De azon alapszik, aki nem ért hozzá az olyan baromságokat ír mint Te, összehasonlítja a körtét az almával és ebbõl egy nagy ökörséget hoz ki végeredményül.
"Elhanyagolsz egy tényt: a fosszilis erõmûvek szennyeznek." Gratulálok, ha Te ezt látod, akkor ebbõl az következik, hogy nemcsak hogy nem értesz hozzá, hanem még olvasni sem tudsz.
"Azért ezt a két esetet hasonlítottam össze, mert az elektromos meghajtás fõ szennyezési forrásai - a fosszilis erõmûvek - megfelelõi, a belsõégésû meghajtás fõ szennyezési forrásának - magának az autónak."
Csodálatos! Ez viszont semmit nem változtat azon a tényen, hogy az összehasonlításod úgy baromság ahogy van.
"Akkor lehetne az elektromos meghajtást teljesen elfogadhatónak nevezni, ha:"
NEM! Az elektromos autót már jóideje teljesen elfogadhatónak lehet nevezni, mert a nagyobb hatásfokú és kisebb környezetterhelésû mint a belsõégésû motoros. Ehhez semmit nem kell lecserélni semmire sem, és már jó 10 éve igaz az állítás, sõt a jövõben egyre növekvõ lesz a különbség az elektromos meghajtás javára, ahogy az elektomos energia elõállításában csökken a foszilis erõmûvek aránya. Az árral is szokás szerint baromságot mondtál, mert a teljes éleciklusra vetített költséget érdemes összehasonlítani, abban pedig nincs nagy különbség.
Ahelyett, hogy beismernéd hogy egetverõ baromságot mondtál, újabbakat mondasz. Milyen tipikus!
"Igen, biztos voltam benne, hogy a szokásos, a hozzá nem értõk által milliárdszor elkövetett hibát fogod megismételni." 1. Ez nem hozzáértésen alapszik. Elhanyagolsz egy tényt: a fosszilis erõmûvek szennyeznek. 2. Te pedig eléggé alpári módon fórumozol, fröcsögsz, trollkodsz, mondanivalódat nem támasztod alá semmilyen relevánsnak nevezhetõ forrással.
" Az elektromos autók well-to-wheel efficiency értékét hasonlítottad össze a belsõégésû motoros jármûvek tank-to-wheel efficiency értékével. Ezek szerint szerinted az benzin/gázolaj ott materializálódik a jármûvek üzemanyagtankjában." Azért ezt a két esetet hasonlítottam össze, mert az elektromos meghajtás fõ szennyezési forrásai - a fosszilis erõmûvek - megfelelõi, a belsõégésû meghajtás fõ szennyezési forrásának - magának az autónak.
Ezt nem lehet elmismásolni, ezzel számolni kell. E miatt nem lehet az elektromos meghajtást még környezetkímélõnek, mindent elsöprõnek nevezni (pláne a 100%-os fosszilis erõmûvekkel felépített falsch vízióddal).
Akkor lehetne az elektromos meghajtást teljesen elfogadhatónak nevezni, ha: - az összes fosszilis erõmûvet lecserélnék nem-fosszilisre és/vagy zéró-emissziós fosszilisre - magának az elektromos meghajtás kellõen olcsónak kell lennie (jelenleg még eléggé drága, mivel high-tech megoldások kellenek hozzá - szemben a kiforrott belsõégésû motrokkal) - megoldást kell találni a kamionok/nagyobb repülõgépek/teherszállító hajók meghajtására (ezek meghajtása teljesen elektromosan még várathat magára)
1. Igen, biztos voltam benne, hogy a szokásos, a hozzá nem értõk által milliárdszor elkövetett hibát fogod megismételni. Az elektromos autók well-to-wheel efficiency értékét hasonlítottad össze a belsõégésû motoros jármûvek tank-to-wheel efficiency értékével. Ezek szerint szerinted az benzin/gázolaj ott materializálódik a jármûvek üzemanyagtankjában. Az olajat nem kell kitermelni, szállítani, finomítani hanem egybõl hipp-hopp benyává alakul és megjelenik a tankban. A valóság azonban egészen más és ha ezeket a veszteségeket is beleszámítjuk akkor az jön ki, hogy az elektomos autó LEGALÁBB 2x akkora hatásfokú mint a belsõégésû motoros, azaz kevesebb mint fele annyi szennyezést okoz. És akkor még nem említettem azt hogy a szennyezését sem fél méterre a tüdõdtõl engedi ki, valamint hogy néhány erõmû emisszióját sokkal egyszerûbb és hatásosabb keretek között tartani mint sokmillió füstölõ autóét és azt a trivialitást sem, hogy egy ócska belsõégésû motoros trágyának nincs más lehetõsége csak a benya/dízel (meg az etanol de az jelenleg rosszabb mint a fosszilis források), míg az elektromos energiát számos olyan forrásból is elõ lehet állítani, amik nem okoznak ilyen szennyezést (nap/víz/szél/atom).
"Ha elektromos autókkal váltunk ki belsõégésû motorosokat, akkor nem növeljük, hanem csökkentjük az üvegházhatású gázok (elsõsorban CO2) kibocsájtását. Még akkor is, ha akár 100%-ban foszilis üzemanyagú hõerõmûben állítjuk elõ az áramot hozzá." 1. Az elektromos áram elõállítása a hõerõmûben 33-48% hatásfokkal történik. Ebbõl még lejön az elektromos hálózat vesztesége (6-7%), plusz még a meghajtás vesztesége (20% veszteség).
