Egy rakéta néhány perc alatt elégeti az üzemanyagát, de neki is évekbe tellik a szomszédos bolygókra eljutni. Ennek a vitorlásnak lehet 5 (vagy még több) nagyságrendel kissebb a teljesítménye (10^-2N <-> ~kN), de kb ennyivel több ideje is van gyorsulni(pár perc <-> évek), a napszél szépen eltolja. Ha nem túl drága és sérülékeny ez a napvitorla, és még tudnak növelni a teljesítményén, életképes technológia is lehet belõle.
Én is ráérek, csak épp azok nem érnének rá akik utazni szeretnének egy ilyennel. C: Egyébként válasz volt arra amit #13-ban írtak. Szondák elküldésére jó lehet, de mire így elér valahová, addigra elavult lesz.
A Földhöz viszonyítva 12,517 km/s-ra kellene az ûrhajót gyorsítani hogy az kiléphessen a naprendszerbõl. Nahát ehhez nagyon sok évre lenne szükség, még akkor is ha a tömeg és a felület arányát 10-szeresre növeljük
Egy év alatt 113,939568m/s-al (410Km/h) nõ a sebessége.
"Úgy tudnak navigálni hogy a pályán a megfelelõ idõben a megfelelõ szögbe állítják a napszélhez képest. Persze tolja kifele is a napszél de a lényeg a mozgásirányába esõ erõvektor. A keringési irányú sebességét tudják lassítani vagy gyorsítani, ergo, tudják szabályozni a "nap" feletti magasságát :D " Ezt majdnem el is hittem. Csak aztán jobban átgondolva rájöttem, hogy bármilyen szögben áll is, nincs "mozgásirányába esõ erõvektor". Ugyanis a napszél a Naptól sugárirányban halad, az ûrben pedig a ferde állású testnek is ugyan olyan irányú tolóerõt ad, a haladási irányra mindig merõlegeset. Arról nem is beszélve, hogy a szögben álló vitorlát kevesebb napszél ér. Inkább az lehet az igazság, hogy a vitorlát úgy gyorsítja, hogy tulajdonképpen a Naphoz való közeledését lassítja. Amúgy is csak teszt az egész, arra meg jó.
Nyilván hat rá a környezõ égitestek gravitációja, de ha egy napvitorlás cucc olyan kicsi sebességgel közelít meg egy bolygót, hogy a gravitációja miatt lezuhanna, akkor nem azért nem fog megmenekülni, mert a bolygó árnyékában nem mûködik a napvitorla.. A napos oldalon sem tudna elmanõverezni csak a napvitorlával, mert az nem tud akkora gyorsulást produkálni.
Arra viszont tök jó a napvitorla, hogy kvázi ingyen gyorsítsd fel a kis szondádat egészen nagy sebességekre.
"Szélessége minden oldalon 14 méter, átmérõje pedig 20,1 méter" Na ez azon kívül, hogy egy nagyon idióta fordítás, még a pitagórasz tételnek is ellent mond. Egy négyzet aminek 20,1 méter az átlója (átmérõ helyett) annak 14,2-nél sehogyan sem lehet rövidebb az oldala. Namos értem, hogy a 14,2-t 14 re kerekítik, de akkor a 20,1 hogyan nem 20 ?? Maga a cikk nagyon érdekes témát feszeget, kritikán aluli magyar nyelvtudással és mûszaki érzékkel fordítva. A nagymamám szebben fogalmazta volna meg, ha élne...
"Attól, hogy ideiglenes egy bolygó árnyékába kerül a cucc, még nem fog megállni, mivel - ahogy te is írtad - az ûrben lényegében csak a hatás-ellenhatás törvénye mûködik, azaz ha valamit felgyorsítasz, és magára hagyod, akkor az az idõk végezetéig egyenes vonalú egyenletes mozgást fog végezni."
Ja, persze, csak ott van még az a fránya gravitáció, amitõl aztán az egyenesvonalú egyenletes mozgás helyett vannak mindenféle ellipszis, parabola, hiperbola, meg több test esetén egészen furmányos pályák
Átló - átmérõ: Akkor is hibás, ha mindenféle termékek adatlapjára írták. Miért, az ilyen adatlapokat tán magyartanárok fordítják? Vagy matematikusok? Viszont elõbb-utóbb, ha valamit sokan használnak hibásan, akkor a végén elfogadottá válik.
