Egy dolog, hogy az egyes nyersanyagok, energiahordozók készletszintjérõl milyen (gyakran egymásnak ellentmondó) tippeket adnak a különbözõ (néha feltételezhetõen nem teljesen elfogulatlan) szervezetek. Egy másik dolog, hogy ezen "szakértõk" "vélelmezik", hogy a jövõben milyen kereslet, vagy mekkora igény lesz abból az anyagból (megint csak lutri, hogy pontosan eltalálják). A harmadik dolog, amirõl sokan nem hajlandók tudomást venni, hogy bármilyen anyag akkor fogy ki, amikor már olyan sok energiát kell befektetni a kitermelésbe, hogy ez nagyobb, mint a kitermeléssel elért nyereség, azaz nem éri meg. És ez sokkal de sokkal hamarabb lesz mindenbõl, mint ami az elõrejelzésekbõl (gyakorlatilag jóslatokból) kiolvasható. A "növekedés" -re alapozott világgazdaság halálra van ítélve, mert nincsen hozzá elég erõforrás hosszabb távon. Az energia készletek rohamosan fogynak. Az energia fogyasztásunk viszont folyamatosan nõ. A megújuló energiákkal nem tudjuk kiváltani a hagyományos energia forrásokat, így a jelenlegi társadalom szerkezete nem tartható fenn. Ha nem teszünk semmit, akkor az összeomlás elkerülhetetlen.
Csatlakozva halgatyó fórumozó-pajtáshoz, javasolnám, hogy ellentétben #36-os #49-es, és #59-es nem éppen kulturált hangnemû hozzászólásodban tapasztalható fröcsögéssel szemben, légy oly szíves releváns forrásokból származó adatokkal alátámasztani kételyeidet és/vagy normális hangnemben azokat feltenni.
Az Egyesült Államokban például az olaj nagy része a közlekedés ellátására fordítódik, hõerõmûvekben inkább szenet égetnek el - legalábbis ha hiheünk a statisztikáknak.
Bár mindenesetre a fosszilis tüzelõanyagok részaránya eléggé magas.
"A "gigantikus szénkészleteidrõl" nyilatkozzál" Kérlek: "At the end of 2006 the recoverable coal reserves amounted to around 800 or 900 gigatons. The United States Energy Information Administration gives world reserves as 930 billion short tons (equal to 843 gigatons) as of 2006. At the current extraction rate, this would last 132 years. However, the rate of coal consumption is annually increasing at 2-3% per year and, setting the growth rate to 2.5% yields an exponential depletion time of 56 years (in 2065)." Forrás Wikipedia
+Ehhez még hozzájön a biomasszából kinyerhetõ szénmennyiség.
Szeretném javasolni, hogy pár adatot is hozz fel a mondanivalódhoz, hidd el az nagymértékben nyomatékosítaná a hozzászólásokat. Például: ha az olajnak nem a háromnegyede ég el hõerõmûvekben (én is soknak érzem ezt a százalékarányt, de nem számoltam utána, csak Magyarországon) de akkor konkrétan mennyi? A magyarországi adat: az évi energiafelhasználásunk kb. 30millió tonna kõolaj egyenérték (olvastam valahol, de ez egy nem túlságosan megmagyarázott adat), a kb. 6000MW áramtermelésünkbõl meg úgy kb. 10 millió tonna olaj elégetése jön ki. De: a 30millió tonna kõolajegyenértékben bennevan a fûtésre használt földgáz, meg a kohászat által használt szén is, szóval nem tudom biztosan. (Külföldön teljesen más a hleyzet, pl a kicsi Finnország kétszer akkora erõmûvi kapacitással rendelkezi, mint mi, igaz ebbõl több az atomerõmû) Valszeg ez az adat földrajzi helkytõl nagyon függ.
És a hírbe belinkelt pdf-et is érdemes elolvasni. Egy kicsit más van benne, mint a magyar nyelvû cikkben, és ez a "más" bizony cseppet sem jóirányba mutat! Raw Material Initiative
Elképesztõ. Az EU-nak múltja lehet, de jövõje nem lesz, ha ezek a szarrágók nem adják át a helyüket értelmesebb és emberpártibb figuráknak. A nyersanyagok fogytán, és ezek az erdõkrõl, a biológiai diverzitásról meg a globális felmelegedés hanta dogmáiról irkálnak.
