"A fajlagos ár függ a beépített abszolút kapacitástól is"
Tényleg? Hogy mik vannak.
Akkor mégegyszer, mert valószínűleg idáig már nem sikerült eljutni az olvasásban:
Mielőtt beírnád, hogy neked milyen kevés az áramfogyasztásod és ki használ el évi 12 ezer kWh-át: a családi házakat nem véletlenül hívják családi háznak, általában családok laknak benne, magasabb fogyasztással. Villanybojler, villanytűzhely és már össze is jön.
Annyira tudtam, hogy ezzel fogsz jönni, de azt nem gondoltam, hogy el sem olvasod.
Véletlenül sem tűnik fel, hogy balfasz módon fajlagosítasz? A fajlagos ár függ a beépített abszolút kapacitástól is. Pont ezért ökörség a házi napelem, mert a fajlagos ár a mérettel csökken. Egy szint alá ettől viszont nem megy és minél kisebb rendszert építesz be, annál drágább fajlagosan.
De legyen egy átlagosan olcsó rendszer 400 ezer Ft.
2A kiindulási pont: 1 kWp telepítési költségéből németországban 46%-ot tesz ki a modulok ára, ami kb. 184 ezer Ft ha 400 ezer Ft 1 kWp.
2B kiindulási pont: a fenti ajánlatban szereplő modulok kiskereskedelmi ára 202 ezer Ft
Legyen akkor a nagykerár nálunk is 184 ezer Ft.
Úgy látszik, a tervezés, szállítás, anyagköltség és a villamos berendezés kijön 120 ezer Ft-nál kevesebből.
3. Kiindulási pont: a kötelező minimum ár eltörlése, lásd előző hozzászólásom.
4. Kiindulási pont: Csak az idén 26%-ot estek a mono perc modulok árai. Az egy 184 ezer Ft-os modul esetén 48 ezer Ft árcsökenést jelent.
Voilá: 400 000 - 48 000 = 352 000 Ft vagy 373 000 - 48 000 = 325 ezer Ft.
Bónusz: egy 16,5 kWp rendszer ezen az oldalon már most is 351 ezer Ft/kWp
Mielőtt beírnád, hogy neked milyen kevés az áramfogyasztásod és ki használ el évi 12 ezer kWh-át: a családi házakat nem véletlenül hívják családi háznak, általában családok laknak benne, magasabb fogyasztással. Villanybojler, villanytűzhely és már össze is jön.
Erre te azt hiszed, akkor akkor még többen rakják le? Miből? Kik? Hova?
Igen, azt hiszem, ha anyagilag megéri, Gipsz Jakabnak napelemet telepíteni a családi háza tetejére, akkor Jakab elő fog venni egy kockás füzetet, kiszámolja a megtérülést és meghozza azt a döntést, ami az ő pénztárcájának a legjobb. Ha azt hiszed, hogy Jakab egy pillanatra is meg fogja fontolni, milyen hatással lesz ez a hálózatra, vagy hány jegesmedvét ment meg vele, akkor bolond vagy. Az emberek 95+%-a csak a saját zsebével törődik. Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2018.09.30. 11:12:08
Értem, tehát spontán csökken 20%-ot egy rég bevezetett technológia ára, az átvételi ár marad a másfélszeresre növelt piaci ár mellett, és 10% extra költségel üzemeltetsz éveken át (ezt az elözőben nem számoltam bele, mert minek, nevetséges), valamint 7 évre 10%-os összhozamot számolsz. A panelek meg biztos tudnak ennyit, néha, máskor meg egy év után 5%-ot veszítenek, a valóság meg a kettő közt van, 15-20 év után többnyire kukázhatod őket, és a folyamatos teljesítmény csökkenés bizony nem segít a megtérülésben. A 40 ezer telepítés meg azért van, mert nincs piac, 30%-50%-66%-os támogatás van rá, és így is a többségük utólag nem annyira lelkesedik érte.
Akkor számoljuk újra: legyen 1 kW 350 ezer Ft +10% k Mire alapozva? A tervezés, szállítás, anyagköltség és a villamos berendezés nem jön ki ennyiből.
Ami a másik oldalt illet, az volt a kiinduló feltételezés, hogy 40 Ft-os kWh ár emelkedni fog, ezért fognak többen napelemet telepíteni. A drága napelem miatt. Erre te azt hiszed, akkor akkor még többen rakják le? Miből? Kik? Hova?
Ezen felül nem tűnik fel, hogy nem piaci alapon működik, mert átvételi áron adod el az áramot?
Mondom, megkérhetnélek, hogy a propagandát állítsd le? Irritáló az, amit előadsz egy nevében tudományos fórumon. A népmese fórumok odébb vannak.
