"Csak reménykedni tudom, hogy otromba propaganda tevékenységedet nem folytatod máshol is"
Szerte kell foszlatnom reményeidet, mert a villanyautosok.hu felkért vendégszerzőnek, így immáron ezreket érek el az otromba propagandámmal.
Első cikkemben Ausztráliába látogattunk el, és arról írtam, hogy a napenergia tartotta össze a hálózatot, amikor a hagyományos erőművek csak bukdácsoltak.
Mégis kivel fizettetik meg a profitot, ha nem a fogyasztóval? A denevérekkel? Akármilyen erőműből származik az áram, a fogyasztó fizeti ki az árát. Tehát lényegében nem mondtál semmit. "Végül is az üzleti életben lényegtelen kérdés az ár" Te tudod, hogy a pékség, aminek megveszed a kenyerét, mennyiért veszi a lisztet? Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2020.06.02. 21:01:56
Elvileg 2021-től szinte csak nulla energiaszintű épületeket lehet tervezni. Kutakodtam ebben a témában és hallottam egy brigádról. A NÉÉR, napház építési épületüzemeltetési rendszerről hallottatok már ? Még a Tv2 is forgatott velük anyagot. https://www.youtube.com/watch?v=i24r6FPnVGk
Ez el is kerülte a figyelmem, PPA: projektfejlesztő céggel kötött energia átvételi szerződés. ManfredMacx, most akkor ki a fogyatékos? Vagyis a spanyol fogyasztókkal fizettetik meg a szerződéssel bebiztosított profitot. Én is így szeretném eladni a vállalkozásom szolgáltatását, kötelező átvétellel, ha kell, ha nem.
Már megint nem válaszolsz a kérdésre, te magad is írod "Hogy milyen áron vásárolja az áramot a Statkratft, nem lehet tudni". Végül is az üzleti életben lényegtelen kérdés az ár. Idővel biztosan még olcsóbb lesz a telepítés, ez nem kérdés, de a teljes igényelt kapacitásra a mi pénzünkön kell építeni és fent tartani a nem termelő időszakra a többi erőművet. Ez egy aprócska-aprócska alap probléma. Ez mind-mind szépen beleépül a villany árába. Tehát szinte ugyan úgy kell a többi időjárás független erőmű amihez majd csatlakoznak az időjárás függő erőművek és mindkét oldal technológiai veszteségét pedig fizessük meg.
Az amerikai napenergia termelés 14 TWh-val, 15%-kal nőtt a tavalyi évben, aránya így 2,22%-ról 2,58%-ra emelkedett. A teljes éves termelés 107 TWh volt 2019-ben. A szénalapú áramtermelés jelentősen, 16%-kal esett vissza 2018-hoz képest. A kiesést nagyobb részben a fogyasztás csökkenése és a földgáz növekedése, kisebb részben pedig a megújulók növekedése ellensúlyozta, ez a váltás az áramtermelés CO2 kibocsátásának 8%-os csökkenését eredményezte.
Az ameriaki energiamix 2019-ben:
Fosszilis energia: 62,05% Ebből szén: 23,23% Földgáz: 38,04% Olaj/egyéb: 0,77%
A tavalyi év a szénerőművek bezárásáról (-14 GW) és gázerőművek megnyitásáról (+6 GW) szólt. Igen erős évet tudhat maga mögött a szélenergia (+9 GW). A naperőművek 9 GW-os növekedése viszont elmarad a 2016-os csúcsévtől, amikor egy év alatt 15 GW új kapacitást telepítettek. A jövőbeli kilátások ugynakkor igen kecsegtetőek. A 40 GW már üzemelő nagyméretű (utility scale) naperőmű mellé csak 2019-ben 30 GW új kapacitásra szerződtek le a kivitelezők. Ez, és a már korábban megkötött, a megvalósítás különböző fázisaiban lévő erőművek mennyisége eléri a 48 GW-ot. Ha ehhez még hozzáadjuk a bejelentett, de még alá nem írt megállapodásokat (további 60 GW), akkor a már meglévő kapacitások 2,5-szeresükre nőhetnek néhány éven belül. (Ami némi gyors számolással 7–8%-os napenergia arányt jelentene)
Ilyenről még sehol sem olvastam, mindenütt szerződéssel, kötelezően biztosítják be az áram átvételét, talán még egy magas árminimumot is rögzítenek. Így könnyű, a mi kontónkra építeni. A készenléti gázerőműveket is mi finanszírozzuk. Hol van itt a piaci alapú működés? Ebben semmi verseny nincs, viszont van egy jó nagy adag ár támogatás.
Ez teljesen normális, a Baywa is eladta a Don Rodrigót, mint ahogy a többi projektjét is. Felvesz egy rövidlejáratú hitelt, abból gyorsan felhúzza az erőművet, majd eladja, a vételárból kifizeti a hitelt és a kamatokat, a különbözet a tiszta profit. Ezzel szemben ha megtartaná az erőművet, akkor 15 évet várnia kéne a megtérülésre, és csak utána lenne nyeresége. Ezzel a módszerel viszont futószalagon tudja gyártani a napelemparkokat, mert nem áll a pénze 15 évig. Csodálatos módon megint lyukra futottál :D
Erről az jutott eszembe, hogy mi lenne ha megszűnne a kötelező átvétel és más támogatások, nem adóból történne a finanszírozás kisegítése, biztosíték... Vagyis teljesen piaci alapú lenne, álljon meg a saját lábán. Nyilván szerződéseket lehetne kötni úgy mint bármi másra, pl dinnyetermesztésre és ahogy a multi szokta kijátszaná a termelőket.