Tanuljatok kínaiul.
"Az olaj kb. 75%-a amúgy is a hõerõmûvekben landol"
Jól van kisfiam, ismét leülhetsz, ismét elégtelen!
Csak tudnám, hogy a hozzád hasonlók miért élvezik ennyire, hogy folyamatosan totál hülyét csinálnak magukból.
A "gigantikus szénkészleteidrõl" nyilatkozzál te szerencsétlen diszlexiakirály, ha már így 25 hozzászólással késõbb sem voltál képes felfogni, hogy ez volt a kifogás tárgya.
Ha drága lesz, majd a kereslet visszaszabályozza magát. Elõször megnõ az újrahasznosítás, a javítás, majd kevesebb kacatot veszünk, majd csökken a népesség. Hogy erõszakkal vagy éhhalállal, azt még nem lehet tudni.
Ha nem marad olcsó olaj, akkor nincs más út... A villamosenergát meg számtalan más módos is elõ lehet állítani. Az olaj kb. 75%-a amúgy is a hõerõmûvekben landol, szóval nem is igazán a mûanyag + közlekedés a bajos. Ha ezzek hozzáveszem midenféle kenõanyagot + speciális hi tech vegyipart, az igény akkor is csak 14-15%-a a teljes kõolaj felhasználásnak. A gáz akkor lesz, mikor villany kell, de nincs olcsó olaj és gáz.
"Ja, mennyiben járok tõle messze? :) " Közel jársz, a kérdés már csak annyi, hogy mennyivel energiaigényesebb/bonyolultabb a mûanyagok elõállítása szénbõl mint kõolajból?
"Amennyire én tudom, szénbõl nem lehet mûanyagot elõállítani." Szén + víz -> szintézisgáz (szén-monoxid+hidrogén) -> szénhidrogének -> mûanyag
Amennyire én tudom, szénbõl nem lehet mûanyagot elõállítani. De nem vagyok vegyész, cáfoljatok meg :) (attól a módszertõl most tekintsünk el, hogy kõszenet hidrogénben átvezetünk egy íven, ott keletkezik valamennyi olaj, és abból gyártunk)
Mitõl is tart "Julius Caesar" nevû fórumozótárs? "Én az olaj miatt jobban aggódok. nem a benzin, hanem a mûanyag miatt."
Erre replikál Molnibalage: "Minden elõállítható szénbõl - sõt rengetek növénybõl is - ami olajból. A szénkészletek enyén szólva gigantikusak. Szóval nem kell aggódni... :)"
Illetve állítja az alábbiakat: "Tudod a németek 70 éve csináltak mindenféle kõolajszármazékot szénbõl. A jenkik szintetikus üzemanyaggal kísérleteznek több gép számára évek óta. Azok sem kõolajból vannak." és egy késõbbi hozzászólásban: "Volt egyszer egy Apartheid Dél-Afrika. Nem nagyon jutott olajhoz. Viszont a világ legjobb minõségû kõszénlelõlehelyei vannak ott. Érdekes módon nem volt se benzin, se egyéb kõolajszármazék hiány."
No nézzünk utána Molnibalage állításainak!
Ha beírjuk a keresõbe: gas from coal (benzin/üzemanyag/gáz szénbõl) az elsõ találat a wikipédia cikke: Coal Gas. A wikipédiás cikben szerepel egy Gas production in Germany rész ahol az alábbi olvasható: "The German economy relied on coal gas during the Second World War as petroleum shortages forced Nazi Germany to develop the Fischer-Tropsch synthesis to produce synthetic fuel for aircraft and tanks."
Tehát van ez a Fischer-Tropsch szintézis, amivel a 2. világháborúban a németek állítottak elõ szintetikus üzemanyagot repülõk és tankok számára. Errõl olvashatsz itt, meg itt (említik a dél-afrikai apartheidet is), meg itt is.
