Bizony, hogy piros pont, mert magamról is tudom, hogy inkább írok, mint olvasok, amiért joggal szídtok.
Dehogy kaptam fel, tréfálkoztam csak. Meg kell becsüljek téged-az elsõ valakit, aki próbál megérteni, és néha látom, hogy sikerül. És pont azért írok, hogy kérdezzetek is. És bizony elõfordulhat, hogy nem tudok válaszolni.
Maxwell a vákuumnak lelket adott csak. Én testet is, ha szabad így magam kifejeznem. A fénymolekula (bivalens, önmagába zártódó GI-EM sugárzás) olyan sugárzás, ami nem lép ki önmagábólm mert önmagában alakul át. Parányi fekete lyuk. Egy fényatom. Azon terjed a fénysugárzás, ahogyan a hang az illatos tavaszi mezõn.
Hát számomra nem értelmezhetõ az, hogy tér csak ott lehet ahol anyag, ebben az esetben ugyanis az anyag mindig kitölti a teret. Akkor hova tágul és ráadásul hogyan tágulhat az anyagtól függetlenül (gyorsulva) a tér? Tehát a tér vagy hozzá van "drótozva" az anyaghoz, akkor a független tágulási elmélet hibás, vagy tõle függetlenül létezik. A macska vagy bent van, vagy kint. A NB elõtti állapot (ha létezett) energetikailag alacsonyabb szintûnek kellett lennie mint egy mostani legtökéletesebb vákuum. Feltéve, ha elõtte nem egy nagy Reccs volt.
Akkor (feltevés) elképzelhetõ, hogy a Nagy Bumm elõtti állapot is lehet egyfajta vákum, ahol csak a TISZTA energia volt jelen, mely a végtelenig összenyomható? Persze az összenyomás képletes, mert az csak térben lehetséges, és akkor még nem létezett a téridõ.
Látod most felkaptad a vizet. Ne tedd. Te biztos érted (meg páran ) amit írsz, de nem mindenki. Irj úgy, hogy legalább kérdezni tudjunk mi egyszerû halandók.
Úgy látom van akinek nehezen elfogadható, hogy a vákuumnak is lehetnek fizikai tulajdonságai.
Tegyünk egy homogén felületû, saját fénnyel nem rendelkezõ tárgyat egy fehér fényt visszaverõ háttér elé és világítsuk meg fehér fénnyel. A színe attól függ milyen frekvenciájú sugárzást ver vissza a felülete. A szín konkrét tulajdonsága lesz a tárgynak.
Mi van akkor ha a tárgy fekete? Akkor ez nem tulajdonsága a tárgynak? A (tökéletes) fekete esetén ugyanis nincs fényvisszaverõdés.
Tehát azért mert valami hiányzik, de a környezetétõl megkülönböztethetõ, nem jelenti, hogy tulajdonság nélkülinek kéne lennie.
A vákuum se tulajdonság nélküli és nem is teljesen üres. Csak a hétköznapi felületes szemlélet gondolja úgy.
Tegyük fel, hogy tökéletes vákuum és részecskét nem tartalmaz. Elektromos mezõ, mágneses mezõ, gravitációs mezõ sincs benne? Elektromágneses hullámok sincsenek benne? Energia sincs benne? (a környezetéhez képest?) stb.
Kedves Patiang. Félek, hogyha a többit már érted, akkor súlyos, irreverzibilis károsodást okoztam neked, de remélem, a jó irányába... Egyébként azt értem alatta, hogy mióta Maxwell a teljes vákuumnak fizikai tulajdonságokat is adott, hogy a fényelmélete mûködhessen, azóta mindent, amit a tudomány nem ért, a vákuum alá söpör. Abból él a kvantum fizikai is. A vákuum már egy világnagy tömeg, és energia raktár, nyilván tudata is van, tehát intelligens, ezért ha nõ majd a térdszakála, borotválkozik is. Logikus, nem? Nekem ebbõl elegem van.
én az összeset értem, csak egy maradt sötét: "még jó, hogy máig nem borotválkozik is..."
Nézd, ez csak egy elkeseredett kisérlet, hogy valamit megértsek. Mert nem szeretem, ha a tudományok misztifikálódnak, arra vannak más intézmények. És a honlapomon, a mûvészettörténelemben jobban látható, hogy amit belénk magoltatnak, elmondanak, azt többnyire kényelmesen elfogadjuk, akármilyen zöldség. Feltámadt a gyanum: nincsen így ez a tudományokban is? Lehetne másképpen? Nincs mindenre válaszom, nagyon meglehetne fogni kérdésekkel. Pont ezért jöttem ide, hogy megfogjanak, amibe kell. Ehelyett többnyire erkölcsi nevelést kapok... (Minek az az én koromban?)
