Abban a modellben, amit ma elfogadottnak tekintenek, abban a kozmológiai állandó térben és idõben is állandó, konstansként szerepel az Einstein-egyenlet jobb oldalán, az energia-impulzus tenzor mellett. Ez a modell elégnek tûnik az Univerzum kozmológiai leírására. Nyilván lehetne bonyolultabb feltevést is tenni, de minek, ha ez már megmagyarázza a tapasztalatot? Az, hogy ez a tér kvantummechanikailag hogyan viselkedik, az ilyen nagy skálán lényegtelen. Nem is beszélve arról, hogy az általános relativitás elmélet nem kompatibilis a kvantummechanikával. Mûködõ egyesített elmélet (kvantumgravitáció) pedig még nincsen. Nyilván ha a kozmológiai állandót okozó erõtér eredetét firtatjuk, akkor be kell hozni valamilyen részecskefizikai modellt is, vannak is ilyenek, de egyelõre nincsenek olyan állapotban, hogy bármit is lehessen mondani segítségükkel a világról.
És a kozmológiai állandó nem a vákuumenergia. A vákuumenergia a kvantumtérelméletekben jelenik meg az üres tér fluktuációiként, ami a renormálás során le szoktak vonni. Ez inkább csak matematikai trükközés, mint valódi fizika. El szokták mondani, hogy a Casimir-effektus a vákuumenergia bizonyítéka, de igazából arra is létezik olyan megoldás, ami nem tételez fel semmiféle vákuumenergiát.
Nexus6 megjegyzése szerintem úgy nyer értelmet, ha a kozmológiai állandó kvantummechanikai értelmezését nézzük. Kvantummechanikában - ha én jól értelmeztem - a kozmológiai állandó lényegében a vákuumenergia, és annak térben lehetnek változó értékei, mert a tér nem homogén, mindenféle görbületei vannak. A másik téma, hogy a kozmológiai állandó idõben állandó-e, de ebbe most nem megyek bele, amúgy sem értek mindent.
Omega=Omega_anyag+Omega_sugárzás+Omega_lambda+Omega_k, az utolsó tag a görbület, ami a mérések szerint közel 0.
A kozmológiai paraméter érdekes dolog. Külön is rákérdeztem a múltkor egy hozzáértõnél, hogy van-e térbelileg valamilyen eloszlása. Az volt a válasza, hogy a szóba jöhetõ modelleknél nincsen, mert ahhoz valamilyen önkölcsönható teret kellene feltenni, de annak sok minden ellent mond. Ha egy erõtér nem hat kölcsön semmivel, csak a teret tágítja, akkor alapból az a legjobb (legegyszerûbb) feltevés, hogy homogén.
Omega=Omega_anyag+Omega_sugárzás+Omega_lambda, de az anyagot és a sugárzást, mint valamennyire ismert dolgokat egybe szokás venni, ez az, ami nagyjából 0,3 körüli érték.
A kozmológiai állandót nem lokálisan értelmezzük, hanem az egész világegyetemre vonatkoztatva. Valahogy úgy, ahogy az összentrópiát is. Tehát, amit írsz, annak, szerintem, nem sok értelme van.
A kozmológiai állandó valamilyen ismeretlen erõknek az eredõje. Azért lett bevezetve, hogy ellensúlyozza a gravitáció hatását, és megmagyarázható legyen a változatlan állapotú univerzum, amilyenek a világegyetemet gondolták a múlt század elején. Aztán az eredmények azt mutatták, hogy az univerzum nem állandó állapotú, statikus, hanem tágul. Ezért nem volt rá már szükség. Azonban a tágulás nem olyan módon zajlik, mint ahogy az simán következne a relativitás elméletbõl, ezért kell ugye megint bevezetni.
A tágulás mögött tehát valamilyen erõ van. Csakhogy semmilyen erõnek nem általánosan ugyan az a hatása/értéke mindenhol, így értelem szerûen más ennek az un. kozmológiai állandónak is lokálisan az értéke.
Csak az a gond, hogy egy másik cikk meg pont azt bizonygatja, hogy a kozmológiai állandó a világegyetem különbözõ pontjain eltérõ.
