Ezt a topikot azért nyitom, mert olyan témákról lehetne itt szó, amelyek más tudományos topikokban a tapasztalatom szerint nem férnek el. A gravitáció, az univerzum, az árapály, a Hubble törvény, vagyis minden ami nekem és másoknak is eszébe jut. Kiemelt témáim, amelyeket már talán ismerhettek más topikokból (csak formálisan): 1. A gravitáció= tömegvonzás +taszítás (tömeg= gyorsulásvektor nyelõ+forrás 2. töltésfizika= tudati töltések, bivalens, monovalens sugárzások- mik azok? 3. Kozmológia: Big-Bang, Little-Bang (mi az?), sötét tömegek stb. 4. Forgásfizika (mi az?)= árapály jelenségek, forgástörvények, forgásimpulzus, égitestek árapály távolodása, Hubble törvény 5. A Naprendszer kronológiája (története), bolygók csomósodásos és kiszakadásos teóriáinak elemzése, árapály távolodás és zuhanás, a Hold keletkezése, távolodása, forgásváltozások, Phobos'Deimos széttört kishold? stb.
És mindenn ilyen, ami még nekem és nektek eszetekbe jut. De mert sok témakör van, ajánlanám, hogy azokat ugyanígy, decimálisan számozzuk, és a hozzászólások elõtt írjuk be, hogy tudni lehessen, mi a téma- így: 5. téma. (A más jellegû off hozzászólások elõtt meg nem lenne szám.) De ez csak javaslat. Ide várok mindenkit, akikkel ilyesmirõl beszélgettünk, vagy aki most szeretne társalogni.
Hát engem két dolog érdekel igazán: az állapot térmodell alkalmazása az irányításelméletben és a pina. Asszem rád férne az utóbbi.
ad 1. A gravitációt általában "tömegvonzásnak" tekintjük, amelyet a "súlyos" tömegpont, vagy tömeg okoz. A tehetetlenséget pedig külön tehetetlen tömeg által okozott "tehetetlenségnek" tekintjük, ami azért a mérési pontosságon belül mégis azonos a súlyos tömeggel.
Habár létezik olyan mérési eredmény is, amely ejtõtoronyban a szabadesés egyetemlegeségének sérülését mutatta, és ami ez esetben a kétféle tömeg különbözõségét(vagy mást is) bizonyíthatná. Ezt a mérést (dr Szász Gyula) közületek többen is ismerhetik, és késõbb részletezhetõ. Ugyanúgy létezik "nyomó gravitáció" elmélet is, amihez most csak nicket említhetnék, késõbb ez is kitárgyalható. Végül létezik olyan állitás, (amit én ismertettem), hogy a gravitáció egyidejü tömegvonzás+taszítás, hogy a tömeg gyorsulási vektor- nyelõ, és forrás egyuttal. Továbbá, hogy a gravitáció vizsgálható és számítható folytonos, és direkt szemlélettel, és még sok minden más. Akár külön topik is lehetne, de összefüggései miatt mégis a többicvel együtt vizsgálható. Hiszen kapcsolódik a töltésfizikához, és a többi témához is. Próbáljunk tárgyilagosak lenni...én is.
fizika kösz NEM! ma írt az egész osztály belõle egyest :D
Imádok szellemeskedni, képtelen vagyok ellenállni! Válaszom: bizonyosan nem férne rám!
Köszi, és szólj hozzá! Tudod, én kedvelem ezt a dalt:
"Kör közepén állok Körbe vesznek jóbarátok, Körbevesznek jóbarátok, s rosszak. ... Ha egyszer odébbállok, s a kör közepébõl majd kiállok..."
Nem állok ki, mert a kör közepébõl a legjobban láthatók a dolgok, ha azok valamelyest sugárirány szerint rendezettek. Egyébként semmit nem érthetnék meg.
Készülhetne egy ilyen játék is, ahol azt a pontot kellene megtalálni, ahol a levert karók rendezetten sorba látszanak. Neked csak a látványt lehetne látni! A területen tologatod az egeret, és nem biztos, hogy können megtalálhatnád a közepet. A geocentrikus világképpben bonyolult szférákat kellett készíteni, a heliocentrikusban elég egy siklap hozzá. Ugyanez lehetne három dimenzióban is. (Ez off)
Jó kis topik lesz ez, nem lesz unalmas: a tudományos szintrõl meg én kezeskedem! Csak az admin ne tudja meg, hogy a gumiszobába zárjon! (Azt tényleg nem szeretném)
LACEE, bocsi: de mi az az állapot-térmodell? Fejtsd ki, a többit máshol tárgyald...Az elsõre kiváncsi vagyok. Hátha érdekel engem és másokat is?
