Sziasztok! Ki szokta nézni a National Geographic Channel-en a címben megjelölt mûsort? Nagyon érdekes, a Földünkkel, a világegyetemmel foglalkozik. Itt a honlap Aki teheti nézze meg, nem fog csalódni. Csinálnak kísérleteket is.
"A világegyetem méreteit és az õt mûködtetõ erõk nagyságát az apró Földrõl nézve szinte lehetetlen felfogni és megérteni. A sorozat most mégis megpróbálkozik e lenyûgözõ dimenzió bemutatásával, szemléletes hasonlatok, látványos számítógépes grafikák, valamint természetesen a legújabb kutatási eredmények ismertetése által. Aki átélt már pusztító tornádót vagy hurrikánt, esetleg szélsõséges hõhullámot, villámcsapást vagy özönvizet, úgy gondolhatja, hogy ennél rosszabb már nem jöhet. Ám ha megvizsgáljuk más bolygók idõjárását, kiderül, hogy ugyancsak el vagyunk kényeztetve a mi “miniviharainkkal”, hisz vannak olyan helyek a világûrben, ahol 17 ezer kilométer per órás szelekkel és barátságtalan metánesõvel érkezik az ítéletidõ. De miként készülnek az ûridõjárás-elõrejelzések? És miért lehetnek fontosak ezek számunkra akkor is, amikor éppen nem tervezünk Földön kívüli utazást? A film által megszólaltatott tudósok egyebek mellett ezekre a – mint kiderül: életbevágó… – kérdésekre is válaszolnak."
Ezt most találtam:
2010. augusztus 3. kedd 15:00 Szélsõséges világegyetem: Ütközési pályán 2010. augusztus 7. szombat 11:00 Szélsõséges világegyetem: Szuper méretek 2010. augusztus 7. szombat 13:00 Szélsõséges világegyetem: Ütközési pályán National Geographic HD 2010. augusztus 8. vasárnap 20:00 Szélsõséges világegyetem: Legyõzni a végsõ határokat National Geographic HD 2010. augusztus 8. vasárnap 20:55 Szélsõséges világegyetem: Kirobbanó erõk National Geographic HD 2010. augusztus 8. vasárnap 22:35 Szélsõséges világegyetem: Legyõzni a végsõ határokat National Geographic HD 2010. augusztus 8. vasárnap 23:25 Szélsõséges világegyetem: Kirobbanó erõk National Geographic HD 2010. augusztus 9. hétfõ 01:05 Szélsõséges világegyetem: Legyõzni a végsõ határokat National Geographic HD 2010. augusztus 9. hétfõ 01:55 Szélsõséges világegyetem: Kirobbanó erõk National Geographic HD 2010. augusztus 9. hétfõ 05:15 Szélsõséges világegyetem: Legyõzni a végsõ határokat National Geographic HD 2010. augusztus 9. hétfõ 06:05 Szélsõséges világegyetem: Kirobbanó erõk National Geographic HD 2010. augusztus 9. hétfõ 08:15 Szélsõséges világegyetem: Legyõzni a végsõ határokat National Geographic HD 2010. augusztus 9. hétfõ 09:05 Szélsõséges világegyetem: Kirobbanó erõk National Geographic HD 2010. augusztus 9. hétfõ 14:05 Szélsõséges világegyetem: Legyõzni a végsõ határokat National Geographic HD 2010. augusztus 9. hétfõ 14:55 Szélsõséges világegyetem: Kirobbanó erõk 2010. augusztus 10. kedd 01:00 Szélsõséges világegyetem: Ûrviharok 2010. augusztus 10. kedd 04:00 Szélsõséges világegyetem: Ûrviharok 2010. augusztus 10. kedd 10:00 Szélsõséges világegyetem: Ûrviharok 2010. augusztus 10. kedd 15:00 Szélsõséges világegyetem: Ûrviharok
én általában megnézek mindent ami a világegyetemmel kapcsolatos, de címeket meg idõponokat soha sem tudok, csak véletlenük akadok rájuk mindig :D de így alcímrõl beugrott h az ütközési pályásat láttam tegnap, érdekes volt.
