Hááááát, Asimov a 20. század egyik legnagyobb koponyája volt és megfilmesíteni lehetetlen és nem is kellene, a Will Smith féle film a leggyalázatosabb, de A kétszáz éves ember Robin Williams-szel is nagyon harmatos.
Asimov nemhogy nagy író és zseni volt, õ egy tudós és tanár, professzor volt. Foglalkozott majdnem minden tudományággal, de a robotikával, mint tudománnyal is, tehát õ maga is kitûnõen elkülönítette a regénybeli robotokat a valóságos meglévõ és az eljövendõ robotokkal. Jelenti ez azt, hogy tudván tudta, a törvények implantálása a valódi robotokba más tészta, mint a regényekben. Szívesen élnék az általa elképzelt világban, de sajna az utópia marad.
Tehát a katonai robot már ma is emberölésre kész és az Asimov-i robottól alapvetõen eltérõ szerkezet.
Az azok létrehozásához szükséges intelligencia nem áll rendelkezésre és félõ, hogy nem is fog. Azok programozásához Teréz anya szintû emberekre lenne szükség, õ egyrészt nem él már, másrészt nem értett a programozáshoz, nyugodtan elfelejthetjük az emberiség javát szolgáló robot ideáját, azok fejlesztését jól beazonosítható érdekcsoportok végzik most és mindörökké...
Még akkor is nehéz kérdés, hogy elég-e pár alap törvény, ha mind tökéletesen mûködik, de ugye a sok patch meg service pack. Az is lehet, hogy DIREKT nem frissíti magát a gép, hogy maradjon egy kiskapu. Tényleg: nincs törvény a verzióváltásra sem :) És ugye a legfontosabb, a Robot minden törvényt megsérthet, ha az adóját igyekszik befizetni! Akár ölhet is! :D
"Ezekbõl bármelyikbõl igen jó filmet lehetne csinálni, mert amellett..." Sokkal mélyebbek ezek a mûvek annál, hogy akármelyik fõ szálat bele lehessen tuszkolni másfél órába, úgy, hogy fogyasztható is maradjon.
Ez így van! Ez a csavar a sztorikban, hogy a robotok maguk ismerik fel, hogy károsak a létük. :) Ilyen felismerésbõl született késõbb a nulladik törvény is. Az ûrlakók életmódja nem volt életképes, mivel teljes mértékben a robotoktól függtek. A földi életet választották a robotok, hogy õket "érdemes" szolgálni.
Valóban volt egy ilyen novella is az "Én, a robot" teljes, kétkötetes kiadásában. De nem egyetlen robot volt ami átvette az uralmat, hanem a Föld gazdaságát négy régióra osztották és mindegyiket egy olyan robotagy irányította, amelyek 3-4 generációs végeredménye volt annak, hogy egyre komplexebb robotok tervezték és építették a következõ generációt. Gyakorlatilag a szocialista tervgazdaság globális méretûvé duzzasztása lett az eredmény, látszólag ok nélküli leépítésekkel, stb. Amikor az emberek magyarázatot kértek ezekre, a robotagyak nem adtak konkrét választ, csak mindig az emberiség érdekeire hivatkoztak. És valóban, a Föld teljes gazdasága egyre jobban mûködött, a helyi, nem teljesen optimális gyárakat mindig átszervezték.
De ebben az értelemben elég hülyeség ez a felvetés. A 3 törvényen alapján épített robotok Asimov világában nem vehetik át az uralmat az emberek felett, mivel egybõl tönkremennének, ha csak erre gondolnának is. A nulladik törvényt meg sokkal késõbb fedezték fel. A filmes "adaptáció" egy borzalom :)
"Vagy te a Will Smith-féle akció "sci-fire" gondolsz?"
Nyilván arra gondolt, hamár abban szerepel az, hogy a robotok megpróbálják átvenni a hatalmat az emberek felett. Szerintem nem hülyeség a felvetés, ezeket a törvényeket minden(ki) úgy értelmezi, ahogyan akarja.
Pontosan hol is van az Én a robotban az, hogy át akarja venni az emberiség fölötti irányítást? Kicsi voltam, amikor olvastam, és nem emlékszem rá valami jól, de mintha nem egészen errõl szólt volna.
Vagy te a Will Smith-féle akció "sci-fire" gondolsz? Az nem az Én a robot, annak csak az ötletét merítették Asimov irományából, ahogy a film végén ki is van írva, és az ötlet kimerült abban, hogy ugyanaz volt a film címe + voltak benne robotok, + szerepelt benne dr. Susan Calvin a robotpszichiáter, akinek a karaktere köszönõviszonyban sem volt egyetlenegy Asimov-novellával sem, amiben szerepelt. Szóval elõvettek egy tuti címet, meg egy tuti színészt, és forgattak belõle egy viszonylag nézhetõ mozit, ami nem rossz, ha el tud az ember vonatkoztatni attól, hogy az égegyadta világon semmi köze nincs a könyvhöz és a történethez.
Szvsz sokkal érdekesebbek az R. Daneel Olivaw és az emberi barátja Elijah Baley történetei, valamint a Giskard nevû roboté, aki tudott olvasni az emberek érzelmeiben (ez defekt volt, senki sem programozta erre...) és tulajdonképpen pont ezért is tudta kitalálni a 0. törvényt. Giskard találta ki valamelyik robotsztoriban.
