bárcsak igazad lenne a számaiddal, csak sajnos nincs. ha ez így lenne, akkor nem küzdenék fél wattokért.
esetleg nézd meg #6-ot, ott leírtam pár reális számot. de mégegyszer a pár lényeges:
"évente 1000-1200kWh energia termelhetõ meg 1kWp napelem kapacitással Magyarországon"
ha valami drága napelemet veszel, abból 1 nm mondjuk 150Wp (azaz 15% hatásfok).
akkor az 150/1000*1200=180kWh évente nm-enként.
180/365/24*1000=20,5w éves átlagos teljesítmény. mivel azonban az akksik nem tudják évszakokon keresztül tárolni a töltést (hacsak nem veszel többezer amperórát), ezért ez nyáron tripla ennyi, télen meg csak harmadennyi. a 7w nagyon kevés. a minimum, amire egy minimál notebookkal és egy modem/routerrel le tudtam menni, az 12w körül van.
mindez nagyságrendileg 150e kezdõ befektetéssel (75 panel, 45 akksi, 30 vezérlõ). szóval sajnos az átlaggal nem lehet közvetlenül számolni.
"Kit érdekel, hogy mennyi energia jön a Napból, ha eszméletlenül híg? A tükrös erõmû is jó dolog, de az sem csodafegyver. Nem azt mondom, hogy nem kell naperõmû, de egyesek túlzásokba esnek jelentõségével kapcsolatban, az árcímkét és kihasználtságot meg meg sem nézik."
Az hogy "hig" az lenyegtelen, a lenyeg az, hogy korlatlan mennyisegben elerheto. Hosszutavon szinte ingyenes es kornyezetbarat. Probald ki, fogj egy nagyitot, es fokuszald vele a kezedre a sugarat, mindjart rajosz, hogy nem olyan hig. Gyakorlatiasan kozelitve, ha kiteszel a kertbe egy negyzetmeternyi napelemet, puffer akkumlatorral, akkor eves atlagban, napszaktol, evszaktol fuggetlenul lesz 30 watt teljesitmenyed 24 oraban. Ha 100 negyzetmetert teszel ki, akkor 3000 watt teljesitmenyed lesz, egesz evben. 100 m2 mar egy kozepes kertben sem okozna gondot. Durva kozelitessel magyarorszag 6 gigawattos csucs fogyasztasat 200 negyzetkilometernyi napelemmel lehetne ellatni. Kis orszag vagyunk, de ekkora teruletet 15 x 15 kilometert, meg nalunk sem volna gond ilyen celra elkuloniteni. Ez 130 ezer forint negyzetmeterrel szamolva 26 ezer milliard forint lenne. De afa nelkul, vam nelkul, szallitas nelkul, ipari mennyisegben, ha mi magunk gyartanank le, sacc per kb biztos kijonne a harmadabol, es meg munkahelyeket is teremtene. Az epikezessel egyutt legyen mondjuk 10 ezer milliard forint. Ami 10 evre elosztva mar nem tunik megvalosithatatlannak, a 22 ezer milliardos eves koltsegveteshez viszonyitva. Es utana kornyezetszennyezes nelkul szinte ingyen lenne az aram. Orulet, hogy van egy korlatlan ingyenes kornyezetbarat energia forrasunk, de mi nem hasznaljuk, hanem helyette szetbaszuk az egesz foldet az olajjal. En biztos vagyok benne, hogy 20-30 ev mulva a naperomuvek szerte a vilagban, mar termeszetes, hetkoznapi dolgok lesznek, es az akkori emberek majd azt fogjak kerdezni, ha ez ilyen egyszeru, akkor mi francert nem csinaltuk mar 100 evvel ezelott ?
"Egyenármaú hálózatokkal??? Anno nem pont azért vesztett az egyenáram a váltóármmal szemben, mert nagyon nem lehetett messzire vinni a kraftot? Egyébként még, ha igazad is lenne az egész világ váltóáramra épült rendszerét mennyibe lenne átállítani? Van egy sejtésem..."
