Zsír. És mi történik azzal az ûrhajóval, amelyik a gravitációjával maga elé rántotta a hátsó ûrhajót? Megszûnik létezni? Nem, ott marad, és ezúttal õ lesz a hátsó ûrhajó, és lassítani fogja az elsõt, tehát ugyanott tartunk, mint az elején. Semmi gyorsulás nem fog történni, max keringeni fog egymás körül a két hajó.
Nem követel energiát a gyorsítás, mert én kijátszom. Két ûrhajóval megyek, és az egyik átadja a másiknak a LENDÜLETÉT. Mivel vonzzák egymást, ezért mást nem tudnak tenni, muszáj átadnia az elsõnek a másodiknak a lendületét, kerülhet ez akármennyi energiába, az majd odateremtõdik. ( a lendületmegmaradás nem sérülhet, ha az elsõ ûrhajó lassul, akkor a hátsónak muszáj gyorsulnia mindenképp. Energia meg majd csak lesz valahogy )
Az ne zavarjon, hogy a fénysebességre gyorsulva nem bazi nagy lesz az ûrhajó tehetetlen tömege, hanem pontosan egyenlõ a végtelennel, így minden további gyorsítás is végtelen energiát követel.
Ennyi energiával már a téridõben makro méretû féreglikakat is lehetne létrehozni.
Ez butaság. Ha fel tudunk gyorsulni ûrhajóval c-ig, akkor mögé megyünk egy másik ûrhajóval, ami szintén c-vel megy, és a gravitáció a két ûrhajót vonzani fogja, az elsõ lassulni fog, a másik meg megkapja a lendületét, és gyorsul.
Nem a súrlódás itt a probléma, hanem az, hogy a nagyobb sebesség eléréséhez több hajtóanyag kéne, de a több hajtóanyag nagyobb tömeget is jelent, aminek a világûrbe juttatásához is több hajtóanyag kell, ami megint csak nagyobb tömeg, stb... és akkor a relativisztikus tömegnövekedésrõl még nem is beszéltem, aminek köszönhetõen soha nem fogjuk elérni/átlépni a fénysebességet a hagyományos módszerekkel.
A Barnard-csillag (Barnard csillaga, Nyílcsillag) a Kígyótartó (Ophiuchus) csillagkép egyik csillaga, mely arról nevezetes, hogy a Földrõl nézve a legnagyobb ismert sajátmozgású csillag (eltekintve a Naptól).
Nagyjából 6 fényéves távolságával az ötödik legközelebbi csillag. Csak a Nap és a háromtagú Alfa Centauri rendszer csillagai vannak közelebb. Ennek ellenére olyan halvány, hogy csak távcsõvel látható, mivel egy (M4 spektráltípusú) vörös törpe. Látszó fényessége 9,54 magnitúdó.
A csillagot felfedezõjérõl, Edward Emerson Barnardról (1857–1923) nevezték el, aki 1916-ban úgy találta, ennek a csillagnak van az összes ismert közül a legnagyobb sajátmozgása, 10,3 ívmásodperc évente. Ez a nagy látszólagos sebesség abból adódik, hogy viszonylag közel van a Naphoz.
Valójában Barnard csillaga meglehetõs gyorsan, 140 km/s sebességgel közeledik a Naphoz, és 11700 körül mintegy 3,8 fényévnyire meg fogja közelíteni.
Bár a csillag mintegy 10 milliárd éves, magjában még mindig „ég” a hidrogén.
Tömege nem éri el a Nap tömegének 17%-át. Ahogy a vörös törpék általában, szabad szemmel nem észlelhetõ. Ha a Nap helyére tennénk gondolatban, a telihold fényének alig százszorosával világítana az égen.
A Barnard-csillag körül csillagászok két Jupiter méretû bolygót is feltételeztek, ezek azonban hamis észleléseknek bizonyultak.
"Mi emberek nem fogunk emberi léptékkel eljutni még a legközelebbi Proxima Kentauri csillaghoz sem, ami 4,2 fényévre van, oda az út a mai leggyorsabb technológiával is több mint 30ezer év lenne csak oda." "a 6,2 fényévre lévõ Barnard csillag" "az másodpercenként 200 km-es sebességgel (a villámcsapás sebességével) száguld" "õ jön ide és várhatóan cirka 30 ezer év múlva" Vagyis az ûrben is cirka 200km/sec sebességre tudnánk gyorsulni?! És megmondanád hogy miért?? Netalán megállít a surlódás??
Azért ez érdekes. Látod, errõl nem tudtam, mert azt hittem, hogy a közeli csillagrendszerekkel együtt forgunk a galaxis magja körül, nincs össze-vissza mozgás.
Ha azonban mégis, akkor tényleg leegyszerûsödhet a más naprendszerek felkutatása, a vele járó veszélyekkel.
A készülék mûködési elvérõl eléggé keveset írnak. Ezek alapján csak fenntartásokkal tudom elhinni, hogy ez mûködik, és megbízható (pl. hogy a csillag képe mellett megjelenõ fényfoltot nem maga az optika csinálta oda) Meg bizonyára kisérletekkel is kipróbálták, kár hogy ezekrõl nem tudunk.
Hátha a hirek.csillagaszat.hu megírja...talán.
