Egy kutatónak mi az igazi motiváció? Ha elismerik a nevét, vagy ha halálra keresi magát oszt bezárja a boltot, az élete hátralevõ részét, meg Hawai-on tölti színes koktélokat szürcsölgetve.
A kutatók ma szürke tömegként dolgoznak egy-egy cég laborjában, ami kihajtja belõlük amit lehet, és a haszonnak csak töredékét adja nekik. Kell ugye az igazgatótanácsnak, akik Hawai-on töltik életüket színes koktélokat szürcsölgetve.
Én is arra szavazok, hogy létre kell hozni a tudás egyetemes mezõjét, aztán ha van olyan cég amelyik ebbõl kihalászva a neki szükséges tudást versenyképes terméket készít, ám legyen.
Érdemes megnézni azt az esetet, amikor egy japán kutató beperelte a cégét, mert lenyúlta a kékled kitalálásának minden hasznát. A kutatóknak az a legnagyobb elismerés, ha kutathatnak tovább, és eredményeket érnek el, a cél és a jutalom ugyan az. A kutatók bizonyos szempontból már a kommunizmusban élnek, a cégek meg kihasználják õket.
Ja meg legyen kommunizmus is, mi? :) A szabadalmak a motiváció miatt kellenek. Egy kommunista rendszerben semmi értelme keményen dolgoznod, mert úgyse lesz belõle hasznod. Egy szabadalommentes világban semmi értelme feltalálnod bármit is, mert úgysem lesz a tied, ha meg kell osztanod mindenkivel. Amíg emberek és önzõek vagyunk, egyéni ösztönzésre van szükségünk, különben nincs fejlõdés. Nem szép, de ez van.
Informatika és tudomány