Mit tekintesz jelentősnek? Az import 1/3. A termelés fele kb. így paks. Fogalmazzunk úgy, hogy vonalvastagságnyi kötelező átvéttel a történet most. 2,2% volt tavaly. Ha ezt megduplázod, akkor lesz 4,4%. A legszélőségesebb évek között a napenergia 20%-ot is elérhet. Ebből még az is kijöhet, hogy a maihoz képest dupla kapacitással lesz alig 3,5%... Az kb. kerekítési hiba, és a vírushelyzet miatt eleve toroz lesz a statisztika, mivel mindenhol megzuhant a fogyasztás és a trendvonal is megváltozott. A gyors CO2 emssziós szabályzók más súllyal dolgoznak.
Nálunk a napenergia aránya egészen biztos, hogy szignifikánsan emelkedni fog. Vizünk nincs. Szélerőműveket nem engedik, de nem is nagyon érni meg 3-4 kisebb tájegységet leszámítva. Geotermikus ok, de az a nagyok játszótere, lásd szegedi beruházás. Marad a napenergia, hogy hozzuk a saját és az EU-s számokat. Még van pár év amíg szaldó elszámolással lehet telepíteni a HMKE méretű rendszereket. Utána nehezebb lesz. De cégeknek is sorra jelennek meg ( kkv pályázatok ) és a KÁT/METÁR is komoly érdeklődést generál. Szóval így vagy úgy, 2% ide, vagy 1,5 oda, Magyarországon az energiamix jelentős részét fogja a napenergia képezni már 2025-ben is!
Továbbra sem értem szellemi maszturbációdat.
Ha letesznek X MW napelemet, akkor az ismert load factor és kötelező átvétel miatt tudni lehet, hogy mennyit fog termelni 20% hibahatáron belül. Nincs olyan forgatókönyv, hogy letesznek naperőművet és nem termel, mert mindenki más nekik fekszik le.
A #471 -es számú hozászólásomban 3,3 és 3,5% közé vártam az arányt. Nézzük mi lett ebből.
2019 egy kisebb recessziót hozott India számára, így az áramtermelés a szokásos 5-6%-os növekedés helyett csak stagnált. A megújulók és az atomenergia növekedést mutatott, míg a fosszilis energia csökkenést szenvedett el. A napenergia 28%-os növekedést könyvelhetett el, aránya az előző évi 2,63%-ról 3,34%-ra nőtt. Az energiaszektor CO2 kibocsátása 3%-kal csökkent.
A Kínánál leírtak itt is irányadóak, de India néhány évvel le van maradva, és itt még mindig változatlanul élnek az állami támogatások. Az indiai áramszükséglet gyors növekedésével még évekig nem lesz képes lépést tartani a megújulók növekedése, így itt mindenképpen nőni fog a szénfelhasználás. Ez a folyamat becslésem szerint még körülbelül 5 évig fog tartani.
Kitekintés 2020-ra
A napenergia növekedése dinamikus marad, és aránya meg fogja haladni a 4%-ot.
A #472 hsz.-ban két jóslatot tettem: 3% fölötti napenergia, ami eléri az atomenergia 2/3-át.
A kínai napenergia termelés 47 TWh-val, 27%-kal nőtt a tavalyi évben, az aránya így 2,54%-ról 3,06%-ra emelkedett. A teljes éves termelés 224 TWh, ami közel megegyezik a földgázéval. A fosszilis termelés nominálisan tovább nőtt, de arányában csökkenő tendenciát mutat. Az áramtermelés CO2 kibocsátása kis mértékben nőtt (+2%) A telepített napenergiás kapacitás 30 GW-tal 204 GW-ra nőtt.
A kínai szénerőművek kihasználtsága 50% körül van, sok közülük veszteséges, amely a tartományi kormányzatok költségvetését terheli. A sajtóban megjelenő cikkek csak odáig jutnak, hogy Kína rengeteg új szénerőművet épít, de ritkán vizsgálják a mélyebb összefüggéseket, így hamis képet alakítanak ki a helyzetről. A valóság az, hogy az új erőművek nem fognak új keresletet generálni a szénáram iránt, a meglévő erőművek alacsony kihasználtsága sem indokolja új erőművek építését. Ehelyett arról van szó, hogy a régi, nem hatékony, jobban szennyező, vagy egyszerűen csak rossz helyen lévő erőműveket cserélik le újabbakra és hatékonyabbakra. Az új szénerőművek építése tehát inkább pozitív hatású, mint negatív. Egyes földrajzi régiókban a napenergia ára elérte a hálózati áram árát, 2019-ben a kormányzat megkezdte az állami támogatások felszámolását és a napenergia piaci alapúvá tételét. A tavalyi évben 15 GW állami támogatás nélküli naperőmű kapott létesítési engedélyt. Az első fecskék tehát hamarosan megérkeznek és meg fogják hozni a nyarat. Amíg a napenergia ára a duplája volt a szénenergiának, egy 10%-os árcsökkenés nem jelentett semmit. De ha a napenergia ára megegyezik a szénével, egy 10%-os árcsökkenés a szénerőművek tömeges csődjéhez fog vezetni. A folyamatot az árvízhez tudnám hasonlítani. A vízszint minden nap egy arasznyit emelkedik, de az emberek ebből semmit nem érzékelnek. Amint a víz magassága eléri a gát tetejét, egy újabb arasznyi emelkedés elviszi a falut.