Elõször is köszönöm, hogy beleolvasol, ez fellelkesít. Majd késõbb találkozol a Töltésfizika kifejezéssel is. Mert a töltéseket nem fizikai, (anyag, energia), hanem tudati tényezõnek tartom. Ami ezért megfoghatatlan, hiszen csak egy "terv". Egy tudati tényezõ. Metrt egy tervrajz is két részbõl áll: (tudom, tervezõ vagyok, most autocaddezek...). - Tudat(töltés)hordozóból, ami a pausz, a monior stb. - Tudati töltésbõl, ami maga a terve, és ami nem megfogható, de mégis minden így, tudatosan készül. Az elektromos töltés is egy ilyen tudati tényezõ, és hasonlóképpen a tömegtöltés is. Egy-egy tervrajz, ami szerint átrendezõdik a tudathordozó, pontosabban annak környezete. Átrendezõdés alatt értheted azt is, hogy a tömegtöltés egy mezõben gyorsulási vektorokat indit kifelé, és vissza ugyanazon szétágazó uton. És ha nyugalomban van, azok minden idõpillanatban kiegyenlítik egymást, eredõjük nulla. De ha gyorsulnak, irányt váltanak, vagy megjelenik egy másik tömegpont, akkor az eredõ nem nulla, tehetetlenséget érzel. A sajátodat. Emellett a tömegtöltés (valamely egyenleg alapján) más töltésekké is átalakulhat, és viszont. Így keletkezik a "fényatom", amely egy bivalens (kétértékû, kéttöltetü) sugárzás. Itt a töltéshordozó szinuszosan elektromossá, vagy tömegtöltésüvé alakul át. Ezáltal önmagába záródhat, fényatomokat képez, amely a mi univerzumunk alapja. És ezen terjed a fénysugárzás, ahogyan a gázokban a hang, vagy a rezgések. A fényatomok tehát = vákuum, amelyeknek ugyanúgy van kompressziómodulusa, ami az Univerzumunk tömegsürüségétõl és termodinamikai jellemzõitöl függ. A fénysugár terjedési sebessége pedig a kompresszió modulustól függ. A honlapomon kiszámoltam a mi univerzumunk fényalap kompresszió modulusát. Azonban még sokfékle töltés, és bivalens fényalap lehetséges. Olyan is, amelyeket nem észlelhetünk, mert a mi univerzumunkban csak elvétve találhatók. Talán ilyesmik a neutrinók is. Egyetlen töltéss azonban nem tud fényatomot alkotni. Azt monovalens sugárzásnak nevezem, amely a végtelenig terjedhet. Ilyen a gravitáció. Azonban létezéséhez kell egy fényalap is, amely vele kompatibilis. Ezért a fénysugárzást én gravinerciális- elektromágneses sugárzásnak nevezem (GI-EM). Mert Maxwell valójában egy elektromágneses-vákuum (EM-V)sugárzást irt le. Ettõl kezdve a vákuumnak fura tulajdonságai kezdtek lenni, még jó, hogy máig nem borotválkozik is... A GI-EM elméletben egy gravinerciális-elektromágneses Poynting teljesítménysûrûség vektor vezethetõ le, amelynek összetevõi ugyanúgy szinuszosan változnak, azonban összegük (sin^2^; cos^2) állandó, s így nem kell keresni se töltést, se energiát a vákuumban. Ezt már sokszor leirtam itt is, és fáradt vagyok tõle, de szívesen kiegészítem. Mert vázlatosan ilyenek a tudati töltések, és töltéshordozók. Egy egészen más fizika, és szélesebb világkép: Töltésfizika. Ha pedig a Higgs bozontost nagy áldozatok árán meglelik, csak egy újabb tömegtöltéshordozót találtunk meg a többi százhoz. Mert maga a töltés: "megfoghatatlan", tudati tényezõ. Tudod, ha az egszeri ács nekikezd, majd lesz belõle valami, legfeljebb egy fogpiszkáló. Akkor se dolgozott hiába...
A Naprendszer igazi, kiszakadásos keletkezéstörténete izgalmasabb, és érdekesebb, mint egy gliesei tudóscsapat tömeges látogatása.