Fogalmam sincs, ez csak egy vicc, nem hallottad még? :) BME-n mondta vki állítólag, és azóta már szállóigévé vált. Csak poén akart lenni, mert csöppet komoly a téma így este fél 11 fele. :D
patiang, Ez ide való kérdésed a Csillagászatban? Akkor áthoznám ide, hogy ne zavarjunk ott, ha hozzájárulsz. Csak nem tudom az elõzményt. "Nem akarok (dehogynem!) beleszólni a "beszélgetésbe, de én úgy tudom, hogy minden az eredeti, elõzõ állapot fenntartására törekszik. Pl, ha tekercsben melyben bizonyos nagyságú áram folyik, annak csökkentésekor azzal ellentétes ugyanakkora áram keletkezik. Lenz törvénye. Akkor ez átvitt értelemben, talán nem egyenlõ e tehetetlenséggel. Egy erõvel szemben mindig ugyanakkora ellenerõ lép fel. Ha hülyeséget mondtam lehet baltázni."
Megkönnyebültem... (sajnos, az ijedtség miatt minden tekintetben). De azért írj ide, ha van ötleted. Oké?
Annak jut eszébe a pina, akinek nincs, vagy már nagyon régen látott. Akiknek megadatik a legalább hetente egyszeri használat, azok tudnak olyan dolgokra is koncentrálni, mint például a csillagászat. :P
"a tudományos szintrõl meg én kezeskedem"
micsoda magaslabda:D, azt azért meg szabad kérdezni, h mi volt a doktorid kutatási témája?
CattiBrie: a nõi nemiszervre történõ asszociáció gyakorisága és a férfi szervezetének tesztoszteron szintje között erõs a koleráció, ha mártudományoskodunk:D
Mindjárt megkeresem: "Határolt térben végbemenõ szabadáramlásos hõcsere vizsgálata" 1979 Nem fogadták el. Ezzel kezeskedhetem. Nem kevés.
Nos én csak azért említettem a dolgot, hogy ami a kicsiben, talán az a nagyban is. Érthetõbben, ha mindenre egyazon törvény vonatkozik (jelenlegi ismereteink szerint), akkor nem ugyanazon eset áll fenn pl a Hold-Föld viszonylatában is. Talán a hold szabadulni igyekszik a Föld vozáskörébõl, de ugyanakkora ellenerõ lép fel. Mondjuk kisebb, mert a Hold távolodik.
A Holdat az árapály távolítja, alig mérhetõ gyorsulással, ami azonban még csökken, ahogy távolodik. Kezdetben 20-30 cm/év távolodás mostanra csak 3,8-4,5 cm/év. Vagyis ez a járulékos gyorsulás kifelé ma 10^-9 m/év nagyságrendû. Ebbõl kiszámítható a plusz erõ is: ami távolit. Azonban mindenre ugyanaz a törvény szól. És ezért nem csak a Föld távolodik az árapály miatt, hanem a csillagok, a galaxisok, univerzumok: minden- minden. Kivéve, ha valamely oknál fogva közelednek is. Az egyik ilyen ok az ÁRAPÁLY. Az árapály dönti el, hogy valami zuhan, vagy távolodik. Errõl már irtam, és még írok is.
Ez miez???Azt hittem valami tudományos topik..belépek..és ez egy oltogassukegymástmertaszájkaratepowa-topik!!Hol a fizika???Hol a tudomány???...no comment
Bocsi, de ezek remélem csak a kezdeti problémák. Mert nem tehetek róla, ki mit mond. Majd lemaradnak, remélem, de nekik is válaszolnom kell, ha nem akarok percenként az adminhoz rohangálni. Annak örülnék, ha valaki végre a tárgyról írna- a fizikáról. Ha van téged érdeklõ téma ezen a területen, akkor vesd fel, beszéljünk arról, vagy az enyémekrõl Én pld. megpróbálnám bizonyítani., hogy valamennyi bolygó árapály miatt távolodik a Naptól. Az árapály nagyon érdekes téma! Így tényleg befullad a topik, és nyernek azok, akiknek az az öröm, ha valami tönkremegy. Mindig azok nyerjenek?
Az a téma, amin meghúztak a kisdoktorin, és amin te háhá-zol, ma még aktuálisabb,mint valaha. Rajta van a honlapomon, és naponta 8-10 -en olvassák. Ha kell még egy Csernobil, csak haházzál nyugodtan. Hiszen közbe volt már egy Paks is. A dolgok, amirõl beszélni szerettem volna itt, velem nem múlnak el. Megmaradnak, és böködik a feneketeket, amíg csak nem tesztek valamit. Amirõl pedig már itt és most is szó lehetne.