De a repülõket húzza le a gravitáció és azért repül széllel szembe hogy nagyobb fejhajtóerõ->tovább marad a levegõbe. A mûholdat nem fogja visszahúzni a gravitáció és nem is olyan szárnyakkal megy mint egy vitorlásrepülõ
Az átmérõ nem csak körre értendõ (lásd a #26-os hozzászólásom). Így használják más geometriai alakzatoknál is az átló helyettesítésére. TV-knél is: Például a Samsung UE40C8000XW "3D LED" TV adatlapján az alábbi olvasható: Képernyõ átmérõ: 40" (101 cm)
Vagy ennél a terméknél is: Átmérõ: 32" - szélesvásznú képernyõ
Vitorlás hajó nem vált be hosszú távon? Végülis, ha alsó hangon 500 év (amikor már óceánjáró vitorlások voltak) nem hosszú idõ, akkor nem tudom mi. Pl. a benzinmotor, ami kb. 100 éve van, és max. olyan 30 éve lehet hátra?
A Naptól távolodva nem fog csökkenni a gyorsulás a távolság négyzetével arányosan?
310kg
gosubnak ment
A tolóerõt igen és a gyorsulást?
a tolóERÕt adják meg hagyományosan kN-ban, a cikk pedig gyorsulást emleget. Ebbõl az 1,12bõl meg nem lehet kiszámolni a gyorsulást amíg nem ismered a gyorsítandó cucc tömegét.
FIKÁZÓK! Annyi hülyeséget hordtok össze! A tolóerõt repülõ eszközöknél hagyományossan kN-ban szokták megadni, pl. a MIG21-es hajtómûjének tolóereje 40 kN. A monitorok, TV-k méretét is átmérõben adják meg, pedig azok sem köralakúak!
Attól, hogy ideiglenes egy bolygó árnyékába kerül a cucc, még nem fog megállni, mivel - ahogy te is írtad - az ûrben lényegében csak a hatás-ellenhatás törvénye mûködik, azaz ha valamit felgyorsítasz, és magára hagyod, akkor az az idõk végezetéig egyenes vonalú egyenletes mozgást fog végezni.
Arra teljesen jó lesz egy nagyon nagy méretû napvitorla, hogy lényegében energiabefektetés nélkül addig lehet gyorsításra használni, amíg a napszél minimálisan is hatni tud rá.
A szonda nap körüli pályán kering, nem a nap felé megy.
Úgy tudnak navigálni hogy a pályán a megfelelõ idõben a megfelelõ szögbe állítják a napszélhez képest. Persze tolja kifele is a napszél de a lényeg a mozgásirányába esõ erõvektor. A keringési irányú sebességét tudják lassítani vagy gyorsítani, ergo, tudják szabályozni a "nap" feletti magasságát :D
Tiszta ? Akinek nem, játsszon az Orbiter-rel, ingyens ûrhajó szimulátor, lehet benne garázdálkodni a naprendszerben, jó sokat lehet tanulni az keringési mechanikákról.
Én csak azt nem tudom ,hogy ilyen kis ûr hulladékok kilyukasztják akkor mi a helyzet? Az az egy kis csoport szét szaggatja akkor kiszaladunk és befoltozzuk vagy ennek csak az a lényege ,hogy felfogja a napfényt akár milyen szaggatott is akkor is gyûjti az energiát?
"Pl. egy vitorlásrepülõ talán nem széllel szemben megy?" hát ez sztem nem jó hasonlat. Igazság szerint szerintem, földi körülmények közt nem nagyon lehet hasnoló szituációt találni, kár is erõlködni. A Földön sok olyan körülmény van ami a viláûrgben nincs. Pl. a világûrben szinte csak a hatás-ellenhatás törvényei máködnek és nincs szó pl. légellenállásról, felhajtó erõkrõl meg ilyesmi. Sztem ez az egész napvitorlásos dolog, egy érdekes kísérlet és pont. Kb. mint a vitorlás hajó, az sem vált be hosszú távon. Ha nincs szél, akkor nincs mozgás. Elég ha egy bolygó árnyékba kerûl a kütyü, vagy kifogy a napszél, mert már messze van. Mert az ugye biztos, hogy a Plútó környékén nagyságrendekkel gyengébb a napszél ereje, mint itt a Föld környékén.
Feltéve persze, hogy a napszél hasonlóan mûködik, mint a valódi, és a nyomáskülönbség összemérhetõ a tolóerõvel.
ez a kütyü semmiképp nem tud nappal szembe menni (mint a vitorlás), mert hiányzik a nagy közegellenállású víz, amibe a hajó "belekapaszkodik".