Sejtem, hogyha itt a Gliese 581c--n lévõ életrõl kezdenék írni: elmesélném, hogy nagy szakálluk van, ami a térdükbõl nõ felfelé, és rity ruty egy szempillantás alatt antigravitálódva itt tudnak teremni, meg hogy engem is elvittek, mert a fanszörzetemet térdszakállnak vélték, tódulnának az érdeklõdök...
Tõled meg megkérdezném: Te mit tudsz az árapályról, ha így fölényeskedsz? Ilyenekbõl sok jár ide, Bnummal meg beszélgetünk végre. Miért nem kérdezel valami tárgyhoz kapcsolódot inkább?
A link ott van: a honlapom. Az én képletem a geodéziai tankönyvbõl indul ki, amelyen le van vezetve az árapály potenciál (m^2/s^2), ami nem azonos a gyorsulással (m/s^2). Mert valós testre vonatkozik, amelynek mérete van. Newton meg elméleti tömegpontot vizsgált! Ám a valós tömeg(pontnak) a közepén nulla a gyorsulás. Ami nem kis eltérés. -A gyorsulás: az erõ alapja. (vektor) -A potenciál: az energiáé, a teljesítményé, és a nyomatéké (skalár, vagy vektor). Lehet, hogy ezt a képletet õk is ismerik, hiszen pofon egyszerû. Csak nem tudják, mire kell használni? Azt viszont nem kell bizonyítani, mert mindenbõl kitûnik.
jól elvagytok itt ketten. én reklámznám a helyetekbe a topikot a bennfentesnél
Én felhoztam egy üstökös csóva példát is. Az árapály ismeretében én egyszerûen lehetetlennek tartom, hogy "NE" legyen belsõ ellenállás, ugyanúgy, ahogy külsõ. Így ha hibázott volna, számomra az is igazolás. Értsd meg: minden kísérlet állandó gravitáció mellett történt. Ejtõkisérletet jóformán csak Galillei végzett, a jobb sorsra érdemes pisai ferdetoronyban. Miért nem hagyják, hogy megismételje?
A csillagászat szorványosan, esetiként emlegeti csak fel az árapályt: a gázbolygó- holdak vulkáni tevékenysége, a Hold távolodása...De miért csak a Holddé? Talán úgy gondolják, hogy mert távol vannak a Naptól bolygók, náluk elhanyagolható? Talán mert biztosan nem gondolják, hogy mennél távolabb vannak, annál gyorsabban távolodnak? Hogy a végén egy egészen érthetetlen, "sötét" Hubble törvény fakadjon belölük? Nem, nekem senki se állítsa, hogy a fizika és a csillagászat jól ismerik az árapályt!
"Ne beszéld be nekem, hogy a fizika fõvonala tud bármi lényegeset az árapályról"
Ez igaz. De cáfolás képpen be lehet nyomni egy linket, ahol jól leírják az okokat és a képlete, amivel ki lehet számolni a mértékét!
Annyit se tudunk az árapályról, mint az E=m*c^2-rõl. Pedig igazán, könnyen érthetõ! Mi a francnak fut mindenki a rakéta után, ha a talicskát se éri alul? Itt vagyok hónapok óta, irogatom a zöldségeket- de még egyetlen társalkodó partnerem se akadt! Inkább mindenki a gumilepedõn gurigázik a téridõ golyójával! (és mindig csak eggyel, hogy mi abban a jó?)
Egyébként Dr Szász nem fogadja el azt, hogy a súlyos és a tehetetlen tömegek azonosak (igaz, ezzel én se értek vele egyet).
Az is lehet, hogy a Fizika, pontosabban néhány fizikus teljesen ismeri az árapályt, csak akkor hogyan lehetséges, hogy itzt a netten jóformán senki sem, és ha beütöm azt, hogy "árapály energia, teljesítmény", akkor csak vizierõmûveket találok? Azokat a képleteket magamnak vezettem le, és irtam be a programomba. És ha ismernék azt fizikusok , és a csillagászok úgy is, hogy értenék mirõl van szó, akkor minden- minden más lenne a fizikában, de a csillagászatban is. Nem lenne megoszloposodott, statikus "bolygó porbacsomoósodási elmélet", a paleontologusok is másképp számlálnák a Földi év hosszát (ami jóval rövidebb lehetett egy 130 Mkm-es pályán), és mindent másképpen látnának, és láttatnának. Ne beszéld be nekem, hogy a fizika fõvonala tud bármi lényegeset az árapályról a Dagály strandon kívül. Mert azt sehol nem látom!