Kihagytad a számításból, hogy szeptemberben az EU eltörölte a dömpingellenes importtarifát. Kínában beszakadtak az árak*, amiből eddig nem sokat érzékelhettünk, mivel egy kötelező minimum áron kellett megvennünk. Innentől kezdve viszont megindulhatnak lefelé az árak.
Akkor számoljuk újra: legyen 1 kW 350 ezer Ft +10% karbantartást adjunk hozzá (ne felejtsük el azt sem, hogy ha 12 év múlva romlik el az inverter, akkor már kevesebbe kerül a csere, mivel azok ára is csökken**), összesen mondjuk 390 ezer Ft. Nem hiszem, hogy ez egy hihetetlen szám lenne, sőt, idővel lesz még kevesebb is, ha hagyják működni a piaci versenyt.
Ami a másik oldalt illet, az volt a kiinduló feltételezés, hogy 40 Ft-os kWh ár emelkedni fog, ezért fognak többen napelemet telepíteni. De mennyire emelkedjen? Legyen mondjuk annyi, mint az európai viszonylatban még nem túl drágának mondható francia áram, €0.18, vagyis 58 Ft.
És most számoljuk újra: 1 kWp termelése évi 1100 kWh= 64 ezer Ft = bő 7 év megtérülés, figyelembe véve az elmaradt kamatokat és a degradációt is. 7 év alatt visszakaptad a pénzed és még több mint 20 évig ingyen lesz az áramod***.
Aztán lehet játszadozni a számokkal, ha az áram árát 37 Ft-nak vesszük, akkor 10 év, ha 1 kWp csak 330 ezer és 37 Ft az áram, akkor 8 év. stb. Ezek egyike sem rossz szám, nem hiába van vagy 40 ezer háztartási naperőmű. Ha drágább lesz az áram megszaladnak a telepítések, ha olcsóbb visszaesnek Piacgazdaság 101. Nem értem, mit nem lehet ezen érteni.
A rendszer a kamatait nem termelné ki. Ezen felül mivel itthon visszatáplálás és elszámolásos rendszer van - csak a fogyasztásodig megtermeltért fizetnek - kvázi 4-5 fős család alatt nettó marhaság az egész. Nekem a havi átlagos vill. fogyasztáson 85 kWh kb. 3500 HUF a számlám. Mennyi idő alatt termelné ki ez a 1 millát...?
Öngerjesztő bulink és a realitás: 2 kW-s rendszer ára 1-1,2 millió HUF, 10 kW-s rendszer 4-5 millió HUF, 20 kW-s 8-10 millió HUF, azaz kW-nként 400-500 ezer HUF, ha komolyabb rendszert építünk. 40 HUF egy kWH, tehát a rendszernek "csak" 10'000 órát kell üzemelnie teljes teljesítményen, hogy megérje (azaz frászt éri meg ekkor még, 10 évre előre fizettünk!), ha a gyakorlati 10-15% rendelkezésre állást nézzük, akkor ezt 6-10-el kell szorozni, hogy a valós élettartam igényt megkapjuk, azaz 60-100 ezer óra (8-12 év), persze ha ezalatt az inverter vagy más alkatrész megpurcan (lol, jó ha a felét bírják), akkor a költségek 10-20%-t adhatjuk hozzá ismét, és persze az elemek sem bírják végtelenségig, a teljesítményük folyamatosan fog csökkenni. Ebbe még nincs tárolás, azt oldja meg a hálózat. És utána a leszerelés költségét persze nem számoljuk majd bele, az már a következő tulaj vagy más gondja, netán kérünk állambácsitól napelemcsere támogatást.
Drága az áram a szaros napáram miatt... Tehát tegyünk belőle még többet tetőre...?
Ehhez a kommenthez mennyire kell ostobának lenni? Megtennéd, hogy máshol tolod fullba a kretént? Melyik zöldbalfasz szervezet pénzel téged ezért az agyatlan propagandáért? Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.09.29. 19:46:59
"Idén 400 MW új naperőmű kapacitás is települhet Magyarországon... vagyis egyetlen év alatt több mint megduplázódhat a hazai napenergia-termelő kapacitás. "
Negyedév vége lévén következzenek az összesített adatok a három országból, azaz a világ feléből:
Az össztermelés kb 12 110 TWh volt a júniusra végződő 12 hónapban, ebből a napenergia hozzávetőleg 260 TWh, melynek aránya így 2,15%-ra nőtt a márciusi 2,02%-ról.
Az összesített energiamix (zárójelben a változás 2018 márciusához képest %pontban):
Mint láthatjuk, a vizenergia aránya csökkent, azonban a kiesést nem több szén és gáz elégetésével pótolták, hanem a szél- és napenergia segítségével, sőt ez utóbbi kettő még valamelyest le is tudott faragni a szénhidrogének arányából.