Igen, az volt tegnap. Például, hogy hogy keletkezett a Hold, azon meglepõdtem.
Több vizsgálat is bizonyítja, hogy nem szakadhatott ki a Földbõl a Hold, de mivel ez a leghihetõbb történet, még mindig dúl a köztudatban.
Csak gondoltam megjegyzem.
Lehet, hogy ez az igaz, de valahogy szar, hogy mindenbõl meg van egy általános hit/tévhit, amit erõteljesen nyomnak a könyvekben és a médiában, ahelyett, hogy azt mondanák, hogy "hát vazze nem tudjuk, itt van 3 elmélet:". A villámlás kialakulásának módját se tudják még mindig, hiába van pár jó elmélet rá.
naná, hogy nem tudják, de azért jó ha van racionális elmélet a kialakulására, mint a tudatlanság nem?
ezek olyan dolgok amiket talán emberi ész fel sem tud fogni, csak kell egy magyarázat nekünk, hogy tudjuk hova rakni a körülöttünk lévõ világot. mindenkornak megvoltak a saját nézetei a világegyetemrõl, amiket akkor teljesen elfogadottnak és igaznak hittek.
de épp ez az, hogy van 2-3 olyan elmélet is bizonyos dolgokra, amik mind megállják a helyüket, de általában csak az egyiket erõltetik. És ebbõl aztán a köztudatban mi lesz? Annyi, hogy ha valaki elekzdi a másik teóriát erõltetni, akkor csak lehurrogják.
Ilyen mûsorok, érdekes módon nem mondanak semmit 2012-rõl. Szerintem nem lesz semmi, de figyeljétek majd meg, dec. 20.-án olyan pánik lesz, hogy az nem igaz.
tér-idõ, relatívitás, Einstein...csupa finomság :D azt nem értem, h fénysebességnél az idõ megáll, de egy feketelyukban, aminek a közepe jóval gyorsabban forog a fénysebességnél, mi az idõ hányadosa? :D
Arról tud valaki valamit hogy ennek a sorozatnak - Szélsõséges Világegyetem - hány része van(?), úgy értem hogy én eddig kb. tíz részt láttam tv-ben, azt ismétlik 100-szor...
Én szoktam nézegetni, de már elég unalmasak. 1re ritkábban mondanak új dolgokat és az egészrõl lerí a szenzációhajhász (több effekt, mint tény) amcsi hozzáállás. Ha jól megfigyelitek mindig érzõdik a szerkesztésen, h folyamatosan húzzák az idõt benne, igyekeznek kinyújtani a mûsoridõt.
Viszont a DaVinci Learningen vannak olyan ismeretterjesztõk, ahol 30 percben több infót közölnek, mint ezeken az amerikai natgeo és társain 1óra alatt. A probléma csak az, h délelõtt sok a gyerekmûsor.
Ezeket a videókat kellene megnézni a vérgõzös politikusoknak. Mert bármely pillanatban megtörténhet. A Földet veszélyeztetõ obejektumok csupán tizedét mérték be a tudósok.
Arról nem lehet infót adni, h maximum mennyi van (ezért arról sem, h mennyit derítettek fel), ami veszélyezteti a Földet. Pl.: a Kisbolygóövben a pálya alapján nem veszélyes, de ütközések során, ill. Jupiter hatása miatt módosul a pálya és már veszélyessé válik. Ugyanígy a távolabbi pályákon is történhet változás.
Ekkora tömeg becsapódása még a pályájáról is kilökné a Földet nyilván vagy a Napba zuhanna vagy más bolygókkal ütközne-bár ez már mindegy lenne mert semilyen élet nem élne túl egy ilyet.
