Bocs,h megint nem ismerem a te sajátos rövidítésed (USP). Itt szépen össze vannak írva különféle Föld körüli pályák. "Égi mechanika", remélem tudod, h Galileitõl kezdve erõsen elterjedt, h nincsen külön égi és földi mechanika. Az azóta elért sikerek pedig alátámasztják, h többet érünk ezen feltevéssel. És az Univerzum mely tengely körül forog? Hol van? Elég szórakoztatóak a hasonló kinyilatkoztatásaid, kérlek szokj le a levegõben lógó állításaidról. (nem érzed cikinek?)
"Egyetem fizikusa, David Bohm, Einstein korábbi kedvence, és a világ jelenleg egyik legelismertebb kvantumfizikusa, valamint a Stanford Egyetem idegélettan kutatója, Karl Pribram, modern agyfelfogásunk egyik megalapítója - hiszi, hogy a Világegyetem maga egy óriási hologram, szó szerint egyfajta kép vagy elmeszülemény, amit legalábbis részben az emberi elme hoz létre." Egy buta kérdés: akkor mi sem vagyunk? HuH
Valaki azt íta itt valahol nemrég, hogy: "Akinek kalapács van a kezében, az mindent szögnek néz" Úgy hogy mielôtt elkezdenénk a rezgéseket számolni, itt van egy-két videó az elméletrôl:
"Pusztán a hasonló hozzálásotok miatt van, hogy sem én, sem a hazám nem fog részesülni soha ezeknek a szép eredményeknek a gyümölcsébõl."
Még mindig nem veszed észre, h amit kapsz az konstruktív kritika?! Folyton azt képzeled, h a többiek mindenáron a földbe akarnak döngölni. Holott errõl szó sincs. Közös érdekünk, h leszüretelhessük azokat a gyümölcsöket, de én úgy látom, még a "szép eredmények" sem születnek meg, ha még EHHEZ sem tartod magad...
Csak annyit, hogy a halmazaelméleti axiómák nem filozófia, hanem pszeudofilozófia. Ne hívjuk filozófiának, ami tapasztalás, vagy logika.
Nézd kedves polárka Nehezen fogom fel a rosszallásodat. Ha csak az árapály területén végzett saját kutatásaim eredményeit tekintem tárgyilagosan: - Hogy az USP (=szinkron pálya) égimechanikai kritérium, amely élet és halál: távolodás és zuhanás között dönt, - Hogy a Hubble effektus az Univerzum forgási energiájának átrendezõdése. és egyáltalán, az árapály, mint a legáltalánosabb fizikai jelenség, számotokra is megtiszteltetõ, hogy ezt próbálom személyesen nektek elmagyarázni. Pusztán a hasonló hozzálásotok miatt van, hogy sem én, sem a hazám nem fog részesülni soha ezeknek a szép eredményeknek a gyümölcsébõl. Hogy nem épül itt egyetem, kutatási hely, stb.. Valami oka lehet, hogy az itteni agyak máshol adóztathatók meg. Ahogyan végignézek az életemen...
Tudod nem véletlen az, h nem túl sokan reagálnak az írásaitokra érdemben. Vannak, akik azért, mert filozófiailag nem foglalkoztak az ilyen primitív felvetésekkel eleget és vannak, akik meg igen, de sajnálják az idõt a kifejtésre. Az elmúlt 2 napi írásaitok elolvasása után nem is csodálom. Jellemzõ rátok, h vágódtok 1ik témától a másikig és közben mindig kiderül, h azokat felületesen ismeritek, de ettõl függetlenül a világ sztetek hülye és nem foglalkozik olyan dolgokkal, amikkel ti. Nem vagytok egy kicsit naivak?
"Vagy ezer hozzászólásban leirtam, hogyan mûködik a Naprendszer szerintem. Legutoljára éppen tegnap invitáltalak titeket egy szellemi játékra a "Szélsõséges világegyetemben". Gyere oda, ismerkedj meg vele, vegyél részt benne- ilyesmirõl szól." Hiába mondod el, h szted hogy mûködik, a sámánok is el tudják mondani, h hogyan mûködik a Naprendszer sztük. Tudod, az asztrofizikusok a már megismert (tudom, az általad tagadott és fals, mert az nem a valóság) törvényszerûségek alapján magyarázzák és szimulálják. Ami te mondanál róla, azt mivel tesztelnéd? Azzal, h szted a tudati töltések pont úgy rendezték, h neked legyen igazad?
"Természetesen vannak dolgok, amit mások jobban látnak. Õk is galyra mennek vele, ha polárka úgy figyel rájuk, ahogy rám. Pontosabban úgy nem érti." Ó, tehát az a baj, h csak az érthet meg téged, aki nem figyel oda arra, h mit mondasz.
"Igen, de a logika olyan univerzális, hogy bármely alapon képes épitkezni. Ezért filozófiai alapról kell induljon. Az axiomáktól. Márpedig a mai matematikának nincs filozófiai alapja. A Peáno féle axiommák nem azok. Maguknak a számoknak sincs definiciója. Vagyis a mai matematika a levegõbe épül..." Halmazelméleti axiómák a legalapabbak, fyi. Látszik, sokat foglalkoztál a témával.
"ami miatt a köbgyök 1 a három egységgyök szorzata, és nem 1*1*1 Valójában nem tudjuk, hogy milyen ("piaci") feltételek között érvényes maga az "egyszer egy" is?" Köbgyökvonás értelmezésébõl adódik, h 3 egységgyököt ad. S köztük van az 1 is (így az 1*1*1 is). Olvass csoportelméletet és a komplex számokról, ennyi hiányt én inkább nem pótolok neked ingyért. Azért, mert vmirõl nem tudsz, nem jelenti, h nem létezik és nem foglalkoztak vele.
"Azonban azt soha nem tudná a mai matematika megmutatni hogy az egyszerû, és a vektor algebra között milyen a kapcsolat?" Lineáris algebra.
"Nem is fogja soha, mert nincs hozzá alapja. És még milliárd évig is így létezhet, további csipkés tornyokat eregetve, amelyeknek nincs alapja. Míg egy kisgyerek meg nem szólal majd: jé- milyen fura léggömb?" Hihetetlen vagy. Álmodozz csak tovább és menj el a tények mellett, amiket lusta vagy megismerni.
"Kár, hogy semmit sem tudsz arról, mit tudok, pedig százszor utaltam rá..." Hát igen, elég is volt.