Amit várok a következő negyedévtől: bár a kereskedelmi háború miatt a kilátások nem kedvezőek, a napenergia a 2,2X%-os tartományba fog lépni, talán meghaladja a 2,25%-os arányt, a szénhidrogéneket pedig kicsivel 68% alá várom.
Itthon magyarországon milyen erőművek vannak magyar tulajdonban?
Azt tudom, hogy Lőrinc nemrég vett egy erőművet valahol. De az energia szektor többi része milyen kézben van? Van egyáltalán nekünk beleszólásunk a saját energia ipar hálózatunkba?
Éljen meg mindenki a piacról. Persze ehhez az kéne, hogy senki se kapjon támogátást és mindenki fizesse meg az externáliáit is. Ami borítékolhatóan nem fog megtörténn, így marad a gridszocializmus. Kivéve ha valaki saját költségén leválik a hálózatról. Ami alighanem napelemet és energiatárolást jelent. És akkor eljutottunk oda, hogy a napenergia a legpiackonformabb energiaforrás.
A "propaganda" ellensúlyt képez az itteni "ellenprogandával" szemben. Gondolok itt például arra a toposzra, hogy a napenergia csak kerekítési hiba. 2% kerekítési hibának már elég durva lenne, így inkább arról van szó, hogy az emberek régi adatokra hivatkoznak. Pár éve még 0,5 % volt a napenergia aránya, az tényleg kerekítési hiba volt. Csakhogy olyan gyors a növekedés, hogy aki nem követi legalább néhány havonta az adatok változását, az mellett elrobog a világ.
"hogy ez zöld, meg atommentes meg csökkenti a co2"
apropo..ATOM Minden hülye attól fél, hogy a hasadó üzemanyag szivárog.. és vagy leolvad. Mert ez sugárzás veszélyhez vezethet.
olvastam jobban egy kicsit a témában 1. Már képesek olyan üzemanyag kazettákat is csinálni, amikben hasadóanyag gyöngyök vannak.. Ezek a labdák egy nagyon kemény nagy olvadási hőmérsékletű zirkonium oxid kerámiában vannak benne. Le se tud olvadni ez miatt. A geometria miatt.. és a nagy hőellenálló burkolat miatt.
2. Valóban lehetséges.. olyan reaktor elrendezést megvalósítani amiben a reaktorban lévő hasadóanyag nem lép fizikai kapcsolatba, kontaktusba a munkaközeggel. Ezáltal a munkaközeg amit melegít a reaktor.. teljesen sugárzás mentes lehet. Pl. lehet a munkaközeg co2..vagy n2 semleges gázok.
Annak már a gondolata is őrület, hogy a PWR reaktorokban sok sok 100 tonna nagy mennyiségű VÍZ cirkulál a szabad lévő üzemanyag kazetták körül. Ezáltal az a sok víz ..rádió aktív és sugároz. Ami veszélyes.. ha mondjuk kijut a környezetbe... szivárog.. vagy felrobban a gőznyomástól.
Az atom rossz hírnevét az okozta, hogy eleve rossz elképzeléseket terveztek és valósítottak meg a gyakorlatban. Nem az atomenergia a hibás.. Hanem a hozzánemértés.. és a veszély figyelmen kívül hagyása. A szivárgás lehetőségének a veszélye egy fukusima.. és csernobil esetében is reális..valós volt. Még mielőtt bekövetkezett volna.. lehetett tudni, hogy megtörténhet.
De ezért nem az atom a felelős.. hanem azok akik ilyen konstrukciót építettek.
Lehet olyat is csinálni amiben NINCS KAPCSOLAT a hasadó anyag és a munkaközeg között. ..ami azt jelenti, hogy a munkaközeg szivárgása esetén sincs kockázat.
nem hülyeség amit mondasz.. ez a betonerőmű is így kerülhetett a figyelem központjába.. nagyon sok értelmetlen projectre költenek el dollár 100 milliókat.. amik valószínűleg hasonló módszerrel lettek kommunikálva.
Az emberi elme így működik.. el akarja hinni azt amit kellemes hallani és amire re szüksége van.
Esküszöm.. ha valaki el tudja intézni a kapcsolataival a project támogatását, .. vagy a kapcsolatain keresztül tudja kommunikálni a médiában nagy felületen és hatásos potenciállal. .. én építek önköltségen egy működő bemutató darabot egy metal-air cella energiatároló egységet. Aztán a támogatás összegéből megosztozunk szépen. és még marad további pénzmag egy nagyobb, ipari méretű farm megépítésére is.
