Szúnyogoknál több más tényezõ is gyorsítja a reakcióidejüket:
az egyik a szemük felbontóképessége, amely szándékosan kisfelbontású , méhsejtszerkezetû és hasonló elven mûködik a fotocellás kamerákhoz( illetve amaz hasonlít inkább a rovarok összetett szeméhez) : az elv az, hogy a szemüket alkotó pixelek bizonyos számú egységének bizonyos mértékû színváltozása beindítja a "vészreakció" (menekülés) folyamatot. Ráadásul az egész állat "célprocesszorokkal" van felszerelve amelyek nélkül nem tudna tized / századmásodperc alatt a legjobb aerodinamikusokat megszégyenítõ röppályákat számolni, hogy kikerülje a kezed legyintését.
Ilyen formán a szemúk "tömöríti" az átvinni szükséges információt.
Ugyanígy "tömöríti" az agyunk is az egyes tárgyak beazonosításához szükséges információkat, viszont ez az adatbázis akkor sem nevezhetõ , még a legjobb indulattal sem kicsinek. Azért kérdeztem dekabitben a méretét, mert szerény véleményem szerint még nem született annyi bit az elsõ elektromos bit óta , máig, az interneten keringõ utolsó bitig, amennyi információ egy átlagos ember agyában kering egyetlen másodperc alatt.
Azért lehet kicsit elszámítottad magadat ezzel a gyorsabb kéne legyen mint a fény sebessége is. Az idegrendszer is ugyanazzal az elõnnyel rendelkezik a számítógépekhez képest mint a videokártya a központi processzorral szemben: egyszerûen több processzor van benne.(Egy játék grafikájának futtatása CPU-n meg sem közelíti a videokártyáét) A szúnyognak/légynek azért olyan gyors a "reflexe" meg minden mozgása mert sokkal rövidebb távolságokat kell bejárjanak az impulzusoknak a végtagoktól az agyfeldolgozásig. És ráadásul az idegsejti impulzusterjedés sokkal lassabb mint egy integrált áramköri jelmozgás szerintem akár 2 nagyságrend is lehet, utána kéne nézni esetleg jobban. Az a nagy elõnye az többsejtû idegrendszernek hogy: 1. nagyon sok feldolgozó egységet tartalmaz: maguk a regiszterek az egész memória is(ez persze leegyszerûsítve mondva) 2. optimalizált algoritmuspályák jönnek létre=tanult dolgok - ami által elfedõdik a lassú idegsejt kommunikáció okozta hátrány(de ugye ez se elég, mert még a látottakat az egész tudtat is fel kell dolgozza ami már még igy is túl nagy feladat és "sok idõ" kell a teljes feldolgozáshoz mint ahogy te is mondtad ezt)(ugyanez a trükk a videokártyaprogramozásnál, úgy fedjük el a globális memóriaolvasás okozta lassúságot hogy közbe kihasználjuk számításokkal a már meglevõkkel(ezt joban is fogalmzahattam volna :-) )) De összességében abba egyetértek, hogy a ma legjobban elterjedt központi processzoroknak annyira kicsi a teljesítménye hogy pár ilyen processzor(ami átlagosan egy átlagos PC-ben van) semmire se elég...videokártya...az már esélyesebb lehet, ha kiforrik idõvel a párhuzamos számítási architektúra/programozás(ami szerintem ki fog)
Illetve a kérdés megfordítása: mi magunk? a földi élet , a szúnyogok és az egysejtûek, valamint az emberek nem nevezhetõ-e robotoknak?
[UFF] Aha. És a robotok Vindosz alapúak lesznek ? A robotika 3. törvénye: "A robot meg fogja védeni magát halálos fegyverrel, mert a robot rohadt drága" [/UFF]
Tréfát félretéve.Egy másik cikkben kérdeztem, de ide jobban idevág... ( Ha már az értelmezésrõl beszélünk)
Az emberi szem 4-7 megapixel felbontású (függõen a vizsgált alanytól, fáradtsági szintjétõl, hangulatától, a fényviszonyoktól, a fókuszponttól stb.. stb..) A szemtõl a kisagyban elhelyezkedõ "integrált videokártyáig" az idegsejtek viszik át a közvetített információt, majd innen a hypotalamuszba , az információs feldolgozóközpontba kerül az információ, szintén az idesejtek közvetítésével. Egy elemlámpára rátekintve kb. 1-3 másodperc alatt bárkinek a világon "leesik" , tudatusol benne, hogy az nem más mint egy elemlámpa.
A kérdés, hogy a szállító idegsejtek hány dekabit/ szekundummal szállítják a kisagyi idegpályákról az információt a hypotalamuszba és hogy a hypotalamusban lévõ feldolgozósejtek hány dekabitnyi adatbázisban kotorásznak másodpercenként, hogy 1-3 másodperc alatt véghezvigyék az "egyszerû" , hétköznapi tárgyak beazonosítását, illetve, hogy bináris számrendszerben egyáltalán kifejezhetõ-e a teljesítményûk, vagy ha bináris számrendszerben dolgoznának elég lenne-e a fény sebességével áramlania az információnak ilyen teljesítményhez?
Rögtön megpróbálok válaszolni is a feltett kérdésekre:
Elõször is azt kell bizonyítanom, hogy a sejtek (jelen esetben az idegsejtek) egyáltalán végeznek-e a szó hagyományos értelmében vett számítási mûveleteket. Kell-e ezt még bizonyítani? - Bonyolult integrál és felsõbb szintû matematikai- Számítások nélkül létezhetne-e a legegyszerûbb egysejtû? Tudná-e egyáltalán önmagát és mind a sokbillió önmagát alkotó elemét óramûpontossággal lemásolni sok milliárd éve ? Vagy hogyan lenne képes számítások nélkül "mûködni" egy szúnyog, amely másodpercenként százszor csapkod a szárnyával és mielõtt gondolnánk egyet már el is repült a KISZÁMÍTOTT röppálya alapján? Tehát a szúnyog szárnymozgását koordináló sejtek és a szúnyog szeme közt információt közvetítõ sejtek még az emberi agynál is -jóval- nagyobb "órajelen dolgoznak". A kérdéssort folytathatnám még tenger hosszan a gyomorban végbemenõ mozgást végzõ gyomorfali sejteket mozgató programon keresztül az enzimek befecskendezését végzõ sejtek programján keresztül az tudatnélkülinek tûnõ szõrtûszõsejtek növekedését szabályozó folyamatokig. Nem vitás, hogy a mai számítógépek teljesítményét, programjait egy napon sem lehet említeni a legegyszerûbb egysejtûvel. A globális internet sem ér fel még egy biológiai értelemben vett vírus, nemhogy egy egysejtû élõlény teljesítményéhez. Semmilyen formában sem. Sem a szímtási kapacitását illetõen, sem a tárolt információt illetõen nem. De még a számrendszerét sem sikerült megfigyelni amelyben "gondolkodik", ha egyáltalán van ilyen (?)
Szerény véleményem szerint ha az emberi agy, vagy a példában említett szúnyog bináris számrendszer alapokon mûködne, akkor a fény sebessége NAGYSÁGRENDILEG nem volna elég ahhoz, hogy ilyen teljesítményt nyújtsanak.
Majd ha robot kandikál ki Minden háznak ablakán Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk Mert eljött már a Kánaán!
Informatika és tudomány
