekben befolyasolja" Amikor belép a légkörbe tudna repülõként repülni, akár vitorlázva. A szárnyak nyilazását változtatva ez megoldható. Ha 40éve a F–14 Tomcat-nél megcsinálták.
"Ez azért furcsa mert ma már egy alaktalan konzervdobozt (F-xxx lopakodó vadászbombázót) is stabilan röptetnek."
A nagyon nehez nem jelenti azt, hogy lehetetlen. A nasa is hasznalt mar ilyet a marsi kuldeteseknel. Csak emberes jarmuvon nem merik megkockaztatni, hogy ha egy picit is elter a legkor surusege az adott helyen es az utolso visszapattanas egy picit elter, akkor egesz mashova fog leszallni. Sajnos a pontos szamitasokhoz a legkor suruseget ismerni kell az adott ponton, es ez a Fold eseteben nem teljesen ismert, mert az idojaras nagymertekben befolyasolja. Viszont fedelzeti rendszerekkel, meresi adatok segitsegevel es minden pattanas utan egy teljes palya ujraszamolassal meg lehet oldani a dolgot.
"má bocs, de azon a v2-esen a festés mintáján és a szárnyain kívül mi a szögletes? (ja, a csúcsa)"
Azt irtam, hogy ez egy szogletes V2-es. A V2-es lekerekitett (szivaralaku) volt, amit a nemetek most atalakitottak szogletesse, a nelkul, hogy a hosszanti iveken jelentosen modositottak volna. Attol, hogy kevesebb poligonbol all, meg nagyjabol ugyanaz marad az alakja, csak szogletesebb lesz.
Egyebkent a V-es pont rossz pelda, mert a hengeres szimmetriaja miatt gyurunkent egyforma tile-okkal lehetne beburkolni. Ezen nem javitott sokat az uj design, viszont a lapos feluletek egyfajta lifting body-kent viselkednek, ezert repul ez is ugy mint egy tegla, akarom mondani ursiklo.
Hát én tapasztaltam pár szélcsatornát a napokban a városban:)
Amúgy már ideje volt valami európai ûrhajóprojektnek, mert ez a Nasa-s shuttle dolog eleve egy rossz ötlet volt.
Bármilyen kényes mûvelet is a légkörbe lépés, óriási segítség a leszállásnál. Gyakorlatilag ingyen fékezést jelent, így - mint ahogy elõbb már írták -, nem kell felvinni azt az irtózatos mennyiségû hajtóanyagot, amivel le lehetne szállni, ha a légkör nem lenne. (Az már más kérdés, hogy ez csupán elvi probléma, hiszen ha légkör nem lenne, mi sem lennénk)
Az a durva, hogy megfelelõ hatékonyságú energiaátalakítási és tárolási hatásfok mellett, csak egyszer kell kilõni egy ûrrepülõt utána csak az "elveszett" energiát kell tárolni. De ettõl messze vagyunk. Viszont jó hír, hogy nincs elvi akadálya.
"Van ra megoldas. Heat soaking-nak hivjak." Ez is jó, erre nem gondoltam. "Hatranya, hogy nagyon nehez ilyen palyara kuldeni egy urhajot es nem hatarozhato meg pontosan a leszallas helye, mert nem tudni, hogy mikor fog elfogyni a mozgasi energia." Ez azért furcsa mert ma már egy alaktalan konzervdobozt (F-xxx lopakodó vadászbombázót) is stabilan röptetnek.
"Persze fékezõrakétával elméletileg állóra is lehetne fékezni a légkör felett a jármûvet" Nemrég teszteltek VASIMR hajtómûvet. Az tudna leszálláskor érdemben fézekni? A belépéskor tudtommal plazmaállapotú gázt tol maga elõtt az ûrhajó. Elvileg nem kell külön plazmát elõállítani, ami növelné a hatásfokot. Hol a VASIMR szakértõnk.
"Egy dolgot áruljon el nekem valaki..ért kell baromi gyorsan bejönni a légkörbe, hogy izzon mint állat? mért nem szép lassan beereszkedik?"