Tehát az elektromos meghajtás hõerõmûvel és elektromos hálózattal együttesen számolt hatásfoka körülbelül 7%-22% körül van. Egy belsõégésû motornál ez 18-20% körül van.
2. Ha 100%-osan fosszilis erõmûveket használnánk az autók meghajtásához, akkor az elõzõekbõl kiindulva ugyanannyi üzemanyagot kell elégetni az erõmûben, mint ha azt belsõ égésû motorban tennénk. Sõt, szén égésekor (a világ elektromos-energia termelésének fõ forrása) több üvegházhatású gáz (a radioaktív anyagokról nem is beszélve!) kerülhet a levegõbe, mint olaj vagy gáz esetén.
" Pl. a személygépjármûvekben használt indítóakkumulátorok több mint 95%-át újrahasznosítják" Az igaz, hogy például az USA-ban ez igen magas százalékban van jelen az újrahasznosítás, de sajnos vannak területek ahol ebbõl gondok vannak - például Bajos De Haina településen.
"Tehát önmagában az elektromos autóra való átállással nem védjük teljesen környezetet, ugyanis az elektromos autók által felvett elektromos energia 60%-a továbbra is a üvegházhatású gázokat fogja növelni."
Mondom én csak a lényeget nem érted! Ha elektromos autókkal váltunk ki belsõégésû motorosokat, akkor nem növeljük, hanem csökkentjük az üvegházhatású gázok (elsõsorban CO2) kibocsájtását. Még akkor is, ha akár 100%-ban foszilis üzemanyagú hõerõmûben állítjuk elõ az áramot hozzá. Mivel 100%-nál kisebb ez az arány ezért a megtakarítás még nagyobb.
Egyetlenegy új erõmû építése nélkül a jelenlegi személygépjármûparkot több mint 80%-a teljesen elektromos meghajtásúra lehetne cserélni amennyiben csak völgyidejû töltést alkalmaznának. Az akkumulátorok kezelése meg réges régen meg van oldva. Pl. a személygépjármûvekben használt indítóakkumulátorok több mint 95%-át újrahasznosítják, pedig súlyosan környezetszennyezõ savas ólomakkumulátorokról van szó, amikbõl majd 1 milliárd db létezik. A hibridekben használt nikkel-fém-hidrid akkumulátorok praktikusan 100%-a újra fog hasznosulni, igaz csak néhány millió db van jelenleg belõlük, ráadásul koránt sem olyan mérgezõek mint az ólmosak. A jelen-közeljövõ lítium akksijaira ugyanez igaz.
És akkor visszatértünk az eredeti mondásra, hogy ennél senki sem tudott még jobbat mondani, úgyhogy aki erre - a magasan a létezõ legjobb megoldásra - azt állítja, hogy nem megoldás az egy idióta (már korábban kifejtettem, hogy miért).
"Fiam, te sem tanultál meg olvasni ahogy a Kara kán sem. Más adatok szerint meg megint másképp van" Az általad belinkelt cikk az Amerikai Egyesült Államok kibocsátását taglalja. Az általam belinkelt (#1, #2) cikkek világviszonylatban. Dobálózhatnánk példának okáért a Szaharai sivatag üvegházhatású gázainak elemzésével is de annak nem sok értelme lenne.
"és biztosan nem az elhanyagolható tartományban van" Még egyszer: 14% a közlekedési szektor által kibocsátott üvegházhatású gázok részhányada világviszonylatban.
"Tényleg? Aztaaa! Ezt soha nem gondoltam volna, eddig azt hittem, hogy azt a sarki kisbótban árulják és sose fogy ki" Ha végigolvastad volna az egész hozzászólásom, láthatnád, hogy azt kifogásoltam, hogy az elektromos energia elõállítás 60%-a fosszilis energiahordozókból származik (világviszonylatban). Tehát önmagában az elektromos autóra való átállással nem védjük teljesen környezetet, ugyanis az elektromos autók által felvett elektromos energia 60%-a továbbra is a üvegházhatású gázokat fogja növelni.
És akkor nem beszéltünk arról, hogy a megnövekedett villamos energia fogyasztást a villamos energia ellátó-rendszernek el kell tudni kezelnie; vagy hogy az akkumulátorok kezelését is meg kell oldani
Fiam, te sem tanultál meg olvasni ahogy a Kara kán sem. Más adatok szerint meg megint másképp van Kismiska2 Kara kán meg egy ökör :) De teljesen mindegy, egy biztos akár így akár úgy van, biztosan nem kismiska és biztosan nem az elhanyagolható tartományban van. Ráadásul ez csak egy statikus állapot, ha a dinamikáját is nézzük, akkor a legveszélyesebb a közlekedési szektor mert annak nõ a legjobban a részaránya az emissziós tortában.
dyra pedig egy fasz, mert az egyetlen jól mûködõ megoldásra benyögte, hogy nem megoldás. Ez abból az idiotizmusból adódik amit a legtöbb gondolkodásra képtelen pancser csinál, mivel mindennek van elõnye meg hátránya is, kiválaszt egy hátrányt - azt sem mindig jól - és beköhögi, hogy ezért az nem megoldás. Az ilyen barmok szerint SEMMI sem lehet megoldás, de túl hülyék ahhoz is, hogy ezt felismerjék, ott megállnak, hogy nem megoldás és kész mivel nem 0 vagy 100%-os a végeredményük (ami a valóságban soha sem annyi, ezért is képtelenek bármilyen komplexebb gondolkodásra ezek a szerencsétlenek).
"Az elektromos áramot tényleg elõ kell állítani." Tényleg? Aztaaa! Ezt soha nem gondoltam volna, eddig azt hittem, hogy azt a sarki kisbótban árulják és sose fogy ki. Örülök hogy a problémakör kb. minusz tizedik lépését már sikerült megértened.