Így igaz, már a becsapódás után néhány órával nekünk annyi lenne. A baktériumok egynémelyike egyébként túlélhetné talán.
Persze igazad van, mert amit még nem ismerünk arról nem alkothatunk mennyiségi képet. Gondolom itt a tudósok a valószínûséget vették alapul, hiszen a naprendszer azért nincs teljesen feltérképezve. Pl az Oort-felhõben számtalan objektum felénk veheti az útját.
Ebben a cikkben csupán a kisbolygókkal foglalkoznak, és ezeknél is az a baj, hogy a kiszámított keringési pályájuk változhat, mivel a kibolygó övet is keresztezik. Itt viszont már vannak nagyobb objektumok, melyek hatással lehetnek rájuk. És ekkor még nem is volt szó az üstökösökrõl. A statisztika szerint már be kellett volna következni egy nagyobb karambolnak. Az a szerencsénk, hogy a statisztika átlagol.
Nem tudom, hogy 32 000km-es távolság már nem-e lesz hatással a föld mágneses mezejére, és a légkörre. Nem beszélve a földrengésekrõl, és az égitestre ható földi vonzerõrõl.
A Holdnak nincs légköre a Földnek van és ez védi a kisebb meteoritoktól mert elégeti õket.A Hold kráterei a földtörténeti ókorban keletkeztek úgy tudom,nem sokkal a naprendszer kialakulása után,mostanában már ritka az ilyesmi.
Nagyon élethû az animáció de egy dologot tévesen csinálhattak benne: Londonban állnak az épületek de egy ekkora becsapódásnál szerintem a körbefutó lökéshullám a Föld minden pontján akkora földrengéseket generálna hogy kõ kövön sehol nem maradna,igaz a becsapódás Ausztrália mellett van tehát a másik oldalon-de akkor is elmozdulnának a kõzetlemezek.
Ez egy '99 jún. 4-ei írás, ha kicsit utánanézel, akkor máris láthatod a frissebb adatokat (2008. ápr.). Mondjuk ez nem elég szenzáció ahhoz, h hírezzenek róla mindenfelé. Ha megnézed az Earth MOID-ot, akkor látszik h a pályától ≈86ezer km-re van minimuma, viszont a close aproach data-ból látszik, h 2027-ben lesz elõreláthatólag a legközelebb és akkor is ≈388ezer km-re.
Továbbá a 32ezer km is bõven az atmoszféra felett van. elég gyorsan haladna el a Föld mellett és sztem egy csupán 1kmes tárgy meglepõ volna, ha komolyan befolyásolná a Föld mágneses mezejét. Továbbá milyen földrengést okozna és hogy volna ennek komoly grav. hatása?
Jó. Az idõ valóban korábbi, és én nem számoltam az égitest nagyságával sem. De a számítások mindig változhatnak. Azonkívül szvsz nagyobb veszélyt az égitestre ható földi tömegvonzás jelentheti, ami ha nem is most, de okozhat meglepetéseket.
Nem tudom láttad-e az NG-n, hogy egy a Szudánban becsapódott aszteroida keletkezési helyét kiszámították, meghatározva, megnevezve annak a kisbolygónak a nevét, melyik most is ott kering az övezetben. Csodálkozz!
Ez érdekelhet titeket, ha még nem vót meg. http://www.unb.ca/passc/ImpactDatabase/index.html
Azonban kérdezem: milyen relativ sebességgel ütközhetnek ezek a nagyjából rendezett pályán haladó földközeliek? A problémát inkább az Oorth objektumok jelenthetik, amelyek nagy sebességüek is lehetnek. Vagy akár a kisbolygóöviek.