Igen, én is erre céloztam de olyan setét a gyerek hogy ezt sem fogja fel. Tipikus példánya azoknak az oktondi tudálékos pockoknak, akik valahol hallottak valamit, de persze fingjuk sincs arról hogy mi az, ettõl függetlenül azért nagy pofával mindenhol beköhögik hátha valaki megkajálja a hülyeségeit. Megfigyeltem ez a csávó kizárólag betonhülyeségeket képes összehordani, abban igen tehetséges. A következõ húzása valami olyasmi lesz, hogy õ biza azt hallotta, hogy már a rómaiak is tudtak szénbûúú indiumot elõállítani, ezért is vóót minden tribunusnak fasza LCD tv-je azon nézték meg a császár parancsait. Nomeg semmi gond, hiszen szénbûûû kifogyhatatlan készletek vannak tehát lesz minden itt nem kell izgulni (a szükséges plusz energiát meg majd az õ idiotizmusából fogjuk nyerni).
Miért szerepel szinte minden cikkben az Apple? (iPad)
Fõleg egy ilyenben! Mi ez? Bújtatott reklám?
Ki beszélt itt arról, hogy szénnel helyettesítek fémet? Onnan indult a dolog, hogy valaki aggódott, hogy mi lesz a mûanyagokkal - igazából ez a kisebbik gond, mert mûanyag elõtt is voltak jármûvek, de kenõanyag nélkül nem megy egyetlen jármû és áramtermelõ generátor sem... - mire én replikáztam, hogy nem köll aggódni. Szénbõl minden elõállítható, ami olajból. Egyedül az ára a kérdéses és energiaigénye.
Attól, hogy Obama baromságoat beszél nem tudom, hogy miért kéne hasraesnem és releváns forrásként kezelni.
Volt egyszer egy Apartheid Dél-Afrika. Nem nagyon jutott olajhoz. Viszont a világ legjobb minõségû kõszénlelõlehelyei vannak ott. Érdekes módon nem volt se benzin, se egyéb kõolajszármazék hiány. A németek is használták ezt a technológiát 70 éve. A tények makacs dolgok ugyebár...
Volt egyetemi profom (Czvikovszky Tibor) mondta, hogy 2005 táján készült el egy kísérleti kínai "szénfinomító". A kísérleti szint kínai léptékben azt jelenti, hogy Magyarország éves benzin (és asszem gázolaj) fogyasztásának kb. 1/3-át termelte... Kb. 100-150 dollár körüli tartós olajárnál - attól függ, hogy melyik országban és milyen infrastrukturális szint mellett - vannak olyan helyek a világon, ahol megéri szébõl csinálni a dolgokat.
Te magadtól vagy ilyen bukó ÉS hülye, vagy segít valaki? Tudod a németek 70 éve csináltak mindenféle kõolajszármazékot szénbõl. A jenkik szintetikus üzemanyaggal kísérleteznek több gép számára évek óta. Azok sem kõolajból vannak.
Gratulálok. Kapsz tõlem egy virtuális vállveregetést az idióták klubjában.
dikkmá há fizsezzsetek érte azt mi kivesszük az irodakukac ecédéjébõl is miközben nézi!
Igen pontosan, sõt ha jól tudom a nevezett OLED-hez is kell ez. Ha elfogy vissza jönnek a jó kis CRT kijelzõk: tórium, barium, wolfram, foszfor, ittrium, cink, szilicium, vas még lesz egy darabig.
Pedig igaza van! Sõt én még tovább mennék, hidrogénbõl mindent elõ lehet állítani,csak pár millióévig sugározni fog, meg vasnál nehezebbek elõállítása energia pazarló, tehát mit számít az!
"ami rendkívüli keménysége miatt nem nagyon csiszolható," 100%-ig igaz, mivel ez a rubin alapanyaga.
"és kémiailag is ellenálló" Ez viszont marahaság, általános iskolás kémia, az aluminimunak védõ oxidrétege van (AL2O3), ami amorf anyag amit lúggal (NaOH, KOH) és savval (citromsav, almasav, borkõsav, c-vitamin, HCL, H2SO4, HCLO4) remekül oldható, e tualjdonsága miatt, tílos aluminiumból készült edényekben savas dolgot fõzni (pl. befõtet).
Nem értem, hogy bármi amit írtál, az miért releván.