Errõl beszélek! Nyilván ezeket én már végigzongoráztam, de amúgy nem szoktam levegõbe beszélni, csak ha olyan kedvem van. (Mert nekem szabad.) A T2 kollégára kár több idõt pazarolni. Talán a számtechez ért. De a kukorica marad neki.
14% (közlekedés) 36%-a (személyautók) meg csak 5,04%. Szinte hibaszázalék. ;)
"Te aztán tudod, hogy mi a megoldás. Ezzel az idióta böfögéssel amit elõadtál, levezethetõ, hogy semmi sem megoldás. Annyira tipikus ez gondolkodásra teljesen képtelen, saját magának is ellentmondó böfögés." A helyett hogy össze vissza fröcsögsz, releváns forrásokkal alátámasztott észérveket is felsorakoztathatnál kulturált formában.
dyra az elektromos autók valós problémáit vázolja fel. Az elektromos áramot tényleg elõ kell állítani. Jelenleg a világ energiatermelésének pedig kb. 60%-a (forrás) fosszilis energiahordozókból jön létre.
Értem. Hátha fejlõdik a technikája. Viszont a saját akksiját tudja tölteni menet közben. Az kevés?
Tessék farok, itt van amire Te a büdös életben nem jöttél volna rá magadtól. Kismiska Egyes alá, ne is gyere vissza többbet, ennél nagyobb hülyét ugyanis már nem tudnál magadból csinálni.
Mindenki agyal. Én csak azt nem értem, hogy miért nem lehet napkollektorok meg napelemek segítségével párologtatni el a vizet, majd lecsapatni földbe ásott vermekben. Nem, ne gesztikulálj, nem kell 100 fok a víz felforralásához, mert 20 fokon is párolog. A napkollektorban - Ausztráliában - meg akár 80 fokot is elérhet (Celsiusban).
Fingom éppenséggel van arról, amirõl írtam, Gyõzike. A közelekedési szektor valóban kábé 20%-ban felel a CO2 kibocsátásért, de GONDOLKODJ MÁR JÓEMBER! Házifeladat: a közeledési szektoron belül milyen arányt képviselnek a személygépkocsik, ismétlem személygépkocsik? (Mer ugye vannak mozdonyok, kamionok, bulldózeker, mint te, kotrógépek, é.í.t.) Egyes, de nem ülhetsz le: tessék kukoricára térdepelni, most!
Hol szerezted a "saját tapasztalaidat" a hibridekkel, valamilyen elmegyógyintézetben? Érdekes módon aki tényleg tapasztalt is valamit már ezekkel, azok pontoson a fordítottját tapasztalták. A legszebb a "bonyolult hibrid" és a megbízhatatlanság összekapcsolása. Ja, pont ezért nyeri a Prius zsinórban már 4. éve a megbízhatósági és a vevõelégedettségi felméréseket. Istenem, hogy tud valaki magából ekkora marhát csinálni!
Gratulálok, felsoroltad majdnem az összes nevetséges tévhitet a hibridekkel kapcsolatban amiket azok az idióták szoktak hangoztatni, akiknek szokás szerint fingjuk sincs a dolgokról, de azért belepofáznak. Ezek már 5 évvel ezelõtt is vércikinek számítottak, de hogy még 2010-ben is van akkora barom, aki ezekkel jön elõ, azt már tényleg rácsok mögött kellene mutogatni. Természetesen ezeket a marhákat a valóság sosem gyõzi meg, sõt kifejezetten a valóság ellentétével szeretnek magukból megahülyét csinálni, de hátha van még olyan is aki képes a gondolkodásra: Fuel Sipper Smackdown
Kisfiam, a fizikaórán te sem figyeltél. Akárhányszor is mondod el, attól még pontosan ugyanolyan baromság marad a szintetikus gázod. Ennek elõállítása több energiába kerül mint amennyi a gázod felhasználásából visszajön, úgyhogy így egy súlyosan pazarló és ebbõl kifolyólag kibaszott drága energiatároló rendszert álmodtál meg ami a mai helyzetet jelentõsen súlyosbítaná ha lenne olyan hülye aki meg is csinálná.
"a jo megoldas a sima szuperkondenzator lenne, ami jo szigeteles eseten nagysagrendekkel tobb energiat kepes tarolni mint az aksik"
Fiam, ezzel az aranyköpéseddel VIP jegyet nyertél a megahülyék népes táborába! A valóság - tudod, ahol az általad teljesen ismeretlen fizikai törvények határozzák meg a dolgokat, nem egy idióta lázálmai - ez pontosan fordítva van, a legmenõbb szuperkondenzátor energiasûrûsége 1 nagyságrenddel KISEBB mint a legszarabb akkumulátoré.
Persze, meg még az egész karosszéria meg alváz cseréjét is add hozzá . Ha fingod sincs hogy mirõl beszélsz, minek dumálsz bele? Megint leülhetsz, megint elégtelen!
A közlekedési szektor jelenleg 25%-al részesül az üvegházhatású gázok összkibocsájtásából, ami ráadásul növekvõ tendenciát mutat úgyhogy ennyit a te seggbõl elõhúzott kismiskádról. Leülhetsz elégtelen!
Te aztán tudod, hogy mi a megoldás. Ezzel az idióta böfögéssel amit elõadtál, levezethetõ, hogy semmi sem megoldás. Annyira tipikus ez gondolkodásra teljesen képtelen, saját magának is ellentmondó böfögés.