Egy kisbolygót- bárhol is van, a Föld csak a II. kozmikus sebességre képes felgyorsítani. Annál nagyobb sebességû ütközés, ami igazán kárt okoz, csak a Nap gyorsító hatása miatt léphetne fel. Ha pedig valami az Oorth felhõbõl elindul, azt inkább a Nap gyorsítja, mint a Föld. A Naptól való szökési sebesség pedig a Földnél 42,1 km/s vagyis ennél nagyobb sebességgel nem érkezhetne semmi, amit csupán a nap gyorsít, a végtelentõl. Egy kicsit kevesebb az Oorth felhõtõl, és lényegesen kisebb a kisbolygó õvtõl. Az Oorth felhõ valószínûsége viszont kisebb, mint a kisbolygó övé, valójában attól félhetünk igazán. Onnan azonban csak 20-30 km relatív sebességre számíthatunk, ha elindul. És nem mindegy az sem, hogy milyen fázisban lesz a találkozás. Attól függõen lehet nagyobb, vagy kisebb, hogy éppen utolér, vagy szembõl érkezik (A Föld sebessége 30 km/s.) Persze ezek csak elsõ becslések, van már errõl adatotok?
A linken megnézhetõk idõ, és átmérõ szerint. A legrégibb 2,4 Mrd éves, a legnagyobb, egy dél afrikai 300 km átmérõjû, kondrit meteorit lehetett.
Kipinil. Azt olvastam, hogy a Holdnak pont az a fele van meglyukkagatva jobban, ami a Föld felé néz, s így elvileg védettebb. Nem lehet, hogy aok a tömegek zuhantak rá, és a Földre is vissza, amelyek még a szétszakadásuknál jutottak fel, és keringtek sokáig? Tehát nem is "külföldi" kisbolygók voltak? Mert furcsa, hogy 2 Mrd éve keletkeztek! Miért nem mindjárt a Naprendszer születésekor?
Azért a videó egy kicsit csalóka, hiszen sokkal nagyobbnak "mutatja" a kisbolygókat, mint amekkorák azok valójában. Szóval tényleg ilyen sok van belõlük, de azért a valóság nem ennyire sûrû. Szerencsére (ahogy a Galaxis Útikalauz írja) "az ûr nagy".
Régen olvastam, megpróbálok emlékezni. Most hirtelen pasz. De biztosan tudom, hogy olvastam. Bármely Hold keletkezési elméletnél a Hold, és a Föld közé juthatott egy csomó törmelék, ami a kettõ között keringet, és vagy a Földbe, vagy a Holdba hullot. A legtöbb, leghatalmsasabb meteoritok "kondritok" vagyis kõzetbõl vannak. Keletkezésük homályos. Ha így lenne, akkor az ütközési sebességük nem lehetett több 7-8 km-nél. Így a tömegük a kráterátmérõbõl megsaccolható. Arra is volt linkem, már kerestem is. (A kráter mélysége és energia,, abból a tömeg ha a sebesység ismert). Még valami: A Hold még majdnem olvadék lehetett, amimkor a tengerei létrejöttek. Vagyis a Hold a kezdet kezdetén kapta õket, telibe. Mert szerintem igen gyorsan kötötté válhatott.
Kár, hogy nem érdekel senkit, hogy bármely keletkezési elméletnél a Holdra még évmilliárdokig hulhattak kisbolygó nagysáágû törmelékek, ahogy a Földre is? Hiszen valamennyiük így vagy úgy-de magából a Földbõl szakadhatott ki, csak más pályára álltak, a Föld, és a Hold körül is. Vagyis a Holdra a saját és a Föld körül keringõ törmelékek hullhattak!