Kell egy látványos tervezet, amiben eléggé sokszor ismételgeted, hogy milyen jó az ötleted és utána ezt eladod egy-két országos/nemzetkozö forrásnak, mint értelmes ötlet (nem kell, hogy az legyen, csak annak látszódjon) és persze szükséges hangoztatni, hogy ez zöld, meg atommentes meg csökkenti a co2-t meg még a világbékét is elhozza. Az utóbbi az, amire a többség nem képes, nem hajlandó pofátlanul hazudni, így nem veszik be a teljesen hozzá nem értők, akik valamiért dönthetnek ezekről.
de azt mond meg nekem, hogy az ilyen projectek hogyan szereznek PÉNZT?..
tegyük fel.. csinálok egy kisebb teljesítményű demo fém-levegő alapú energia tároló erőművet. Mondjuk egy 100 KW osat. Nem kell feltalálnom hozzá semmi. Minden beszerezhető hozzá az iparban. Csak az összeszereléssel kell bajlódni és a beszerzéssel.
Ha ez megvan.. működik..bemutatható.. Hozza a megfelelő hatásfokot.
Hogyan tovább??? Hogyan szerezhetnék mondjuk 2-3 milliárd ft ot egy nagyobb méretű.. megawattos teljesítmény megépítésére? Hova kell fordulni.. mit kell végrehajtani?
Nem, annak a jele, hogy mekkora ökörségekre adnak pénzt a valódi megoldások helyett, mert a természettudományos analfabéta társadalom beveszi, hogy ez jó...
Ez a betonerőmű egy jel.. annak a jele, hogy mekkora nagy a kétségbe esés az energia szektorban. Ilyen hülyeségekkel is komolyan foglalkoznak, hogy beton tömböket emelgetnek majd engednek le daruval.
Nem részletezem de több okból is értelmetlen.
Ennél lennének jobb módszerek is.
Akkumulátor farmok is nagyon drágák.. és az akku hatásfoka, élettartama idővel egyre csökken.. Meg sem térül a végén.
Viszont van még valami amit talán nem próbáltak.
Fém-oxid. Léteznek fém-levegő üzemanyag cellák. Az egyik legjobb hatásfokkal a magnézium-levegő üzemanyag cella rendelkezik.. 96% os hatásfokkal. Pofon egyszerű működéssel. A levegőből felvett oxigén egy oldatban oxidálja a magnéziumot.. és közben az elektronok az elektródákon áramlanak át.. most nem részletezem a fuel-cell ek működését.
96% os hatásfok.. A szénhez hasonlítható tömeg/energia tároló kapacitás értékkel. Magnézium hydroxid keletkezik.. egy gél. Amit elektrolízissel újra átalakítanak energia befektetéssel újra szilárd fém magnéziummá.. és amikor le kell adni az energiát.. oxidálják az üzemanyag cellákban.
Legalább annyit megérne az ötlet, hogy a szakemberek kiszámolnák, hogy mennyiből építhető milyen teljesítményű és menyire lenne költséghatékony egy ilyen megoldás.
Semmi érdekes nincs benne, ez a SZET csak más anyaggal, ami nem folyékony és nem turbinát forgat a folyadék, hanem a forgómozgást direkt mechanikus kapcsolattal éri el. (Már, ha ezt kifejtené a cikk rendesen....).
Ellenben mivel magasépítmény elég drágának tűnik, mert olyan alapozás kell neki, mint ami még talán egy felhőkarcolónak se. A felhőkarcoló nagy része ugyanis "levegő", egy acélszerkezet körbeburkolva. Ez meg tömör anyag. Jó talajnyomása lehet...
A cikk elején meg olyan marhaságokat ír le, hogy az ember arcát kezébe temetné legszívesebben.
Ez lenti idézett a része meg biztosan rossz, gondolom MWh akar lenni. Ekkora hiba a cikkben elég jól mutatja, hogy a szerzőjének sok fogalma nincs a témáról. A 150/1000kWh ár is egyébként 44 Ft/kWh, ami "picit" drága...
Robert Piconi, az Energy Vault vezérigazgatója szerint ha beindul az üzlet, a cég 150 dolláros kilowattóránkénti árral tudja majd kiszolgálni a villamosenergia-hálózatot.
Egyébként ez is 10+ éves ötlet volt már sőt, lendkerékkel kombinálva is, hogy az emelések egyenetlenségeit simítsa ki. Semmi új. Ennek sincs kb. semmi értelme.
Fel nem fogom, hogy az emberiség miért ilyen faszságokkal komplikálja agyon. Tessék atomerőművet építeni 80%-os arányig és kész. Ennyi.
