"Az összeesküvés-elméleteknél is van szörnyûbb forgatókönyv, hogy mindaz a kétszínûség, zürzavar, emberi butaság, rosszindulat, nem csak valami magasabb rendû, bár némileg gonosz cél fedésére kitalált sztori, hanem a kõkemény valóság."
És akkor mi van, ha "mindaz a kétszínûség, zûrzavar, emberi butaság, rosszindulat" amit mint sztorit most eléd tárnak, az maga a valóság (jobban mondva annak egy szelete), ami elfed valami magasabbrendû, bár némileg gonosz célt (a valóság további szeleteit)?
"Ettõl függetlenül azonban a WikiLeaks igen jót tett Amerikával, mivel ha akaratlanul is, de lerombolta az amerikai külpolitikával kapcsolatos, több évtizedes összeesküvés-elméleteket. Az európai és a latin-amerikai baloldal - csakúgy, mint a kínai és az orosz nacionalista jobboldal - régóta úgy tartotta, hogy bármit mond is Amerika saját külpolitikájáról nyilvánosan, az csak titkos szándékainak leplezésére szolgál. A WikiLeaks-kiszivárogtatások eddigi két hete alatt azonban kiderült, hogy amit az Egyesült Államok bármely ügyben nyilvánosan vall, az általában a magánvéleménye is."
Az igazán magvas "összeesküvés-elméletekhez" hozzá se szólt a Wikileaks. Azokról nem fognak a külügy munkatársai beszélgetni, mert olyan hülyék, hogy nem tudnak róluk semmit sem. Tehát a cikk tévesen feltételezi, hogy az USA, vagy bármelyik ország titkos szervezetének valódi szándéka kiderül pár külügyi alkalmazott levelezéseibõl. (Részben (!) errõl van szó: compartmentalization.)
Információgyûjtés (akár kémkedés, akár megfigyelés), a frontemberek ellenségeskedései, Guantanamo, bizonyos nyilvánosság elõtt zajló ügyek eltusolása, kenõpénzek, kormányok drogkapcsolatai stb. ez mind csak a felszín. A Wikileaks csak annak tudott bármi újdonságot mondani, aki eddig valami inkubátorban töltötte életét.
Természetesen nem azt mondom, hogy ez nem jó dolog, hogy ezek az emberek most végre szembesülhettek azzal, hogy a megkérdezésük és beavatásuk nélkül zajlik az élet ebben a "szabad" és "demokratikus" világban. A probléma szerintem az, hogy aki eddig se látott tovább az orránál önerõbõl, az most, a fenti cikkekhez hasonló cikkeket elolvasva újra csak megnyugszik, és abba a hitbe ringatja magát, hogy lám-lám kiderült az "igazság" anélkül, hogy õ bármit is tett volna, vagy bármit is végiggondolt volna, így jó az amit addig csinált: a nagy semmit.
Amennyire nagyra értékelem a Wikileaks tevékenységét (vagy lehet azt kellene mondanom, hogy a szándékát), olyannyira elborzaszt az, ahogy az egyes írások a kialakult helyzetet bemutatják.
A tényekbõl kellene kiindulni: Assange látszólag jószándékú, de nem nagyon sikerült titkokról lerántania a leplet. Szerintem csak ennyi biztos.
A végén még kiderül, hogy az egész kiszivárogtatás ámerika érdeke volt :D
"A WikiLeaks-kiszivárogtatások eddigi két hete alatt azonban kiderült, hogy amit az Egyesült Államok bármely ügyben nyilvánosan vall, az általában a magánvéleménye is. "
Az összeesküvés-elméleteknél is van szörnyûbb forgatókönyv, hogy mindaz a kétszínûség, zürzavar, emberi butaság, rosszindulat, nem csak valami magasabb rendû, bár némileg gonosz cél fedésére kitalált sztori, hanem a kõkemény valóság. A politikusaink nem azért döntenek, cselekszenek látszólag hülyén és rosszindulatúan, mert nem akarják megmondani az igazat, hanem mert valóban azok is!
Nos én pont ezért hiszek inkább az összeesküvés elméletekében, még az is rózsaszínûbb valóság mint ez.
Informatika és tudomány