Téves. Szó nincs arról, hogy 100% atomenerigia legyen. 50%-os eredmény is kolosszális lenne. Már n+1-szer leírtam. Az energetika nem törkeszik monokultúrúra és ennek nyomós okai vannak.
Ne kavarj itt nekem! Égessék el a dióleveleidet olyan égetõmûben, ahol füstszûrõket szereltek fel, ne lakóövezetben. --------------------- Más téma: kedves ezsgé! klímaváltozás, szóköz nélkül.
Visszatérve az eredeti fórumtémához, holnap vége a moszkavi hõhullámnak. Akkor most vége a globális felmelegedésnek is ? ( ha már a hõhullám volt a bizonyíték a felmelegedésre)
oké, és? az amerikai és magyar átlagfizuk között még mindig van egyfajta szakadék...ennek ellenére mondjuk én itthon se kevés lexust, bmwt, mercit látok.
Vagy inkább az emberi státusszimbólum. Nincs kereset, akkro nincs kínálat. Kopasz fuxos pedig sosem fog pici elektromossal járkálni.
Másrészt, amíg az elektomos energiánk 70%-a fosszilis tüzelõanyagokból származik, addig az elektromos autó is csak 70%-ig lesz környezetbarát. Ezt nem árt elfelejteni.
Én is atomenergiapárti vagyok, bár nem 100%-ig, hiszen minden tiszta energiaforrásnak van hátránya, a megújuló energiaforrásokat például gazdaságtalan tárolni, és változik a teljesítményük. Az atomenergia pedig lassan és költségesen építhetõ csak fel, bár üzemeltetése sokkal gazdaságosabb, mint a fosszilis esetben, az urán ára is csak töredéke, ráadásul földrajzilag egyenletesen helyezkedik el a világon. Még jó, hogy az elõzõ kormány elrendelte Paks bõvítését, megfontolt és elõremutató lépésnek tûnik.
A Magnum water4gas rendszer átlagosan 27, max. 45% fogyasztás csökkenést eredményez. A kit házilag beépíthetõ. Elektronikus szabályzók és mûszerek mellékelve.
Arról van szó, hogy az/egy akkumulátor energiáját használjuk/unk fel vízbontásra, ami az égéstérben teljesítménynövekedéshez vezet. Lényegében az/egy akkumulátor energiája adódik hozzá a sima benzinégéshez. 119 ezer fotintért pedig röhejes egy lehúzás, mert az energiaigényedet is megnöveli, ami plussz pénzbe kerül még.
A fogyasztáscsökkenés energiakülönbözete az akkumulátor energiájából jön le. Sok ember azt hiheti, hogy a kocsija hybrid lesz, mert ez a termék neve. Az át van verve.
Ja. Tíz év alatt a Lexuson is sokat lehet spórolni az üzemanyagon, csak kell pénz a kocsihoz, hitelbõl megvenni meg annyi, mintha a fogyasztésa is nagyobb lenne.
Sajnos baromság. Mármint létezik hidrogénhajtású autó, amibe hidrogént töltenek, és az égésterméke víz. De nem vizet bont, hogy újra elégesse, mert nincs ingyenenergia, lénegében a vízbontásnál annyi energiát kell akkumulátorról egyenáram formájában átadni, amennyit nyersz a hidrogén égetésével. Hatodikos kémia. Viszont, mivel nincs 100%-os hatásfok (nyolcadikos fizika), jobban jártsz, ha akksiról mûködteted a kocsidat.
"1l vízbõl több száz km." Ez baromság, úgy lehetne átfogalmazni, hogy több száz kilométer alatt 1 liter víz az égéstermék.
A történelem ismétli önmagát. Bár az is igaz, hogy a Húsvét szigeteki lakók még nem is tudták, hogy ilyen elõfordulhat, talán a technika fejlõdött ezen a téren, és jobban meg tudjuk jósolni, és talán elkerülni. Másrészt egy sziget és a világ között annyi a különbség, hogy sokkal bonyolultabb, és nem egy nép lakja, így a gazdag 2 milliárdnak nem lesz lelkiismerete megölni a szegény 5 milliárdot a túlélésért, pláne, ha szélsõséges erõk ilyeneket kezdenek terjesztgetni.
De ha jobban elolvassátok a cikket, és kicsit utánanéztek a mindentudás egyetemén, olyan információk is napvilágra jutnak, hogy ezek a gázok kevésbé, hanem fõként a naptevékenység maximumának 11 évrõl 12.5 évre történõ változása a fontos befolyásoló tényezõ, és ez persze embertõl független. Persze jobb móka az emberi fizikához való hülyeséget kihasználni ahhoz, hogy zöld technológiát kezdjen használni, persze ez gazdaságilag kevésbé hatékony, mint a nem zöld. :)
A diólevelet õsszel el kell égetni, mert olajokat tartalmaz, ami károsítja, lerontja a talaj minõségét, és jobban járunk, ha elégetjük. Mindazonáltal lehetnek még a dióhoz hasonló fák.
azért nem ugyanaz felfedezni valamit, miközben a világ többé-kevésbé OK, meg 19-re lapot húzni azzal, hogy a jelenlegi jelentõs problémákat jelenleg még nem létezõ technikákkal akarjuk megoldani.
Nem errõl van szó. Az atomenergia jelenleg a teljes felhasználás kevesebb mint 6%-át fedezi. Kb. 17xesére kellene növelni a kapacitást a jelenlegihez képest, ha más energiahordozókban nem gondolkodunk. A 10^6 évet én erõsen felsõ becslésnek tartom. Annak is oka van, hogy tudtommal még egyetlen kiégett fûtõelemet sem temettek el.
