Jut eszembe, a múltkor szó volt az ûrhajósok egészségkárosodásáról. Akkor írtam, hogy vannak módszerek, csak ugye az ûrhajósosok orvosai is néha buták. Íme itt van egy módszer: "A növekedési hormon hasonló a szteroidokhoz, látványosan megnöveli az izomtömeget, csökkenti a testzsírt, növeli a csontsûrûséget, és javítja az immunrendszert. "
A leggombon gondolkoztak, de ezek a marsjarok mar tuleltek par marsi telet. A tel soran kontinens meretu homok tornadok takarjak el a napot az egrol. Egy ilyen tornadoban, ami a meglehetosen ritka legkor tetejeig feler nem sok eselye lenne egy lufinak. A marsjarok egyik elonye pont az, hogy nem boritja fel oket a szaz kilometer/oras szel sem. Ezt kis is hasznaltak, ugynais ezek a szelek fujtak le minden evben a homokot a napelemekrol. Egyebkent a mars polar lander lufi helyett ejtoernyot + fekezoraktetakat hasznalt. Pont a raketak forro gazsugara olvasztotta bele a jarmu alatti jegmezobe azt a kratert amibol akkora hir lett. Eloszor lefujta a port, majd elolvasztotta a jeg egy reszet, de szerencsere csak a kozponti fuvokak alatt es nem a leszallotalpak alatt, igy nem borult fel az egesz.
A marsjárók energiaigényének legnagyobb részét a mozgás képezi. Olyan marsjárókat kell tervezni, amelyek úgy mozognak, hogy közben nem fogyasztanak energiát. Mindjárt elmagyarázom: olyan könnyûvé tett szerkezetekre gondolok, amelyeket a marsi szelek (amúgy nagyon gyengék) visznek tovább. Ezek a szerkezetek egy héliumgömbre vannak fellógatva, így a talajra fejtett nyomásuk nagyon kicsi. A mozgatásukhoz tehát minimális energia kell. Szélcsendben az aksival hajtott motor mozgatja õket, de ha jön egy kis marsi szél, akkor hopp, felkapaszkodnak a szárnyaira, és kilométereket tudnak így megtenni rövid idõ alatt. A marsjárókat tudvalevõleg egy nagy léggömbcsokorral eresztik le, amelyet a leszllás után eldobnak. Nagy hiba! Vinni kellene héliumot, vagy akár ott helyben kellene termelni hidrogént, újból felfújni vagy le sem ereszteni teljesen a léggömböket, és a segítségükkel röpködni ott, mint Alice csodaországban. Hogy mekkora buták ezek a tervezõmérnökök...
Kedves adler30! A postaládád a Marson van? Annyira azért nem szarok ezek a robotok! Az Opportunity eddig több mint 20km-t tett meg a Marson, míg a "szar" Spirit egy kitört kereket mag után vonszolva "csak" 7.5km-t! Mint azt már írtam kicsivel ez elõtt 90 napra tervezték a robot tesókat és a landolás óta letelt kb. 6 év
Radioizotopos generatort otthon nem erdemes hasznalni. Viszont a nasa linearis generatorou stirling-je mar hasznalhatobb. Gyakorlatilag tukrokkel fokuszalt napfennyel vagy langyos termalvizzel, esetleg foldszondas hokulonbseggel is meg lehet hajtani. Hasonlo mint a radioizotopos es elvileg hasznalhato azzal is, viszont teljesen megfelel a foldi civil felhasznalas felteteleinek. Egy idoben volt egy terv, hogy a szahara eszaki szelese ilyeneket telepitenek a tukros valtozatbol, es az aramot athozzak Europaba. Nem tudom ez hogy all most.
"The rover's operating temperature ranges from −40 °C to +40 °C (−40 °F to 104 °F) and Radioisotope heater units (RHU) provide a base level of heating, assisted by electrical heaters when necessary. A gold film and a layer of silica aerogel provide insulation."