Szerintem ez nem igaz. Pl. egy vitorlásrepülõ talán nem széllel szemben megy? És az aztán nem "kapaszkodik" sehová. Egy vitorlával és ilyen elrendezéssel valószínûleg tényleg nem sikerülhet, de kettõvel, kreuzolva?
A vitorla felhajtó ereje!? Kompenzálja? No és meddig? A rágó kezdõsebessége talán nagyobb, de jóval lassabban fog onnan tovább gyorsulni, tehát a napvitorla egyszercsak úgy húz el mellette, mint a sicc (akármi legyen is a sicc). Akkor ki gyorsul le kit?
A tükörrõl visszacsapódó és a szembõl jövõ fotonok kiegyenlítik egymást plusz még a tükörre is erõt fejtenek ki vagyis ennek tolatnia kellene
Széllel szembe' miért éri meg pisilni? A Vénusz beljebb van mint a Föld, a szonda pedig "gyorsul" útban odafelé, miközben a napszél meg kifelé fúj a Napból. Ezt csak én nem értem?
tükörrel visszatükrözi a napvitorlára a fényt és akkor tud a Nap felé menni :)
mint a Münchausen báró amikor kihúzta magát a vízbõl a saját hajánál fogva :)
Mondjuk kozel repul egy bolygohoz/csillaghoz, es a gravitaciojat felhasznalva megfordul, es meg sebesseget is noveli, napvitorlak ekkor mar zarva...
nem tudom ez mennyire volt komolynak szánva, de ez a kütyü semmiképp nem tud nappal szembe menni (mint a vitorlás), mert hiányzik a nagy közegellenállású víz, amibe a hajó "belekapaszkodik".
A rakéta kezdeti sebessége viszi a nap felé. Mivel potyautasként ült egy vénusz küldetésen, ezért arra megy, amerre azt gyorsították. (bocsánat lassították) A különbség, hogy ha minden sikerül, akkor egyrészt visszajön, másrészt még kijjebb is megy.
A különbözõ pályákról az Ûrvilágon van egy jó cikksorozat, a gyakorlati kipróbáláshoz és megértéshez pedig ajánlom az osmos címû játékot.
Ha ez a cucc négyzet alakú, 14 m oldalhosszúsággal, akkor az átlója 19,8 m, tehát belefér egy 20 m átmérõjû körbe, szóval felfogható a négyzet "átmérõjeként" (bár mindenesetre érdekes szóhasználat, annyi szent).
A gyorsulás/erõ kavarásával kapcsolatos észrevétellel viszont egyetértek.
Nem szélessége? Ilyenért szólt rámnövénytanon a tanár.
ha sikerül elég nagy vitorlát csinálni és a földet hozzákötni, akkor talán kíjjebb is vihetnénk a bolygót és nem kéne parázni a globális felmelegedéstõl :D
viccet félretéve: miért nem használják a gravitációs gyorsítást a napot körül keringve, hogy kiküldjenek valamit durva sebességgel a mélyûrbe? Úgy gyorsíthatnák fel, ahogy az apollósok, csak nem a Hold, hanem a Nap körül...
Ezeket a cikkeket ki fordítja? Valami szandálos bölcsész? Elemi hibák vannak a cikkekben!
"Szélessége minden oldalon 14 méter, átmérõje pedig 20,1 méter." - átmérõje körnek van. A másik épületes baromságot már DarkAngel69 leírta.
A napszél. Igaz, hogy nincs akkora felülete/felhajtó ereje, mint a vitorlának, viszont ezt kellõképp kompenzálja a nagyobb indulósebesség (gyk. köpés):D
Na, de ha ilyet szerelek a Skorpiómra, mennyit kell várni a zöldlámpától, hogy 50kmhra gyorsuljak a Rákóczin?!
Jaj,látszik, hogy fáradt vagyok. Hüjeségeket irkálok. m/s^2 a mértékegység.
Érdekes a cikk, azonban egy kicsit odafigyelhettek volna a fordításnál/írásnál, ugyanis a Newton az erõ mértékegysége Nemzetközi Mértékrendszerben és nem a gyorsulásé. A gyorsulás mértékegysége N/s^2.
Hát elég sérülékenynek tûnik. Egy mikroporszem is átviszi.
Informatika és tudomány