Ezen kívül ha mindig csak a jelenleg létezõ technológiákban gondolkodtunk volna, most valahol a keréknél meg az ökrös szekérnél tartanánk. Nem mindent lehet megvalósítani egy garázsban vagy egy öltözõben.
Szerintem meg ma édesmindegy, hogy 1'000'000 vagy 500'000 évre elég. Elég hosszú idõre megnyugatató válasz lenne. Egyébként egy srác anno linket is posztolt, hogy ennél lényegesen több idõ is lehet. 10-szer vagy 100-szor több is. Én pusztán a legpesszimistább adatot vettem elõ.
A sima 2. generációs reaktorokra is van olyan adat, hogy 80-120 és 800-1200 év.
Az energiatermelõ fúziót Ivy Mike néven keresd 1952-ben
Elhiheted, hogy tisztában vagyok a termonukleáris fegyverrekkel. :) Szóval ez miért is releváns?
Elhiheted hogy tisztában vagyok az atomreaktorokkal :). A millió évig elegendõ készletek a _jelenlegi_ felhasználás mellett lehetnek maximum érvényesek. Ha atommal akarsz fûteni is, akkor messze nem lesz elég.
Az energiatermelõ fúziót Ivy Mike néven keresd 1952-ben. Tokamak addig nem fog energiát termelni, amíg nem építenek elég nagyot. Vagy nem találják ki a super-H módot. Viszont ott a Tore Supra a 6 perces kisülésével, a JET a Q=0.7-el, a TCV a 100% nem induktív áramhajtással... ezeket kell egy gépbe összerakni. Persze egy ITER kerül 2-3 atomerõmû árába. Hát ha erre világszinten kell a pénzt összeszedni, akkor nem csoda hogy csak itt tartunk.
Te is tudod(remélem), hogy tiszta U-235 nincs a természetben. Viszont kb. 0,72% a 235-ös izotóp aránya a vegytiszta uránban. Kisebb eltérések a bányászati helyek között lehetnek.
Loverman, figyu: engem nem zavar, hogy te b...zi vagy, de miért épp belém szerettél? Ezért is biztos én v'ok a hibás, mert olyan jóképû vagyok és vonzó. Ah!
Energiatermelõ fúziót már csináltak. Ezt kell szabályozottan megoldani.
A folyamat önfogyasztásának 70%-át sem hozta vissza...
Az U-235-bõl lehet, hogy nincs - mármint bányászható formában- csak éppen mai árak mellett nézve. 10 éve 10-szer annyi volt a nyersurán ára, mint ma. Az áramba kb. 3-4%-ba számítütt be a 10-szeres alapanyag növekedés...
Az erõmûvek új fajtái az U-238-at is fel tuidják használni és az elsõ életciklus hasadványtermékeit is.
Szaporító reaktorokkal évmilliós nagyságrendben elég hasadóanyag van a MA ismert készletekkel. A japók '80-as években már vontak ki urnánta tengervízbõl. Már akkor is érdemes volt eljátszani a gondolattal, peidg akkor csak az U-235 rész volt hasznos. Ha a 238 is használható, akkor kb. 90-szeresére nõ a rendelkezésre álló hasadóanyag már ez elsõ körben + hasadbánytermékek. Az, hogy ezek milyen "minõségûek" - bomlásból származó hõ és felezési idõ - az más tészta, de a modern szaporító reaktorok még az atomfegyverek nagyon dús anyagait is fel tudják használni tudtommal.
Az atomenergia a korlátlan lehetõségek földje a ma ismert techikákkal. A fúzió meg csak egy homályos ígéret.
A totalcar-nál teszteltek régi és új priusokat is, ÉRDEMES elolvasni.
Energiatermelõ fúziót már csináltak. Ezt kell szabályozottan megoldani.
U235-bõl meg azért olyan sok nincs, gyorsreaktort pedig még mindig nem nagyon építenek. A fúzió az egyetlen igazi hosszú távú megoldás, vagy a vízenergia ha a Föld népessége 1/100-ára csökken.
A hibrid meghajtást azért kezdték el használni a mozdonyokban, illetve a bányadömperekben, mert a nagyobb(1 MW, és fölötti) teljesítmény esetén a mechanikus erõátvitel már gondot okozott. Egy bányadömper tömege 150-300 tonna, egy vonatnak meg ennél sokkal több, itt már olyan erõk ébrednek, amik komoly rombolásra is képesek.
Ráadásul a dízelmotorok fordulatszám/nyomatékgörbéje is kevéssé jó a nagy tömegek megmozgatásához. Ezért csaltak. Fogták a dízelmotort, és összekapcsolták egy dinamóval. A termelt árammal aztán a kerekekhez direktben kapcsolt villanymotort hajtották meg. Mivel ez általában soros, egyenáramú motor a fordulatszám/nyomaték görbéje pont ideális a nagy tömegek mozgatásához. De ezekben egy szál akkumulátor sincs, nincs is szükség rájuk.
Tulajdonképp egy kisebb erõmûvet összeépítettek egy villanymozdonnyal.
Ami a hibrid autót illeti, itt nem az elõzõ eset miatt került bele az elektromos motor. Pont fordítva. Itt az elektromos autót egészítették ki egy aggregáttal. Azért, hogy az elektromos autó korlátozott hatósugarát és meglehetõsen hosszadalmas újratöltését ellensúlyozzák.
Természetesen az eredmény egy olyan kompromisszum, ami egyik szempontnak sem felel meg igazán. A kocsi még mindig szennyezi a levegõt, és bonyolult szerkezete miatt drága, sokkal nagyobb tömegû, és könnyebben meghibásodik.