Amig nem voltak korszeru felvezetok, es jo hatasfoku kapcsolouzemu feszultseg aram atalakitok, addig csak transzformatorral tudtak csokkenteni novelni a feszultseget, es ahhoz valtoaram kelett. De mar a 80-as evek ota abszulut nem problema a nagyfeszultsegu egyenaramot ide oda konvertalni. Minden halozat draga, ha kell ugyis kiepitik, nem szamit mennyibe kerul. Itt egy lista a jelenlegi egyenaramu halozatokrol, azert van mar nehany. http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_HVDC_projects
Igen, az abra egy es 3 fazist mutat, de az ilyenjelegu cikkeknel megszokhattuk a nagyolt, vagy nem is odaillo abrakat. Az siman elkepzelheto, hogy nem lesz kompatibilis a lakossagi halozattal, a monopol toltesek/tobb profit remenyeben, amit akar a biztonsaggal es a gyors toltessel is magyarazhatnak. A 4 fazis meg az eltero fesz olyan tulzo pelda volt, hogy ravilagitson, ezek a cegek barmire kepesek.. most, hogy ezzel nem ertesz egyet, ok, de a hsz-nek ez volt a jelentese, bátyja.
Te meg a cikket nem olvastad öcsém. Még mielött leocsárolsz vkit olvasd el a cikket. Mielõtt Sanyicksot védenéd Ök azt firtatták hogy nem kompatibis az otthoni hálozattal ami persze marhaság mert ezt az autógyártók sem akar(hat)ják. Persze a spéci tõltõt meg kell venni amit ottoni hálózatra 1/3 fázisú 230/400V rá lehet kötni. Itt az áramerõsség ami számit. Illetve a töltési sebesség. A "gyorstöltés" ami kb 1 óra 3 fázison történik. Normál töltés ami kb 4 óra pedig 1 fázison erre segit rá a napelem ami az ábrán is van.
4 milis edzett üveg, a jégesõt is kibírja. pláne ha a normál nyeregtetõ síkjából ki is emelkedik, mert az lenne a hatékonyabb. a napkolikat is szokták kiemelni, hogy a téli napjárásnak kedvezzenek.
"Szerinted a napelemes erõmûhöz 25 évig nem kell nyúlni...? Naivitás a köbön..."
te mirõl beszélsz? a töltésvezérlõrõl? tán 30 ezer forint, gyakorlatilag egy szabályozott step-down konverter meg pár relé és biztosíték. a melegedése nem számottevõ, nagyon remélem, hogy 10+ évet kiszolgál. ezen kívül se "erõmû" nincsen, se a másik számomra ismeretlen "sok kis ruhadt drága biszbasz"-ról nem hallottam még napelemek kapcsán.
ha helyben elõállított egyenáramot használsz (gyak az autóakksi 12-14 voltját), akkor pont megspórolsz egy csomó biszbaszt, például a világításnál meg a számítógépnél. a notim dc adaptere kábé 10 alkatrész, ebbõl 1 led, egy tok meg egy alu hõvezetõ. de pár notit közvetlen is hajthatsz (adapter nélkül, az akksiról), csak amióta gyulladnak a li-ion akksik ellenõrzõ chip van, nehéz kitrükközni. a világításnál dettó: a dc led driver megint csak 10 alkatrész, ugyanez az áramerõsség ac driverben mondjuk 5-ször annyi, tele zanza kondikkal.
ha nagyon messzire mész és sok befektethetõ pénzed van, akkor persze ki lehet hajtani a mosógépet is, és arra nyilván jobb a 220v, csak akkor +250 ezer a szinusz inverter. de ha nem a minimalista 12 voltban gondolkozol mint én, akkor a nagyobb rendszerek 48 voltosak. ahhoz már nem kéne combnyi kábel, "csak" dc motor. negyed millából csak kijönne egy a mosógépbe (meg egy dc kompresszor a hûtõbe). pláne, hogy a mosógépnél a felvett teljesítmény nagy része (40 foknál össz felvétel 1/3-a) a víz melegítésére szolgál, ami megint helyi napkollektor tematika.
a 220v otthoni hálózat se sokkal jobb, legfeljebb életveszélyes. ha kiszámolod hova milyen vezetéked megy láthatod, hogy az összes nagyfogyasztónál van több % veszteséged a drauton. egy normálisan összerakott kisfesz gerincvezetékkel ugyanezt meg tudod csinálni, legfeljebb nincs minden sarokban konnektor a porszívónak, hanem azon a két-három helyen, ahová máshoz is mész a delejjel.
nem a falu szélén épülõ szélparkban látom a jövõt, mert akkor sose tanulja meg a paraszt, hogy spóroljon. de technikailag be lehetne táplálni a jelenlegi 220v hálózatba, amikor van. de töltheti az össes otthoni akksit / elektroautó-akksit is. nem hiszem, hogy nagyon elrugaszkodott ugyanolyan szabvány tömböket használni otthon és a kocsiban. akár a hibrid kocsi kis (bio/használtétolaj) dízelmotorja is tölthetné az akksitömböt, ha szorul a hurok.
de a napelem nem minden. parabolatükörbõl mondhatni triviális egy kisméretû gõzgépet csinálni, ami kiemeli a vizet a fõdbû' locsoláshó', és ami ciklikusan lehûl a kiemelt víz által. gyak fluidyne stirling, csak kicsit izmosabb kivitelben, mindenféle dinamikai bonyodalom nélkül.