FRA átlagos kibocsátás 45 gCO2/kW GER átlagos kibocsátás 400-600 gCO/kW
És a németeknél állítólag zöld fordulat volt. Volt a faszom az.
Ha az egész világon FR szintű emisszió lenne, akkor globális felmelegedés egy szép gondolatkísérlet lenne, semmi több.
De miért kellene meggyőznöm róla téged, hogy a gáz a jobb? Hiszen te magad nem érted meg.. és azt sulykolod, hogy a gőz a jobb.
Nem vagy nyitott az érvekre.. nem vagy hajlandó meghallgatni. Én ezt észre vettem és nem szállok vitába veled. Te biztosan tudod, hogy a gőz a jobb.. én meg biztosan tudom, hogy a gáz a jobb.
Igen, elfogadom és tudom, hogy a levegő kompresszálása munkát igényel.. A rankine ciklusnál ezt meg lehet spórolni.. a kondenzálásnál.. de ez igazából sokkal nagyobb veszteséget jelent.. a kondenzáció során sokkal..sokkal több hőenergiát veszítünk el, mint amennyit megspórolunk. Ezt tudom.. és nem akarok erről meggyőzni senkit. Úgyhogy erről kár vitába keverednünk. Egyikünk se engedne a másiknak..
Ne haragudj, de ez már elmeorvosi eset kategóriája...
Szegény hülye mérnökök, hogy gőzciklussal szenvednek meg víztechnológiával ahelyett, hogy csak levegőt komprimálnának - hogyan is lesz akkor a teljes hatásfok jobb, ha kompresszorhoz is áram kell vagy gőz - mint akkor a gőzzel és gőzturbinával egyből áramot csinálni?
Én azt nem értem, hogy miért nem húzol el az sg-ről a francba. Mert, hogy csak topikot rombolni jársz, az 100%.
Valami egészen elképesztő, hogy mennyi hippi ezobarom és önjelölt zseni árasztotta el az sg-t az utóbbi hónapokban vagy hetekben. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.08.16. 10:24:34
Látom nem érted az átlag és a csúcsérték problémáját, igen, lehet néha 1000 watt a felszínen (tiszta időjárás, egyórakor), ám átlagosan 60%-ot nyel el a légkör, ezen nem tudsz segíteni.
A tükör hatásfoka senkit nem érdekel, ahova tükrözöd, annak a hatásfoka érdekes, ami viszont ha a hőt akarod felfogni, akkor 50% körüli lesz, és onnan hajtod meg a hőerőgéped.
De ha szimpatikusabb, akkor nézd meg a Német valós naperőműveket, 5-10 watt per telepnégyzetméter a teljesítményük, ennyit tud a napelem, az olvasztós rendszerek (amit elképzelsz), azok picit jobbak, bár azok sem hoznak többet 20 wattnál telepnégyzetmterben. Ehhez vedd hozzá a német fogyasztást (2,2 watt per négyzetméter.)
Bár látom a hatásfoknál is problémás a helyzet nálad, azért használnak gőzt, mert annak célszerűek a paraméterei. 600 fok felett szerkezeti problémáid lesznek, 100 fok alatt nem használhatsz gőzt, kereshetsz másik alkalmas közeget (sok sikert.) Innen hamar kijön az 50% körüli hatásfok, amit nem igen tudsz megháni, csakha magasabb felső, vagyy alacsonyabb alsó hőpontott tudsz használni, egyik sem egyszerű
44% as nem sok.. A gőz ciklusok nem nagyon mennek 50% fölé..
Egyszerűen az az oka, a rossz hatásfoknak, hogy a párolgás HŐT von el.. másodsorban alacsony a gőz hőmérséklete.. még a kritikus pont környékén is. ..és más hátránya is van a gőznek.
Ha elkezdesz kutatni a témában.. te magad is ugyan ezekre következtetésekre és információkra fogsz jutni.
Tudod te a ló ötödik lábát azt, kummantasz itt összevissza.
Kutya közönséges halál átlagos biomassza kazánok 8 éve is 550C fokos gőzt toltak ki 120 bar nyomáson. Akkor gondolkoztak azon, hogy 65-700 fokon üzemelő szuperkritikus blokkot tegyenek le a Mátrai erőműben. Szaros lignittel kapcsolt termelés nélkül elérhető lett volna a 44%-os villamos hatásfok önfogyasztással.
Ezen felül cseszel felvázolni, hogy forgógép nélkül hogyan állítasz erő áramot, ha a PV-t elutasítod. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.08.16. 00:26:21
minél nagyobb a hőmérséklet különbség.. annál nagyobb lehet a hőhatásfok.