Inkább az utobbi. A csillagászat nagyon jó hely rá. Például magyarázatot ad az égitestek távolodására. Számításaim szerint nagyon is jól. Miközben azt például a Föld Nap relációban nem is vizsgálják. Pedig 4,6 Mrd év alaztt szerintem több 10 M km volt. Rövidebb volt az év hossza, több fény juthatott, mint gondoltuk, stb.
Továbbá, hogy minden létezõ mozgás árapály következményekkel jár. El tudod ezt képzelni? A honlapomon kiszámolom egy gépkocsi kerék árapályenergiát (teljesítméányét). Ez a leguniverzálisabb fizikai törvény, a gravitációvall együtt. Te lehet, hogy tudsz róla valamit, de akkor te vagy az elsõ itt. Miért keressük a sötét tömeget, ha az univerzum forgási impulzus átrendezõdése is sok mindent megmagyaráz?
forrai! Nem értem, h te mit is akarsz pontosan az árapállyal kapcsolatban. Elõször is, a mainstream fizika szerint az árapály jelenség le van írva, hogy micsoda, miért jön létre, mik a hatásai stb. Most akkor te ehhez a széles körben elfogadott elmélethez mit tudsz hozzátenni, vagy módosítani rajta? Vagy te ezt teljes egészében elfogadod úgy ahogy van, és csak olyan helyeken is alkalmazod ahol a fizikusok nem? Vagy nemtom...
Ne légy türelmetlen, közbe voltam egy szinesfémüzletben. Másfelõl megtisztelnél, ha a kérdést pontosabban tennéd fel: Gliese 581c (mert van, a, b is). Nos ez a bolygó egy vörös törpe körül kering, a földnél alig nagyobb, felszíni hõmérséklete is 40 oC körüli lehet. Emnnél többet csak akkor tudhatsz meg róla, ha beírod a googleba. Én is csak arról tudnék csevegni. Viszont érdekes lenne foglalkoznom vele. És ne lépj fel támadológ, mert inklább megadom magam anélkül is: nem tudom, hogy élnek e a gliesén, de ha élnek, biztos van ott is Mc Donald kacsa.
Dr Szász Gyula fizikus a brémai vákuum ejtõtoronyban, vákumozott kapszulákban különbözõ anyagú mintákat helyezett el, és filmezett azok zuhanása közben. Azt tapasztalta, hogy azok esése között jól mérhetõ, a tömeghiánytól függõ eltérés, késés van. Ebbõl arra következtetett, hogy a tehetetlen és a súlyos tömegek nem azonosak. (Elméletetét legjobban tõle, az indexen (iszugyi nick) ismerheted meg, ahol neki külön fejezetet nyitottak: újfizika néven.) Természetesen a fizikusok kivetették õt, és a forum se igazán fogadja be. Én a kísérleti eredményeit elfogadom, sõt, el is várnám, persze jó lenne, ha megismételhetné. Ugyanakkor másképpen interpretálom az eredményeit. Mert szerintem a súlyos és tehetetlen tömegek teljesen azonosak. Ezt bizonyítják azok a mérések is, amelyek mindegyike viszont "kvázi ekvipotencoiális gravitációs térben" készült (Eötvösé, a szputnyikok stb.), ahol nem történik energiaszint átlépés. Ám az ejtõtoronyban zuhanó tárgy metszi azokat, energia szintjük változik. Én úgy gondolom, hogy akkor a külsõ ellenállás analógiájára (toll és ólómgolyó) akkor felléphet egy "belsõ ellenállás" is, amely fékezi a zuhanást különbözõképpen. Így szerintem is az ejtõcsövi kísérletekben így, vagy úgy de bizonyosan sérül a szabadesés egyetemlegessége!
Bizonyitékom pld. a Hale-Bopp üstökös, amelynek különbözõ anyagú csóvái eltérõen hajolnak el. (És ne mondd-hogy a napszél miatt...)
van élet a galaxikus 581 új bojgón amit nemrég fedeztettek fel??? az érvedet támaszd alá!
"Habár létezik olyan mérési eredmény is, amely ejtõtoronyban a szabadesés egyetemlegeségének sérülését mutatta, és ami ez esetben a kétféle tömeg különbözõségét(vagy mást is) bizonyíthatná. Ezt a mérést (dr Szász Gyula) közületek többen is ismerhetik, és késõbb részletezhetõ. "
Részletezd, errõl nem is hallottam, mirõl van szó?