Szeretném jól kezdeni az évet, ezért elárulok nektek pár létfontosságú, stratégiai titkot. Azzal a kikötéssel, hogy minden itt leírt infó a szerzõi jog alá tartozik, és ha ezt megszeged, az ügyvédemmel tapostatom ki a beleidet.
Szóba kerültek imitt az esetleges katasztrófák és a túlélés lehetõsége. Nos, akkor kezdjük!
1-es szabály: Halmozz fel zsírtartalékokat, növessz pocakot! - Békeidõben ez nem feltétlen elõny (bár olyant csiripeltek a fülembe a madarak, hogy a nõk szeretik a férfipocakot, mert érzékeny területeket tud csiklandozni. Ha értitek mire gondolok...). - Na, és itt jön a lényeg: most fognak csak szívni azok, akik deltás izmokat növesztettek, és a kockahas kedvéért a zsírszintjüket a béka segge alá tornázták. - Ugyanis éhség idején a szervezet elkezdi bontani azt, ami rendelkezésre áll, esetükben - mivel zsír nincs- az izomzatot, ami azonban... kevés zsírt tartalmaz. - Tehát...? No mi lesz akkor? - Az lesz, hogy a fehérje is megy a levesbe. - De? - De a fehérje kalóriaértéke csak fele a zsírénak.
Bummmmm!!!
Mondjuk az tényleg érdekes, hogy a napenergia hõs harcosai felteszik, hogy a nepcella gyártás üteme 5-6 nagysággrenddel megemelhetõ, de az, hogy gyorsabban építsenek ermûvet, az nem jut eszükbe. És nem 4-6 nagyságrendet kellene emelni ezen a téren.
Japánban olyan szinten van gyakorlat, hogy 3 éve kb. egy erõmû felhúzása és üzembe helyezése.
Ha akarnank tudnank tobb atomeromuvet epiteni. Akar a mostani kapacitas tizszereset is, csak modernebb technologiakat kell hasznalni. Az altalam korabban irt peeble bed reaktorok nagyon gyorsan telepithetoek es viszonylag egyszeruek. Egy ev alatt ossze lehet hozni egy atlagos kapacitasu reaktort. Ebbol epulhet akar 10 is parhuzamosan. Igy 2-3 ev alatt megtizszerezhetnenk a magyar eromuvi kapacitast. Es meg tisztabbak is, mivel alkalmasak tenyesztoreaktorkenti hasznalatra es az aktiv mellektermek jo resze plutonium, amibol barmi keszitheto. (tehat nem szemet)
Egyebkent az EU vegezett par szamitast. Ha 2-3 eszak afrikai (partmenti) orszagot megszallna, akkor lenne annyi terulete a szaharaban, hogy megbizhato modon biztositsa a teljes unio aramellaltasat. Itt a nasa fele parabolaturkos, stirling generatoros eromuveket vettek figyelembe, mivel ezek a legolcsobbak ar/teljesitmeny aranyban. Persze ezekhez kell egy energiatarolo rendszer is, de meg igy is olcsobbak es hatekonyabbak mint a napelemek vagy a kozponti tornyos megoldasok.
Egyenaramu halozat: Azert lett valtoaramu a halozat, mert transzformatorokkal atalakithato a feszultseg es generatorokban/motorokban nem kell kommutator. Egy egyenaramu rendszer statikus (felvezto) invertereket igenyel es motorok eseten bldc rendszert, tobbnyire igbt meghajtoaramkorokkel, ami mindket esetben digitalis vezerlest jelent. Ez anno nem allt rendelkezesre. Gyakorlatilag most ott tartunk, hogy egy vonatnal valtoaramu a betap, amit egyeniranyitanak, vezerelnek, majd visszaalakitjak valtoaramma a motorok szamara. Hozzatennem, hogy ezt Kando kepes volt anno elektromechanikus alkatreszekbol megepiteni. (az elv ugyanaz, csak a felvezetoknek hala, osszementek a komponensek es megnott a hatasfokuk)
Egyenármaú hálózatokkal??? Anno nem pont azért vesztett az egyenáram a váltóármmal szemben, mert nagyon nem lehetett messzire vinni a kraftot?
Egyébként még, ha igazad is lenne az egész világ váltóáramra épült rendszerét mennyibe lenne átállítani? Van egy sejtésem...