Javasolom, hogy egy topikra mindig csak egyetlen troll szálljon, rá, azzal egyedül is elbánok. Ez azért lenne jó, mert a többi meg addig csimpaszkodhatna egy fügefán, az oránzsgutánokkal versenybe, élvezve a jól megérdemelt pihenést.
1szer már ráakadtam, de azóta sem találom, mi lenne az a bizonyos személyes honlap, ahonnan lehet ilyen dolgokat letölteni? Privátba is mehet, pls!
... most meg hogy leült a topig ... Segítek, úgy kezdõdik, h: www. :D
"Az árapály nagyon érdekes téma!" Azzal tisztában vagyok, hogy itt a földön mit jelent. De a világûr viszonylatában ez mit takar? De egyszerûen magyarázva. Talán azt, hogy amilyen a vonzerõ, a taszító hasonló? Ha igen, akkor miért tágul a világegyetem egyre gyorsuló mértékben? Lesz egy pont, amikor az árapály elveszti a jelentõségét?
Nem illik szerintem reklámozni itt a saját honlapom. De mert itt mégis szívesebben vitatkoznék róla, mint ott, (mert oda senki se ír), azt hiszem, csupán egy linknek tekinthetõ, s így nem kifogásolható. Hiszen itt beszélünk majd róla. Szöval egy linket írok be: www.megismerhetetlen.com
(nem tudom hogy kell aláírni ezt)
Azonban nagyon ajánlom, hogy a mûvészettörténeti részt is olvassátok el. Sõt- azt elsõként. Mert a reneszánsz- nem annyira mûvészeti, mint filozófiai döntési pont volt. Ami Leonardo és Michelengelo között játszódott le.
Azt gondolom, hogy korunk minden jó-és rossz vivmánya az õ filozófiai küzdelmük eredõje. Ez mindenestre furcsa, egy fizikai topikban. És telve van minket érintõ, ismeretlen ismeretekkel: kissé rólunk is szól. De javasolom, olvassátok el, azután itt, vagy egy másik topikban vitassuk meg. Biztos vagyok benne...hogy azt megértitek majd.
Mint szinte minden a mai tudományban, az "árapály" kifejezés is történetileg, a tengerjárásokkal kapcsolatban alakult ki. Ma viszont már ilyen néven ismeri, és vizsgálja a csillagászat, a geodézisa, és szinte minden más tudomány: kivéve a fizikát! Pedig õ kellene hogy vizsgálja, mert az árapály pont uganolyan általános a világmindenségben, mint a gravitáció. Ezzel szemben, furcsa módon, az a tudományág, aki ilyen témákban ugyanúgy a legilletékesebb, mint a matematika a sazámok között, ezt az ügyet lefitymálja. Talán azért, mert amint megjelentek a "modern tudományok", a relativitás, quantum fizika, stb, minden fizikus vad hajszába kezdett utánuk, sutba dobva a "klasszikus fizikát"? Így most számos jelenséget, amely azzal is megmagyarázható lenne (pld. Hubble törvény), hiába próbálnak megoldani a legkorszerûbb technológiákkal, és legvadabb elméletelekkel. Ezért én nem is foglalkozok a relativitással (pedig érdekel) amig a klasszikus fizikában hézagokat látok. Ilyen pld. a tehetetlenség, az árapály, és sorolhatnám tovább... A hivatkozott mûvészettörténelmi hasonló félreértések segíthetnek megértetni azt, hogy a gondolkodásunk könnyen megvezethetõ, és hogy a letaposott útról már nehéz visszalépni.
Egyébként csak a mûvészettörténeti rész 9 kisebb-nagyobb kötet. A legrövidebb, csupán néhány oldal- a leghosszabb: Leonardo "Utolsó Vacsora" seccója, több mint száz. Többszáz oldal a matematikai rész, és a tudományos szintén. Vagyis nem hiszem, hogy bárki végigolvassa. Ha csak az Utolsó Vacsorát egyedül, azért is mély tiszteletem. Nem tudom, hogy élvezetesek e, de hogy mind meglepõ, az szinte bizonyos.
Szándékosan emelem ki a "Forgás fizikát", és "Forgás törvényeket", hogy így kiemelve nem léteznek, pedig legtöbbjük ismert ma is. De nemigen láttam olyan publikációt, ami példáula Nap forgásváltozását, a csillagokét, a galaxisokét, az univerzumét stb. figyelembe venné, amikor azok távolodását vizsgálja. Sõt meglepõ a meglepõdésük, hogy menél távolabb vannak, annál gyorsabban távolodnak. Nagy felfedezés! Teljesen logikus. Ha az univerzum minden ele mének a forgásimpulzus-változását figyelembe vennék, akkor egész a sötét tömegekig esne le az álluk.