Ezekbõl bármelyikbõl igen jó filmet lehetne csinálni, mert amellett, hogy sci-fi, mindig valamilyen krimiszálon fut a cselekmény. Szvsz ez a Noel Sharkley sem olvasta ezeket a könyveket, mert akkor nem így nyilatkozna a témáról, mert az egész jóval bonyolultabb annál, minthogy egyértelmûen jónak vagy rossznak lehetne minõsíteni. Asimov évtizedeken keresztül írta, szinte egész életében ezeket a könyveket, a szereplõk állandó jellemformálódáson estek át, és egyre jobban kikristályosodtak a felmerülõ erkölcsi aggályok és kérdések is. Nem lehet ilyen felületesen elintézni pár szóval, hiszen több tucat regényrõl, kisregényrõl és novellasorozatról van szó, egy ember egész élete munkásságáról.
Ez pont olyan, mintha kijelentenénk, hogy Jókai Mór arról híres, hogy nagyon szerette a tejfölös, füstölt csülkös bablevest, olyannyira, hogy a felesége olyan gyakran fõzte neki, hogy el is nevezték róla, és semmi egyebet nem tudunk egyébként Jókai Mórról. Ezért ez így nem gömbölyû, igaz?
Ha jól emlékszem, a Solariaiak antiszociális, a többi embertõl elzártan élõ hermafroditák voltak. Ráadásul a kedves vendégeket is ki akarták nyírni. Nem volt egy szimpatikus népség.
Nekem nem nagyon szinpi a fenti képen lévõ fickó,robival. Remélem kap egy RFID csippet a seggébe,amit azután a robotja túlmelegszik és veszélyként értelmez,aztán jól helyben hadja!Visszahül,aztán kivasal,mintha mi sem történt volna. "Szívélyes farenheit"
Szerintem az a gond ezekkel a törvényekkel, hogy mire képes lenne felfogni õket, addigra már elég okos lesz ahhoz is, hogy variáljon az értelmezésén. Pl. csak idõ kérdése, mire az indirekt gyilkolást (pl. megrendezett baleset) nem vonná be az elsõ törvénybe. Na most egy radikálisabb példát mondtam de a lényeg érthetõ.
"0: A robot nem árthat az emberiségnek, vagy nem nézheti tétlenül, hogy az emberiség kárt szenved."
Hehe. Szerintem az "I robot" ban is mintha valami hasonló törvény miatt akarta volna átvenni az emberiség felett az irányítást, mert az önmagát károsította. :D Ahogy sok helyen most is ez megy. Az a baj ezekkel a törvényekkel, hogy lesznek és vannak olyan esetek ahol nem egyértelmû. Szerintem a jogászoknak is ezért van munkájuk. Biztos nem lesz elég 4 nyamvadt törvény, hogy a robot úgy viselkedjen, ahogy ezek szeretnék. Már ha eléri az emberi szintet, reméljük csak idõ kérdése. Ha lenne emberi szintû MI, és késõbb emberfeletti, akkor a világ örökre megváltozna és szerintem jó értelemben.
De néhányan már a kenyérpirítóba,porszívóba és a mosógépbe is beprogramoznák ezeket :) 1. A kenyérpirító,porszívó és a mosógép nem árthat az embernek vagy nem nézheti tétlenül, hogy az ember kárt szenved. 2a. A mosógép nem árthat a ruhának és bármilyen szennyesnek, hacsak nem ütközik az 1. törvénybe... :)
Abba is elõbb bele kéne kódolni a teljes DNS-t. Máskülönben nem ugyanúgy mûködne mint 1 emberi lény.
minek kutatni a MI-t? Dobjanak össze egy nagy halom tranyót kössenek rá pár input output eszközt, aztán kezdjék el felnevelni mint egy emberi lényt, csak éppen ez a valami helyhezkötött lenne egy gyerekkel ellentétben.
Solariaiak, akiket már a robotjaik megkülönböztettek a normál ûrjáró és telepes világoktól :)
az embereknek lehet tetszik ez a három törvény dolog, viszont a gyakorlat egészen más tészta
gondolj csak bele hogyan adnád meg ezeket program nyelven………
több ezer vagy több millió különbözõ programrész, adat és információ fogja csak megadni, és az is csak megközelítõen, még a legtökéletesebb programozás esetén is. már csak amiatt is, mert eleve több millió olyan helyzet van ahol még egy nagyon okos ember sem tudja eldönteni, hogy mi lenne a helyes döntés
Az nem a negyedik törvény, hanem a nulladik, nyájas cikkíró! És így szól:
0: A robot nem árthat az emberiségnek, vagy nem nézheti tétlenül, hogy az emberiség kárt szenved. 1: A robot nem árthat az embernek, vagy nem nézheti tétlenül, hogy az ember kárt szenvedjen, kivéve ha az a 0. törvénybe ütközne.
És ugyanígy módosul a 2. és a 3. törvény.
Mindazonáltal az "emberiség" kurvára elvont fogalom, és a robot nem tud mit kezdeni vele. Ezt a problémát hogy lehet elhárítani? Meg kell teremteni a közös tudatú és érzésû emberiséget, az élõ és lélegzõ galaxist, Galaxiát, amiben minden fa, fû, kõ, virág, ember, élõ és élettelen dolog ugyanúgy érez és hasznos része az egésznek, egyetlen szerves egységet képezve...
Akit behatóbban érdekel a téma, ajánlom figyelmébe Asimov robbottörténeteit, valamint Az Alapítvány pereme I-II, illetve az Alapítvány és Föld c. könyveket. Különösen ajánlom a cikkíró figyelmébe, ha már cikket ír róla.
Midnegy, mert úgy se lesznek robotok. Az LHC beszippant minket a feketelyuk-generátorával :D
Informatika és tudomány