Szerintem ez az új fejlesztés nincs benne: "The United States Department of Energy has developed the General Purpose Heat Source (GPHS). Each GPHS contains four iridium-clad Pu-238 fuel pellets, stands 5 cm tall, 10 cm square and weighs 1.44 kg. These GPHSes can be used singly or in groups of up to eighteen for component heating and sources for RTGs." Egy ilyen nekem is jó lenne most télire, nem kellene fizetnem az orosz gázért.
A rovereknél a szûk keresztmetszet az energiaforrás. Atomreaktort tilos felvinni az ûrbe, de RGP-ket lehet. A Spiritben is van, de kicsi, semmire sem jó. Gyakorlatilag annyi RPG kellene, amely mindenféle napelemtõl függetleníti.
"Nekem ez a bizonyos víz szúrt szemet. Honnan volt? Mennyi volt? Miért pont "most" jött ki?"
A viz ugyanonnan van mint a Foldon. Sok volt, kb annyi mint nekunk. Eddig is ott volt, most is ott van a jo resze, csak tobbnyire fagyott allapotban a felszin alatt. A nasa-sok csak most vettek eszre, hogy a nyoma ott van a talaj alatt, mert eddig egyik marsjaro sem asott eleg melyre.
Errol az a nyomtato reklam jut eszembe, ahol a marslakok allnak a rover korul es tartjak az ures marsi tajrol keszult kepeket, amiket a Foldon neznek a tudosok. A hatterben meg egy hatalmas varos van. (a reklamban az volt a lenyeg, hogy amire a marsjaro elforditotta a fejet, addigra kesz volt az uj poszter, amit belogathattak ele)
Kb. ilyen most a Mars kutatas, csak a felszint nezik, de ez kb. olyan mint amikor valaki a szahara felszine alapjan megallapitja, hogy a Fold egy szaraz es kietlen bolygo. Pedig a szahara alatt is ott a viz, csak jo melyen es nem csak sivatagbol all a Fold sem. (peldaul a marsi sarkvideken a polar lander par centi por alatt talalta meg a jeget, amirol azt hittek melyebben lesz ha egyaltalan lesz)
Szerintem ez is csak hoax! A marsjáró valójában a vörösiszap tározóban rohangál, nem is lõtték föl, csak most nagy a forgalom arrafelé ezért nem mozgatják.
Nekem ez a bizonyos víz szúrt szemet. Honnan volt? Mennyi volt? Miért pont "most" jött ki? (100ezer év egy bolygó történetében csak egy pillanat, ez a "most" kategória)
Lesz még mit kutatni a Marson. A Földön ismert lemeztektonikai jelenségek -- ha jól tudom -- arrafelé ismeretlenek. És a vulkánosság? Ha lefúrunk, hány méterenként emelkedik 1 fokkal a hõmérséklet? Ha emelkedik egyáltalán. Vajon mennyi radioaktív elemet (urán, tórium, K40) tartalmaz a Mars? Elvileg ugyanaz az anyaga, mint a Földnek, ha jól értelmezem a Naprendszer kialakulásáról szóló eddigi elméleteket. Ha viszont vannak benne ezek az elemek, akkor forró a belseje, ha nem is annyira, mint a Földé.
Ez a marsjáró elakadt, majd a következõk nem fognak, vagy nem ott.
Valszeg ott tesztelték, de Amcsiban már mindent akadálymentesítettek, így nem derültek ki a hiányosságok.:D
A múltkor láttam egy mûsort, hogy a kínaiak, hogy építettek vasutat Tibetbe. Ott is állandóan kûzdeni kellett ezzel a permafrost jellegû talajjal, a munkásokat 10 percenként keszonkamrába kellett dugni, mert azért elég magasan is volt a dolog. Szóval õk nem kispályáznak, már meg vannak a tapasztalataik a Mars kolonizálásra.:)
Ha most kiszabadítják a következõ dolog amiben elakad az is valszeg egy kínai gyorsétterem lépcsõje lesz.
