"Ekkor hosszú évekre visszamenõen a legnagyobb napfolt-csoport tûnt fel a felszínen, a szakemberek pedig már kezdték azt hinni, hogy a napciklus némi késéssel ugyan, de visszatért a megszokott kerékvágásba."
Akkor mégsem terhes?
"mennyi ideje is figyeljük a napot?" A cikk témáját - a napfoltokat - körülbelül 400 éve (bár már elõtte is leírták, de távcsöves megfigyelése az 1610-es évek óta zajlik). Radiokarbon vizsgálatokkal 11000 évre visszamenõleg vissza lehet következtetni.
"olyan ez mintha az életemre akarnának következtetni a tudóok abból, hogy szabad szemmel! láttak egy villanásnyira tiszavirág életünk mellett valami nagyot és hosszútávú dolgot levonni, dõreség" Nem akarnak annyira hosszú távra következtetni, csak az elkövetkezendõ napfoltmaximumra (ami elvileg 2013-ra tehetõ), ugyanis a napfoltok napviharokat eredményeznek, amik kihatnak a távközlésre, az energiaellátásra, az ûrkutatásra, az idõjárásra.
Azt tudjuk, hogy a napfoltok száma általában 11 éves ciklusokban változik (Heinrich Schwabe volt ennek az elsõ leírója). A kérdés az, hogy hogy számíthatunk-e újabb Maunder-minimumra, amikor a Nap aktivitása kicsiny volt, ami egyfajta "kis jégkorszakot" eredményezett.
Jaj. Pont róla volt szó tegnap a htka.hu oldalon. Az egy igen elvetemült csóka...
Már a Maják is tudták, hogy a napnak is vannak ciklusai. Egy ciklus vége az õ számításaik szerint 2012. A Maják azt mondták, hogy ott vége van egy addigi világnak, társadalomnak, népnek. Nem feltétlen katasztrófát kell kiáltani, de ha változik a Föld klímája, akkor változik az emberek élete, és a társadalmak át kell, hogy alakuljanak. Tudták azt is, hogy a csökkenõ napfolttevékenység az emberi szaporodás mértékét korlátozza, csökken a nemzõképes emberek száma. Napjainkban már kimutatták, hogy az embereket (emberi szemet) ért tavaszi UV sugárzás befolyásolja a szaporodási kedvet! Persze igaz ez az állatokra is. U.I: A Föld a Nap körül kering, ezért egy éven belül minden oldalról láthatjuk, nem úgy mint a Holdat! A Hold forgását az UFÓk állították be, hogy közvetlenül megfigyelhessenek minket a túlsó oldalról. Vagynemistudom.
egyetértek veled, nem kell egybõl beugatni a logoja is vmi hányadék
egy nagy csudákat eleink kiválóan megvoltak mindenféle modell nélkül, sõt még a dinók is kérdezd mega korkodilokat, vagy a cápákat miféle modelleket állítottak fel eddig
juj, parázzunk emberek meteorit is rég esett le, itt az ideje, parázzunk ezen is
"1645-1715 közötti idõszak" na az ilyen adatok használhatóságát még laikusként - lehet hogy pont azért - is kétségbe vonom
"A Napot azonban nem hatották meg a földi csillagászok prognózisai." :DD
mennyi ideje is figyeljük a napot? olyan ez mintha az életemre akarnának következtetni a tudóok abból, hogy szabad szemmel! láttak egy villanásnyira tiszavirág életünk mellett valami nagyot és hosszútávú dolgot levonni, dõreség
Valószínûleg, ha a hadseregnek ez lenne a fõ gondja (távközlés/energiaellátás megzavarása), csak megoldanák valahogy. Ha nem elektromágneses bombával, akkor majd hagyományossal. ;)
Csernobil RBMK reaktorokat használt. A világon üzemelõ blokkok kb. 95%-a 2. generáciüs kétkörös nyomottvizes reaktorokkal üzemel. Azok üregtényezõje és alapvetõ viselkedése teljesen más, mint egy RBMK rektoré. Fizikai törévényszerûségek akadályozzák meg azt, hogy az következzen be, mint Csernobilban. (Ami mellesleg nem üzemszerû mûködés közben szállt el...)