"Az árapály gyakorlatilag belsõ feszültség. Sokmindent tud, de távolítani azt épp nem."
Hát ez az, amit mondok. Mert a Geodézia, aki egyébként dícséretes módon foglalkozik az árapállyal, azt nyilván csak a saját szempontjai szerint teszi. A Csillagászat reá is figyelve egy torzonborz, eseti árapályképet kreállt, a többit meg elintézik a szerelmes tengerparti séták írói. Miközben mindez a legáltalánosabban a Fizika dolga lenne! De sajnos, õ most nem ér rá, mert éppen a Kvantumelmélethez megy vacsorázni a Speciális relativitás elmélettel.
Most a legkiméletesebb minõsítése az ügynek, ha azt mondom, hogy a tudomány nem érti ezt a jelenséget. Minden más dehonesztálóbb lenne.
Nem furcsa, hogy fokozott naptevékenységrõl is beszélnek? Nyilván nem túl gyakran fordulnak elõ, de ezek a léggömböcskék jót is jelenthetnek. Azt is jelenthetik, hogy a Napnak vannak ugyanúgy biztonsági szelepei, ahogyan egy FÉG kazánnak is. Amelyeken keresztül kieresztheti a "gõzt".
És még valamit jelent ez. Azt, hogy valakik nagyon is jól tudják, hogy mit jelentenek. Hogy ezek nem UFO-k. Csakhogy valamiért nem akarnak róluk beszélni! De miért nem? - Talán zsanérozza õket, hogy besült a porbacsomósodásos elméletük? Ugyan, az kinek volt olyan fontos? - Vagy úgy gondolják, hogy az emberiség jobban porbacsinálja magát ezektõl a léggömböktõl, mintha UFO-knak gondolja?
Szóval: a Tudománynak sem lenne szabad azt gondolnia, hogy végképpen elszakadhat az Embertõl. Ám ehhez az embernek is kell valamit tennie! Erre (is) való az Internet.
ZR. Csak most magyaráztam el, hogy ezt pont miattatok teszem. Valamiért ilyen téves elképzelésem van rólatok. Hogy talán akkor benéztek a topikba. És talán nem is tévedtem! Hiszen az utolsó hozzásólások nagy része sem a tárgyra vonatkozik, hanem a stilusomra. Nekem ez is öröm. Nem kényszeríthetlek titeket se erõvel, se erõtlenül a topiklátogatásra. De ha nagyobb az esély a hülye vicceim nélkül, hali komoly is lehetek. (Kivéve, amikor nagyon nagy poén van! Azért az elveim is feladom!) Szóval értettem, komolyan várok. Pont olyan komolyan, ahogyan egy ráolvasást ismertetnek egyes ezotérikus lapok. Vagy ahogyan Newton elsõ törvénye írva vagyon a tehetetlenségrõl.
Kedves Pixxel. Zavarban vagyok, mert nem tudom, hogy milyen hangnemet válasszak ahhoz, érdeklõdést keltsek a szerintem fontos ügyek iránt, az olyanokban, akiknek így szól az aláírásuk (egyébként tetszik): "Ha egyszer szar kedved lesz, gondolj arra, hogy valamikor Te voltál a leggyorsabb, legügyesebb, legbátrabb sperma a világon!" Mert most épp szar a kedvem, elmondhatom, hogy igazságtalan voltál a nõi kezdett iránt, mert azt ignoráltad! De errõl mélyen hallgatni fogok, mert ha megdühödnek...szóval van férfiszolidaritás is... Egyébként jobban szeretem a kötetlen beszélgetést, és akár goromba tréfálkozást, mint a súlyosan komoly tónusú, ám nem biztos, hogy igaz tudományoskodást. Ilyesmiért csak nemrég zártak ki egy "tudományos" fórumból. Az SG-t pont ezért kedvelem. Én még a konferenciákon is tréfálkozom egy kicsit.
Van benne valami. Ha ez a két dolog menne, akkor egész értelmes dolog is kisülhetne itt. És ettõl függetlenül lehet anyázni, csak jó lenne az arányt lecsökkenteni, mert nem kissé, hanem valóban qrvára zavaróak ezek az idióta szójátéknak se jó poénok. A topikindító ne legyen hülye a saját topikjában. Vagy ha nem tudja, hogyan kell írni egy ilyen topikba, akkor olvassa a tudományost egy hétig, aztán csak rájön.