A 3% fölötti arányra vonatkozó jóslatom tehát bejött, a másik is csak kicsivel ment mellé, 67% helyett 64% lett. Kettőből egy. A 2020-ra vonatkozó jóslatom: 3,75% fölötti arány a napenergia számára.
Molnibalage szokta mondani, hogy ne önmagával hasonlítsuk össze a napenergia növekedését. Akkor legyen most úgy, ahogy akarja.
Nézzük 2019-ban hogyan növekedtek a különböző energiaforrások nominálisan (kerekített értékek):
Szén: -260 TWh
Olaj: -55 TWh
Biomassza: +22 TWh
Vízenergia: +64 TWh
Atomenergia: +100 TWh
Napenergia: +125 TWh
Szélenergia: +145 TWh
Földgáz: +240 TWh
Látható tehát, hogy a napenergia dobogós helyezést ért el, megelőzve az atomenergiát, és mivel nominálisan is nagyobb növekedést produkált, elkerülhetetlenül meg fogja előzni azt.
A fosszilis energi felhasználása nominálisan is csökkent, a világ áramigényének növekedését (kb 380 TWh) pedig már 90%-ban megújulókból voltunk képesek fedezni.
A globális termelés 125 TWh-val, vagyis 22%-kal nőtt a tavalyi évben. A világon összesen kb 700 TWh napenergiát állítottak elő, ami több mint Németország teljes éves szükséglete.
A napenergia részaránya így az előző évi 2,26%-ról 2,71%-ra nőtt, ami éppen a szükséges 20%-os részarány növekedés. 2019 is az általam felvázolt menetrend szerint alakult, a legjobb úton haladunk a 2035-ös szoláris dominancia felé. Very happy, very happy!
Ami az idei évet illet, a jóslatom szerint 3,3% körül lesz az arány.
Mi a búbánat alapján képzeled el a folyamatos növekedést úgy, hogy a gridbe pakolhatóság gátolt a beépített teljes / csúcsigény aránya alapján?
Tessék, a németeknél is látszik az, hogy kb. most ütköznek falba. Már régen ott lennének, ha nem paraziták az összes szomszédos állam hálózatán.
És ezt is csak a teljesen agyatlan támogatási rendszernek köszönhetően érték el. Ezzel van 9%-os éves termelési részarány. Úgy, hogy 75 GW csúcsnál már 25-26 GW-ot termel a naperőmű.
A telepítési hullám gyak. lecsengett. Az eredmény kb. semmi az atomerőművek bezárása miatt. A német áram gyak semmivel sem lett tisztán 2008 óta, cserébe több, mint kétszer drágább lett.
Mikor jutsz el oda, hogy a középiskolás matematikai és fizikát megérted? Hogy ebből 50%-ot csinálni fizikailag lehetetlen? Vagy olyan termelési szerkezettel lehetne, ahol az áram ára kb. 1,5 EUR/kWh lenne vagy még több?
Neked hobbid orbitális baromságokat posztolni? Csak reménykedni tudom, hogy otromba propaganda tevékenységedet nem folytatod máshol is, mert ez már túl van az irritáló és ostoba szinten. Nagyon régen. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.03.14. 10:41:48
Ha nem akarod megérteni akkor becsaphatod magad. Mindenkori részesedésről írtam, nem arról hogy nyáron délidőben vannak impozáns energia csúcsok. A linkelt táblázatodból is az látszik, hogy a beépített óriási (Paks méretű!) kapacitás ellenére éves szinten 3% a részesedése.
Mennyi napelemet kellene beépíteni, hogy elérjük az 50%-os részesedését?
Akkor én is teszek egy jóslatot. A hülyeség dominanciájának megvalósulását jósolom meg részedről. Bár ez inkább csak egy hagyomány folytatása lesz...
Arra is kíváncsi leszek, hogy mostani hulladékkal mi lesz, mert terv, ötlet és pénz rá, na az nincs...
Lebaszták őket a gridbe aztán "majdcsak lesz valahogy".. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.03.10. 11:07:42
Mafred hozza a szokásos formáját, de hát eddig is tudtuk, hogy a számokból és fizikából a lelkem nemhogy nulla, de inkább negatív értékű a tudása...
Nézzük a német megvalósult és üzemelő rendszer adatait. Nem elmélet Manfredkám, ez a gyakorlat. Itt.
49 GW naperőmű volt telepítve 2019-ben. Ez termelt összesen 46,5 TWh áramot. Ez 10,8% load factor. Ezzel sikerült elérni 9%-os éves termelési arányt.
K-I-L-E-N-C. Ez kevesebb, mint ötöde a Manfred által megjósolt aránynak.
Na, akkor lássuk realitását annak, mi történne, ha 50%-os lenne a napenergia aránya. Ehhez 250 GW telepített erőmű kéne úgy kb.