Két dolgot illik megkülönböztetni. A töltött részecskéket és az elektromágeses sugárzást (fotonokat). A Nap anyaga plazma, ami azt jelenti, hogy elektromosan töltött részecskékbõl áll, amik kölcsönhatnak a mágneses térrel (Napéval, Földével egyaránt). Egy nagyobb napkitörés során a kihulló, kilövellt anyag is plazma, tehát kölcsönhat a Föld mágneses terével, a mágneses teret torzíthatja, illetve bizonyos mennyiségnél nagyobb töltött részecskéket nem tud elterelni a mágneses tér. Ezek a részecskék kölcsönhatnak a felsõ légkörrel is, ionizálhatják, megváltoztathatják. Ennél fogva a légkör áteresztése változhat valamilyen mértékben, tehát a fotonok közül is többet, vagy más fotonokat enged át. Eléggé összetett folyamat.
A napfoltokat meg a napfolt relatívszámmal szokás jellemezni, nem azzal, hogy épp hány darabot látunk a Napon.
A Nap a proton-proton ciklussal és a CNO ciklussal termel energiát. Lényegében mindkettõnél a hidrogént alakítja héliummá, de a CNO ciklusnál a szén, a nitrogén és az oxigén katalizátor. A hidrogén fúziója termeli a legtöbb energiát. Ahogy a hidrogén mennyisége bizonyos kritikus szint alá csökken a magban, ott beindul a héliumfúzió, de a külsõbb légrétegeiben beindul a hidrogénfúzió, ami több energiát termel, megnõ a hõmérséklet, sugárnyomás, a hidrosztatikai egyensúly fenntartásához ezért kitágul. Ezért lesz nagyobb. Lényegében ezek a folyamatok addig folytatódnak, amíg a vas fel nem épül, mert onnantól a fúzió enegianyelõ, nem pedig energiatermelõ folyamat. Utána nem tud a fénynyomás egyensúlyt tartani a gravitációs erõvel és a Naphoz hasonló csillagok összeroskadnak, majd fehér törpévé válnak. Nagyon vázlatosan.
Van egy rahedli mûhold odafent. Csak ki kell feszíteni közöttük némi drótot, rákötni egy néhány erõmûre és csókolom.
"alacsony naptevékenység kemény európai telekkel párosult"
Tegyük hozzá, hogy Európa egészen kis területein egyáltalán nem volt megfigyelhetõ ez a jelenség, sõt épphogy csak nem tavaszias idõ volt megfigyelhetõ. Másutt pedig hatalmas 2 méteres hóhegyek voltak.
"A Faraday-kalitka elektromágneses HÚÚÚLLÁMOK ellen véd. Vagy, ha úgy tetszik, mezõ.
Amikor gyûnnek a protonok meg a neutronok a Napból, az már csókolom nem elektromágneses, hanem részecskehullám csókolom." Egyrészt a Föld mágneses mezeje elegendõ védelmet nyújt a Napból áramló proton- és elektronáradat (95%-ban gázrészecskéket - protonok és elektronok formájában; a maradékban meg gázizotópokat - He-3, He-4, Ne-20, Ne-21, Ne-22, Ar-3 - kapunk) ellen, maximum a magasan repülõ repülõgépek utasai kaphatnak belõle. Másrészt az elektromos/távközlési hálózatokat, rádiós kapcsolatokat megzavaró hatásért inkább az elektronok, illetve az elektromágneses mezõ a felelõs - ami ellen a Farady kalitka hatásos, csak ugye nem lehetne az elektromos/távközlési hálózatot teljesen lefedni vele (a rádiós kapcsolatokról nem is beszélve).
A papandekliból készült doboz nem lenne jó. De még a Hagyó-féle nokiásdoboz sem.
Most érted, ugyi? Na, azért!
Hogy a ménkõ esne belétek!
A Faraday-kalitka elektromágneses HÚÚÚLLÁMOK ellen véd. Vagy, ha úgy tetszik, mezõ.
Amikor gyûnnek a protonok meg a neutronok a Napból, az már csókolom nem elektromágneses, hanem részecskehullám csókolom. Az ellen csak akkor véd a Faraday-kalitka ha etanss. Magyarán: háló nem jó, csak, ha etanss.