Van ra megoldas. Heat soaking-nak hivjak. Az urhajo a legkor felso retegen kacsazik, szepen fokozatosan bele-belemerulve a legkorbe, igy szepen lassan vesziti el a mozgasi energiajat es van ideje sugarzassal lehulni a hovedo feluletnek ket visszapattanas kozott. Hatranya, hogy nagyon nehez ilyen palyara kuldeni egy urhajot es nem hatarozhato meg pontosan a leszallas helye, mert nem tudni, hogy mikor fog elfogyni a mozgasi energia. Viszont a megoldas mukodik es hasznaltak is marsi szondak lassitasara. A folyamat vegen gyakorlatilag ballsztikus palyan leesik a hajo, ugyanugy mint a Rutan fele spaceship one, tehat hagyomanyos legkori hajtomuvel mar oda vezetheto ahova akarjak.
Viszont a nemetek szogletes V2-ese szerintem nagyon bena. Akkor mar inkabb egy teglalap vagy haromszog formaju waverider urrepulo, ami gaz szivarogtatas helyett a maga alatt keltett tulnyomassal torlasztja fel a levegot es kepez vedoreteget. De az orrban elhelyezett hideg plazma generatoros vedoreteg is jo megoldas lenne. Egyebkent hovedo csempek helyett eleg egy sima ablativ paplan amibe minden ut elott frissen be kell tekerni a jarmuvet.
"De egy ilyen eszközzel csak "szökdelni" lehet." Nameg mocskosul meggazdagodni.
Amikor fönt van az ûrben van helyzeti energiája meg mozgási energiája. A kettõ összege ebben az esetben mindvégig állandó. A helyzeti energiád (ami a gravitációból ered) a földhöz közeledve csökken. Az összenergia állandóságából adódóan ezért a mozgási energia nõ. Fönt egy stabil pályán repülõ eszköz nagyságrendileg 10k (km/h)-val megy. Na ez az érték a továbbiakban nõni kezd.
Olyan esetben lehet csak "könnyen" viszatérni, mint amit az X-project nyertese csinált. Ott parabolikus pályán mentek, így fönt alacsony sebességgel repültek. Az egész "ûr"repülõ mûanyagból volt ha jól emlékszem (majdnem). De egy ilyen eszközzel csak "szökdelni" lehet.
1.) "Egy ûrsiklónak több mint 25 000 különbözõ alakú csempéje van. A Shefex csempéinek egyszerû alakja lecsökkenti a hõvédõrendszer karbantartási költségét, megvalósíthatóvá téve a csempék ûrbeli kicserélést is"
2.) Ezen felül a "fazettált" alak az aerodinamikai tulajdonságokat is fokozza. "A kapszula szinte ugyanazokat az aerodinamikai tulajdonságokat éri el, mint az ûrsikló, de kisebb és nincs szüksége szárnyakra"
Kétszer is elmondja a cikk, hogy szögletes kialakítású hajó. De azt egyszer se, hogy ez mire jó?
Igen, pontosan. Az ûrhajó/sikló visszatérése valójában nem más, mint egy irányított zuhanás. ;)
Az ûrhajó mozgási energiáját át kell adni valaminek. Ez esetünkben a levegõ és a leszálló egység hõmérsékletévé (ill. annak felfûtésévé) alakul át. Csak a fékezés idejét lehet kicsit elnyújtani, de a belépõ sebesség sajna csak igen szûk tartományban változtatható. Minél kisebb a sebesség, annál kisebb a pálya sugara, és annál sûrûbb a légkör, ami annál nagyobb a lassulással jár. Persze fékezõrakétával elméletileg állóra is lehetne fékezni a légkör felett a jármûvet és a rakétahajtómûvel függõlegesen leereszkedni, csak ehhez (a felszálláshoz hasonlóan) a leszálló tömeg sokszorosát kitevõ hajtóanyagot kellene elégetni. Amit elõtte ráadásul még fel is kellene vinni.
Lehet, hogy akkor fékezni kéne rakétákkal, vagy fúrt mart tárcsafékkel, és ezek plusz súlyt jelentenek
Egy dolgot áruljon el nekem valaki..ért kell baromi gyorsan bejönni a légkörbe, hogy izzon mint állat? mért nem szép lassan beereszkedik? mért 20x hangsebességgel kb mint az Atlantis pl?? sose értettem...bejöhetne 5-10km/h sebességgel, és nem izzana semmi.
"ezelõtt 20 éve pont így néztek" ...és mint lenni szokott a gyerekek felnõttek 20 év alatt!