Na az 49 GW-nál volt olyan, hogy hogy júliusban az éppen aktuális legnagyobb teremlési részarányt nézve teljesítményben kb. 1/3-ot tudtak elérni. Pillanatokra, úgy 24 órából kb. 2 órán keresztül. 70-80 GW-os csúcsnál 25 GW tája volt a termelés.
Apró hiba, hogy ha 250 GW lenne lent, akkor a hálózat összeomlana, mert egy nyári napon a szükséges áramnál többet termelnének, és olyan gradiens lenne, hogy az semmi nem tudná kézben tartani. Nem lehet olyan hálózatot üzemeltetni, ahol nem szabályozható kapacitás meghaladja a csúcsigényt.
Nem tűnik fel, hogy a jelenlegi állapotban is negatív áramár és kényszerexport van? Nem 250 GW naperőműnél, hanem 50 GW nap és 60 GW szélerőműnél. Ezt nem tudják már kiszabályozni saját erőből... De majd a 250 GW nem szabályozható kapacitást, azt bezzeg igen... Ja, nem...
Aztán télen, amikor meg szart sem termelnek ezek az erőművek, akkor persze majd a gáz és szénerőmű fog termelni, mert más nem képes ilyen változásokat lekövetni. Tessék. Olyan, mintha ott sem lenne.
Szóval Manfréd eltakarodhatna az ordras hülyeségeivel, mert kb. középiskolás matekkal látható, hogy ez a cél lehetetlen. A matek és a fizika ellenkezik.
Ha meg azzal jön, hogy majd leszabályozzák majd a naőerőművet, akkor milyen drága lesz 1 kWh ára? 1,5 EURO/kWh? Mert kb. ezt hozza ki ez a faszság. Mert, ha felhúznak majd naperőművet és nincs kötelező átvét és a load facort a szabályozás miatt lerontjuk csak 10,8-ról mondjuk 8%-ra, akkor az erőmű megtérülési ideje 30 centes áramárral is 30 év felett lesz, ami persze azt jelenti, hogy ökörség az egész.
Nagyon elegem van abból az ökobarom ámokfutásból, amit egyesek képesek leművelni. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.03.10. 10:54:05
"2035-re a világ, Kína, India, az USA, az Eu (vagy jogutóda) és Magyarország áramtermelésében, külön-külön és együttesen is, a fotovoltaikus termelés meg fogja haladni az 50%-os arányt. Röviden, megvalósul a szoláris dominancia."
Bármelyiknél kétségeim támadnának ezzel kapcsolatban, ám a magyart picit jobban ismerjük, mint a többit. Ehhez az értékhez az kell, hogy a két (4+2 blokk) atomerőmű legalább egyike ne termeljen (hiszen egyenként 30%-40% környékén szolgálnak ki most illetve majd), és a meglévő nem nap alapú megújulót jelentősen csökkentjuk, hiszen az 20% környéki. Persze ha a szokásos csúcsteljesítmény kontra valós teljesítményt játszuk, akkor nincs miről beszélni, hiszen csak a szokásos hazudozást böfögöd etéren. Mivel valóban lesz 7 GW tervezett napelem (csúcs)kapacitás, ám ez 1 GW egyenteljesítményt, az új atomerőmű képességeinek kevesebb, mint felét fogja adni. Vagy a fene nagy zöldség keretében azzal számolsz (nem feltétlen alaptalan), hogy az igények két-háromszorosára nőnek, és így a mostani rendszer mindegy is, a kérdés, hogy az a képzeletbeli hálozat miről megy, és akkor ott szabad a gazda, hiszen senki nem tudja, már ha elfeledjuk, hogy kellő sebességgel egyedül szénerőművet, netán más fosszilist lehet építeni
Röhögök, erősen. A szél + nap alig 30% a németeknél. A napenergia alig 10%. És a hálózat instabil. És drága Megkérhetnék, hogy a balfasz agyatlan propagandát fejezzed már be?
Az 1000 GWh-t (vagy 1 TWh-t) már tavaly nyáron elértük, de erről majd részletesebben a Magyarországról szóló résznél. Nem kell aggódni, nem zavarodtam össze.
Lassan befut az összes releváns statisztika 2019-ről, így megkezdhetjük a tavalyi év feldolgozását. Egy éve tettem néhány jóslatot is, megnézzük azokat is, hogyan teljesültek, és megteszem tétjeimet 2020-ra is. Teljesen transzparens és számonkérhető módon itt lesznek.
Kihasználva az alkalmat, hogy ez kereken az ezredik hozzészólás, itt fejteném ki a végső nagy jóslatomat, amire már utaltam korábban, de most leírom részletesebben is:
2035-re a világ, Kína, India, az USA, az Eu (vagy jogutóda) és Magyarország áramtermelésében, külön-külön és együttesen is, a fotovoltaikus termelés meg fogja haladni az 50%-os arányt. Röviden, megvalósul a szoláris dominancia.