Kihûl megszilárdul az lesz örök jégkorszak!
Én úgy tudom hogy a Nap sugárzó energiájának 7%-a az ultraibolya és röntgen tartományba tartozik, 46%-a a látható fény-, a további 47% pedig az infravörös tartomány része. Csak hogy kiegészítsem az írást. Amúgy meg lehet hogy tévedtem a Faraday-kalitkával kapcsolatban, de azért nem kell rögtön személyeskedni. Wikipedia szerint "A Faraday-kalitka az elektromágneses hatás kiküszöbölésére szolgáló, fémhálóval körülvett térrész".(forrás) Tehát lehet nem is vagyok annyira eltévede.
Amúgy meg az a paraszt, aki ilyen stílusban válaszol meg egy levelet. Tessék magadba nézni, mert belédállítom a kapát, áthajtok rajtad egy traktorral és feletetlek a disznókkal
"Az elsõ azért, mert ugye ciki lenne ha egy EMP-t lõne valaki a közelébe és robbanna a fél ország, mert a csöveket nem lehet beleereszteni a hûtõ-medencébe."
A csöveket nem hûtõ-medencébe engedik, hanem a reaktor magjába. Egyébként akár áramszünet esetén sem kell félni, mert beesnek maguktól, ezzel leállítva a reaktort, elnyelve az összes felszabaduló neutront. Természetesen a hûtést továbbra is el kell látni, de az azért megoldott dolog (fõleg Csernobil óta).
a fény = elekrtomágneses hullám. a látható fény ,egy szük keresztmetszetbe tartozik. ezenkivül léteznek,hasonló fizikáju ,de emberi szem által nem látott fényhullámokra azaz elektromágneses hullámokra így talán egyszerübb: namármost ,van olyan közeg amin a fény megtörik ,visszaverõdik, vagy áthalad Talán a napbol érkezõ káros részecskéket töltésük miatt,mágnesesen el lehet téríteni... (megnéznélek egy faraday kalitkába, alfa bázisra kötözve)
"Én csak egy egyszerû kapás paraszt vagyok, de nem pont az ilyen elektromágneses gubancok ellen véd a Faraday-kalitka? Akkor miért is halunk meg mind?" erre nem mondok semmit,már a kapásparasztra , a Faraday kalitka a villámokra jó,szerintem,de használhatod nyugottan melektromágneses gubancokra,gondolom ezeket kötötüvel ki is tudnád gubancolni Szerintem maradj a kapánál,hátha elsül..... :) tisztelettel
Mar reg embert kellett volna kuldeni a napra, es akkor tudnak mik ezek a napfoltok. Nem kene talalgatni, csak odasetalni egy ilyen folthoz, es mindjart latnank mibol van es mi az abra veluk. :)
"Mert modellek ide, modellek oda, a megfigyelés az igazságnak forrása (a modellek szerintem enyhénszólva is kezdetlegesek, tudományos játékszerek, érdekesek lehetnek, de semmi több)" Modelleket megfigyelésbõl, kísérletezésbõl lehet felállítani. Minél több adat áll rendelkezésre, annál pontosabb lesz a modell.
"Az, hogy a számítógépek meg az elektromos hálózatok majd jól tönkremennek, egy nagy baromság." Az elektromos hálózatok "kiesése" a geomágneses viharral összefüggésbe hozható, ami egy mérhetõ jelenség. A rádióamatõrök - akik a rövidhullámok ionoszféráról való "visszapattanását" kihasználva több ezer kilométeres kapcsolatokat hoznak létre - ugyancsak tapasztalják ezt a jelenséget (ezért készítenek úgynevezett terjedési elõrejelzéseket).
Az, hogy a számítógépek meg az elektromos hálózatok majd jól tönkremennek, egy nagy baromság. Maximum direkt lehet csinálni egy kis lekapcsolást, hadd izguljon a jónép, hátha akkor majd hajlandóak lesznek lemondani a civilizációról és szegényebben élni végre...