"A honlapomon és az elektronikus könyvtárban is található Hatványösszeg elmélet >1 MB terjedelmü, 25 évig készült, tartalmazza a Fermat sejtés megoldását, A. Wiles megoldásának kritikáját, többszáz képletet, egyebek között egy, bármely hatványú, valós gyökökkel bíró algebrai egyenletek iteráció nélküli, megadott hibahatárral való megoldását, és felsorolni se tudom, mi mindent még." Egy matekosnak felvetettem a dolgot, remélem lesz ideje belenézni a jövõ héten. Nekem az 1. néhány oldal is elég volt 1elõre: 1. (a^i+b^i) kif.-t sztem rajtad kívül még senki sem nevezte Newton binomnak. - (a+b)^i ≠ a^i+b^i - Az nem megoldóképlet, hanem kifejtési tétel és egész kitevõkre Pascal határozta meg. Newton pedig racionális kitevõre általánosította az értelmezését, késõbb pedig komplex kitevõkre is értelmezték. - 4-nél a kanonikus polinom felírásnál a 2. tagnak valszeg elírtad a "-"-t - Vieté-formuláknál (-1)^n tag lemaradt. Megj.: Miért kell ennyi össze-vissza jelölést használni? Vkit félre akarsz vezetni? - i-edfokú polinál 1 1ismeretlenes n-ed fokút írsz fel, majd a részfejezet végén azt mondod, h p a foka és n változós - késõbb még mindig külön változónak nevezed az egyetlen változó különbözõ hatványait - gondolom a "÷"(osztás) jelölés "→" (-tól -ig) akart lenni - paramétereket 1ütt6óknak szokás nevezni, és a fokszámuk 0 (vagy nem értelmezik, mivel adott konstansok, így minek fokszámról beszélni) - a p-edfokú polinak p db gyöke van, nem n (igen, tudom, h a többi 0, de a megfogalmazásod úgy lesz helyes) - ez után a 7-es 1enlõséget meg minek kell felírni? Vmit mondasz is vele? - 8-asról meg azt állítód, h csak összeadód a behelyettesítést, akkor minek kell +/- -okat írni? - 9-es a jelöléseiddel 1szerûbben (pláne, mert a q_0¯(n-i)-t nem értelmezted): ∑(i=0→n)qiQ_p¯(p-i)=∑(i=0→n)qiQ_n¯(p-i)=0 - A teljes változószámúnál mit értesz "megfelelõ" ismétlõdési számon? Hiszen, h hányszor vannak azt az adott együtthatók már jelzik. Oh, a következõ bekezdésben már elárulod, mi a megfelelõ. Fölösleges szószaporítás ez is. - Komplex hatványra azért én kételkednék, h igaz volna (pl. x^i-nek gyöke sincs). 1ébként polinom def.-jában benne is van, h nem negatív egész kitevõjû ismeretlenekrõl van szó és vizsgálatuknál általában 1értelmû, h 1≤fokszámú poliról van szó, vagyis nyilván van legalább 1 gyöke. - Amúgy alapjában véve nem rossz az algoritmus, de azért fogalmazni megtanulhattál volna az ált. isk. óta eltelt idõben, meg néhány dolognak utánaolvashattál volna.
"Ja: egyet igen- a "Számvektor Algebra" indítását, ami egy teljesen új matematikai irányzat- a számok filizófiai meghatározásán alapul, és egyebek között hivatkozik egy "Egyediségi törvényre" amirõl a matematika nem is hallott, de más sem." Jaj-jaj, attól tartok. Mintha eddig nem filozofáltak volna már eleget róluk.
"Muszáj ilyesmirõl írjak, és ha ezek az ismeretek valahogy megadattak nekem, muszáj veled is vitatkoznom." A gondolkodásra gondolsz?
Nem sértõdöm meg, ha kitörlöd... a képet. Te vagy itt a házigazda, bármelyik hsz-t ki tudod törölni, nem?
Kedves Köppenix! Látom, bemutatkoztál a rendes neveden is- azon nyilván "moron" vagy. Sõt, valamely õsi szokás szerint még újat is nyújtasz felém (az inkvizitorok például inkább kezet nyujtottak).
Látom, szépen vágod a körmeid, bizonyára finomabb dolgokat is csinálsz vele, nem csak irogatsz. Mindez persze nagyon megtisztelõ, csak a görög ábécét nem értem. Azok a beceneveid?
Nekem pedig már nem kell bemutatkoznom, hiszen tudhatod...
Szeretném, ha folytatnátok, mert ti komolyan vitatkoztok, és érdekes, amirõl írtok, és megtiszteltetésnek érzem. Viszont azért is jöttem a fórumra, hogy "fiatalodjam, ám néhány hozzázólás után inkább exponenciálisan öregszem. Ilyen az élet.
"Mennyivel kényelmesebb lenne "nem látni" bizonyos dolgokat, igaz?" Megj.: Az emberek alapból ok-okozati összefüggéseket keresnek, ez bennünk van. Könnyen beláthatók az elõnyei. Kísérletekkel is igazolható. De ettõl még nem feltétlen ilyen a valóság, a modellelmélet is lényegében azt mondja ki, h a valóságot sosem tudhatjuk micsoda, hiszen pont abból indulunk ki, h nem tudjuk.
"Ebben van valami amit írsz, de azért ha te tudod magadról, hogy bizonyos dolgokat jobban látsz mint mások, akkor bizonyára azt is el tudod képzelni, hogy bizonyos más dolgokat meg mások látnak jobban, mint te. Nem?" Megj.: Ebbõl következik, h a szakértõk a saját területüket jobban látják.
"Ezt most nem a konkrét kérdéshez kapcsolódóan írom, hanem általánosságban. Mindannyian csak egy részét látjuk a valóságnak, ezért meg kellene tanulnunk összedugni a fejünket, és átadni egymásnak ezeket a darabokat..." Megj.: Az elsõ természettudós társaságok is pont ilyen szándékkal jöttek létre. Ezért leveleztek és írtak könyveket... (1ébként a suliban ezért adnak ki csoportos feladatokat, bár sztem túl könnyûeket) Illetve az emberek mindig is "összedugták a fejüket", de a már meghalt tudósokkal ezt vagy úgy teszed, h végigszenveded magad az eredeti írásukon vagy a TK-k/elõadások összefoglaló anyagait veszed.
"Igen, teljesen érthetõ az amirõl beszélsz, de én úgy gondolom hogy a tudomány "igazmondása" csak egy puzzledarab, ami egy adott formát felvéve egy adott nagyobb képnek képezheti a részét." Ha az "adott nagyobb kép" a valóság, akkor van még ezzel foglalkozó ember, aki ezt Immanuel Kant óta nem így gondolja? Megj.: Pont emiatt egyeztethetik össze magukban a vallásos tudósok a vallást és a tudományt.
"Lehet ezt a nagyobb képet is meg kellene vizsgálnod, pl. azt a kérdést, hogy ha valamit "elcsal" a tudomány, akkor azt miért teszi? Mert biztos vagy te abban, hogy ez az "elcsalás" ez valami véletlen folyamat eredménye? Nem lehet, hogy ez egy jól kitalált rendszer részét képezi? És ha igen, akkor mi ez a rendszer?" Kíváncsi lennék, mit értesz az "elcsalás" alatt? Illetve az 1értelmûség miatt, ha te a tudományt, mint szót a korai filozófiától a napjainkig terjedõ idõszakától rövidebb intervallumon értelmezed azt is jelezd.
"Egy kis tudománytörténeti kutakodás után szerintem belátható, hogy a tudomány egy része mindig is politika volt, vagy kicsit keményebben megfogalmazva: az aktuális hitrendszer fenntartása a feladata." Ez nem 1értelmû kijelentés, most ebbõl hogy hámozza ki bárki, h konkrétan mit akarsz mondani (több jelentésû/tág jelentéskörû szavak)? "1része politika volt": Még szép, h közügy volt, h tudják mikor kell vetni/aratni, asztrológiából jóslások, h háborúzzanak/nem. Ógörögöknél a retorika fontossá vált a politikában, ez is a tudomány része volt... "az aktuális hitrendszer fenntartása a feladata": Felteszem, h a "hitrendszeren" az alapvetõen elfogadott dolgokra gondolsz (~axiómák) Ez durva általánosítás, legfeljebb a szofistáknál volt feladat, Platóntól kezdve az oktatás révén az ismeretek terjesztése jelent meg helyette, mint feladat. Ha 1 idõben mindent (amit ismertek/amivel foglalkoztak) megbírtak magyarázni az aktuális hitrendszerrel, akkor értelmetlen új rendszer bevezetése, ha szaporodnak az olyan dolgok, amik magyarázhatatlanok és 1 másik rendszerbe azok is beleillenek(ráadásul a másik rendszer még több, pontosabb eredményeket mutat fel), akkor van értelme arra áttérni (pl. az arisztotelészi filozófia hanyatlása a középkor végén).