Ilyenekkel ne zavard össze... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.02.11. 17:33:13
Érdekes látni, hogy a napenergia termelés a legingadozóbb, 6-szörös a kilengése, mindegyik másik megújuló ennél jóval kevésbé hektikus. Meglepő, hogy még a szél is 'csak' 3-szoros. Ha azt szeretnénk, hogy legalább 1000GWh-ra nőjön a mindenkori felhasznált energiatermelésben a részesedése akkor a meglévő napelemeknek a kb 30-szorosát kéne telepíteni. Ez persze nyáron nappal gigantikus felesleges többletet termelne. Pont a decemberi, januári fogyasztási csúcsokon termelne a legkevesebbet, ekkor jelenleg irtó kevés 0,7% a részesedése, szemben a nyári 4,7-el.
120%-os növekedéssel világszinten is éllovasok voltunk és szeptember végére elértük a 3,79%-os arányt.
Végre valami, amiben Magyarország is az élmezőnyben van!
Egy műszak? Hazai Zöldjeink még egy szimpla vasárnapi boltzárba is majdnem belepusztultak, még az utcára is kimentek miatta. Képzelem mi lenne ha a romkocsmáik éjjel bezárna. Mikor meg tüntettek a rabszolgatörvény ellen utánna rugdosták a Spar ajtaját, hogy miért van zárva, 7végén este miért nem túlóráznak az ott dolgozók, hisz a nagy tüntikézésben megéheztek, szomjaztak.
Oké, értem amit mondasz, egyet is értek. Durván csak annyit akartam mondani, hogy "termeljünk áramot időjárásfüggő megújulóval" még reménytelenebb "váltsunk életritmust" nélkül, a gazdaságosságot teljesen figyelmen kívül hagyva. Bár az éjszakai műszakok leállításával még a nyugdíjjra is többet kéne költeni, mert tovább élnének az eberek... :) Utoljára szerkesztette: gafzhu, 2020.01.28. 19:19:46
Ezt pontosan azt mutatja, hogy lehetetlen feladat. Ha az egész emberiség életmódot váltanak, akkor sem menni. Nem csak összeszerelő üzemek fogyasztanak áramot. A nagy ipari üzemek 0-24 órában mennek hónapokig is leállás nélkül. Nincs az az ipari termelés vagy bármilyen tevékenység, amit az időjáráshoz lehetne igazítani. Bp-n jan 18 óta kettő kibaszott napon volt napsütés. KETTŐN.
Akkor mikor dolgozott volna bárki? Vagy élt volna?
Egyszer és mindenkorra le kellene számolni ezzel a megújulós bohóckodással. A német példa tökéletesen megmutatja, hogy mire képesek ezek a szarok. Drágán szinte semmire, ha kilövik mellőlük az atomot. A gáz és szén aránya csökkenthető vele, de nem váltható ki. Éppenséggel, ha kilövöd az atomot, akkor ezek használatát még növeli is.
Nem lenne lehetetlen, szinte teljesen megújulókkal ellátni az igényeget, de pl. le kéne állítani az éjszakai műszakokat, 1xgép 3x munkaidő helyett 3x gép 1x munkaidő módon termelni, télen meg lenne gázerűmű vagy leállás. Amit nem lehet szakaszosan működtetni, arra meg termelne gáz vagy valami korlátozott tároló. Otthon meg mindenkinek kéne napelem+tároló és a nagyobb fogyasztókat (pl. mosógép vagy autótöltés) csak nappal üzemeltetni. A zsinóráramot meg termelnék vízerőművekkel európai rendszerben. Oké, sok-sok pénz, meg Co2 kibocsátás, de ez csak amatőr elmélkedés. Na meg lehetne mozdony, ami megy felsővezetékről, akkumulátorról vagy dízelmotorral. Ha elmeny az áram, mert beborult, nincs probléma. Oké, 3x ár+CO2 lábnyom meg egyebek. Magyarán radikálisan át kéne alakítani a fogysztási szokásokat is. Utoljára szerkesztette: gafzhu, 2020.01.28. 15:08:08
Tökéletesen látszik ezen is, hogy ha bármilyen energiatárolás kellene, ha országos szinten így viszonyulna a termelés a fogyasztáshoz. Ráadásul ez már olyan helyzetet modellez, ahol a te 5 kW beépített teljesítményed az a napi csúcstelj. igény felett van. Bőven.
Ez olyan, mintha itthon lenne 7-10 GWe napelem. Szart sem termelne legalább 3,5-4 hónapig az igényekhez mérten. Tehát ennyi áramot + veszteséget konverzióval kéne tárolni. Ez még szénhidrogénnal is sok millió tonna anyag lenne? Töltésben?
Áh, vicc az egész. És ma divat ilyen baromságban HINNI.
Tudom, hogy nem mérvadó, meg átveszi kötelezően a túltermelést a szolgáltató és nem vagyok akksikra kényszerítve télen, de bedobom az én 5kw-os rendszerem tavalyi termelését a fogyasztásommal egybevetve:
Pécsen, egy 20,5 kW-os rendszer idei termelése. Vicc az egész...
Beépített teljesítményre gondolsz? Mert termelésben ezt elérni fizikailag lehetetlen ma. Nem tudsz ilyet csinálni. A német számokkal már elmagyaráztam. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.01.26. 00:00:13
25%-os növekedéssel 5,31%-os részarányt ért el a napenergia. Egyszerűen megállíthatatlan.