Meg ha az elektromos hálózatok egyéb okból omlanak össze (pl. mert túl nagy részarányt képviselnek a teljesen megbízhatatlan "mgújuló" források, vagy mondjuk valakik jól elsikkasztották a rendszerfejlesztésre szánt pénzeket) akkor a nagy rendszerösszeomlást rá lehet majd fogni a Napra, ja.
Ezt a hideg idõjárást ami mostanság volt/van én az izlandi vulkán számlájára írtam. Most még kiderülhet, hogy a Napnak is része van benne (vagy tán a fõ oka)
A "kísérletezés" alatt a cikkben nyilván a megfigyeléseket kell érteni. Remélem, most alkalmunk lesz rá! Mert modellek ide, modellek oda, a megfigyelés az igazságnak forrása (a modellek szerintem enyhénszólva is kezdetlegesek, tudományos játékszerek, érdekesek lehetnek, de semmi több)
És nagyon remélem, hogy a k***vára beégnek a globális felmelegedés hanta dugig pénzelt, csaló, bér-hazudós terjesztõi!!! Most majd találhatnak ki valami más ürügyet azok az mérhetetlenül aljas háttérhatalmak, amelyek a világ feletti uralmat szeretnék megszerezni, és valami érthetetlen (nagyon nem logikusnak tûnõ) módon ezt összekapcsolják a középosztály lerohasztásával, megsemmisítésével, pont a globális felmelegedés nomeg a hasonló lokális aljasszennyhazugságok ("PM10" és társai) segítségével
Az Isten adja meg, hogy ezek belerohadjanak a saját hazugságaikba, és az emberiség fejlõdése folytatódni tudjon! Akár világkormánnyal, akár anélkül, de ál-környezetvédelmi világvallás NÉLKÜL
Mi ebben a meglepõ? Levédették és átirányították, nehogy más tegye és írjon hülyeségeket.
"Ez a rész kicsit bagos így mivel a nap túlsó oldalán a 1913-ban a kutya se tudta mi történik és nem merném biztosra mondani azt se,hogy jelenleg tudják." És mi van a Nap tengely körüli forgásával, aminek a szinodikus (a Földrõl látszó) forgási periódusa 27,275 nap? Ha a Földrõl látszódik, hogy a saját tengelye körül forog a Nap, akkor a túloldala is látszódhat. Vagy nem? A Holdat, aminek a szinodikus periódusa és a keringési periódusa hasonlít - ebbõl kifolyólag csak az egyik oldalát látjuk, ne keverjük össze vele.
Az elõrejelzések hibás mivoltának elsõ jelét 2008-ban észlelték, amikor kiderült, hogy a Nap minden eddiginél nyugodtabb. Abban az évben a Nap 73 százaléka napfoltmentes volt, ami a minimum fényében is rendkívül alacsony arány. Ezt csak 1913-ban múlta felül a Nap, amikor felszínének 85 százalékáról hiányoztak a foltok.
Ez a rész kicsit bagos így mivel a nap túlsó oldalán a 1913-ban a kutya se tudta mi történik és nem merném biztosra mondani azt se,hogy jelenleg tudják. Am speciel pont a napfoltokról írom a szakdogám.... :)
Nem lenne gond. Szépen fokozatosan leállna az egész.
Off: ez nem vicces, írd be nyugodtan a böngészõdbe: www.zsindex.hu - ez valóság.:D
"Én úgy tudom fõleg az elektromos hálózat van veszélyben. " Úgy van, illetve a hírközlési rézvezetékek, a csõvezetékek (áram indukálódik bennük, ami növeli a korróziójukat), és a rádiós kapcsolatok is bajban vannak. Bõvebben >> Itt is írnak érdekeseket >>
Én úgy tudom fõleg az elektromos hálózat van veszélyben. Ahol a több 100 kilométer hosszú vezetékek találkoznak ezzel az elektromos térrel vagy mi. A mobil se megy tönkre, ha egy vezeték alá állok, a kis dolgok nincsenek veszélyben.Kanadában is ez volt a legnagyobb probléma, hogy nem volt áram sokáig egy nagy napkitörés után.