"Egyébként mit akarsz bizonyítani?" Eleinte csak kíváncsi voltam, hogyan magyarázza a fizikát forrai másképp, de most csak annyi volna a célom, h forrai az általa "Töltés-fizikának" nevezett fogalmat változtassa meg, mert erõsen félrevezetõ, mert amirõl õ ír, az nem fizika, hanem természetfilozófia.
"Kb. azt, hogy a tudománynak nem nagyon lehet újat mondani. Ezt mondod, de nem így érted, mert ha felteszem a kérdést, hogy ezt gondolod-e, hogy nem lehet újat mondani, akkor erre azt mondod, hogy dehogynem lehet, csak ahhoz elõször taggá kell válni. Én kitartok azon álláspontom mellett, hogy nem kell tagnak lenni," Nem mondanám, h ehhez tagnak kell válni. Ki mondana ilyet? Az aki nem látja, h ez triviálisan tarthatatlan állítás (azért köszi, h hülyének nézel).
"sõt, aki tag, annak csõlátása alakul ki," Szép kinyilatkoztatás. Érdekes, h eleinte még indokolva fejtettél ki 1 gondolatmenetet, de most már erre nincsen szükséged. Vagy ha neked a tud.-okkal való foglalkozás -> csõlátás az érv, akkor nagyon nem vagy tisztában a tudomány fogalmával. (Igazából, amit ti csináltok, az is "tudomány" volna - de nem az) Akkor nézzük csak mit csinál, aki a tudományokkal foglalkozik: Tanul, megismerkedik azzal, h elõtte más emberek miket tapasztaltak és milyen következtetésekre jutottak. Közben feladatokat old meg (a feladatok része, h elmagyarázza, h mit miért). Megismerkedik még megválaszolatlan kérdésekkel. Majd, amikor már olyan szinten van megpróbál (másokkal együtt) új összefüggéseket találni, hozzátenni a meglevõhöz, bõvíteni az ismerteket, esetleg még oktat is másokat. Ez nem zárja ki, h menet közben ne jusson vmi az eszébe. Sõt, mivel a TV-bõl és a netrõl annyi info jön, h még önkéntelenül is belefut az újabb ismeretekbe, így amit éppen oktatnak az zavaróan naív/1szerû néha. Nem tudom, valszeg nálatok is volt épp elégszer olyan, h azt hittétek vmire rájöttetek, kitaláltátok, aztán rövidesen meg olvastatok/tanultatok pont róla, h azt fogalmazta meg X y évvel ezelõtt (filozófiai dolgokban leg1szerûbb ilyen dolgokat találni). Aki gyengébb képességû, az általában a középiskolában oktatja végül azt, amit már megértett vagy vmi rabszolgamunkát végezve foglalkozik a tudománnyal. Mondjuk természetesen vannak olyan szakok, ami nem értelem kérdése, hanem magolás kérdése, h az ember elvégzi-e, de õket én nem veszem a "tagok" csoportjába. Továbbá egy másik csoportosításom szerint (valszeg már más is csoportosított így, csak nem tok errõl sem) ezek közt vannak, akik - érdeklõdõek az adott téma iránt - csak a pénz/megélhetés miatt foglalkoznak az adott területtel (ezek tipikusan csõ látásúak) - szélesebb érdeklõdésûek (ez nem zárja, ki hogy õk is csak egy szakterületen lesznek profik), emiatt több témába is belekóstolnak. (Ezek a csoportok már középsuliban is megfigyelhetõk, persze nem a 10.GYP osztályban)
Nézzük mit csinál, aki nem "tag": Tfh. (mint a nagy többség) eljut az érettségiig (azon alacsony követelményeket sem tudja kitûnõen teljesíteni), vhogy egy színvonalas felsõoktatási intézménybe kerül és kibukik vagy színvonaltalan Mézga Aladár fõsulit végez. Vagy olyan szakot végez, amit a többiek lenéznek 1szerûsége miatt (lásd hátrébb). Dolgozni kezd, mert mi mást tenne, h megéljen. Tfh. mégis foglalkozik a tudománnyal. De megtanulhatja és megértheti-e azt az anyagot, amivel mások minden nap sokat foglalkoznak? Ehhez fel kéne tételezzük, h õ jobb képességû, mint a többiek, de ezzel automatikusan felmerül a kérdés, h akkor miért ne tudta volna teljesíteni a "tagsághoz" szükséges gyatra követelményeket és miért nincsen ott? Tfh. (a kedvenc feltevésetek) amit a "tagok" tanulnak az hülyeség és õt nem tudták "megfertõzni". Akkor ezek szerint amiket elõtte évezredek alatt a tudósok hosszú viták során elértek, felépítettek az hülyeség. Volt valaha értelmes ember egyáltalán a Földön? Ha nem, akkor most hogyan született meg a mindent átlátó értelem eme gyatra emberekbõl? Ez nem kéne azt jelentse, ha õ jobban lát mindent, akkor simán látná, h hol hibázik a tudomány és ezt még le is kommunikálhatná szegény butáknak? Ha jobban látja a dolgokat, akkor a tudományt miért nem látja? Ha látja, akkor miért nem lett "tag" (lásd korábban) és osztja onnan az észt?
"mert a tudományokkal foglalkozik a valóság helyett." A puzzle-darabos hsz.-od utal rá, h szerint ez is a nagyobb kép (valóság?) egy része. Akkor mégiscsak a valósággal foglalkozik. Ha nem, akkor mi a nagyobb kép, ami még a valóságnál is nagyobb? Megj.: Amirõl itt beszélünk az is a tudomány része, csak már pár száz éve merõben újat nem igazán tudtak hozzátenni. Továbbá meséld el nekem, h mi révén lehet a valósággal foglalkozni szted. (remélem vmi újjal tudsz elõrukkolni)
"És ezt nem "kitalálom", hanem ezt tapasztalom. A megtapasztalással pedig elég nehéz vitába szállni." Tehát azt tapasztalod, h mindenki, aki tudománnyal foglalkozik az szûk látókörû? Aki ilyen tisztán filozófiai kérdésekkel foglalkozik és felteszem az alapvetõ, naiv logikát elfogadja, mint most te, az is a tudománnyal foglalkozik (csak a mai ismeretek fényében igénytelenül). Akkor most te is csõlátásúvá lettél, sõt mindenki, aki nem "csak" él, hanem gondolkodik is az mind azzá vált?
"Azt mondod-e, hogy ha én is azt tudom amit a tudósok, és én is úgy gondolkodom ahogy a tudósok, akkor ugyanarra az eredményre fogok jutni, mint a tudósok? Ez nem nagy újdonság." Szólj, ha tudsz újabbat a világon még ki nem tárgyalt paradigmáknál.