Nem értem, hogy miért nem nyit valamelyik alapítvány egy nyitott marsjáró tervezõ projectet. Valami olyamire gondoltam mint a Linux izéééé
Hát nem tudom.Nem vagyok NASA technikus,de ez a marsjáró még a postaládáig sem jutna el.Vajon hol tesztelhették elõtte,egy pesti belvárosi lakásban?Azért jobbat is kitalálhattak volna-nem,én nem tudok jobbat csinálni.Mielõtt egy hazafi rámkérdezne.
Apropó, ha a Pentagont bíznák meg marsjáró kifejlesztésével, 10 évig egyhuzamban bírná a gyûrõdést, ha kell bukfenceket hányna, célra lõne, olajat és vizet fakasztana, aranyat bányászna, terraformálna, terroristákat találna és kinyírna, sõt, még rágógumit is rágna. De sajnos nem ez van, csak ezek a kétbalkezes civilek bénáznak összevissza.
"A baloldali kerék szinte menthetetlenül beágyazódott a finom talajba"
Idiotak, biztos ossze-vissza szaguldoztak meg farolgatatak, aztan most csodalkoznak, hogy elakadtak a homokban. benak
Ez már nekem is az eszembe jutott. Lehet azon dilemmáznak, hogy tönkretegyenek egy fontos mûszert, de tovább mehetnek a maradék mûszerrel, vagy ne tegyék tönkre, de helyben maradnak.
jó lenne a marsra menni már csak azért mert ott helybõl 3 méter magasra tudnánk ugrani ilyen a földi gravitációhoz szokott izomszerkezettel...
A marsi rokonyok biztos mindig karbantartják.
Már csak egy jó nagy mágnessel meg kell húzkodni párszor a Marsot, hogy újra lakható legyen...
Ez a két robot kb. 30x túlteljesítette magát és az elõre tervezetteket! Maguk a tudósok is meglepõdnek rajta, hogy még mindig mûködnek! Azt hiszem 3 hónapra tervezték a munkát és már 7 éve ott vannak mászkálnak és végzik a dolgukat!
Nem, a következõ (a Curiosity) már elég elõrehaladott állapotban van, jövõre tervezik az elküldését. A Spirit és az Opportunity tapasztalataira építve ez már nagyobb, erõsebb lesz.
Gondolom az a kereke akadt el, amelyik már egy ideje nem mükszik.... Viszont ha nem romlik el, akk sztem még egy ideig nem találták volna meg az elsõ nyomot a "víz"-rõl.... Már az is szép teljesítmény, hogy még mindig mûködik egy ilyen helyen...
Egyértelmûen léggömb kellett volna. Olyan, amely fel tud fújni egy puttonyt, hogy felemelkedjék, majd belõle a gázt össze tudja sûríteni, hogy lejöjjön az égbül. Ehhez nem kéne más, csak energija, amibõl pedig jóó sok van a Marson (is).
Ez a matchbox kb olyan magas mint te és majdnem 200kg. És hihetetlenül nagy teljesítmény amit elért ott. És sztem elég sok szakember elég sok ideig dolgozott azon, hogy a méretei a lehetõségekhez mérten optimálisak legyenek. ... Úgyhogy szerintem nem ez a probléma. A jelenleg használatos technológiáknak sajnos megvan az a hátrányuk, hogy nem nyújtanak korlátlan lehetõségeket.... Ez van... A másik pedig, hogy nehéz olyat tervezni, ami nem akad el és súlya is elfogadható. Ez a homok, amirõl szó van nagyon finom szemcsékbõl áll. Nyilván hasznosabb lenne rá valami lánctalp... de mint mondtam korlátaink vannak.
Mondjuk ha nem matchbox méretü felderitõ robotot küldenének oda, akkor talán nem is lenne ez probléma.
Informatika és tudomány
.Vajon hol tesztelhették elõtte,egy pesti belvárosi lakásban?Azért jobbat is kitalálhattak volna-nem,én nem tudok jobbat csinálni.Mielõtt egy hazafi rámkérdezne.