Én aztat tudom, de ugye egy számítógépet igazán 3 dolog tehet tönkre: Elektromágnesesség, víz, hõ. Igaz ez mondjuk minden elektromos dologra is. Na mármost, a napkitörés következtében piszok sok elektromágnesesség éri a Földet, ezért gallyra megy minden, amiben cikáznak a kis mihaszna elektronyok. A példaként felsorolt erõmûvek és repülõk rendelkeznek úgynevezett árnyékolással. Az elsõ azért, mert ugye ciki lenne ha egy EMP-t lõne valaki a közelébe és robbanna a fél ország, mert a csöveket nem lehet beleereszteni a hûtõ-medencébe. Különösen igaz ez az USA-ra mivel náluk 147, vagy már több, atomerõmû van. A repülõk meg már régóta le vannak árnyékolva elektromágnesesség szempontjából, hiszen ciki lenne ha belenyalna a villám és nistá elektriká. Ezt a fajta árnyékolást a legegyszerûbben Faraday bátyó kalickájával lehet elérni, ami már a 1980-as évek Videoton tévéjében is jelen volt (tudom, mert szétkaptam egyet suhanc koromban :D ). Szóval a nép olyatén riogatása, hogy gyün a gonosz napkitörés és minden ami elektromos már nem lesz az és jajj mindenki meg fog halni, nem igazán állja meg a valóság próbáját. Tény hogy egy ilyen hullám tönkre teszi az egyszerû mezei paraszt számítógépét, mobilját, fityfenéjét, de nem igaz ez az ipari szinten üzemelõ gépekre. Sz@r dolog lesz, de nem világvége.
Feltéve ha nem tévednek, mint tévedtek már rengetegszer.
Bocs. Elhasználtunk több tízezer óra szuperszámítógép idõt, a hozzá tartozó egyéb költségekkel. Évekig-évtizedekig több száz értelmes, megérdemelten jól fizetett emberünk dolgozott az ügyön. Nem vettünk észre egy apróságot. De mostantól kezdve más lesz! Higgyék el! És még egyszer, bocsika! Most lõnénk fel egy számunkra értékes mûszert. "Sajnos a küldetés, ami egy orosz Dnyepr rakétán jutott volna el a világûrbe az orosz és a kazah politika áldozata lett."
Addig forrásainkat arra használjuk, hogy megmérjük mekkora esélye van a túlélésre a világ több tájáról beszerzett hangyáinknak ha többféle jelrendszerrel is tájékoztatjuk õket, hogy rájuk lépünk nemsokára. Igaz nem hagyunk esélyt a menekülésre de számításaink szerint minden kb. 8502034. elbírja az embert. Ez a kutatás nagyon fontos az emberiség fennmaradását illetõen.
wtgb
Valakinek még mindig vicces ez a "zsindex" szójáték? :-(
Én csak egy egyszerû kapás paraszt vagyok, de nem pont az ilyen elektromágneses gubancok ellen véd a Faraday-kalitka? Akkor miért is halunk meg mind?
Egy atomerõmûben mobilozni se tudsz olyan szinten van árnyékolva, szóval ott se lehet gond. Meg minden olyan helyen ahol már megoldották a külsõ, zavaró tényezõk elleni védelmet.
inkább ez a "na majd én bekiabálom a fórumba hogy szart se tudnak a tudósok" hozzáállás a nevetséges
ilyeneket tolsz öcsém: "Felállítanak mindenféle modellt, amikrõl rendre kiderül, hogy rossz." mégis te hogyan csinálnád? rögtön scratch-bõl megírnád az elméleteket?
"Mások ugyanilyen szorgalmasan hangoztatják, hogy a Napnak csupán egészen parányi szerepe van a klímaváltozásban. Ha ezt a vitát egy kísérlettel le lehetne zárni, a legkézenfekvõbb stratégia az egyik tényezõ kizárása lenne."
Hogyan kísérletezzünk? Holnap a napfoltokat lekapcsoljuk!
LOL! Fingod sincs, hogy mit tudok és mit nem, de azért osztod az észt. Nevetséges vagy.
Vannak hibás modellek, de vannak olyanok is, amik rendkívül jól mûködnek. De az utóbbiakról a magadfajta emberek semmit sem tudnak, mint ahogy nem is tesznek hozzá semmit a fejlõdéshez...