"Forrai úrral kapcsolatban megfogalmazott észrevételeid szerintem egyedül ott ülnek, hogy ha forrai úr a tudósok játékát szeretné játszani, akkor be kellene tartania a játékszabályokat. Ebben egyetértünk." Most összezavarsz. Az volt az alapvetõ feltételezésem, h az 1szerû logikát elfogadja és nem retardált, ezért használni is tudja. Pl. ha még a tranzitív következtetésen alapuló érvelést sem fogadja el, akkor nincsen mirõl beszélnünk (gyengébbeknek: A→B ∧ B→C => A→C).
"De mindebbõl messze nem lehet levonni semmi olyan következtetést, hogy akkor forrai úrnak igaza van-e vagy sem. Attól, hogy nem hajlandó elfogadni a játékszabályokat, még igaza lehet." Persze, tök logikátlanul is magyarázhatja a valóságot. De akkor ne várja, h vki meg is érti. 1ébként, ha olyan jól látja a világot, akkor legalább néha használhatná a matematikai formalizációt, h ne legyen ennyi félreértés és kérdés arról, h mirõl és mit állít. Lehet olvastad, még mikor érdeklõdtem az állításai iránt kértem, h fejtse ki szépen korrektül levezetve (illetve erre tereltem). Ekkor az 1. def.-bõl kiderült számomra, h nem fizikáról beszél, a filozófiai fejtegetésére meg nem vagyok kíváncsi, mert láthatóan nem új nyuszit húz elõ a kalapjából (mint errõl utána meg is gyõzött).
Segítek 1 kicsit bárkinek, aki vmi eget rengetõ, összetett, logikusan felépülõ dolgot akar közölni, úgy hogy kíváncsi mások véleményére. Jól megkülönböztethetõen emelje ki és különítse el a következõket: - Def.-ók, axiómák, jelölések ismertetése - állítások megfogalmazása (finomításnak tételek és lemmák kiemelése) - áll.-ok bizonyítása - néhány példa/ellenpélda rájuk - megj.-ek Ciki már az is, h ennyi száz év után még mindig van, aki nem így csinálja és csodálja, h mások miért nem "látják", amit õ. Pedig pont emiatt találták ki. Ellenpélda: forrai, aki rendszeresen más def. szerint használ bizonyos tud.-osan már definiált szavakat és kérni kell, h def.-t adjon.
"(Ezt leírom egyszerûbben: ha egy kínainak akarod elmagyarázni az elméleteidet, akkor meg kell tanulnod kínaiul.)" Ergo tanuljon meg korrektül felépíteni egy elméletet. Pl. ha még nem olvasott matematikai témájú könyvet, akkor csak kérnie kellene, h ajánljon vki olyat, ami szép példa erre vagy üljön be egy matek órára, azt is tud bárki ajánlani neki. Ott úgy van leírva minden, h csak az nem érti meg, aki nem akarja vagy retardált.
"Szóval mindenkinek meg kellene próbálnia közeledni a másik felé. Itt nincs olyan, hogy én vagyok a hibás vagy te vagy a hibás. Szerintem." Ha nem vesszük hibának, h elvbõl nem ismeritek meg azt amit kritizáltok, akkor valóban.
Oda nem irnak, viszont elég sokan olvassák. Érdekel, hányan? De te minek irsz ide? Neked a gumiszobába lenne a helyed! Vagy talán ott se tudnak elviselni? De ne essél kétségbe- ide nyugodtan járthatsz. Én örülök neked is.
"Fizika és csillagászat" helyett lehetne a topik címe az, hogy "Forrai-blog". Mi itt úgyis csak kommentelni tudunk, amit vagy elolvas a mélyen tisztelt, aktív nyugdíjas blogger, vagy nem...
Lehetséges persze, hogy tévedek. De abban bizonyosan tudom, hogy nem tévedek, hogy valamely, a tudatos létezést ismerõ filozófia nélkül nem építhetõ ki semmiféle tudományág. Még a Matematika sem. Nem valósítható meg pld. R. Langland (és mások) azon törekvése sem, hogy annak szétágazó ágai közös alapra legyenek helyezhetõk, és amely törekvés csúcsa mindeddig A. Wiles Taniyama-Shimura sejtésének bizonyitása. Amely cél azonban olyan még az olyan "egyszerû" ágai között is, mint az algebra, vektoralgebra, valószínûség számítás stb. a mai "ismereteinkkel" sohase lesz elérhetõ.
A Genezis elsõ sorai számtalan olyan tömör információt tartalmaznak, amelyek jelentése csak most lehet kibontható, és amelyek gondolati mélysége meglepõ, és elgondolkoztató. Számomra is érthetetlenül, és hihetetlenül. Nem lehet véletlen, hogy évezredeken keresztül olyan féltve õrizték! Nyilván más "szent" könyvek is ilyen tartalommal bírnak. Azokat azonban sajnos, nem ismerem. Akik viszont ismerik, gondolkozzanak el mélyebb tartalmukon. Amelyrõl a legtöbben meg vagyunk gyõzödve, hogy van. De nem mindegy, hohyan és hol keressük? Leonardo Utolsó Vacsoráján a "V" alakban elhajló nõi alakot miért jobb Jézus nõtérsának (Magdolnának) tekinteni, mint Szent Erzsébetnek, akit a Szent Lélek most is betölt, és "látva" Jézus holnap bekövetkezõ sorsát- behunyt szemmel zokog? Mert Leonardo ezt festette meg! Mi meg inkább azt akarjuk látni benne? Pedig látszólag mindkettõ "lehetséges" megoldás. Pont ilyen torz a szemléletünk a fizikában is?
Szerintem a Töltés Fizika mellett szól, ahogyan az ekvivalencia, és a megmaradási elvek szólnak. pld. Az E=m*c^2 képlet. Itt pld egyértelmûen "anyag" (tömeg) alakul át energiává! Vagyis a "c" itt egy tudati töltés átszámítási tényezõ, a mi univerzumunk káoszára jellemzõ. (Mondom: ez a tényezõ számomra is annyira ismeretlen, hogy normlisan elnevezni (azonosítani) se tudom. Mert ha valamely egyed körvonalait, tulajdonságát, rendeltetését nem látom tisztán, nem ismerem, olyan névvel illethetem,. amely másnak van, ami nem illik hozzá. Szép bibliai történet, hogy Isten Ádámnak engedélyezte a számára megismerhetõ (szétválasztható) teremtmények elnevezését.
"Mert a töltés fizika arról szólna, és Maxwell fényelmélete félig azzal adós, szerintem." idézem önmagam. És igazam van, mert még ma is keressük azt, ami a vákuum helyett "üzemel": az étert! És joggal.