Az, hogy most egy csillag nyílegyenesen felénk jön, a legjobb garancia arra, hogy el fog kerülni minket. Ugyanis a Naprendszer is mozog a környezõ csillagokhoz képest, tehát a több tízezer év alatt, amíg a jövevény a jelenlegi tartózkodási helyünkhöz ér, mi már akár fényévekkel is odébb leszünk.
Megpróbáltam utánanézni, de sehol nem találtam olyan forrást, ami ezt alátámasztaná. Többször is változni fog a legközelebbi csillagrendszer kiléte az elkövetkezendõ idõkben.
Idézet a wikis cikkbõl: "Barnard's Star will make its closest approach to the Sun around AD 11,700, when it approaches to within about 3.8 light-years.[16] However, at that time, Barnard's Star will not be the nearest star, since Proxima Centauri will have moved even closer to the Sun.[17] Barnard's Star will still be too dim to be seen with the naked eye at the time of its closest approach, since its apparent magnitude will be about 8.5 then. After that it will gradually recede from the Sun."
Viszont találtam más csillagokat, amik kb az általad leírt jelenséget produkálják, csak késõbb, de még itt sem biztos, hogy legyalulja a Földet. Pl ez lehet okoz némi problémát, kb másfél milla év múlva: gilese 710. Kitudja miket hoznak magukkal ezek a közeli csillagok, pl saját olyat mint az Oort felhõ... Meg még volt valami Ross akármi, de már nem emlékszem pontosan, az sem nagy durranás.
Mi emberek nem fogunk emberi léptékkel eljutni még a legközelebbi Proxima Kentauri csillaghoz sem, ami 4,2 fényévre van, oda az út a mai leggyorsabb technológiával is több mint 30ezer év lenne csak oda. A sors íróniája viszont az hogy a második legközelebbi csillag (iletve a negyedik , mert az Kentauri az eleve 3mas rendszer) a 6,2 fényévre lévõ Barnard csillag, ami egy vörös törpe, az másodpercenként 200 km-es sebességgel (a villámcsapás sebességével) száguld nyílegyenesen felénk és ha a pályáját tartja akkor nemhogy nekünk kell odamenni hozzá, hanem õ jön ide és várhatóan cirka 30 ezer év múlva lép be a Naprendszerünkbe mint második csillag, ami jelentõsen át fogja rendezni a naprendszerünket... tekintve hogy a Jupiternél kb. 10x-15x akkora tömegû testrõl van szó... szóval jobban tesszük ha csendbe folytatjuk kutatásokat és szépen intelligens robotokat küldünk ki a szélrózsa minden irányába az élet csíráival, mielõtt k*rva gyorsan kihalunk a g*cibe...
Ha jól értelmezem ezt a képet (lent), akkor a Gliese 581g bõven 1 CSE-n belül van, ezzel meg egy 7 CSE-re lévõt tudtak megnézni, és az 5-10 CSE tartomány felfedezésében bíznak. Gondolom minél közelebb akarnak menni a csillaghoz, annál nehezebb...
Megfigyelhetnék vele a Gliese 581g-t, ha már ennyire nagy a felhajtás körülötte.
ja te mindig megmondod a tutit ;) amúgy mi az a largea? "VVLAT- very very largea array telescope"
Évszázadokkal ezelõtt is vizsgálták már a Holdat meg a Naprendszer bolygóit. És nem azért, hogy lovasszekéren eljussanak hozzájuk. Miért baj, ha vizsgálódnak?
Jó Jó látjuk.ÉS? Mit is kezdünk vele?(ha valaki nem tudná akkor elmondom,hogy nem nagyon fogunk mi itt utazgatni a naprendszeren kívül, az elkövetkezõ 100évben az tuti) pl: voyager2 33év alatt 13.8milliárd km tett meg ,ami épphogy elért a naprendszerünk peremére,hol van még egy másik csillagrenszertõl...... Ami persze 4X 5X gyorsabb a leggyorsabb ürtákolmányunktól. (persze kutatás szempontjábol igen érdekes lehetnek ezek a kutatások,nem vagyok ellene,csak hát nem túl sok értelmét látom) 80 fény évnél távolabb lévõ bolygok azt sem tudják ,hogy létezhet földön inteligencia, talán az elsõ rádióadásunkat foghatják,talán ,ami ugye fénysebességgel halad. (itt valami nagy durranás kell!)
Azt ne felejtsük el, hogy optikai módszerrõl van szó, mert más módszerrel a Jupiternél kisebb exobolygókat is lehet érzékelni. Exobolygókat ugyanis több módszerrel keresnek - ha valaki nem tudná.
Mondom a tutit: Több, a Keplerhez hasonló ûrteleszkópot kell fellõni, és azokat a Nap körüli pályára kell állítani, majd teleszkóprendszerbe kell szervezni kell õket (VVLAT- very very largea array telescope). Így akkora teleszkópunk lehet, mint a naprendszerünk átmérõje. Azt is megnézhetjük vele, hogy milyen rendszámú autókkal járnak az ET-k. .-)
igen, de a fontosabb, hogy a csillaghoz közelebb keringõket tudják, hisz eddig azokat elnyomta a csillag fénye. most ezt a fényt torzítják el, oltják ki.
Kb. Jupiter nagyságúakat.
Viszont a 63 millió fényév kicsit sok lesz... 63 fényév a helyesebb távolság adat.
Javítson ki valaki ha tévedek, de akkor ezek szerint ezzel a módszerrel (technológiával) a Jupiter nagyságú égitesteket tudják észlelni?