Ha jobban megnézzük a grafikont, akkor látni, hogy azokban a kiemelkedésekben is vannak mélyedések, szerintem egy elég nagy kb 2002 környékére tehetõ.
De sok más tényezõ is közrejátszik, ami változtathatja az idõjárást lokálisan/globálisan. Eléggé komplex rendszer. Emiatt talán nincs egyértelmû összefüggés.
Kíváncsi vagyok, hogy van-e összefüggés a rákos megbetegedések számának és a rendellenességgel születettek arányának a napból jövõ sugárzás mértékével. Valszeg van. Kérdés, hogy mekkora.
Azért tényleg vicces, hogy miéta sokmindent tudunk megfigyelni állandóan riogatnak mindennel. Hiretelen olyan veszélyes hely lett ez az univerzumban, pedig a földtörénteti emlékek szerint a nagy meteorbecsapódásokat és vulkánkitöréseket leszámítva az élet stabil a Földön...
Azert olvassatok el ezt is... meroben mas a vegkovetkeztetes:
Én is olvasgattam régebben csillagász könyveket, és azt olvastam h ahogy fogy az anyag a Napból, úgy lesz egyre nagyobb a mérete az egyre kisebb tömege miatt. Mielõtt teljesen kiégne, egy nagy vörös-óriás lesz belõle, aztán mindent kiégetett magából, akkor összezsugorodik és lesz fehér-törpe.
Amúgy a grafikonból az látszik h amikor a naptevékenység erõs volt, akkor nálunk marha hideg volt télen (pl 2002-ben) és ahogy a naptevékenység csillapodik (tehát Európában hidegebb a tél) nálunk úgy lesz egyre enyhébb. Furcsa.
Nagyon rég olvastam valamelyik könyvemben hogy másodpercenként 4millió tonna hidrogén alakul héliummá, ezáltal fût. Véletlenül nem azért csökken a mérete mert tulajdonképpen lassacskán fogy az anyag belõle?
Megnézve a grafikont ugyanolyan hosszú minimum lesz, mint 1910 után volt: picit hosszabb, mint a szokásosak. Semmi különleges nincs benne. Ubiszezon van a tudományos sajtó házatáján is, úgy látszik. Amúgy meg szegény Picard biztosan nem "vétette" azt a hibát. A magyar "ejti" a hibát és nem "véti", mert véteni csak valami ellen lehet.
attól is sok függ hogy a föld mágneses tere milyen erõsségû, pólus váltáskor pl. gyengül a mágnese mezõ és így több részecskét enged át vagy enged tovább
"Egy csillag élettartamához képest még mindig egy másodperc mikronrésze a dolog." Ha csak ennyi adat áll rendelkezésre (az 1600-as évek óta végzett távcsöves megfigyelések, és a rádiókarbon vizsgálatokból való visszakövetkeztetés), akkor eddig lehet visszamenni. Mikronrész, de több mint a semmi.
Nekik minden kisebb melegedés (ami erõs mértékben gyorsítja a jég olvadását az ottani évszakváltáskor) több százalékkal csökkenti az esélyét, hogy még éhenhalás elõtt tudnak táplálékot szerezni.
micsoda lol, a nap kurvastabil, és az a pár száz év kb lófaszt nem számít így félúton (már ha igaz, hogy kb a felénél tart a csillag...
kiváncsi lennék mit szólnának a kedves tudósok, ha olyan napvihar lenne ami leradirozza a foldet 11évenként, najo az durva, legyen cska +100 fok ingadozas ami valljuk be egy naptevekenysegnel lofallosz megintcsak.. idioten..
De akk ez most jó.vagy nem? Azt mondja hogy ez csökkentheti a földi hõmérsékletet akk meg mit rinyálnak? Eddig az volt a bajuk hogy meleg lessz, most meg az hogy hideg. Am azt se értem hogy 0.3 fok min változtat? Nem tökmindegy a jegesmaciknak hogy minusz 40 vagy minusz 40.3 fok van? Vagy én vagyok a hülye?
Informatika és tudomány
Emiatt talán nincs egyértelmû összefüggés.