A kis országok sorában Chilét Spanyolországra cseréljük, hiszen számunkra mégis csak érdekesebb, és kezdenek ott is beindulni a dolgok:
A harmadik negyedévben 18%-ot nőtt a napenergia, aránya pedig 5,3%-ra ugrott (2018-ban ez még csak 4,6% volt) A Don Rodrigo szépen tolja fel a hálózatra a támogatás nélküli delejt. És azóta már megépült a Don Rodrigo 2 is, szintén piaci alapon.
Idézném a Baywa igazgatóját: “With Don Rodrigo 2 we continue to forge ahead with subsidy-free solar in Europe”, says Benedikt Ortmann, Global Director of Solar Projects at BayWa r.e. “... But this is just beginning. We are proactively looking for other projects and developers to work with in Spain and Portugal and are excited about further opportunities for subsidy free projects in Europe – solar power has truly come of age.”
Pedig a balázsista vallás felkent pápája megmondta, hogy támogatás nélkül sehol nem épülnek naperőművek. Pont. Így a végén kiírva betűkkel, hogy pont, mert akkor komolyabbnak tűnik.
Nos, szerintem a töltés alapú tárolás fizikai képtelenség. Grid szintű energia tárolás a XXI. század 2. legnagyobb bullshitje, amit az elsővel, a "zöld" szél- és napárammal fonódik össze.
A jelenlegi Li-ion akksik energiasűrűsége kb. 0,16 kWh/kg. A dízelolaj és erőművi tüzelőolajé kg. 12 kWh/kg a földgázé 14 kWh/kg. Ezek elég jól tárolhatóak és erőmű típustól függően 35-63%-kal (hagyományos - CCTG erőművek a skála szélei) hatásfokkal alakítható árammá.
Az akksik töltése legjobb esetben is 95% táján van, de a nagyon gyorsan pakolja be az ember, akkor akár 80% alá is esik. A kivételnek is van vesztesége. Még így is majdnem 100-szoros difi van köztük energiasűrűségben. Az, hogy kétszer kell szállítani az áramot, mert töltéshez is és onnan kinyerve is, az most hanyagoljuk el. (Ez még átlagosan 8% hatásfok rontás.)
Namármost nézzük kis hazánkat. Mo éves fogyasztása kb. 45 TWh. Ez 45000 GWh. Ha valaki kitalálja azt a marhaságot, hogy embertelen sok, drága és kis energiasűrűségű szél- és naperőművet tesz le és mondjuk 1 hétig nem fúj a szél és felhős idő van - pont mint most a hidegpárna idején - akkor ezek termelése kvázi nulla.
Átlagolva az éves fogyasztást 7 napra kell 45000 GWh/365*7 = 863 GWh = 863*10^6 kWh.
Ha a legmagasabb hatásfokú CCGT erőműben 60% hatásfokkal lesz ebből áram, akkor 1438 GWh fűtőértékű anyagot kell tárolni, ami 1438*10^6 kWh.
Ehhez tehát akkor 1438*10^6 kWh/13 kWh* = 110*10^6 kg = 110 ezer tonna tüzelőanyagot kell tárolni.
HÉT NAPRA.
*Átlaga a ETO és földgáznak A bibi az, hogy télen gyakorlatilag 2-3 hetes időszak is lehet, amikor szürke az ég és kvázi 1-2-3%-ot termelnek a naperőművek. Ez kb. 0. A szélerőműveknél is több napos léptékben lehet 10-20%-os lötyögés és aztán vicces csúcsok, de alapvetően kis load factor.
Ez németeknél a szárazföldi erőművek nyáron. https://www.energy-charts.de/power.htm?source=wind-onshore&year=2019&month=7
Ez meg télen. Feb. 18 után 1+ hetes lötyögés... https://www.energy-charts.de/power.htm?source=wind-onshore&year=2019&month=1
Na, akkor akkuból kellene enné kb. 70-szer több tömegű. Persze elhanyagolva még a grid veszteségét is, mert a töltéskor és kinyeréskor is szállítódik az áram. Ja, és a magyar GDP és a 1 USD GDP/energia aránya kisebb a fejlett országoknál. Ebből látszik az, hogy:
Vicc az egész ötlet. Bár az őrület jobb szó rá.
Ki szerint jó ötlet az , hogy a legdrágábban termelő erőművekkel termelünk intermittensen áramot, tároljuk, ami azt jelenti, hogy szándékosan hatásfokot rontnk pénzért.). Úgy, hogy a fenti technológiai sarokkövek vannak? Erre az huncut garast sem szabadna költeni.
Mert eleve baromság az ötlet, mert a teljes infrastruktúra lábnyoma akkora, hogy ennél az is olcsóbb, ha szuperkritikus szénerőművet építünk, amivel 45-48% hatásfok is elérhető és a közvetlen CO2 emisszió régi és új szénerőmű között 33-45%-kal is csökkenhet. Vagy szén helyett gázra áll át, aki csak tud. Ez a költséghatékony emisszió csökkentés, amit taglal a fenti videó. Nem az, hogy szutyok alacsony teljesítménysűrűségű intermittens erőműveket erőltetjük, amik a németeknél látott módon semmire sem jók.
Ez nem elmélet. Ez a gyakorlat.