Gőz körfolyamat esetén ez alacsony... csak pár száz c fokos különbséget jelent. Ami alacsony hőhatásfokot is eredményez. A gőzt nem nagyon lehet nagy hőmérsékletre felfűteni.
de baszki.. ha egyszer igazam van. A gőzzel soha nem lehet magas hőhatásfokot elérni. A carnot diagram határvonalát meg sem közelíti.
A gőzzel nem nagyon lehet 600-700 celsius fölé menni. De ez a legkisebb probléma.. A legnagyobb az, hogy ha folyadék a munka közeg.. az hogy a folyadék halmazállapotot változtasson nagyon sok hőenergiába kerül.. Többe mint amennyi ahhoz kell, hogy 100 fokkal meg tudjuk növelni a folyadék hőmérsékletét.. és a vaporizáció után még alig van kinetikus energiája a vízgőz molekuláknak.
Óriási pazarlásnak tartom... és ez a látens hő elvész elvész a turbinák után a kondenzációs kamrákban, tartályokban.
Hidd el, tudom miről beszélek. Nagyon rossz dolog a halmazállapot változással járó körfolyamat.
Még azt is meg kell említenem, hogy ha eleve gázt..pl levegőt használunk munkaközegnek.. még további lehetőség is van arra, hogy egy újabb körciklusban további energiát vonjunk ki a hulladékhőből.
Olyat olvastam, hogy átlag 1000 watt a földfelszínen / m2
Az aluminium foncsor tükör legalább 97% os visszaverési teljesítménnyel rendelkezik. Ez nagyon olcsó megoldás.. és teljesen kielégítő.
A hőerőgépet is meg lehet építeni.. nagyon olcsón. Akár dugattyúsra is meg lehet csinálni. Ami olcsó..viszont nagy és nehéz.. viszont a súlya itt nem számít. Egy ilyen levegővel működő motorhoz ..nagyon kevés alkatrészre van szükség. Kb van 18 fő egyedi alkatrésze.. a többi mind már adott és olcsón beszerezhető általános ipari alkatrészek.
Ezért gondolom, hogy ennek olcsónak kellene lennie.
A mozgatására.. ténylegesen tudok olyan mechanizmust és elektromos kapcsolást, amihez nem sok minden kell. Két darab lineáris motor.. vagy motivátor. és az ezeket vezérlő elektromos kapcsolás..aminek az alapja két darab foto ellenállás...
A foto ellenállások mérik a nap vertikális és horizontáli helyzetét az égbolton. Ezek az ellenállások egy mérő kúpra vannak felszerelve.
Az interneten van a vezérlő kapcsolási rajz. Egy ilyen vezérlő elektronika megvalósítása nagyon olcsó.. nagyon nagyon olcsó. 20 forintos alkatrészekből épül fel. A legdrágább komponense a mozgató elektromos motor.. ami olyan 3-4 ezer ft darabja.
A gőzturbinát meg el kell végre már felejteni. Lejárt lemez a gőz.. és minden más is aminek párolognia kell.
Levegővel érdemes működnie.. be kell sűríteni a levegőt, miközben lehűtjük minden sűrítési ütem közben.
Hidd el.. sokat foglalkoztam a hőerőgépekkel. Nem a levegőbe beszélek velük kapcsolatban.
A levegőt bekompresszáljuk.. hűtjük kompresszió közben.. Majd mehet bele a tartályba amit a nap megvilágít.. ott cirkuláltatjuk, felmelegszik.. aztán rávezetjük a turbinákra. és mehet ki a szabadba.. vagy ami még jobb. mehet be egy hőcserélőbe.. amivel a veszteségbe ment hőt átvezetjük a távfűtési csövekre.
1400 watt egy nényzetméter az űrben, 60% vész el átlagosan a légkörben, így a földfelszínen ez már csak mintegy 600 watt, napkollektor (tükör) a felét, nepelem az ötödét (hatodát) tudja felfogni ennek, az idő felében este van. Azaz 150 watt hő vagy 50-60 watt elekromossogál jobbat nem tudsz kihozni (7/24-es átlagra), a tükrös rendszered innen veszít 50%-ot a hőerőművel, marad mondjuk 75 watt négyszetméterenként. (És erősen idealisztikus még a helyzet.) A megawatt egyenteljesítményhez bizony 12-15 ezer négyzetméter (tükör/napelem) kellene, a létesítményed ennek többszöröse, valós teljesítmény pedig innen lefele van még.
nem vagyok okosabb.. de egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy mi olyan drága egy ilyen megoldásban.
1 megawatt kijön kb 2-4 000 négyzetméter tükör felületből. Ha 50% os hőhatásfokkal számolunk.. és az időszakos felhőkkel..ami szintén ront valamennyit.