1. Az aszeroidák jönnek mennek. Így nehéz lenne bányászni.
2. A Holdról visszahozott 400 kiló holdkõzet ára volt 24 millárd dollár a '60-as évek eleji dollárral számolva.
Ebbõl az jön ki, hogy 100%-osan tiszta csiszolt gyémántot sem érné meg a Holdról hazahozni gazdaságilag még akkor sem, ha csak fel kell szedegetni és zsákba raktni õket...
A mûanyagokra minden szar elomndható csak az nem, hogy ridegek. Igazság szerint éppen ez a baj vele most is, még a legszuperebb kompozittal is. Kellõen szilárdak, de sokszor nem elég mervek. Kibírák ugyanazt az erõhatást, mint az acél, könnyebbek is, de honyan teszel aszfaltot egy olyan hídra, aminek a deformációja pl. háromszorosa az acélhoz képest?
Az újrahasznosítás elsõ ránézésre nagyon jó dolog (tényleg az) de lesznek nehézségek. Amirõl korábban még nem írtunk: az újrahasznosítandó cuccban nem biztos, hogy nagyobb koncentrációban lesz jelen az értékes anyag, mint a földkéregben! Például, ha mondjuk az indium egy atomnyi vastagságú rétegben van szinte eltávolíthatatlanul belegõzölve mondjuk egy Al2O3 lap valahanyadik, 20 atomnyi vastag rétegébe (ami rendkívüli keménysége miatt nem nagyon csiszolható, és kémiailag is ellenálló) most csak írtam egy példát egy lehetséges buktatóra
Afganisztánban minden van.
Hogy mikor mi minõsül gazdaságosan kitermelhetõnek, az rengeteg körülménytõl függ! Indium, gallium, meg egy sor elem van a földkéregben, csak nagyon kis koncentrációban. Sõt, nem is egyenletesen, egyes helyeken -- bár gazdaságtalan kitermelni most -- több van, násutt kevesebb.
Hasonló helyzettel elõbb-utóbb szembe kell néznie az emberiségnek majdnem az összes többi értékes elem esetében is, ezalól kivétel csak ilyenek, mint vas, alumínium, magnézium, kálium, nátrium... Bár ezek esetében is a szükséglettõl nagymértékben függ.
De probléma lesz a krómmal, nikkellel, rézzel, wolframmal, molibdénnel, stb.
Ezeket az anyagokat -- ahogy telnek az évtizedek, évszázadok -- egyre kisebb koncentrációjú forrásokból kell majd kinyerni, amihez fajlagosan egyre több energia kell majd. Másik lehetõség az újrahasznosítás, amihez szintén több energia kell, mint szemétkupacok létrehozásához. Harmadik lehetõség azt átgondolni, hogy tényleg szükség van-e bizonyos divatos ketyerékre (érintõképernyõ, csodaokostelefon, stb.) Én például nagyon jól megvagyok összezsírozott-taknyozott-nyálazott érintõképernyõ nélkül, és a telefonomat is -- kõkorszaki módon!! -- telefonálásra használom, bizony.
Na ja a Föld nyersanyag készlete hamarosan le fog nullázódni, én olyan 500 évre saccolnám, hogy még aluminium se lesz. Ez esetben a világûrtõl kell várni a segítséget, aszteroidákból, és a szomszédos bolygókról hozni a nyersanyagot.
Bocs, hogy megint ezzel hozakodok elõ, de egyetlen aszterodában benne lehet a Föld teljes fémszükséglete, indiumostól, platinástól, stb.
Szóval lehet itt most nadrágba tojni, de ha a kormányok végre vennék a fáradtságot, hogy megpróbálják végre ipari szinten alkalmazni azt a technológiát, amit a hidegháború alatt kifejlesztettek, akkor talán túl élnénk a következõ gazdasági-környezeti válságot.