Te égtel be, és az fáj neked. Azt képzelsz a világról, meg magadról, amit akarsz. De gondolom, nem azzal próbálod elütni az idõt örökké, hogy állandóan csak "bégetsz", bocsi "beégetsz"? Én nem unom meg, de a többiek?
Szólj tehát hozzá érdemben. Meglátod majd, hogy milyen jó érzés a hatékony gondolkodás. Nem is akarsz majd mást.Kezdetben, mikor még sokat hibázol, majd segíteni foglak. Jó lesz...hidd el. Oké?
Figyuzz: ez itt a fizika, és a csillagászat...
A te témád pedig szerintem is nagyon fontos, hiszen a beégés tûzveszélyes dolog! De itten azonban mégiscsak csak "off"! Nem a jó helyre fordultál! Javasolom tehát, hogy írd meg a moderátornak, hogy én szerinted beégtem, és hogy küldjön ide neked tûzoltókat egy kétcolos slaggal, nehogy te is begyulladjál. Ne felejtsd el, hogy pont kétcolos legyen, mert az egycolos kicsi, a háromcolos meg dága, és vízpazarló.
Az árapály erõ csak a gravitáció kiterjedéssel bíró testekre gyakorolt hatásából adódó belsõ feszültségek összege. Semmi bonyolult nincs benne, már Newton is tudta számolni. Csak azok csodálkoznak rá, akik nem jártasak a fizikában. Egy triviális dolog ami a távolsággal fordítottan négyzetes hatásterjedést alkalmazva az adott geometriára levezethetõ.
Az is bõdületes ökörség, hogy nem foglalkoznak manapság newtoni fizikával. A protézisek készítéséhez pl elég komoly anyagmodellekkel kell számolni, hogy az emberi csont megfelelõen helyettesíthetõ legyen. Ebben az alkalmazásban rákényszerülünk, hogy komplex anyagmodellt használjunk aminek 21 változója van, ennyi mennyiséget kell figyelemmel kísérni, ha egy elemi rész minden mechanikai tulajdonságát le akarjuk írni. Csak, hogy a laikusok is értsék mirõl van szó, ebbõl a 21 jellemzõbõl manapság az építõiparban 1-el szokás foglalkozni. A legtöbb esetben ugyanis elég az alkalmazott anyag rugalmassági modulus leírására alkalmas függvényt ismerni, amit legtöbb esetben egyetlen egyenessel követünk a szilárdsági határig, és más akkor is bonyolultnak tûnik ha megtoldjuk a képlékeny tartománnyal. Forrai úrnak még igen sokat kell tanulnia ahhoz, hogy vitába szállhasson azokkal akik jelenleg a fizika valamely területén kutatnak.
Nem ártana utánanézni annak mit is jelent maga a fizika szó, mielõtt egyesek olyan könnyelmû kijelentéseket tesznek, hogy a fizika nem foglakozik az árapállyal.
Jaj de 7th uwu. Olyan érdekes dolgok vannak az erkölcsi nevelése túl is. Most írtam az exobolygó topikba. Ha vigasztal, elmondom, hogy az elméleti csillagászattal is bajom van. Ugyanakkor az észlelõket meg üdvözlöm. Ebbõl is láthatod, hogy nem vagyok még egészen megátalkodott. Folytassunk inkább az árapályról párbeszédet. Hiszen olyan hülyeséget állítanak, hogy a WASP-1 bolygó zuhan, miközben lehet, hogy épp távolodik. Beszéljük inkább ezt meg! De tényleg- roppant érdekes. Ha ráérzel az izére (bocsi- az ízére), többé nem ereszt.
7th uwu. Ezek után a hozzászólásaid után csak még jobban tisztellek, mint eddig hidd el. Próbálj hát egy kicsit leereszkedni a sáros gondolataimhoz. Hátha találsz benne valamit, ami csillog.
LOL zuhan? Akkor ez mi? http://brucegary.net/AXA/WASP1/wasp1.html
7th uwu. Éppen most akartam vitát provokálni arról, hogy egy elméleti, kiterjedés nélküli tömegpontnak nem lehet gyorsulási vektora, mert a felülete, és a térfogata is nulla. Mert a közepén a gyorsulásvektor nulla kéne legyen, széle meg nincs. Na most hogy akarod megmagyarázni a tehetetlenséget, amely éppen abból is származtatható, hogy gyorsulásnál a közepe nulla, a széle meg nem. Látod, infantilis gyerekként vitába szállok Isaac Newtonnal, pedig nincs is parókám. Baj?
