A CVD eljárással elõállított gyémánt viszonylag olcsó. Érdekes, hogy az eljárást azt oroszok kezdték el az '50-es években de '62-ig titokban tartották.
A gyémánt fálvezetõkbõl elõállított elektronika sokkal magasabb hõmérsékletet bír, mint a szilícium, kevésbé érzékeny a sugárzásra, kémiai behatásokra. Gyakorlatilag a hadiiparban, vagy az ûreszközökben tudnánk már ma is jól hasznosítani.
Fénykibocsájtó LED-eket lehet belõle csinálni, ami azonban UV tartományban sugároz. Ami megint csak jó, a nagyobb frekvencia, kisebb hullámhossz, nagyobb jelátviteli sebességet jelent, lásd cikk. De így legalább a barbitípusú csajok is megszeretik a számteket, mert leveszik a gépház oldalát és úgy szoliznak!
Szal tiszta nyerõ dolog lenne a gyémánt alapú technológia. Asszem 22 éve olvastam errõl elõször a tudomány c. folyóiratban. Szerintem a multik. pl a zintel keze van a dologban és minden találmányt eldugtak és a feltalálókat meg eltették lábalol.
"Már csak azért is, mert kb. 10-15 éven belül elérjük a jelenlegi gyártástechnológia fizikai határait."
szerintem azért ennél ,jóval hamarább ,már nagyon a határán vagyunk,22nano alatt már nem müködnek jol ezek silicium témák,már most is szennyezgetik mindenféle dologgal pl aluminiummal stb... pár éve olvastam 22 nano fizikai álomhatár... (1 vezeték vastagsága már most is csak néhány száz atom max)
Nem fog ez olyan sokáig tartani. Szerintem az unokája ballagására már olyan procit is vehet, amiben fotonokkal számolnak.
Az IBM csinált már mûködõ mûködõ "északi hidat", ami gyakorlatilag teljesen fotonikus alapon mûködött. Kb. 2 éve volt hír.
Szerintem 5-10 év az intel-szerû optikai interfész elterjedése, 10-20 év múlva pedig már lesznek olyan procik, amik fotonikus alapon fognak mûködni. Már csak azért is, mert kb. 10-15 éven belül elérjük a jelenlegi gyártástechnológia fizikai határait.
Informatika és tudomány
:D