Kedves uwu. Én már irtam: tisztellek téged, és ezért bánt, ha rontod a saját renoméd. Minden forrás egyetért abban, hogy a holdat a Föld árapálya távolítja elsõsorban, évi 4 cm-t. De kérdezd meg a topiktársakat.
Fáradj el a www.beszelgetes.com topikba, ott millió üres fotóhelyet látsz, amelyeken hasonló képek voltak, én láttam még õket, de idõközben levették a forrásukról. Túl sok volt a "képhiba". Nehogy azt hidd, hogy csak a gyógyszeripar és az energetika fifikus. A fizikus is lehet az.
Annál is inkább nem kottyan meg, mert nem szilárd, csak pinduri gázbolygók pattannak elõ, amelyek tömege legfeljebb egy kisbolygóé. Ezek pillanatok alatt lehülnek néhányezer fokra, ahol a szilárd részek felfénylenek bennük, olyan hirtelen, mintha most léptek volna be a "térkapun". Azután hamarosan szétoszolhatnak, lehûlnek, és visszazuhannak a Napba, amelynek szinkron pályája messze messze, (~25 Mkm)-re van, ott egy zónát alkotva, mert a Nap forgásában slip van. Azon a pályán belül pedig minden zuhan, túl pedig távolodik.
Ugyanilyen "kiszakadás", mikor a Nap éppen csak instacioner állapotba került a hirtelen ébredõ fúzió miatt, amikor millió évekig terjedt benne a "hang", és óriási nyomás és hõmérsékletnövekedések voltak, amikor beindultak az elektromágneses áramlások, maga a Nap pedig akkor még 2-4 óra sebességgel foroghatott (ma a Naprendszer impulzusmomentumának már csak kevesebb, mint 1%-az övé, nagyrészt a Jupiteré)....iszonyú robbannással egy gázbolygó ("ANONYMUS -1 nek hívom) löködhetett ki, ~1000 km/s sebességgel, amely ma már valahol a galaxis peremén járhat, és a Napot meg kilökte az Orion csillagkarból! Ezért van nálunk kizárólagosan élet (van esély, hogy egyszer értelmessé is válik? Ez a faktor nincs a SETI-be). Az Anonymus-1 gázlégkörébõl kondenzálódhattak ki a Pluto, a Szedna, az Oorth övi minden objektumok. A szilárd bolygók (Föld) meg a többi 4 ismert, és még ismeretlen (X bolygó) lassúbb gázbolygóból kondenzálódott le. Így néz ki röviden a Naprendszer kiszakadásos keletkezéselmélete, szemben a "porbacsomósodással". Nem a hideg porból, kétséges teoriák alapján, hanem forró Napból jött létre minden! (amit valahogy éreztek az õsök?) Azután a Nap forgása lelassult, fúziója egyenletessé vált, ma már csak fleureket, napszelet, és ilyen mogyorókat ereget. Jobb is, mert mi lenne a Földdel, ha megfiatalodva nekidurálná újra magát? Ilyen kis léggömbökbõl milliókat eleresztett már. Sõt- talán a gázbolygók is eregetik õket? Mert a kiszakadó gázbolygók, magukkal hurcolva a legkésõbb kondenzálódó víz, és metán holdjaikat, valahol pályára áltak. De utána az árapály még millió km-re távolította õket! Elõzetes számításom szerint a Földet 20-30 Mkm-el távolította! (Jelenleg is méter/év a sebessége). Szóval- a kiszakadásos teoriát valamiért régen a porbacsomósodás miatt elvetették! Újra kellene ezt gondolni! Ilyenkor jut azért eszembe: nem halászik a tudomány kicsit tudatosan a zavarosban? Nem rossz üzlet... Lám, rám senki se volt kiváncsi, de amint UFO szag kezdett terjengeni, támadtak érdeklõdök. Ez néha busás megbizást jelenthet.
Hát valószínû a csillagfejlõdési elméletekkel is bajok vannak. Egy bolygónál természetes, hogy a sûrûbb anyag van belül és a ritkább (gáz) kívül, mivel a gravitációs középpontja is ott van. Mi történik, ha a sûrûbb anyagcsomó kikerül a középpontból? Ami a Nap esetében könnyen elõfordulhat, mivel a hõáramlás erõsebb lehet mint a gravitáció. Akkor mint egy centrifugában a sûrûbb anyag a szélek felé halad, a ritkább a középpont felé. Az a kérdés, hogy meghaladhatja-e a centrifugális erõ (plusz energia kiáramlás, robbanás) a szökési sebességet? Úgy tûnik igen. Tömege kb. 332 950 Földnyi, tehát egy kisebb bolygónyi tömeg meg se kottyan neki. Csak a jelenlegi elfogadott elmélettel megy szembe.