A németek a világ legdrágább (500-1000 mrd EUR +) és leghosszabb (15+ év) műszaki-gazdasági kísérletével bizonyították be. Csak a közvetlen támogatási pénz 2009-2017 óta 166 mrd EUR volt a németeknél, 2020-ig nézve 200 mrd az előadás diagramja szerint, úgy hogy akkuk nélkül is embertelen drága. A nuki energia kilövésével gyakorlatilag egy centit nem lehet előre haladni.
"várható áttörés" rengeteg ilyen hírt lehet olvasni, de a probléma szerintem az is, hogy a tömeggyártás nem egyik napról a másikra áll át egy új termékre és éppen ezért nagyon lassú a fejlődés.
"Grid szintű energiatárolás nem lesz akkukval. Pont"
Ezt egy percig sem kétlem, de így, hogy ettől messze is vagyunk, a probléma akkor is adott. Az igény egyre nagyobb lesz a lítiumra, tekintettel arra hogy elektromos autóiparban még a boom ezután várható...
Nem érzi senki, hogy egész egyszerűen nyersanyag híján sem fenntartható az a jövőkép, amire a jelenlegi napenergia fokozódó népszerűsége enged következtetni? Még ha csak háztartások szintjén is képzeljük el az energiatárolást... Több évtizedes távlatban könnyen lehet akkora igény az lítium-ion akkumukátorokra, amit egyszerűen képtelenség lesz ellátni.
Bár olvastam, hogy várható áttörés, újfajta akksikkal, talán egy nagyságrenddel lesznek képesek nagyobb kapacitásra... De ha klappol is minden, annak is a kén mellett a lítium lesz a bázisa, tehát a probléma ugyanúgy fennáll.
Grid szintű energiatárolás nem lesz akkukval. Pont. Soha. Ha kémiai kötések szintjét tudná a történet, akkor is az jönne ki, hogy ha csak néhány napos áthidalást akarnál néhány GW kapacitásban, akkor tízezer tonnás nagyságrendekről beszélgetünk. Na, ettől vannak az akkuk lentebb, két nagyságrenddel...
Felmerült bennem egy kérdés. Napjainkban az akkumulátorgyártáshoz elengedhetetlen a lítium. Ugyan nem értek hozzá, de eddigi olvasmányaim szerint a lítium nagyon nehezen bányászható, és korlátozott mennyiségben elérhető. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi trendek alapján egyre fokozottabb igény várható az akkumulátorokra (napenergiatárolás, elektromos autók), szerintetek mennyire szabhat gátat az egésznek, hogy egyszerűen nem lesz elég lítium?
Ha a gazdag minden pénzét a szegényeknek adja, akkor a szegények nagy része ideiglenesen megszűnne szegény lenni, majd jól elbaszná a pénzt és újra szegény lenne.
A hajléktalan kérdés dettó ilyen. Adhatsz te heti százezret is egy hajléktalannak. A többségtől ellopná a többi hajléktalan, illetve elvedelné, drogozná és kajálná. De munkát nem keresnének, mert úgysem akarna dolgozni. Amelyik meg igen, azt nem vennék fel állandó lakcím, bankszámla szám nélkül, fosszagú ruhában.
Ez mind szép és jó, de mig csak ilyen helyi műkedvelőknek lép fel és magyaráz addig annyit ér mint szarnak a pofon. Hiába érti a kisember, hogy mi lenne a jó irány ha a nagy gazdag országok és embereknek ez nem érdeke. Meg ameddig az ilyen hasznos tudást átadó videok alig generálnak nézettséget ,de a legnagyobb ökörségek meg milliós van napokon belül , addig nem is lesz változás
Ennyi erővel azt is mondhatná, ha a leggazdagabb emberek a földön a pénzét odaadná a szegényeknek akkor negszüne a szegénység a földön. ami igaz és mindenki szerint egyértelmü, de sose fog megvalósulni.
Tudod te, hogy mekkor a gáz szerepe a kínai VÁ termelésben? Kb. egy ligában játszik a napenergiával, még szélből is több áramot termelnek. India detto.
A 3. negyedévet stagnáló termelés jellemezte, a szén visszaesésével, melynek helyére a gáz és a megújulók együttesen nyomultak be. A napenergia növekedése 18% volt, részaránya pedig 2,49%-ot ért el.
Az energiamix (zárójelben a változás az előző negyedévhez képest):
Fosszilis energia: 62,8% (-0,2%p) Atomenergia: 19,3% (0%p) Vízenergia: 6,7% (-0,1%p) Szél és egyéb megújulók: 8,7% (+0,2%p) Napenergia: 2,49% (+0,17%p)
A trend elég egyértelmű:
Ahogy olvastam a kezdeti üveg se volt jó. Gondolom piszkosul csúszhatott, meg azért csak elrepedtek. A köré épített elektromos rendszert a csúcsterhelésre kellett megépíteni ami évente pár tucat óra. Valamint extra erős vasbeton alapokkal kellett elkészíteni. A kezdetben tervezett 15 éves megtérülés 50 év lett, viszont így, hogy nem bírja egyáltalán, csak a hulladékot termeli. Építettek napelemes autóutat is, de az rövidesen teljes kudarc lett és nem kísérleteznek tovább. A készítők azért optimisták, már eddig is sok pénzt sikerült rá elkölteni és folyamatosan lehet rá évente még pár ezer euróval karbantartani, a 100m bicikliút egy családi ház villanyszükségletét termeli meg időnként.