Nem vagyok okosabb.. de én bátran belevágnék ebbe az iparba. Aztán lehet, kiderül, hogy valamit nem tudok, rosszul tudok és megbukok.
De nem tudom, hogy mi ilyen drága. Drágakövekből van talán a csapágyazás?
Értem. Pontosan olyan vagy, mint az űrkutatás topikban. Az erőművet tervezőknél okosabbnak képzeled magad... A hülyék, biztosan szándékosan drágítják meg az egészet, hogy ne legyen versenyképes...
Nagyon drága.. nagyon. Teljesen indokolatlan ez a költség.
Ha az anyagokat nézzük.. a gyártási eljárást. Nagyon olcsó és pofon egyszerű az egész. Annak kellene lennie.
Szerintem az egésznek max 10 millió euróból ki kellene jönnie.
Nem kell semmit sem feltalálni. Minden automatizáltan gyártható. Kivéve a hőerőgépet. De az sem egy bonyolult feladat
Ha lenne pár fölös milliárd ft om. én bátran belefognék egy ilyen ipari park felállításába.. és zsírosra keresném magam az olcsó napfarmok készítésével.
Alapvetően ..az egész műanyag és vas.. egyszerű..elavult technológiával is jól gyártható minden.
Amiből a legtöbb kell a farmhoz.. egy aluminiumozott műanyag tükörfelület.. és a hozzá készült könnyűszerkezetes állványzat.
A számok ellenkeznek veled...
20MWe névleges teljesítmény. 230 millió EUR volt az ára. Ez kb. 305 millió USD volt az akkori EUR/USD árfolyamon, ami 15 250 USD / kWe telepítés költség. Az akkori PV erőművek árának úgy kb. 8-9-szerese... Hiába éri el a load factora papíron az 0.57-et, ezzel kb. csak 5,5-ször termel több áramot, bár azt legalább valamennyire kisimultabban, mint a PV cella.
Álmodozás helyett használhatnád a keresőt.. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.08.15. 19:34:36
Én a naperőműveket értelmesebb dolognak tartom, mint a szélfarmokat.
Egy napfarmot.. sokkal olcsóbban is telepíteni lehet.. ha nem PV cellás technológiát alkalmazunk..
Két fő össze tevője van egy jó nap farmnak.
Sok..nagyon sok és OLCSÓ tükör.. nagyon nagy felületen. Ezt meg lehet oldani olcsón.. műanyag, injection molding eljárás.. a felület pőolírozása.. majd jöhet rá az aluminiumozás. Majd a tetejére egy védő polimer réteg.
Kell még egy nagy teljesítményű hőerőgép ami a tükrök által összegyűjtött hőenergiát jó hatásfokkal átalakítja. Ez egy szimpla motor ..mint ami az autóban is van.. de nem belső égésű, viszont hasonló alkatrészei vannak.
Olcsón megoldható lenne ez, ha nagy, ipari méretekben csinálná egy vállalkozás.
A hazai szél- és naperőművek teljesítménye 2018. augusztus 7-én Forrásadat: MAVIR - forrás cikk
Böfögj. Aha. Számokat tesz be valaki arról, hogy hülyeségeket zagyvál össze, erre jössz te. Nem tennéd meg azt a szívességet, hogy elhúzol ebből a topikból is?
Ha százalékosan nézzük, akkor a napenergia a hónap nyertese. Ha pedig megnézed a korábbi éveket, akkor láthatod, hogy YtD alig magasabb a földgáz termelése a 2016-os szintnél, ellenben a napenergia konzekvensen 20% felett nő minden évben.
A hónap nyertese pedig a földgáz, csekély 20% növekedéssel az előző évihez képest (és ez a növekedés csupán háromszorosa mint a teljes napelemes részesedés), második helyen pedig a gonosz rossz és épp kihalóban lévő nukleáris energia, mely 10%-t nőtt (ez a növekedés nagyjából egyenlő a teljes napelemes részesedéssel.)
Májusban a növekedés 23% volt az előző évhez képest (8,2 TWh-ról -> 10,1 TWh-ra) A napenergia energiamixen belüli aránya az áprilisi 2,04%-ról -> 2,07%-ra nőtt.
A hónap vesztese pedig a szén, ami 1 év alatt 8%-kal csökkent.
ááághh ..egyszerűen nem bírom elviselni, hogy bent vagy ebben a topikban.
Megváltoztatni nem akarlak..nem érdekelnek a jellemtelen segfejek, elviselni meg nem akarom őket..