Pedig a Föld-Hold története a köztes törmelékek árapály távolodsása függvényében roppant izgalmas! Nincs is izgalmasabb jóformán semmi, dehát a bolygók porbacsomósodásával szemben az árapály távolodás egy kalandfilm.... Én nem is értem se a csillagászokat, sem a nem azokat. Imádják az unalommal teli, éretlen, buta, nem igaz teóriákat? Mert a törmelékek árapályvándorlását és zuhanását- távolodását ez esetben a két égitest: a Föld, és a jóval kisebb tömegü Hold együtt határozták meg! A Föld kezdeti forgása a kritikusig ~1+-2 óra gyorsult, amikor rengeteg törmelékkel együtt a Holdat szinte egészében, egy hosszú csóvaként kivetette. Mindezt nyilván akkora távolságra (>Roche sugár~15-20000 km), hogy az árapály erõk iziben szét ne szaggassák. A kiszakadással egyidejüleg a Föld forgása hirtelen lelassult -tõle kis távolságban megjelent az Univerzális Stacioner Pálya (USP= szinkron pálya, általánosítva). Ezen belüli törmelékek kezdtek azonnal visszazuhanni, a távolabbi Hold azonban gyorsan távolodott (évi 20-30 cm-t), kezdetben hatékonyabban lassítva a Föld forgását. Ezáltal annak USP-je is gyorsan távolodott, befogva újabb, és újabb törmelékeket, amelyek reá visszazuhantak. Azonban a távolabbi törmelékek is gyorsan távolodtak, azokat csak sokkal késõbb érte be, és vonzotta vissza. Ezeknek a törmelékeknek egyike sem juthatott távolabb, mint 42500 km a Földtõl.Ha pld. a 65 M évi meteor, ami a dinókat üldözte, ilyen volt, akkor az elõbb 2,3Mrd évig távolodott a Földtõl, csökkenõ tempóban, majd zuhanni kezdett ugyanannyit. (Ezért nem valószínû, hogy az is ilyen volt). De mi lett a többivel, amelyek a Föld mindenkori USP-sugarántúl jutottak? Hol vannak azok? Hát azokat bizony a Holdunk kellett, hogy befogja, vagy elküldje a világürbe, ha már olyan szépen eltüntek, hogy mostanra egy se maradt! Amikor ugyanis a Hold a Földbõl kiszaskadt, meg kellett õrizze annak a rétegnek az impulzusmomentumát, amibõl kiszakadt. Ahogyan kihült, a forgása gyorsult, ugyanakkor a távolodásával meg a keringési impulzusával lassult is. Ehhez adódott a Földi árapály hatása is. Így a kezdetben a még gyorsan forgó Hold USP*je távolította a törmeléket, azonban ahogyan maga is távolodott a Földtõl, a forgása lefekézõdött, kötötté vált. Vagyis éppen egy holdhónappá. Jelenleg már 92000 km az USP-je, amin belül mindent magához ránt, ami a Föld, vagy õ körülötte kering! És hát volt elég idõ arra, hogy a Föld körül keringõ, attól távolodó törmelékeket is magához rántsa. Ezzel megtisztította az ûrt körülöttünk, saját sebhelyes arcát érve el ezzel. És ezzel is lehetõséget adva a földi életnek a kialakulásához. A Hold: a földi élet nagy jótevõje! (Ezt se vizsgálja a SETI program?) Itt többezer leütéssel, nagy fáradtsággal egy unikális, igaz történetet meséltem el, illetve csak kezdtem leírni, a szörnyförgeteges porbacsomósodással szemben. Igazán méltó rá, hogy senki se válaszoljon!
Valóban az. Nagyon tetszett. És nagyon félelmetes. Mert hihetõvé, elképzelhetõvé tudja tenni azt, ami minden tapasztalatnak ellentmond. Ami elképzelhetetlen. Ami akkor bajm ha végleg elfogadjuk, anélkükl, hogy más lehetõséget is keresnénk. Mert van, bizopnyára több is. Én is tudnék leírni ihasonló forgatókönyvet, de az egész másról szólna (a fogásimpulzusról, árapály távolodásról, égitestek kiszakadásáról stb.), és ugyanúgy elképzelhetõ lenne.
A fejed helyén van az említett szerv, vagy legalábbis mindkettõnek azonos a tartalma. Nem ismersz jelzõket. Siralmas. Papírjaid szerint hány éves vagy?