Az nem számít....,ettől még a marketingje nagyon jó és ezt a politika is nagyon jól tudja, ezért nem lesz ebben a témában ésszerű változás, hanem még jobban nyomatva lesznek ezek a dolgok, ez egy olyan iparág amiben rengeteg kiaknázatlan tőke van. Nem azért mert minden kétség felett áll, hanem mert "divatos".
Nálam még működött a link. Letiltották? Emlékszem amikor átadták a napelemes bringautat, nagy csinnadratta volt körülötte. Már az utak felületeit adogatták össze, micsoda napelem erőművek lesznek az autópályák. Látva, hogy a beton se bírja nagyon soká, ez a műgyantás anyag két év után széttöredezik, hatásfoka pár ezrelék, csak egy újabb pofon a környezetnek.
Jah, arról szólt az egész, hogy a hollandoknál ugye van 2 ilyen bringaút, amire korrupció jövőbelátás gyanánt raktak ilyen napelemes borítást, aminek a borításának néhány darabját megkapta, és hát.... istentelenül szar az átengedőképessége a védőrétegnek. Ráadásul néhány év alatt konkrétan esik szét a bringák "terhelése" miatt.
És ameddig a világ no.1. energiafogyasztójánál kb. ez a trend, a gáz a szenet váltja le, addig kb. nagyobb zöldülésről lehet beszélni, mint máshol. 9:00-nál az átmenet. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.12.31. 09:56:11
Indiából is evangéliumot hozok (műveletlenebbek kedvéért: az evangélium örömhírt jelent)
A gazdaság lassulása még Kínánál is jobban beütött, így a 3. negyedévben az össz áramtermelés stagnált. Az atomenergia és a megújulók termelése növekedett, a széné pedig csökkent. A napenergia 25%-os növekedést könyvelhetett el, aránya 3,15%-ra emelkedett. A szénerőművek kapacitáskihasználtsága már 60% alá esett. Ezért is nem kell felülni a riogatásoknak, melyek szerint Indiában és Kínában milyen sok szénerőmű épült, hiszen ezek végül egymást fogják kannibalizálni, miközben a napenergia megeszi a vacsorájukat.
Az energiamix így nézett ki szeptember végén (zárójelben a változás az előző negyedévhez képest):
Őőő, engem nem kell meggyőznöd, szóval feleslegesen gépelted be azt sok karaktert. Azt meg azért elhiszem, amit a MVM szakembere állít, főleg a mi hóviszonyaink mellett.
"A nem átvett áramból származó kártérítési igények..." hát ez kedves. Fordítva ez nem működik? A napban, szélben kedvező időjárás idejére leállított/csökkentett kapacitású atom, gáz és szénerőművek felé rendelkezésre állási kártérítést kéne fizetni. Vagy az éjjel/felhős/szélcsendben/télen a nem megtermelt, kieső 'zöldáram' utáni extra kapacitás fenntartásáért, használatáért is kéne kártérítést fizetni.
Vicc, hogy ezt "A nem átvett áramból származó kártérítési igények..."-et végül az összes fogyasztóra terhelik.
Igen, elejétől végéig. A hó az csak egy kicsi probléma a sok közül. Végül is könnyű kijelenteni, hogy a hó majd tudja a dolgát. Képek tanúsága szerint azért nem ennyire egyértelmű a helyzet. Az alap probléma, hogy a nem termelő időszakban is ugyan akkora gáz és atomerőművi kapacitást kell fenntartani, mintha nem is lenne se napelem, se szélturbina. Ez egy csomó kérdést vet fel. Pl. mennyire gazdaságos, érdemes így gázerőművet fenntartani ha alacsony a kihasználtság és rendszertelenül indítani, leállítani kell. Az atomerőmű esetén ez a játék alig alkalmazható és szintén gazdaságtalan. Az üzemeltetéshez szükséges szakembereket egész évben alkalmazni kell... Mivel a napelem áramát tárolni nem lehet, ezért tulajdonképpen a gázt és atomot használják tárolásra és drágítják ezeket az erőműveket. Bizonyára van egy gazdasági egyensúlyi állapot, energiamixben való értelmes hányad, de kiváltani egyáltalán nem képes a nap és szélerőmű. Ezeket a különbözeteket végül a fogyasztó fizeti meg. A videóban elhangzott az is, hogy legalább nyolcszoros kapacitást kell beépíteni, hogy tudja a névleges alapszintet, ami azért nagyon durva egy ennyire hektikus, az év nagy részében egyáltalán nem termelő rendszertől. Végén tényleg egy Bihar megyényi napelem kell, hogy tudja a 7.2GW-t.
Csak találgatok Egy ekkora területen lévő napelemerőműnél, éghajlatól függően kell bizonyos karbantartás. Ezt fix emberekkel vagy pályázat útján egy szolgáltató látja el az már csak részletkérdés.
Az adódó munkák a napelemek pormentesítése, mosása (9:29-nél látható a kefegép) ha nincsenek hóleolvasztó rendszerrel ellátva akkor hóletakarítása a szerviz utak karbantartása, kövezés, fűnyírás, hóeltakarítás a növényzetápolása ..ect