És én is azt keresem. Kristóf elmélete akkor nekifutásból nehéz volt. Mondom, leveleztem is vele. Újra neki kéne fussak, hiszen azóta az ismereteim bõvültek. Egyelõre a töltés fizikát tartom jónak. Vagyis hogy a fizikai világ két részbõl áll: a tudatból (mondhatnám isteninek), és "valami másból", amit nevezhetnék akár éternek is. Csak azért nem hivom annak, mert nem lehetek biztos abban, hogy azzal azonos, amit alatta pld. Kristof, vagy mások értenek? Gyakran "káosznak" is nevezem, amelyet a bibliai értelmezésének gondolok, és ami jócskán megelõzte "a káosz elméletet", ami másról szól. Amely viszont ezt az elnevezést így tehát inkább bitorolja. (Értelmezés- bitorlásért már számtalanszor figyelmeztettek:-)). Külön- külön számunkra azonban sem a tudat, sem a káosz nem lenne megismerhetõ. Jobb híján, elfogadom és magam is vallom, hogy a káoszt éppen az isteni tudatnak a jobbító szándéka ("ige") szerint töltötte be a "tudati töltés"- amikor a teremtés megkezdõdött. Ennek a tudatnak tehát csak azon része, amely minket is teremtett, lehet számunkra "MEGISMERHETÕ". De nem zárom ki, hogy léteznek olyan tudati töltések is, amelyek viszont "NEM MEGISMERHETÕK"! Így például a számunkra megismerhetõ tömeg (anyag) és kapcsolódó jelenségei valamely tudati tömegtöltéshez kapcsolódnak. Ez megmondja a káosznak, hogy létezzenek olyan tömegpontok, amelyek közepén a gyorsulási vektor nulla, a szélén növekedik maximumára, és onnan meg négyzetesen csökken. Ezekbõl a pontokból hasonló tulajdonságokkal rendelkezõ testek (részecskék, atomok molekulák, univerzumok stb.) épülnek. Más tudati töltések kombinációjaként is készülnek, amelyek ezáltal például a számok tudati "töltéshordozói" is egyúttal. Különbözõ tudati összetettségü egyedek keletkeznek így. Mindegyikre érvényes a tudatos létezés megismerhetõ (megismerhetetlen) egyedeinek törvénye, amelyet "Egyediség Törvény"- nek" nevezek. Azok az egyedek a megismerhetõk, amelyek: - Teremtõ, alkotó tudat szándéka által - A teremtés, alkotás folyamatában jönnek létre - Tulajdonságuk van (minõség) - Szétválaszthatók (mérhetõ mennyiség) - Névvel azonosíthatók - Rendeltetésszerûen léteznek. Amit én itt oldalakon keresztül gügyögtem, azt a Biblia néhány sorba tömörítve, gondolati ZIP-ként, fraktálként, (amire minden teremtés, és alkotás épül) adja elõ a legelsõ soraiban. A Biblia, amit természettudományos fórumban kiejtenem se illik? Nem érhet tehát engem olyan vád, hogy nem tekintek tisztelettel más gondolkodók munkáira. Tárgyilagos szeretnék lenni. Az pedig nagyon nehéz- kis tehetelenségü, nyitott látásmódot igényel.
Valóban szükség lenne arra, hogy ezekkel az elméletekkel jobban megismerkedjem. Ezért tekintek magamra még lesúlytóbban, mint némelyitek rám. Persze próbálkozok, de elsõ a megélhetésem: nehéz mûtét után kell aktív nyugdíjasként létezzek. Ezek a kis beszélgetések is inkább pihenések. Nem is lenne szabad ennél komolyabban venni nekem se. A húrelméletben is egyelõre azt kérdezném- mi rezeg? Mert a töltés fizika arról szólna, és Maxwell fényelmélete félig azzal adós, szerintem.
"Kíváncsi vagyok mit értesz ezeken a rezgéseken? [...] Mi rezeg?"
Kérdésed kiváló. Bár, hogy Saintgerman mit ért alatta, majd kifejti, addig hadd linkeljek én:
Hónapokkal(?) ezelõtt említetted, h már hallottál Kristóf Miklósról, de azt nem tudom mennyire ismered az elméleteit. Vagyis inkább az egy nagy, matekkal levezett, konzisztens éterelméletét (vagy ahogy õ az étert nevezi: "Téridõ-Plazma" = TIP)
Ez a kozmológiai elmélet áll hozzám a legközelebb, ennél még nem találtam jobbat.
Kérlek olvasd el ezeket, melyekbõl választ kaphatsz kérdésedre:
De tényleg, ha igaz a húrelmélet, akkor a háromféle húr rezgésébõl létezik a világegyetem.
Ha megengeditek én is idézek:
"A Lét rezgés. Az egész világegyetem rezeg, és minden létezõ saját, egyedi frekvenciájú rezgést kelt. �ára a kvantummechanika tudománya egyértelmûen tényként fogadja el, hogy az anyag nem más, mint rezgés. Ha valamit a legkisebb alkotóelemeire bontunk, mindig egy különös világba érkezünk, ahol csak részecskék és hullámok léteznek."
Én olvastam olyant, hogy a világegyetem rezgések egyvelege. Ezek rezgések nagysága adja az adott "valami" sûrûségét. Tehát, ha mi feltudnánk pl venni egy betonfal rezgésszámát, akkor símán át tudnánk rajta haladni. A baj azonban ott van (tudósok szerint), hogy semelyik "valami" rezgése nem homogén, hanem rezgések kuszasága, és ezért ez csak elméletben lehetséges.
Kiváncsi vagyok mit értesz ezeken a rezgéseken? Itt nyugodtan leírhatod. Mi rezeg? De tényleg. Ez a topik pont errõl szól.
A kocsonya az jó jön hozzá, csak azt nem értem, hogy minek a fizika ahhoz, hogy jólakjunk vele.. Már kocsonyaevô koromban sem szerettem, ha nem tudhattam mi van még a speizban... megmonják, hogy mi az ehetô..
Minden ami megismerhetõ, tudati töltéssel rendelkezik. De önmagában a tudati töltés nem megismerhetõ. Gondolom.
Hát lehet, de az már nem ulti, hanem póker, vagy egy másik szerencse játék. Te írj egy rezgésfizikát. Elsõként a kocsonyát ajánlom hozzá.
Mi van akkor, hogy ha csak azért ütközöl bele mindenbe, mert az Energiának ugyanazon a szintjén rezegsz ? Mi van ha úgy a tested, mint az egész galaxis az összes csillagával csak egy hologram, egy illúzió a tudatog teremtménye ? Mi van, ha a "nagy durranással" csak a mozi kezdôdött el, és a számtalan film egyike vagyunk ? Mi lenne, ha nem a filmnek hinnénk magunkat, és a tudatunkkal megváltoztatnánk a valóságos énünk - az Energiánk - rezgésszámát és átmennénk egy másik elôadásba ? Talán azért járunk az ajtón ki-be, és nem a falon át, mert ezzel nem vagyunk tisztában ? Na, lehet, hogy tudunk ûberelni ?
A Töltés Fizika alapján egy univerzum többféleképpen keletkezhet: (írd te is nagybetüvel, vagy én is kicsivel írlak!) 1. Saját töltéseibõl,termodinamikai (fekete lyuk) és egyéb folyamatok révén. Ez a szülõ univerzum adott térrészének kollapszusa, (Little Bang). Nemrégi hozzászólásom erre utal.
2. Más (számunkra ismeretlen) tudati töltésü univerzum átalakulása folytán. Ha a Big- Bang létezett, talán ilyesmi lehetett.
Ám számos jel utal arra, hogy létezik egy minket körülvevõ, azonosan tömeg töltésü univerzum is. Ugyanakkor nem lehetek biztos, hogy bivalens fényatomjának másik töltése ugyanúgy az elektromos lenne? A neutrinók létezése ugyanis másra utal.