A kisebb fogyasztás sem áll. Fel kell tölteni az akkukat, ami pénz, ha kevesebb is mint amennyibe a benzin/dízel kerül. Ha a töltés kifogy belõlük, akkor beindul az aggregátor, ami szennyezi a levegõt, és drága. Ráadásul, mivel alul van méretezve a kocsi megnövelt tömegéhez képest, vagy többet fogyaszt, vagy a kocsi sokkal lassabban mozog, mint hasonló társai.
Ami ezt a fékezés alatti visszatáplálási mániádat illeti, igen, valamennyit visszatáplálnak vele az akkuba. De a hatásfok egészen változó. Amennyiben a Sashegyrõl jössz le, szépen termel. De, ha egyenes úton mész a zöldhullámmal, mondjuk a Hungária-körúton, akkor alig valamit fékezel, de a gázt meg állandóan nyomod, hogy tartsd a forgalom ritmusát. Itt már nem fog szinte semmit visszatáplálni. Szóval ebben az esetben hamar lemerül az akku.
A hibrid autó, saját tapasztalataim alapján megint egy tipikus méregzöld csapda, a gyakorlatban semmivel sem jobb mint egy hagyományos autó.
""Elonye, hogy fekezeskor visszanyerheto az energia" Akkor kifelejtetted a spéci fékeket."
Elektromos jarmuveknel a dinamikus fekezes soran a motorok mukodnek generatorkent, tehat nincs szukseg semmi masra. Ha nem fekellenallasokon fustoljuk el az energiat, akkor ez felsovezetek eseten visszataplalhato, mig aksik vagy kondenzatorok eseten tarolhato. Csak a vezerloelektronikan mulik, hogy mit csinal vele. (mar a 19. szazadban epitett eredeti kisfoldalattik is kepesek voltak a visszataplalasra, azota sokat romlott a helyzet)
"Városon belül a tisztán elektromos autó bõven elég."
A hibird rendszer a hajtaslanc hatekonysaga miatt jo. A motor vegig kizarolag maximalis hatekonysaggal mukodik es csak annyi energiat termel amennyit fel is hasznal a jarmu, mivel ha van eleg tartalek leall. Ez onmagaban sporolas. Ezeken kivul korlatozott mertekben meg fel is toltheto a jarmu, viszont nem kell draga nagy kapacitasu aksicsomagokat hasznalni. Egyebkent szintetikus uzemanyaggal egy ilyen jarmu is szen semleges, tehat nem general tobb szendioxidot mint amennyit az uzemanyag letrehozasakor kivontak a legkorbol. Ez a megoldas rovidtavon is kepes lenne kivaltani a fosszilis energiahordozokat, mivel itt a szintetikus uzemanyag csak energia tarolokent es nem energiaforraskent van jelen. Az energiaforras barmilyen szen szemleges aramforras lehet, akar nuklearis vagy megujulo.
Masik jo otlet a kombinalt auto, ahol a fo motor (prime mover) kiveheto es lecserelheto extra aksikra, tehat ha csak varosba kell a jarmu, akkor tobb aksit visz magaval, de nem visz hagyomanyos motort, mig utazashoz berakhato a gazuzemu motor, cserbe kevesebb aksi kapacitasa lesz a jarmunek.
Az, hogy fúziós erõmû építhetõ a Földön és gazdaságosan üzemeltethetõ hosszú távon és technikailag is, még nem bizonyított. A fissziós erõmûvek viszont bizonyítottan mûködnek.
Nem értem miért a fúzióval játszadoznak, mikor már van megoldás...
Városon belül a tisztán elektromos autó bõven elég. Pesten egy átlagos autós ritkán megy többet 80-100 kilométernél, annyit egy töltéssel megtesz egy átlagos elektromos autó. Egye fene, energia-visszatáplálással. Vagy még jobb a sûrített levegõvel hajtott autó. Az indiai Tata gyár készített már ilyet.
Nagy távra viszont a hibrid is, és a normál autó is tisztán kémiai üzemanyaggal megy, mert az elõre feltöltött akku a hibridben gyorsan lemerül( autópályán csak a gázt nyomjuk, nem fékezünk lépten-nyomon). Onnantól csak a belsõégésû motor cipeli az egész hóbelevancot. Ekkor viszont nem lesz jobb a fogyasztás, mert még a többi plusz cuccot is cipelni kell. Viszont a bonyolultabb szerkezet nagyobb meghibásodási valószínûséget jelent. És mindegy milyen üzemanyagot használsz. A repceolaj pont jó a régebbi dízelekbe.
Csak egy megjegyzes: Azert ezekkel a hho (ersd H2O, viz) generatorokkal nagyon kell vigyazni, mert gyakorlatilag az auto folosleges energiajabol (pl. fekezesi energia) durranogazt allitanak elo, ami a motoron kivul is robbanokepes. A teljesitmeny es egyeb adatok jogosak, csak nem gazuzemu motorok eseten nagyon veszelyes, mig gazuzemure atalakitott motorral csak siman veszelyes. Ennel sokkal jobb egy rendes hibrid hajtaslancot beszerezni, tehat egy villanymotort a jarmube, nehany gyorstoltesu/kisulesu aksit vagy inkabb szuperkondenzatort, egy energiavissztaplalasra kepes vezerloelektronikat es egy kisebb hazi egyenaramu generatort. (lehetoleg kis gazturbinasat) Innentol foldgazzal vagy barmilyen mas gazpalackkal (pl. biogaz, szintetikus metan) hajthato a jarmu, gyakorlatilag ugyanazzal az elektromos hajtaslanccal ahogy egy modern dieselmozdony mukodik. Elonye, hogy fekezeskor visszanyerheto az energia, de nem durranogaz formajaban, hanem az aksik/kondik toltese formajaban. Ilyen megoldast hasznalnak a modern high-tech hibrid autok is. (meg a ford t modell bolygokerekes valojat, de az mas kerdes)
Egyeb elonyok: Allo helyzetbol maximalis nyomatek, es az atvitel miatt mindig idealis fordulatszamu es fogyasztasu fomotor (turbina), amit varosi forgalomban csak akkor kell bekapcsolni, ha eppen nagyon merul az aksi. Hazilag megepitheto, es meg felrobbanni sem fog. Mar letezik par ilyen jarmu, tehat osszerakhato akar otthon is.
