"például egy okostelefonról is kinyomtathassanak egy szöveges dokumentumot. "
Hát, igen, mert a mai szar nyomtatók legtöbbje nem wifis.
A papírmentes iroda simán megvalósítható lenne, Orbán Viktornak csak egy tollvonásába kerülne. Ráadásul, a digitális cuccok árvízben általában nem áznak el. A tervezés, rajzolás témában: igen, legalább 20"-os érintõképernyõkre van szükség, amelyekre lehet írni, rajzolni, stb.
Jelentést írtam, nem szögszerkesztést. Gondolj bele, egy áfaanalitikába egy nagy cégnél:)
A valódi, kézzel történõ aláírás hitelessége eléggé könnyen ellenõrizhetõ, ezzel szemben, amit "digitális aláírás" néven emlegetnek...
Én eddig életemben két egyforma aláírást soha nem tudtam produkálni. De biztos ez a bombabiztos módszer, nem az ujjlenyomat például.
Adóbevallást és más APEH-es szarokat aláírni 600 példányban külön-külön... Lakásvásárlás, hitelfelvétel, stb, nem lenne egyszerûbb, ha megérinteném az ujjammal a leolvasót, és az onnantól hiteles?
Persze az a baj, hogy nem csak hitelesebb, egyszerûbb és hatékonyabb, hanem olcsóbb is, márpedig ami olcsó, az a közigazgatásban nem nyerõ, mert abból lopni is kevesebbet lehet.
Azért a nyomtató és kellékanyag gyártók, forgalmazók nem vernék a feneküket a földhöz a papírmentes iroda miatti örömükben!
"Mert ha egy 100 oldalas jelentésbõl kimarad egy sor az elején, lehet csúszik az egész , és ilyenkor újra kell nyomtatni az egészet." Hát illene szakasz és oldal -vég pontokat tenni egy 100 oldalas doksiba. Ezt szövegszerkesztésbõl a második órán már elmondják...
A papír nagyon sokáig meg fog maradni.Leszámítva azt,hogy a bürokrácia megköveteli a papírt, vannak egyéb okok és problémák. Egyrészt a régi típusú vezetõség gyakran papíron kér dolgokat. Sokszor probléma,hogy csak ideiglenesen van szükség adatra, és képernyõn nem olyan könnyen áttekinthetõ,nem fér el kellõ méretben. Ezt olyan írható kijelzõkkel lehetne csak megoldani,amelyek kellõen olcsók és könnyen kezelhetõk. Láttam már projektort,ami érintõképernyõt csinál belõl stb.. A másik gond a hordozhatóság.Bár nem feltétlenül kell magát az eszközt hordozni,de nem ártana,ha az adatok könnyen átkerülhetnének az egyik asztalról a másikra.Úgy is mondhatnám a hálózati megosztások nem elég könnyen kezelhetõek, nem elég vizuálisak.. Ami még gond,hogy nyomtatóra rossz adatok mennek ki. Ennek két fõ oka van. Az egyik a figyelmetlenség,mikor véletlen egy 200 oldalas doksit nyomtat ki valaki,pedig csak egy oldal kéne, vagy túl nagy idõszakot kért a jelentésnek stb.Mennyibõl állna,ha a nyomtató visszakérdezne? Figyi, ez egy kicsit sok lesz:) A másik az,amikor késõbb ellenõrizzük, vagy más ellenõrzi a kinyomtatott jelentést, és akkor derül ki,hogy valami kimaradt. Szerintem sokkal több papír megy kárba mostanában,mint régen.Mert ha egy 100 oldalas jelentésbõl kimarad egy sor az elején, lehet csúszik az egész , és ilyenkor újra kell nyomtatni az egészet..
Igazából megvalósítható lenne a paperless office, csak a felhasználói ellenállás nagy. De ha pl. törvényben tiltanánk a nyomtatást, és azonnal leszerelnénk minden nyomtatót, máris megoldódna a probléma. Kérlelni felesleges a usereket, ha nem látnak benne rövidtávú hasznot, nem fognak a pazarló hozzáállásukon változtatni.
A valódi aláírásomat nem tudom csak úgy átadni valakinek, nem lehet ellopni tõlem, stb. A "digitálist" - ha nem is könnyû - de lehet.
Errõl kérdezzünk meg egy igazságügyi grafológus szakértõt. ;-) Míg a kézi aláírásodat bárki, bármikor, tõled függetlenül hamisíthatja, addig a digitális aláírás - fõleg a komolyabb, minõsített - esetében már birtokolni kell a hordozó eszközt, amit azért illik észrevenni.
A 100%-ban papírmentes iroda általánosságban tényleg utópia, ugyanis van egy csomó olyan eset, amikor nem lehet, vagy sokkal kényelmetlenebb a pusztán elektronikus út. Nemcsak a mérnöki, tudományos, stb. munka egyes eseteinél használhatóbb jobban a papír, de mondjuk egy szerzõdés egyeztetése is mennyivel egyszerûbb egy megbeszélésen, ha a kinyomtatott vázlatot tele lehet firkálni, mint korrektúrával dupla annyi idõ alatt bohóckodni. Arról nem is beszélve, hogy manapság sajnos még mindig sokan a papíralapú leveleknél, nyomtatványoknál, stb. vannak leragadva, így pusztán elektronikus úton sem lehet megküldeni egy levelet.