Van egy érdekes könyv a különbözõ formájú, topológiájú terekrõl. A könyvet olvasgatva az jön ki, hogy statisztikailag a sík téridõ csak egy a végtelen lehetséges más variációhoz képest. Nem csak ez a három alapeset van. A világ egyetem kisebb léptékekben tele lehet mindenféle buborékokkal, nyergekkel, akár toroid formájú, vagy tördimenziós terekkel. És amit tudunk, kb tényleg így is van, a feketelyukak, vagy féreglyukak összevissza torzítják a teret, ami nagyléptékben sem biztos, hogy teljesen gömbszimmetrikus, pláne sík.
A sík téridõ csak nekünk kedves, mert egy bolygó felszínén élünk, ami lokálisan sík. És a világképünk sokáig ehhez igazodott.
Szerintem el sem tudjuk képzelni milyen bonyolult a világ valójában, azért tûnik csak ilyen egyszerûnek, mert keveset tudunk. Amikor ovis voltam, marhára egyszerûnek tûnt a világ.
Amúgy ebben a topikban a kutyát nem érdeklik sem a terroristák, sem az éhezõ árvák, sem a fájlcserélõk, sem a jogvédõk. Ez másról szól. Ezt a szöveget elvileg bármilyen topikba be lehet hányni, csak éppen off. Szerintem mindent a maga helyén beszéljünk meg.
Hawking az Idõ rövid történetében már célzott rá (legalábbis a kibõvített kiadásban 1996-ban), hogy az akkori mérések szerint mégsem nullával egyenlõ a kozmológiai állandó, ahogy Einstein állította késõbb, mert azt hitte, tévedett.
Nagyon lolok vagytok, ugye tudjátok? Kozmo állandó, ami EGY, és meghatározza a világmindenség alakját... Oszt mi van?
A terroristák éheznek, az afrikaiak keze a bilibe lóg, a zsidók torrenteznek, a jogvédõk pedofilok, a környezetvédõk meg az LHC-ben ütöztetik a hadronokat. Minmeghalunk!
Én egy dolgot nem értek. A cikkbeli tudósok a lapos világegyetem felé hajlanak, de a wikis cikkek szerint a mérések inkább a nyerget hozzák ki gyõztesnek. Nem kamuzok (nem szoktam), tessék: „When combined with measurements of the cosmic microwave background radiation these implied a value of Ω[sub]Λ[/sub]≈0,7 a result which has been supported and refined by more recent measurements.”
Gyengébbek kedvéért, ha az Omega-lamba értéke egy, akkor univerzumunk olyan, mint egy palacsintalap, ha egynél nagyobb, olyan, mint egy lufi, ha egynél kisebb, olyan, mint egy lónyereg.
Amúgy hülyeséget írtam. Elolvastam az eredeti cikket, nem mondják azt, hogy az univerzum teljesen sík, csak vizsgálnak egy olyan esetet, amikor síknak veszik, és a kozmológiai paraméter értékét illesztik.
Nyiván az sem értette, hogy mi ebben az újdonság, aki írta a cikket. A kozmológiai állandót szupernóva mérésekbõl lehet kitalálni, de azokból elég kevés van, és nagyon körülményes. A franciák pedig kidolgoztak egy új módszert, amivel a szupernóváktól függetlenül is meg lehet becsülni a kozmológiai állandó mértékét. Ráadásul a franciák kimondják, hogy az Univerzum sík és kész. Azért ez egy elég erõs állítás, annak ellenére, hogy szerintem viszonylag természetes módon van kitüntetve a sík univerzum a gömbivel és a hiperbolikussal szemben. Viszont a sok materialista kozmológus szerint ez a kitüntetettség nem lehet a véletlen mûve, ezért sokan dolgoznak olyan elméleteken, amik bármilyen kezdeti feltételbõl kihozzák a közel sík univerzumot (inflációs modellek).
Ilyen fekete sztaniolba csomagolnák az én kis végtelenemet? :)
Nu most lemegyek ovodásba, de ezeknek a tudósoknak a nevei :DDD "Buzzi" "Heavens" :DDDDD
én is azon tûnõdtem, mi ebben a cikkben az új dolog, ezeket amiket írnak eddig is tudtuk..
Ha jól értem, akkor itt nem az elméleti leírás az újdonság, hanem a megfigyelési módszer, amit kidolgoztak (és amivel az elméleteket tesztelni lehet, és igazolni, illetve elvetni õket).