A Töltés Fizika, ahogyan a Számvektor Algebra is, embrionális állapotban van még. Már él, létezni akar, azonban még nagyon könnyü széttaposni, elsorvasztani. Kérdezem: szabad e azt megtenni, vagy talán éppen szükséges. Én csak itt ülök, és kávét iszok. Hiszen végül is- ti döntitek el, nem az én felelõsségem. Kérdezem
Természetesen, nem zárja ki, mert a semmi pusztán a megismerhetetlen, ami létezik. Én azonban a megismerhetõ világot keresem. Márpedig a mi univerzumunkat megismerhetõnek gondolom, azértis vizsgálom. Van mérete, kora tömege, sürûsége, rengeteg dolog megismerhetõ. A Töltés Fizika sem zárja ki, hogy valamely megismerhetetlen számunkra megismerhetõvé alakuljon. Sõt ez a lényege. Szerintem a fényben az elektromos (tudati) töltés periódusonként tömeg töltéssé alakul, majd vissza. Mi történik, ha egyszer nem tömegtöltéssé, hanem bozontos "megismerhetetlen-1" töltéssé alakulna? Akkor számunkra félig "megismerhetetlen"-é válné, sõt, ha olyan megátalkodott, hogy nem elektromos töltéssé, hanem "megismerhetetlen-2"-vé alakulna, akkor azután buljócskát játszhatnánk vele. Vagy elnevezhetnénk neutrino -6 nak. Olyan még nem vót. Vagyis az én semmim úgy semmi, hogy valami. Amint látod, nem tudsz olyan nagyot mondani, hogy én ne überelnélek. (ultis szakszó)
Én nagyon nyitott vagyok a semmire is" Mert a legfõbb tudós erénynek a tárgyilagosságot tartom.
És csak amíg semmibe se ütközöm, addig nem hiszek benne. Egyenlõre azonban a mindenbe hiszek, meg hogy van bele! Mert hogy mindig mindenbe bele ütközök.
Ha a "sokféle színes világ" van érvényben, az sem feltétlenül zárja ki azt, hogy a "Semmibõl jöttünk, és a Semmibe térünk".
"Ha létezik a sötét áramlás jelensége, arra Laura Mersini-Houghton, a University of North Carolina egyetem kutatója adta eddig a leginkább elfogadott magyarázatot:
eszerint egy szomszédos univerzum gravitációja húzza magához a mi univerzumunkból a galaxisokat."
Ez egyfelõl azt is bizonyítja, hogy nem egyedül én gondolkozik így, másfelõl, hogy már vannak, akik segítenek nekem is.
- A Big Bang azt mondja: Semmibõl jöttünk, Semmibe térünk! (Nagybetûvel, mert tényleg nagy semmi...) - A Töltés Fizika azt mondaná: elképzelhetetlenül sokféle színes világok egyike vagyunk. Egyik se nagybetüs.
A szertartásrend szerint most valakinek azt kellene megkérdeznie: Ugyan- mi is az, hogy "Egyediség Törvénye? Akkor én megpróbálnék rá válaszolni, hetet- havat összehordanék, végül azt mondanám: "A francba is! Válaszolja azt meg a filozófia, a Tudatos Létezés elvei alapján!" Ám legvégül összetörten mégis azt kellene, hogy válaszoljam: de hiszen az egyik nem is létezik már, a másik meg nem is létezik még! Csak mi létezünk, a szönyeg alatt, békaperspektivával a végtelen világra! De miért? Csak mert nem akarunk kibújni alóla?
Az elõzõ hozzászólásodon itt elõször jól mulattam...
Felhívnám figyelmedet a honlapon Botticellirõl írt 8-ik kötetemre. Vagy akár a 7. -kre. Vagy bármelyikre.Amelyekben olyasmiröl írok, amit mások láthatóan nem látnak, sõt- félremagyaráznak. Azokból megértheted- hogy én valóban másképpen látok, mint mások. Mégpedig nagyon széles skálán, az ordenáritól a lehellet finomságig.
És nemcsak a képeken, hanem bármiben, amit kellõen megismerek. És hogy néha- bizony igazam van... A feltételezett Számvektor- Algebra azonban meghaladja a lehetõségeimet- bárkiét meghaladná. Én csak az árnyékát látom még- abból sejtem, hogy bizonyosan léteznie kell.
Igazából a filozófiai alapja sincs még megteremtve. Persze rengeteg gondolat- töredéke van, amibõl kirajzolódik az egész. Ezekrõl szívesebben írnék a "Fermat sejtés története" topikban. Mert itt a fizikát és a csillagászatot nézem- másképp. (Drukkolok, hogy kinõjenek megint a tejfogaim, a cápát meg egyenesen irigylem)
Szerintem, te nem elsõ fokon vagy. Akkor mindenképpen ki kellett volna ismernünk téged. Te legalább négyzetre vagy emelve, esetleg a köbön vagy. Most tényleg, mennyi a fogszámod? - akarom mondani, a fokszámod. Azt ugye tudod, hogy most gyököt kéne, hogy vonjak belõled? Szerintem, fájdalmas lenne...
Szétdarabolni valamit tulajdonságokra nem csak fizikailag lehet. Kérdéseket teszel fel, valamit állitasz, és szép lassan megismerheted a tulajdonságait. Ha csak a nevemet kérded, elolvashatod. Mert én a Tudatos létezés alkotó folyamatában, alkotók által jöttem létre, tulajdonságom van, másoktol elválastható vagyok, továbbá nevem is, rendeltetésem is van. Egyszerû, kis "megismerhetõ" pont! Mint egy egész szám is. Pusztán véletlen, hogy a köldökömön megy át az egyenlítõ. Legalább is én szerintem. Na elég az ömlengésbõl.
Lehet. Egyelõre farigcsálom. Nem sietek vele. Elõbb gerenda, azután deszka, fiók, végül fogpiszkáló. Van idõm, és semmi sem hajt, legfeljebb az igmándi víz.
A Fermat "sejtésen" 25 évig dolgoztam. Most meg kiderülhetne, hogy a hatványozás nem is értelmezhetõ a szokott módon, általánosan, s így a sejtés maga is irracionális?
Szép falat. Sohase gondoltam, hogy öt perc alatt megoldom. Lehet, hogy más (se) fogja majd. Mert ez igazi sejtés!
Mert Fermat nem sejtést, hanem tételt irt, amit bizonyosan bizonyitott.
Addig is néhány gondolat. A szám mint egyed, egészében csak "elsõ fokon", szemtõl szembe ismerhetõ meg. Magasabb fokszámú algebrai egyenletekben a benne lévõ mennyiség és minõség szétbomlik, és te legtöbbször azt se tudhatod, hogy melyikük a mennyiség, és melyik a tulajdonság. Az elsõ fokú "határozottság" már másodfokon is ilyen "határozatlansággá" válik. A matematika magában rejti a határozatlanságot, csak úgy mint a megismerhetetlenséget is. Mindez azonban csak az egynél magasabb fokú, vagy eltérõ, pld fordított függvényeknél jelenik meg. Az elsõ fokszám még biztosan magad vagy.
Bár még mindig nem vágom teljesen ezt a "számvektor-algebrádat", de a sejtésem az, h te újra fel akarod találni a komplex számokat.