Ahogy az egyik elõzõ munkahelyemen viccesen mondták, a paperless office helyett inkább a less paper office a cél, vagyis a dokumentumok elektronikus kezelése és tárolása a cél, amelyeket csak nagyon szükséges, végsõ esetben nyomtatunk ki.
én az egyik oldalán üres papírból készítem a házi postitet :)
"A valódi aláírásomat nem tudom csak úgy átadni valakinek, nem lehet ellopni tõlem, stb." - dehogynem, ráadásul sokkal könnyebben, mint a digitálist (ha látják az aláírásod, akkor újra létre tudják hozni; míg a digitálisnál nem érnek vele semmit, ha látják - meg kell szerezniük a privát kulcsodat, azt meg csak tõled elkérve, ellopva tudják megtenni). Ráadásul a digitálisnál azonnal ellenõrzöd is, hogy az aláírás megfelel-e a valóságnak, addig a hamis (de a tiédhez nagyon hasonlító) aláírást nem fogják rögtön írásszakértõvel ellenõriztetni (csak akkor, ha már gond van, de akkor már késõ) - ráadásul a profik az írásszakértõket is át tudják verni.
nálunk iszonyat mennyiségû papír fogy és a fele simán felesleges lenne :( (közszféra). ráadásul, ha szólok vkinek, hogy festéktakarékos módban nyomtasson, hülyének néz... használt papír másik oldalára való nyomtatáskor szintén...
Én egy kisebb mezõgazdasági cég irodáján dolgozom. Megpróbálok spórolni, ahol lehet, de sokszor egy kartont jobb kinyomtatva nézni, mint a képernyõt bámulni. Meg azon lehet kijelölni, számolni, stb. Persze ha csak meg akarok valamit nézni, azt nem nyomtatom ki. Egyébiránt jelenleg a fõnöknek szánt kimutatások kivételével mindig a mátrixnyomtatót használom. Ha meg minõség kell, ott a monokróm lézernyomtató. Természetesen így is gyûlik össze felesleges papír, kiselejtezések vagy újranyomtatások (pl. elrontottam valamit) alkalmával, de az sem a kukába végzi, hanem viszem haza télre gyújtósnak, mert otthon meg a gázzal spórolunk.
Egyrészt: az adminisztráció az egy, a mérnöki munka, tudományos kutatómunka, meg hasonlók az kettõ. (Anélkül, persze, hogy ezeket le- vagy fölértékelném) Az egyik esetben a hitelesség, eredetiség, stb. az igazán fontos kérdés. A valódi, kézzel történõ aláírás hitelessége eléggé könnyen ellenõrizhetõ, ezzel szemben, amit "digitális aláírás" néven emlegetnek... - na hagyjuk. A valódi aláírásomat nem tudom csak úgy átadni valakinek, nem lehet ellopni tõlem, stb. A "digitálist" - ha nem is könnyû - de lehet. Mérnöki munka, kutatómunka: Amikor az ember küszködik egy problémával, keresi a megoldást, akkor papírra, ceruzával felfirkant egy képletet, készít egy gyors vázlatot, hát ilyent sem egyszerû számítógéppel. Hol van egy képletszerkesztõ sebessége ahhoz képest, ha kézzel írom a képletet? Milyen gyorsan tudok rajzolni CAD vagy rajzolóprogrammal, és milyen gyorsan kézzel? Persze, ha már összeállt a koncepció, akkor érdemes áttérni ezekre, mert óriási elõnyük az, hogy nagyon sok módosítást elviselnek. (A papír kilyukadna ennyi radírozástól ) A másik dolog, hogy az 1:1 méret óriási elõnye, hogy az ember érzi, hogy valami most kicsi, vagy nagy, vagy éppen megfelelõ. CAD rajznál a mindenféle zoom-mal ez nem mindig érzõdik annyira, úgyhogy néha sajnálom, hogy kivesztek a rajztáblák.
Én eléggé szkeptikus vagyok ebben a kérdésben. Nálunk, a közigazgatásban is meghirdették a papírmentes irodát, aminek az lett a következménye, hogy most már a papír alap mellett digitálisan is meg kell ugyanazt csinálni, de a papírt természetesen nem váltották ki. Ugyanúgy le kell mindent másolni 2 példányban és meg kell õrizni mindent, mint eddig.
Nalunk siman mehetne a papirmentesseg, ha a gyoker konyvvizsgaloi kovetelmenyek miatt nem kene kinyomtatni minden szart. Igy hiaba rakunk el mindent pdf-be, irasvedett file-ba biztonsagi masolatokkal, a begyepesedett auditornak kinyomtatva kell. Az irodamban talalhato lefuzott iratanyag kb. 90%-a ilyen celbol foglalja a helyet.
A témához: nálunk is van számítógép, de nem azért, hogy a papírmunkát helyettesítsük vele; hanem hogy a papírmunka mellett legyen még kinyomtatva is. Egy példa: egy konkrét adatot le kell írni 3 különbözõ naplóba is, majd ezt 2 különbözõ jelentésben szerepeltetni kell (amit ki kell nyomtatni, és úgy eltenni), és még egy külön adatos részt is nyomtatni kell saját magunknak, amit meg szintén el kell rakni. Vagyis nálunk a számítógéppel a papírmunka száma nõtt; nem csökkent...
Informatika és tudomány