Maradjunk abba, hogy csináljuk azt, hogy ahova én írok.. oda te nem írsz.. ahova meg te írogatsz oda meg én nem írok. Utoljára szerkesztette: j0nNyKa, 2018.07.25. 13:29:20
Agyatlan túlszabályozás. Érdekes módon más üzemektől töredékét sem várják el ahhoz képest, hogy iszonyatosan toxikus dolgokkal operálnak. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.07.14. 13:47:06
Mégis sikerült a nyugati világban erősen elrontani a renoméját. Az USA-ban sem épülnek már újak a hírek szerint, gazdasági okok miatt állítólag (a biztonsági követelmények miatt is rohadt drága a beruházás).
Megtörtént: Indiában májusban a napenergia megelőzte az atomenergiát, előbbi 3,3 TWh-át, utóbbi 3,1 TWh-át termelt. A közelgő monszun hónapjaiban valószínűleg vissza fog előzni a nukleáris energia, az év végétől kezdve azonban véglegessé válhat a napenergia vezetése, megszerezve így a 3. helyet a zéró emissziós energiaforrások listáján.
És akkor a további statisztikák: a napenergia növekedése éves alapon 72% volt (1,9 TWh-ról 3,3 TWH-ra), az energiamixen belüli aránya pedig elérte a 2,22%-ot, ami márciusban még csak 2% volt.
Az egyik aukción pedig rekord alacsony ár született: 3,6 ¢/kWh.. A szénerőművek átlagosan jóval 4 ¢/kWh ár fölött termelnek.
Áprilisban 26%-kal nőtt az Egyesült Államokban megtermelt napenergia mennyisége az előző évhez képest (7 TWh-ról 8,8 TWh-ra). Az energiamixen belüli aránya a márciusi 2%-ról így 2,04%-ra nőtt.
További hírek Amerikából:
Az NV Energy nevadai energiaszolgáltató 6 termelővel kötött 25 évre szóló szerződést, összesen 1 GWp napenergia és 400 MWh tárolókapacitás (ez háromszorosa a Tesla ausztráliai akkutelepének) megvásárlására. A beruházások 2021-ben fognak elkészülni.
Ami különösen érdekes a hírben, az a rendkívül alacsony ár, a legolcsóbb 2.16¢/kWh, a legdrágább pedig 3¢/kWh. Ha ehhez a tárolás költségét is hozzáadjuk, akkor is csak 3.4-3.7¢/kWh-ra emelkednek az árak.
Ez a már meglévő fosszilis erőművek működési költségénél is alacsonyabb. Az EIA statisztikája szerint ugyanis egy fosszilis erőmű átlagos működési költsége 3.6¢/kWh volt 2016-ban. Egyes déli államokban lassan eljutunk oda, hogy megéri bezárni a szénerőműveket és napelemeket telepíteni a helyükre.
Jelzés értékű az is, hogy az NV Energy legnagyobb szénerőmű szörnyetege, a 2,25 GW-os Navajo jövőre nyugdíjba vonul, új építése pedig még trvben sem szerepel.
Az öt legnagyobb áramtermelő ország közül Oroszország volt az egyetlen, ahol gyakorlatilag nem létezett napenergia. Eddig... Az elmúlt néhány évben kezdtek épülni az első, egyelőre még elég szerény méretű naperőművek. Pár nappal ezelőtt pedig egy 148 MW-os tendert zárult le, melynek egyik nyertese a finn Fortum, összesen 110 MW összkapacitású naperőművet fog építeni, melyeknek a költsége 950-1000 USD/kW.
Az az ország, amely minél több szénhidrogén eladásában és minél kevesebb napenergiában érdekelt, elkezdett olcsó napelemeket telepíteni. Valami itt tényleg változóban van.
Éves alapon 81%-kal nőtt a termelés: 1,75-ről 3,18 TWh-ra. A 12 havi energiamixen belüli aránya így a márciusi 2,00%-ról 2,12%-ra nőtt. 0,12 %pont csupán egyetlen hónap alatt, ezzel a tempóval még az idén könnyen összejöhet a 2,5%-os arány.
Az energetikáért felelős miniszter bejelentette, hogy a megújuló energiákra vonatkozó 2022-es célszámot 175 GW-ról 227 GW-ra emelték.
Az év hátralévő részében Kína nem fog támogatást nyújtani újabb naperőművek építéséhez. A decentralizált kiserőművek idén legfeljebb 10 GW mennyiségig kapnak állami támogatást. A már megkezdett és az új projektek esetében a kötelező átvételi árat 0.05 jüannal csökkentik (7-9%-os csökkenés). A korlátozás nem érinti a helyi szintű támogatásokat, ha vannak, valamint a vidéki felzárkóztató programokat.
The shift is not designed to restrict the industry, but to encourage projects with “advanced technology, high quality, and independence from subsidies,” Li Chuangjun, an official from the NEA who is in charge of the new-energy sector, told state broadcaster CCTV.