Valóban, az indoklás igaz. Az is igaz, hogy a fizikához sem sok gôzöm van, de én a paraszt eszemmel a tömegvonzást szószerint értem. Úgy, hogy a tömeg maga felé vonz. Nomármost, a kéreg (mint egy dióhéj) külsô felületén a gömb közepe, a Föld tömege felé vonz, de mivel a Föld közepe üres és ott nincsen tömeg, így a kéreg közepe felé, tehát a gömb közepétôl kifelé kell hogy vonzzon, nehogy a cápák melegekké váljanak ott belül, úgy mint az emberek itt kívül. Vagy tévednék ? Ha igen, van még egy-két ötlet a tarsolyban.
Azért nem jó ezzel a fajjal -amit emlegetek- egy bolygón élni mert olyan mértékben manipuláltak minket, hogy legtöbben még a jelelétükrôl sem tudnak..
A világ titkos és fétitkos szervezetei azt szolgálják, hogy elrelytsék a jelenlétüket.
A tudatunk emelkedésérôl már én is beszéltem, de ez nem kiegyenlítôdést jelent szerintem.
Mamár valóban nem az információ mennyiségével van a baj, hanem a kiválasztási kézséggel... ezért is engedheti meg magának az Illuminati a kiszivárogtatást.
Bocsi, mindig elfelejtem. Nézd, nem mondom, hogy amit állitasz, az lehetetlen. Van egy barátom, akivel ilyenrõl sokat vitatkozunk. Még nem gyõzött meg. Ahogy én se senkit.
A számvektor algebrában mások a mûveleti szabályok, fõképp a szorzásé. És a számvektor algebrában ezért nem lehet feltenni eleve a Fermat sejtést. Mert a hatványozás sem létezik, abban az értelemben, hogy azonos számokat szorzunk. Csak a feladatok egy részében, például ahol az eredmény halmaz adott. Akkor eltekinthetünk tõle, hogy például kiirjuk az egységgyököket, hiszen a szorzatuk így is úgy is 1, azaz természetes szám. Azonban az egyszer- egyet tulságosan korán kezdjük magolni ahhoz, hogy megértsük: nem általános érvényü! Engem erre a Fermat sejtés vezetett rá. Most viszont, hogy állitólag" megoldották már, örökre elveszhet a lényege! Talán az utolsó vagyok, aki még reámutathat. Elhaló nyögésekkel, és vicsorításokkal, bohóckodva adom a világ tudtára, hiszen úgyis mindegy (nekem is...) Ahogy mondják, nem sütnek vele nyulat.
Ha használnád a válasz gombot, mi is tuhatnánk kinek szántad az üzenetet
Nem azt mondom, hogy a CIA örült neki, hanem azt, hogy a CIA, az SS utóda. Igen ! A II. VH után még a személyzet is német o. ból vándorolt át, beleértve Joseph Mengelét is. Akkor már tudhatod miféle vállalkozás a CIA, ha inkább Kennedyt is inkább kivégezte, minthogy engedje feldarabolni.. ezt nem folytatom itt, ez NWO-os téma.
Én meg azt gondolom, hogy ez az Illuminati stratégiája. 100% osan semmit sem lehet elszigelelni, ha egy kicsit kiszellôztetik és tasznek hozzá 2/3 szórakoztató szinezetet is, még hasznukra is lehet. Nem erre van Hollywood ?
A honlapomat siettemben (valamiért) irtam. És olyasmit is beleirtam, (hogy jelezzem), ami még nincs kész (talán nem is lesz kész általam, de mások által- miért ne?). Ide is azért járok, hogy veletek beszélhessek róla, hogy jobban megirhassam. De sajnos, nincs párbeszéd. A, Wilesnek rengetegen segítettek. Én meg a ledorongolásért is könyörgök. De nem baj.
Vagyis a számvektor algebrának még csak a legelején tartok, vagyis hogy megértettem, hogy miért kell. Mert a számok nem csak mennyiségek, hanem minõségek is. Pontosabban azok szorzatai. Ezen belül, ahogyan Püthagorász gondolta, valszeg a természetes számok (egészek) a "mennyiségek". Az összes többi pedig tulajdonság- vektor. Amelyek vagy csak egy szám tulajdonságai, vagy pedig annak részeként, egy másik egyednek tekinthetõk. De soha se mennyiségek. Még a gyök kettõ se.
És az "Egyediség törvénye" szerint (ami ma nem létezik) egyazon mûveletben ugyanazon szám nem szerepelhetne, ahogyan ugyanazon ember sem. Ez a közös mindkettõben. Így nemcsak az x^3-1=0 egyenlet megoldása nem lehet 1x1x1, hanem csak az egységgyökök szorzata, hanem azt már nem illene felírni sem, mint szorzat, hogy 1x1x1.
Csak bizonyos esetekben, amit én piaci matematikának nevezek és a számvektorok skalár szorzásának felel meg. Ezekre maga az algebra figyelmeztet minket, de mert ordítani nem tud, hát ugyanúgy nem veszik figyelembe, mint az én halk elméleti suttogásaimat.
Kerülöm, hogy írjanak oda. Mert annyi furcsaság van benne, hogy durva hangnem alakulna ki. Itt viszont bármirõl szívesen beszélek, és bármilyen hangnemben.
Véletlenül lett "megismerhetetlen" (nincs benne ékezetes betü), de azután rájöttem, hogy nagyon találó.
A honlapodon a "Számvektor-algebra" könyvedet csak regisztráció után lehet megtekinteni? Mert, most azt írja, nincs elég jogosultságom hozzá.
Nem szívesen regisztrálnék be, mert az mégis hogy nézne má' ki...
Ja, most ugrott be, h miért "megismerhetetlen.com" a webcím...
Holnap v holnapután írok, sok dolog merült fel. Remélem addig nem lesz újabb 100hsz. ráadásul az elõzõekre épülve.
Vajon miért vágták így ketté, és fordították meg az egyik felét? Jelentheti e azt, hogy egybõl kettõt kell csinálni, hogy mindenkinek jusson, akinek kell? Kezdek fantáziálni, és az messze vezethet...
Hát persze. Ha összeforgatod, akkor kész is. Dehát neked nem kellett
Nem mondhatod, hogy a CIA örült annak, hogy a háborús ügyeit szellõzteztik. Mégis kijutottak az információk. Pedig bizonyára felsõ szinten voltak biztosítva. Én azt gondolom, hogy azért készült olyan sok sci- fi film, hogy legyen egy kis háborus hisztéria. Ja, meg a nyiló rózsaszálról nem lehet 2 órás filmet készíteni, ami érdekelne bárkit.
Nem azzal indokoltam, hogy nem sikerült valakinek, az csak egy történet volt. Hanem hazzal, hogy ott súlytalanság lenne, ami elég kényelmetlen. Nézem szegény cápákat, hogy kûszködnek a vízben súlytalanul, hogy szaporodhassanak, miközben arra is vigyázniuk kell, nehogy a párjuk tápláléknak nézze õket... A földön sok féle faj él, és az lenne jó, ha egyik fejlettebb lenne, mint a másik. De néha úgy tûnik, hogy csupán az egyik fejletlenebb a másiknál.