Mocskos a hazugság, de általában jó és étvágygerjesztõ: csak úgy falja mindenki...
Szerintem így szakadnak ki a gázbolygók a netbõl (bocsi a Napból) még ma is. Csak régebben nagyobbak, és messzebb. Összeseperve útjukon azt a maradék ritkás és piszkos porkorongot is, ami az árapály még nem távolított addig messze. Nekem az a véleményem, hogy valakiknek csak jó lehet az UFO hiedelem? Talán a tudománynak is? Nem-nem az nem lehet! Hiszen akkor a döntési mérlegünk két karjának végén kétféle ezotéria állana, a tudományos, és a közkeletû! De hátha pont az a jó? Nehéz, filozófiai kérdés ez...
Nagy égés...fájdalmas. De nem nekem. Itt egy fotó. Állitólag ez egy NASA kép. Az a nagy zöld valami a Nap. Mindenféle bogyók látszanak rajta, mint amikor a mókusok felvonulnak a mogyoróikkal. Némelyik bogyó zöldbabhoz hasonló. Sok ilyen kép volt, sokat le is vettek, állitólag.
Sokan ezt térkapuknak, és ufóknak vélik. Ha nem azok (mert nem, szerintem) akkor mik? Látnám, kinek mi a hozzászólása. Most kivételesen azok égjenek, akiknek nincsen véleményük, mert nem értik, és ezért eltüntetik õket a netrõl.
Nagy égés nekem.
Na végre egy újabb toszigálós totyik!
És ebbõl a számításból adódik, hogy mennél távolabbi a bolygó, annál nagyobb a távolodási sebessége, amely közelíti a Hubble törvényt. Tehát innen van az a megállapításom, hogy az univerzum forgásimpulzus- átrendezõdése (is) okozhatja a Hubble törvényt. Ezek a dolgok pedig elérhetõk bármely gépészmérnöknek is. Nem kell hozzá ötödik dimenzió.
Képzeld, elegendõ csak az F árapálycsatolási tényezõt kicsit átírjam, és minden megváltozik. Egyszerû excel program, de szemléletes. Persze vannak elhanyagolások. A Nap árapályát pld. nem számolom a bolygókra, mivel az sokkal kisebb, mint a bolygóké a Napra. Sõt, egy porszemé még nagyobb lenne a Napra, ha a tömege azonos lenne a Földével. Míg a Föld árapálya a Napra méteres távolodást okoz, míg a Napé csak centiméterest. Ennek persze van oka, ami megmagyarázza. Ha odáig jutunk, el is mondom.
Kedves uwu Ne menjünk a csillagászatba, az az észlelõké. Folytassuk itt. A Naprendszer vonatkozásában az a metodikám, hogy kiszámítom az összes bolygó árapály teljesítményét, és energiáját 100 M évenként, és korrigálom a Nap forgásperiódusát, továbbá a távolságukat. Ehhez fel kell vennem a Nap "árapály csatolási tényezõjét" (energia disszipációs tényezõ, lényegében a gázok áramlási tényezõje), amely igen szûk, egy nagyságrendi tartományban közelíthetõ. A 100M éves tömbök szépen mutatják a bolygók árapályvándorlását, és a Nap forgáslassulását. Az is látszik, hogy a Merkur sokkal késõbb születhetett, mint az összes többi. Talán a legutolsó, Napból kiszakadó gázbolygóból kondenzálódott?
Nézd, a bolygók csomósodási elmélete olyan unalmas, hogy már csak azért se lehetne igaz. A Napból történõ kiszakadás viszont roppant dinamikus, mozgalmas, izgalmas- olyan mint egy kalandfilm forgatókönyve. Ha beleolvasol- te is megszereted.! Ti is megszeretnétek! Mert ami unalmas, az nem is igaz. Ezt talán már csak elfogadjátok bizonyítéként, ha az érveimet nem?
Én utálok mindent, ami komoly, néha magamat is. Különösen ha ezt olvasom (lásd aláírás)
A fénnyel ugyanaz a baj, mint a gravitációval is. Maxwell megtette az elsõ lépést, (ahogyan Newton is) kinevezve a vákuumot VALAMINEK. Ezzel elindított egy sikeres fejlõdést. Aminek hála, utána nem történt semmi, hogy mi is az a valami? Ebben viszont sem Newton, sem Maxwell, sem Einstein nem hibás. Csak én egyedül. Mert láthatólag egyedül engem zavar ez.