Persze, ha éppen enyém lenne a Föld egyik legnagyobb indium lelõhelye, akkor pont az ellenkezõjét mondanám ugye. Márpedig akkor egy nagyon gazdag ember lennék, akinek adnak a szavára.
minden elfogy és mind megdöglünk
Wikipedia:
"Resources Based on content of indium in zinc ore stocks, there is a worldwide reserve base of approximately 6,000 tonnes of economically viable indium.[11] This figure has led to estimates suggesting that, at current consumption rates, there is only 13 years' supply of indium left.[12] However, the Indium Corporation, the largest processor of indium, claims that, on the basis of increasing recovery yields during extraction, recovery from a wider range of base metals (including tin, copper and other polymetallic deposits) and new mining investments, the long-term supply of indium is sustainable, reliable and sufficient to meet increasing future demands.[13] This conclusion also seems reasonable in light of the fact that silver, three times less abundant than indium in the earths crust,[14] is currently mined at approximately 18,300 tonnes per annum,[15] which is 40 times greater than current indium mining rates."
Azaz ebbol 3-szor annyi van mint ezustbol, csak eddig volt par nagyon olcso banyaszati lehetoseg, mig az olcso ezust lelohelyeket mar a korabbi evszazadokban kimeritettuk. (az emberek odamentek es felszedegettek az ezustot a foldrol) Ha elfogy a jelenlegi olcso keszlet, akkor ugyanugy kell majd banyaszni, mint az ezustot. (hat ez egy hatalmas gondnak tunik...)
Egyebkent jo helyette az aluminium es a gallium is. Ezert is volt jopar regi lcd-ben gallium elektroda (tobbnyire GaAs). Az oled-ekhez meg egyik sem kell, mert azok szerves felvezetokbol vannak, de egy lcd-be is lehet szerves elektrodakat rakni.
Egyebkent a muanyagokhoz jo a legkori szendioxid es a banyaszott szen is. Mindkettobol lehet muanyagot csinalni es ugy nez ki, hogy egyik sem akar tul hamar elfogyni.
a mûanyag meg szar, fõleg amikor olyan helyekre teszik a rideg mûanyagot amire nagy erõhatások hatnak, aztán hopp elpattan.
No és? A szükség nagy úr. Majd a gyártók turkálnak érte a szemétben, ha meg nem, akkor a népek kibírják 800cm-es plazma nélkül is.
Én az olaj miatt jobban aggódok. nem a benzin, hanem a mûanyag miatt. Márpedig a mûanyag nélkülözhetetlen anyag már most is, és a jövõben még fontosabb lesz. Olcsó, erõs és sokoldalú, nem úgy mint a fém.
Inkább afrikaiak haljanak bele a rabszolgaságba és a bányászbalesetekbe, minthogy nekem ne legyen LCD TV-m.
Itt egy jó kis kép az egyes ásványkincsekrõl, hogy várhatóan kb mikor fogy ki. Mondjuk kicsit régebbi , szerintem van vagy 3 éves, itt pl az indium újrahasznosításhoz 0% ír.
Talán ostoba kérdés, de újrahasznosítani nem lehet? Gondolok itt arra, hogy a leselejtezett TV-kbõl, monitorokból, érintõképernyõkbõl visszanyerni a fémet? Tudom, hogy az elektronikai cikkek újrahasznosítása még igencsak gyerekcipõben jár errefelé, de szerintem technikailag nem lenne megoldhatatlan.
"A legtöbb gyûjtõhelyen csak az értékesnek ítélt fémeket nyerik ki, a többit elégetik, így az indium is veszendõbe megy. " Elfogy, drága lesz, aztán ez is értékesnek számít majd :)
De ha tényleg vészes lesz a helyzet, jön majd olyan megoldás, ami kiváltja ezt a fémet valami mással.
Majd jön más helyette. Már olyanokat lehetett eddig is hallani hogy beszarás.Ha nincs más találnak más megoldást úgyis.
Egyszer várható volt, hogy ez lesz.. de hátha megoldják valahogy.
Gondolom irídiumot is találnak majd Afrikában, Dél-Amerikában vagy valami más helyen. Ahol az ott élõ lakosságot rabszolgának használhatják és/vagy lemészárolhatják, ha valami nem tetszik nekik.
Informatika és tudomány
Nomeg semmi gond, hiszen szénbûûû kifogyhatatlan készletek vannak tehát lesz minden itt nem kell izgulni (a szükséges plusz energiát meg majd az õ idiotizmusából fogjuk nyerni). 