Az nem zárható ki, hogy különbözõen felkészült, eltérõ kultúrájú emberek vannak. De azt nehezen képzelem el, hogy bármit is sokáig eltitkolhatnának. Ellenkezõleg, úgy tûnik, a tudati kiegyenlítõdés korszaka ez, éppen az internet révén. Mondhatnám: ma van internetezõ, és nem internetezõ emberfaj. Az utóbbiak lehetnek nagy tudásúak, de nehezen férnek hozzá az információkhoz. Egyébként azonban nem csak az információ hozzáférés fontos, hanem annak válogatása, és feldolgozása. It a fórumon is millió érdekes információ kering. De legtöbben a laposat olvassák, és azt is félre értelmezik.
"Sokan úgy gondolják: a tudomány titkol valamit elôttünk" Én pl. nem úgy gondolom, hogy a tudomány titkol valamit elôttünk, hanem úgy, hogy él itt a Földön (is) egy fejlettebb faj, amely nem csak eltitkol, de el is zár egy magasabb tudást elôlünk.
"Nem gondolom, hogy bárki idôutazáson vett részt.." Szived joga hogy mit gondolsz, de ezt remélem jobban megalapozod magadnak, mint amikor a üreges Föld létét azzal utasítottad el, hogy valaki már írt róla könyvet és lebukott.. Neked nem tûnt fel, hogy a '60 as években miért forgattak annyi filmet az idôutazásról ?
"Nem hiszem, hogy jártak itt ufok- én az emberekben hiszek !" Az egyik nem zárja ki a másikat. Nem vicceltem, amikor azt mondtam, hogy mi vagyunk az ufok. Ezt úgy értem, hogy amiket sokan látni vélnek, azok a mi utánzataink. Igen ! A mi tudatosságunknak van egy jármûve, az un. Mer-Ka-Ba, ami a szellemünk tudatos aktiválására hasonló káppen mûködik, mint azoké, akiknek ez nem adatott meg, és anyagból készítik el ennek az utánzatát...
"Vagyis tele vagyok ellentmondásokkal" Nekem is ez a benyomásom. Pedig idelye lenne, hogy nyugodtan leülj, és tisztába tedd magaddal ezeket...
Most csak ezt tudom tenni. Remélem, így is "rákattanhat" valaki.
A. Wiles egy nehéz problémát, a Taniyama Shimura sejtést bizonyított be, amellyel a matematika jelzett két távoli ágát kötötte össze. Ezért méltán jár neki az elismerés.
Azonban ennek csak közvetett kapcsolata lehetne a Fermat sejtés bizonyításához (annak csak egy segédtétele). Viszont még olyan sincs, mert magának a bizonyításnak az elve (amit nem õ talált ki), sõt magának a sejtésnek a felírása és értelmezése sem felel meg annak, amit Fermat jegyzett le. Így az egész bizonyítás eleve nem arról szól, amit Fermat a sejtésében (tételében, mert meg is oldotta) írt le, sõt még azon is túlmenõen: eleve rossz. A kitalált, hibás bizonyítás a matematikát is félrevezeti- igazolva Karinthy gondolatmenetét, amelyben azt irja le, hogy többszörös fordítás után hogyan lesz a "Schönhertz"-bõl "Hertz szalámi". Errõl a honlapomon irtam (IV. kötet)
"Õk is galyra mennek vele, ha polárka úgy figyel rájuk, ahogy rám. Pontosabban úgy nem érti."
Ebben is egyetértünk. Ezért írtam azt, hogy meg kellene tanulnunk összedugni a fejünket, és átadni egymásnak ezeket a darabokat.
És ezt is ugyanezért írtam: Forrai úrral kapcsolatban megfogalmazott észrevételeid szerintem egyedül ott ülnek, hogy ha forrai úr a tudósok játékát szeretné játszani, akkor be kellene tartania a játékszabályokat. Ebben egyetértünk.
(Ezt leírom egyszerûbben: ha egy kínainak akarod elmagyarázni az elméleteidet, akkor meg kell tanulnod kínaiul.)
Szóval mindenkinek meg kellene próbálnia közeledni a másik felé. Itt nincs olyan, hogy én vagyok a hibás vagy te vagy a hibás. Szerintem.
Igen, de a logika olyan univerzális, hogy bármely alapon képes épitkezni. Ezért filozófiai alapról kell induljon. Az axiomáktól. Márpedig a mai matematikának nincs filozófiai alapja. A Peáno féle axiommák nem azok. Maguknak a számoknak sincs definiciója. Vagyis a mai matematika a levegõbe épül. Pedig a számok definiciója szerintem nagyon egyszerû (az is kell, hogy legyen)! "A számok a tudatos létezés megismerhetõ (megismerhetetlen) egyedei" Ennyi a számok definiciója! A többi minden más ebbõl kell következzen! Persze így is tudni kell definiálni egy sor más dolgot is, ami ebben szerepel. Csak sajnos- a filozófia, akinek ezt tennie kéne- nincs sehol! El lett söpörve, mint felesleges! Így azután nem tudjuk mi a megismerhetõség definiciója (pedig a Biblia is azzal kezdi,...). Nem tudunk az Egyediség törvényérõl, ami a Számvektor Algebra egyik alap törvénye, és ami miatt a köbgyök 1 a három egységgyök szorzata, és nem 1*1*1 Valójában nem tudjuk, hogy milyen ("piaci") feltételek között érvényes maga az "egyszer egy" is? A matematika a felhõben levegõ önálló csipkézett légvárakhoz hasonlít, amelyeket a matematikusok elkeseredetten próbálnak közös alapra tenni! Ebbõl azt már sikerült A. Wilesnek bizonyítania, hogy egyes elliptikus egyenletek, és a moduláris formák között milyen kapcsolat van. Azonban azt soha nem tudná a mai matematika megmutatni hogy az egyszerû, és a vektor algebra között milyen a kapcsolat? Nem is fogja soha, mert nincs hozzá alapja. És még milliárd évig is így létezhet, további csipkés tornyokat eregetve, amelyeknek nincs alapja. Míg egy kisgyerek meg nem szólal majd: jé- milyen fura léggömb?
Sokan úgy gondolják: a tudomány titkol valamit elõttünk. Lehet persze, miért ne, de jellemzõen azt próbálja csak titkolni, hogy valamit nem, vagy nem jól tud. - Nem gondolom, hogy bárki idõ utazáson vett részt, stb. Ugyanakkor vannak fura elképzeléseim a világokról. - Nem hiszem hogy létezik örökmozgó. Viszont szeretnék írni "önfenntartó áramlási folyamatokról, amilyen pld. a tornádó is szerintem. - Nem hiszem, hogy jártak itt ufók- én az emberben hiszek! Ugyanakkor bizonyos vagyok benne, hogy végtelen sokféle élõvilág létezhet. - Nem, tudom, mi az élõvilág. De mégis arról is írtam. Vagyis tele vagyok ellentmondásokkal.
Mégegyszer ismétlem- nézd meg a "Hatványösszegek elméletét". Amit sokan vizsgáltak (Newton- Girard képletek, Turán Pál) de én elejétõl újrateremtettem- saját gyengeségembõl süllyedtem odáig. 25 évig tartott, de egyedi gondolatokat eredményezett. Nem bánom már.
Egyetlen tudós se mérné kimondani, amit én. Kisgyerek óta úgy tanultam, hogy "tudós" lehessek. Valahogy mindig kiturtak. Most ennek örülök már. Mert így függetlenül, szabadon gondolkodhatom. És az internet is pont jókor, pont nekem született.