Tehat meg egyszer elmondom: Az olcso energiatarolasi forma jelenleg a szintetikus metan lenne. Az idealis auto pedig egy ezzel a gazzal mukodo hibrid.
Az aksikon meg meg dolgoznak egy ideig, de ott is a jo megoldas a sima szuperkondenzator lenne, ami jo szigeteles eseten nagysagrendekkel tobb energiat kepes tarolni mint az aksik es akar tobb honapig is toltve marad. Egy jo aksi akar el is erheti ezt a teljesitmenyt, a kemiai kotesek miatt sokkal hosszabb tarolasi idovel.
dyra: Nekem úgy tûnik neked nincs lövésed a dolgokról. Az elektromos áram már ma is elõállítható teljesen környezetbarát módon. Vegyük pl a jelenlegi legéletképesebb alternatívát. Atomerõmû. Hatalmas kapacitás és teljesen kontrollálható szennyezõ anyag kibocsátás. Pár tonnát termel évente amit szépen el lehet zárni valahová. (Ráadásul sokan nem tudják de pl egy szénerõmû több radioaktív hulladékot termel mint egy atomerõmû.)
Szóval nem értem, hogy szerinted miért ugyanannyi a környezetszennyezés amikor egy atomerõmûbõl egész évben egy gramm szennyezõ anyag sem jut ki a környezetbe míg az autók kipufogóiból többezer tonna.
Az akkumulátorok meg csak akkor terhelik a környezetet ha kidobják õket. Újrahasznosítás a kulcsszó. Az embereket érdekeltté kell tenni benne és senki sem fogja kidobni, sõt a csövesek is összegyûjtik ha pénzt kapnak érte.
Más: Arról nem is beszélek (na jó, de), hogy az elektromos motorok kb mindenben jobbak mint a belsõégésûek.
Manapság meg annyi új akkufejlesztésrõl hallani, hogy kezdek gyanakodni megint az olajlobbi miatt nem terjedtek még el. Már évekkel ezelõtt is volt olyan hogy kb ötszörös energiakoncentrációjú akkukat tudnak elõállítani. Ez azt jelenti hogy kb 3000Km-t meg lehetne tenni egy elektromos autóval.
"Jó lenne persze tudni az árát is, mert ha nagy a kezdõ beruházás, akkor bukta."
Hat igen jelenleg, az akkuk ara a gond. Az itteni arakbolkiindulva, osszeraktam egy 33 KW-os akkut. Ami a vezetesi stilustol, sebesegtol, idojarastol, az auto tomegetol, fuggoen kb 200-300 km tavolsag megtetelere eleg. A 15 db 700 Ah-as akku ara 11300 dollar ami 2.5 millio forint. Es ez itt a problema, nem a terfogat meg suly. Remelhetoleg ez belathato idon belul a felere, harmadara csokken, mint ahogy ez, az elektronikai dolgokra jellemzo. Varoson belul ennek a fele is eleg lenne, de meg az se keves, csak az akkumlatorert.
ez jól hangzik, de elég kínai. a lifepo4-re általában 2000 ciklust írnak a 80 vagy 70%-ig, ehhez képest ez elég nagyot szól.
technikailag 2 lehetõség van: vagy a hcso-szi-csung kft. feltalálta a nyócadik csodát, vagy nem kell mindent elhinni, amit az interneten olvas az ember.
ma áramszünet volt, gondoltam is, hogy kipróbálom végre a használaton kívüli 80ah-s autóakksit, mennyire bírja a világítást meg a notit... "a 12 voltnak elégnek kell lennie mindenkinek".
+ Ez egy szépen megtervezett berendezés, gyakorlatban egy ócskább autóba még az 1/4-része sem kell ezeknek
Nem kell ahhoz kifejlesztett autót venni. Láttam élõben egy ilyet, fillérekbõl ki lehet hozni.
Kis Google: VÍZHAJTÁS - Hidrogén generátor kiegészítõk A hidrogén hatás ún. water4gas rendszerekben az elektrolízis segítségével választjuk külön a hidrogént és az oxigént, majd ezt szívómotoroknál túltöltés nélkül tiszta szívás elven a motorba vezetjük a szívórendszeren keresztül. A leírt folyamatot hidrogén generátorral idézzük el?, mely egy tartályból, és a benne rögzített speciális geometriájú hidrogén cella komplexb?l áll. A hidrogén termeléshez a feszültséget az akkumulátorból nyerjük. Fontos az energiamérleg szempontjából, hogy a vízhajtás rendszerrel egy igen aktív és robbanásra kész üzemanyagot és nem teljesítményt táplálunk a motorba. A hidrogén hibrid motor nem kizárólag hidrogénnel mûködik! A fogyasztás átlagosan 30%-al csökkenthetõ egy jól megépített és szabályzott HHO rendszerrel. Forrás
Szupercellák meg viharok, ezek egyedi anomáliák egyenlõre, hisz a kilímaváltozáshoz nem az utóbbi 2-3 évet kell figyelembe venni, hanem jóval nagyobb idõ intervallumot. Lehet az én tudatlanságom, de az El Ninoról se halottam nagyon aztán mostmár bizonyított tényként kezelik hogy x évente felborítja az idõjárást, lehet a mostani dolog is tök természetes csak x évente van europában.
