Sajnálattal tájékoztatlak, hogy kevered a számok "elnevezését". A cikk elején még rövid (angolszász-) skálát használsz, utána már hosszú (normális-) skálát. Döntsd el, melyiket akarod használni és kérlek jelöld is legközelebb.
Addig is segítségül: 43 252 003 274 489 856 000 (hosszúban 43 trillió, rövidben kvintrillió) 2,2 illetve 19,5 milliárd (hosszúban milliárd, rövidben billió)
Segítség: Magyarországon a hosszú skála terjedt el, ezt használják a skálát ismerõk. Aki jól beszél/ír/ért angolul, de kutyaütõ skálából az kapásból billiónak fordítja a billiont, pedig az csak milliárd. Ezért sajnos egyes cikkeknél megbízhatatlanok a számok, majdhogynem ilyenkor a fordítónak értenie kellene skálául is.
Utóbbi lehet, hogy zavarosnak tûnik számodra, kérlek nézd el nekem & egyúttal nézd meg a vikipédián a hosszú és rövid skála közötti különbséget!
Bízva abban, hogy segíthettem maradok továbbra is üdvözlettel: Tróger Szilárd
OFF: Aláírásodban miért van ott a Kuat drive Yards emblémája? :D
ON: UnnameD: a 4D-s kockának nem tesszerakt a neve? (itt)
idebudanemoda arra gondolt, hogy a fehér játékos lépéselõnybõl indul, és ha nem hibázik, akkor a fekete játékosnak mindig ellenlépéseket kell tennie, de ha a fekete játékos sem hibázik, akkor a fehér játékos megõrzi lépéselõnyét. Mennyi az a minimális lépésszám, amivel a fehér játékos nyer, ha egyikük sem hibázik? (Egy nem minimális megoldás: elkezdenek bábukat cserélgetni, és a fehérnél marad egy királynõ, amivel és a királlyal sarokba mattolja a fekete királyt.) Persze én azon gondolkozom, hogy a tábla nem-e olyan szerkezetû, hogy egy idõ után biztosan elveszti a fehér a lépéselõnyét, és a fekete kerül elõnybe? Mert akkor az sem biztos, hogy van a fehér számára minimális biztosan nyerõ lépésszám.
algoritmus??????
Tudod, attól még mert egy témával többen foglalkoznak nem biztos, h hamarabb is lesz eredmény.
"Tomas Rokicki, kaliforniai programozó, aki az elmúlt 15 évet annak a legkisebb számnak a keresésével töltötte, amivel a kocka bármelyik elrendezése kirakható." Gratulálok mr. Rokickinek, Hasznos 15 év volt. Foglalkozhatott volna valami hasznosabbal is, rák ellenszere, AIDS, stb.
Az egész Rubik kirakó versenyeknek semmi értelme... Neten van is olyan séma amivel bármilyen kombinációból kilehet jönni ergo a versenyeken is csak ezeket a betanult sémákat alkalmazzák minél gyorsabban, tehát nem is a logikát hanem csak a betanult mozdulatokat használják. De az utcán mindig látni kis képmutató gyerekeket akik játsszák a zsenit meg az eszüket a Rubik pörgetésével.
idebudanemoda (#7): #6 nyilvánvalóan a sakkos kérdésre válaszolt.
Balintos (#8): magad is megválaszoltad. Mivel közben csomó dolgon agyaltak, valószínûleg nem. Mert bár maga a végeredmény gyakorlati haszna 0, a megtalálási folyamat szerencsére nem.
lammaer (#18): feltételezem tudják (remélem tényleg), hol van Kalifornia, csak a nagy hülyeségeket mindig a brit tudósok vizsgálják :)
mennyi az a minimális lépésszám, amennivel BIZTOSAN meg lehet nyerni a sakkjátszmát, ha létezik nyerõ stratégia (az pedig létezik a fehér számára... :O)
Ezt mifelénk "susztermattnak hívják", és egyrészt ez a legelsõ, amit kezdõ sakktanulókkal megtanítanak, hogy még véletlenül se kerüljenek ilyen helyzetbe, másrészt ilyennel nyerni egyáltalán nem menõ dolog. Ha valaki ilyet lép, gálánsan fel illik neki ajánlani, hogy lépjen mást.
A sakk egyébként nemigen hasonlítható a Rubik-kockához, mert a kocka teljesen logikai játék, addig a sakk fõként stratégiára épül. Vannak elterelések, ráterelések, cselek és bizony sokszor áldozatok. Néha a saját bábunk zavar a jó mozgásban, az ilyeneket káros bábnak hívjuk, néha meg lehetetlen helyekre szorulnak fontos figuráink, pl huszár a tábla szélére, ahol nem hatékony. Ezek nem a logika miatt, hanem a rossz stratégia miatt alakulnak így egy-egy partiban. Többek között ezért is szar számítógép ellen sakkozni, az ugyanis nem hibázik, Ha kilencmilliószor ugyanazt a megnyitást használom, õ kilencmilliószor ugyanazt fogja lépni. Nem improvizál.
"Tomas Rokicki, kaliforniai programozó, aki az elmúlt 15 évet annak a legkisebb számnak a keresésével töltötte, amivel a kocka bármelyik elrendezése kirakható." Hogy nem õrült bele, hogy ennyi éven át egy ilyen felesleges (na jó, értem, a matematikai módszerek fejlõdnek azzal ahogy meg akarják oldani a problémát, de maga a cél tök érdektelen) hülyeségen dolgozott 15 évet?
a lényeg ott van, hogy létezik olyan keverés, ami 20 alatt nem megy és a 20 mindig elég. 20=q.e.d.
Na, akkor a következõnek jöhet egy hiperdodekaéder alapú 4D-s puzzle, ennek csak 10^8192 féle állapota van :) http://en.wikipedia.org/wiki/N-dimensional_sequential_move_puzzle
A cím nem jó. Valami olyan kellett volna, hogy: Az isteni huszas; 20 a Rubik-igazság; Húszból lesz kocka stb.
Ezeknek a fiatal újságíróknak nincs fantáziájuk.
isten száma a 42. ez olyan biztos, mint az, hogy van isten. a rubik kockát 20 lépésbõl a számítógép is kirakja. különben szép eredmény. most már csak az érdekelne, hogy sakkban mi a nyerõ stratégia és mennyi a minimális nyerõ lépésések száma.
Informatika és tudomány