Nagyon hálás vagyok a linkért. Pont ilyet kerestem. Most kielemzem majd, ahhoz kell egy kis idõ, a fél deci már azonnal megvolt. Én ugyanis pont ezt a közleményt vitatom, amiben azt állítják, hogy zuhan. Zuhan a frászt. "Bolygóevõ csillagot találtak..."
Ami most születhetett meg, nemrég. Csak túl közel szakadt ki a lusta csillagához. A megvénült Napunk ereget ma is ilyen közeli "bolygókat", amin az UFO hívõk rémüldözhetnek, a tudomány meg gyorsan eltakar, mert a csomósodási elméletbe nem férnek bele. És amelyek hamar vissza is zuhannak, mert jócskán a Nap szinkron (nálam USP) pályáján belül vannak.
Ez viszont úgy tûnik, fiatal, gyors forgású csillag, aminek az árapálya még távolit. Mondom, kielemzem, kiszámolom, és visszatérek rá.
Ne az égi jelekre figyelj, azok változnak. Az arany múlandó, a disznóbõr állandó...
Hát elég fura világban élsz, ha nálad bizonyos távolságon belül minden zuhan:D Azon gondolkoztál már, ha igazad van, akkor hogy a pékbe tudtunk eljutni a holdra, vagy akár csak az ûrbe?
Mondom, imádok szellemeskedni. De még jobban a fizikát. Olyanok jöjjenek hát ide, akik szintén, és arról írnak. Mert el nem hiszitek, milyen elégtétel nekem az olyan hozzászólás, mint az uwué, vagy immovableé. Ilyenkor komolyan azt hiszem, hogy kár volt kételkednem, hiszen igazam van. Ha viszont vitatkoznátok velem, bizony, megszivathatnátok! Olyankor tombolni tudok a fájdalomtól. Meg jajgatok hozzá, hogy Jáj, jáj! Az igen muris tud lenni! Hát rajta...
Pedig az USP (=szinkron) pályakritérium dönti el, hogy mi zuhan, és mi nem egy keringési rendszerben. Ez olyan tuti, hogy na. Ez egy égi mechanikai döntési kritérium. Amire Newton is rájöhetett volna, ha nem hord parókát. De így az alma melléesett.
Választhattad volna inkább a yedit, arra legalább hasonlítanék.
Azt nem értem csak, hogyan lehet, hogy Newton után senki nem gondolkodott ezen? Azután jött az Einstein, és hirtelen mindenki miért csak azon gondolkodik? Közbe meg semmi? "Két nõi comb beszélget: olyan rég találkoztunk! Hát..." (alapvicc)
A legjobb lenne persze ilyesmin gondolkodni, belátom.
És mert sem a fizika, sem a csillagászat nem ismeri az USP (szinkronpálya) döntési kritériumot, azért kajtat sötét tömegek után. Persze több ok is van rá, hogy ilyesmik után kajtasson, de azok is mással magyarázhatok.
Szerintem a probléma gyökere inkább az, hogy te nem ismeried a fizikát, és ha valamit nem értesz, azt hiszed hogy rossz is. Már sok alapvetõ hiányosságra derült fény ami a tudásodat illeti. Alapfogalmakkal se vagy tisztában, nem kell csodálkozni rajta, ha neked nem mûködik a fizika.
Forrai! Kristóf Miklóst és elméleteit ismered? Ha nem, lehet, h találsz pár érdekes nyalánkságot a honlapján: kvadromatika_fw_hu
Az éterelmélet a II. világháború óta tárgytalan. A németek annyira ragaszkodtak hozzá, hogy elvesztették a légi fölényt. A "zsidók fizikáját" ugyanis mereven elutasították, ezért esélyük se volt radart fejleszteni. Manapság az ilyen önjelölt tudósok sokszor elõszedik, de ezeknek az embereknek csak annyi közük van a fizikához mint forrainak. A sok okostojás telefossa értelmetlen oldalakkal a világot, de eredményt egyik se produkál.
Értelek, sokan vannak MO-on az önjelölt tudóskák, szoktam olvasgatni a neten irományaikat, elméleteiket, de pár bekezdés után már röhögni szoktam, mert akkora blõdségeket hordanak össze, hogy... de az elõbb említett Kristóf Miklós komoly matekkal megalkotott egy konzisztens elméletet, érdemes megnézni, õ az egyetlen a sok közül a témában, aki letett valami komolyabbat az asztalra.