Értelek, sokan vannak MO-on az önjelölt tudóskák, szoktam olvasgatni a neten irományaikat, elméleteiket, de pár bekezdés után már röhögni szoktam, mert akkora blõdségeket hordanak össze, hogy... de az elõbb említett Kristóf Miklós komoly matekkal megalkotott egy konzisztens elméletet, érdemes megnézni, õ az egyetlen a sok közül a témában, aki letett valami komolyabbat az asztalra.
Az éterelmélet a II. világháború óta tárgytalan. A németek annyira ragaszkodtak hozzá, hogy elvesztették a légi fölényt. A "zsidók fizikáját" ugyanis mereven elutasították, ezért esélyük se volt radart fejleszteni. Manapság az ilyen önjelölt tudósok sokszor elõszedik, de ezeknek az embereknek csak annyi közük van a fizikához mint forrainak. A sok okostojás telefossa értelmetlen oldalakkal a világot, de eredményt egyik se produkál.
Forrai! Kristóf Miklóst és elméleteit ismered? Ha nem, lehet, h találsz pár érdekes nyalánkságot a honlapján: kvadromatika_fw_hu
Szerintem a probléma gyökere inkább az, hogy te nem ismeried a fizikát, és ha valamit nem értesz, azt hiszed hogy rossz is. Már sok alapvetõ hiányosságra derült fény ami a tudásodat illeti. Alapfogalmakkal se vagy tisztában, nem kell csodálkozni rajta, ha neked nem mûködik a fizika.
És mert sem a fizika, sem a csillagászat nem ismeri az USP (szinkronpálya) döntési kritériumot, azért kajtat sötét tömegek után. Persze több ok is van rá, hogy ilyesmik után kajtasson, de azok is mással magyarázhatok.
Azt nem értem csak, hogyan lehet, hogy Newton után senki nem gondolkodott ezen? Azután jött az Einstein, és hirtelen mindenki miért csak azon gondolkodik? Közbe meg semmi? "Két nõi comb beszélget: olyan rég találkoztunk! Hát..." (alapvicc)
A legjobb lenne persze ilyesmin gondolkodni, belátom.
Választhattad volna inkább a yedit, arra legalább hasonlítanék.
Pedig az USP (=szinkron) pályakritérium dönti el, hogy mi zuhan, és mi nem egy keringési rendszerben. Ez olyan tuti, hogy na. Ez egy égi mechanikai döntési kritérium. Amire Newton is rájöhetett volna, ha nem hord parókát. De így az alma melléesett.
Mondom, imádok szellemeskedni. De még jobban a fizikát. Olyanok jöjjenek hát ide, akik szintén, és arról írnak. Mert el nem hiszitek, milyen elégtétel nekem az olyan hozzászólás, mint az uwué, vagy immovableé. Ilyenkor komolyan azt hiszem, hogy kár volt kételkednem, hiszen igazam van. Ha viszont vitatkoznátok velem, bizony, megszivathatnátok! Olyankor tombolni tudok a fájdalomtól. Meg jajgatok hozzá, hogy Jáj, jáj! Az igen muris tud lenni! Hát rajta...
Hát elég fura világban élsz, ha nálad bizonyos távolságon belül minden zuhan:D Azon gondolkoztál már, ha igazad van, akkor hogy a pékbe tudtunk eljutni a holdra, vagy akár csak az ûrbe?
Nagyon hálás vagyok a linkért. Pont ilyet kerestem. Most kielemzem majd, ahhoz kell egy kis idõ, a fél deci már azonnal megvolt. Én ugyanis pont ezt a közleményt vitatom, amiben azt állítják, hogy zuhan. Zuhan a frászt. "Bolygóevõ csillagot találtak..."
Ami most születhetett meg, nemrég. Csak túl közel szakadt ki a lusta csillagához. A megvénült Napunk ereget ma is ilyen közeli "bolygókat", amin az UFO hívõk rémüldözhetnek, a tudomány meg gyorsan eltakar, mert a csomósodási elméletbe nem férnek bele. És amelyek hamar vissza is zuhannak, mert jócskán a Nap szinkron (nálam USP) pályáján belül vannak.
Ez viszont úgy tûnik, fiatal, gyors forgású csillag, aminek az árapálya még távolit. Mondom, kielemzem, kiszámolom, és visszatérek rá.