Te tudsz konkrét mennyiségeket? Én nem találtam még adatot arról hogy pontosan mennyi platina van a különféle hidrogén-cellákban. (Pontosabban tudom hogy régebben az egész elektróda platina volt, de ma már az elektróda nagy része nem platina csak az aktív helyekre tesznek platinát.)
A mennyiségek alapjábavéve azonosak. Mindkettõhöz katalitikus mennyiség kell. :)
Minden nagyokos tudós azt mndja, hogy hááát ez nem a klímaváltozás miatt van, csak éppen olyan idõjárási anomáliák vannak az elmúlt években, amik azelõtt 10 évente egyszer ha elõfordultak...
Kit néznek már hülyének?
Akár ha Magyarországot nézzük hány szupercella alakult ki az elmúlt két hétben? 4-5?
Azelõtt mennyi volt? 2 évente egy?
"Üdv a valóságban"?? ezt egy JOBBIKOS mondja valakinek? xD roflmfao
Köszönöm ezt az örömhírt! Jó lenne persze tudni az árát is, mert ha nagy a kezdõ beruházás, akkor bukta. Én egyébként arra a következtetésre jutottam, hogy 6 évnél hosszabb idõre nem nagyon érdemes beruházni. Ez alól csak a lakás kivétel, de ott is 20 év ez az idõ. Ennyi idõ után minden elavul.
Az olyan cucc, amely 10 év után fordul nyereségesre, eleve vesztes. Addig nem lehet tudni, hogy mi minden változik. Persze, kivételek vannak, hogy aszongya a nagyapám ezmegazja a legjobb, de ezek tényleg kivételek.
Mindenütt van lélektani határ. Ha ezt sikerül elérni, az emberek úgy rábuknak, mint bukóréce a bukni valóra.
Az autóknál ez most azt jelenti, hogy 1 km-t tudj megtenni 10 ft-ból. Jelenleg ez az arány kb. 30 ft. (A ledes lámpáknál meg azt, hogy 1 lumen 1 ft-ba kerüljön.)
"Add hozzá ehhez 4 évente a teljes akkukészlet cseréjét (kb. 1 milka ft)."
Ennel mar sokkal jobb a helyzet. A lithium yttrium LiFeYPO4 akuk akar 8000 feltotest is kibirnak 70 % kapacitas mellett. A 8000 feltoltes, ha mindennap fel kell tolteni, akkor 22 ev uzemidot jelent. De azert nem valoszinu, valaki 22 even at minden nap hasznalna az autojat, igy a gyakorlatban ez akar 30 eves uzemido is lehet. Mire eloszor cserelni kell egy ilyen akkut addigra mar valoszinuleg nagysagrendileg jobb, tartosabb akkumlatorok varhatok, amik emberi mercevel szinte orokeletuek lesznek. lithium yttrium akkumulator [IMG][/IMG]
Nem egy helyen tapasztalatam azt már, hogy egyes elvetemültek azt képzelik, hogy a Nap ledott sugárzási teljesítménye erõs ingadozást mutat és befolyásolja az éghajlatot idelent. Bár tudnám, hogy ez a téveszme hogyan született meg...
Úgy látom, néhányan itt nem tudjátok, mi az a naptevékenység, pedig már nagyon sok cikk jelent meg róla itt az SG-n is. Ez nem azt jelenti, hogy magasabb naptevékenység idején "forróbb" a Nap, alacsony esetén pedig hidegebb. Sõt, inkább fordítva. Magas naptevékenység idején ugyanis megszaporodnak a napfoltok a csillagunk felszínén, és sûrûbben fordulnak elõ nagyobb kitörések, amik elektromágneses viharokhoz vezetnek, ezeket pedig itt a Földön is észrevesszük.
Ha jól olvastam a cikket, akkor a klímára az erõs naptevékenység úgy hat, hogy elõsegíti a változást, a ciklonok, anticiklonok mozgását, esetleg szétesését. Ha épp kozmikus csönd van, akkor pedig ellustulnak és hosszasan elidõznek egy adott hely fölött ezek a légköri képzõdmények, ott tartós hõséget, vagy többnapos esõt okozva. De nem vagyok sem meteorológus, sem napfizikus, csak próbáltam értelmezni az olvasottakat.
leírod hogyan kell egy ilyet összerakni normálisan esküszöm megcsinálom.
én folyton oda lyukadok ki, hogy a stirlingek minimál hatásfokot produkálnak ha nem megfelelõek a tûrések.
hasonló okból nehezen hiszem el a több évtizedes mûködési élattartamot is.
nem lehet, hogy amiket ezzel kapcsolatban írsz, az inkább 0 gravitációnál valósul meg? vagy van konkrét megoldás erre? mittomén függõben áll a dugattyúház és a dugattyú valami rugóval van egyensúlyi helyzetben tartva, hogy ne súrlódjon a dugattyúház falának?
vázold már ezt a dolgot kicsit részletesebben légyszíves. nem hiszem el, hogy valaki ne reprodukálta volna már, ha tényleg csak vasfûrész meg fúró kell hozzá.
Informatika és tudomány
[/IMG]