Kit érdekel, hogy mennyi energia jön a Napból, ha eszméletlenül híg? A tükrös erõmû is jó dolog, de az sem csodafegyver. Nem azt mondom, hogy nem kell naperõmû, de egyesek túlzásokba esnek jelentõségével kapcsolatban, az árcímkét és kihasználtságot meg meg sem nézik.
A világ nagy részén nem süt mindig a Nap. Az olajfüggést Napfüggésre cserélnéd. Mi a difi? Szerintem semmi. A napenergiában gazdasg országok nem az iparilag fejlett államok, csak egy másfajta függést érnél el...
"1. Az egész világ nem fog összefogni, mert a világ nagy részén szart sem ér a napenergia és a távolságk miatt nem is éri meg elvinni messzira az áramot."
Az osszefogast ugy ertettem, ha nem volna mas valasztas, peldaul valamilyen okbol megszunne minden szenhidrogen a foldon, es az emberek rakenyszerulnenek a napenergiara. Amig van olcso olaj addig erre nincs esely. A tavolsag nem problema az egyenaramu halozatokkal 11 ezer kilometerig tudnak mar mai is aramot szallitani. Ket iranyban indulva tobb mint a fold fele. Es ha kell nyilvan novelheto a tavolsag.
"2. Az elmõlt 30 év alatt összesen annyi napelem nem került gyártásra ami Magyarország fogyasztásának tördékéhez elég lenne. Több tízerszeres kapacitás felfiuttatás sem lenne elég."
Eddig nem volt fontos a napenergia a vilagnak, ezert nincs szamotevo gyarto kapacitas, de ha kellene akkor szaz szamra epulnenek a gyarak, es tobb tizmillio ember gyartana a cellakat 24 oraban.
3. A rikta földfémek és egyéb környezet ártalmak smafu? Nem hinnem hogy szamotevoen szennyezobb lenne, mint az olajipar, es jelenleg futo kb egy milliard auto.
"4. X évenként az egész állományt le kell cserélni, mert öregszenek a panelek."
Az oregedes nem szamit. Tegyuk fol 50-60 ev alatt a felere csokenne a napcellak hatasfoka, ez csak annyit jelentene, hogy mar eleve dupla kapacitasra kellenne meretezni. Mondjuk 50 ezer negyzetkilometer helyett, 100 ezer negyzetkilometer cellat gyartunk, ez nem valtoztat a lenyegen. Es a plusz kapacitast raernek legyartani majd 25 eve mulva amikor a cellak oregedese mar szamottevo. Ezerszer ismetelt kozhely, de igaz: A napbol 10 ezer-szer annyi energia erkezik foldre, mint amennyit jelenleg osszesen hasznal az emberiseg. Ez annyira boseges, hogy szinte lenyegtelen, hogy milyen hatasfokkal hasznositjuk. Es egyaltalan nem muszaly fotovoltanikus eromuvet epiteni. A tukros eromuhoz, nem kellenek kulonleges anyagok vagy technologiak, egy jobban felszerelt garazsban hazilag is eloallithato, es a hatasfoka is 2-3 szor jobb a napcellanal.
<i>a jelenlegi napelemekre 25 évig vállal minden gyártó >80%-ot. ha mutatsz nekem még egy olyan dolgot, ami ilyen jól bírja minden karbantartás nélkül kültéren-télen-nyáron, akkor nosza.</i>
Jégesõt hogyan bírja? Szerinted a napelemes erõmûhöz 25 évig nem kell nyúlni...? Naivitás a köbön...
Az atomerõmû célja nehogy már alapból az legyen, hogy minden fosszilist kiszorítson 20 év alatt. Eszement elvárás lenne. Egy biztos, soha annyi nem épült akkora kapacitással, mint ma.
A szélerõmû megtérülése meg úgy kurva könnyû, ha az alaperõmû termel helyette, ha azok a vackok nem tudnak. Magyarán minden kockázatát a hálózat más eleme viseli. Tök jó, hogy ezt elfelejtik...
A decentralizált módszernek is van hátránya. Ha pl. lenne 300 ezer darab intelligens hálózat gondolod, hogy soha nem romlik el egy sem? Aztán majd rohangálhat az n+1 szerelõ. Az atomerõmû teljes karbantartó és üzemeltetõ személyzete néhány száz fõ. Van olyan lépték, ami alá nem érdemes menni.
Azt is vizsgálta már valaki, hogy a sok kis ruhadt drága biszbasz legyártása mennyire drága? Mert bizony azokban is vannak ritka nyersanyagok...
látom neked ez az "alaperõmû" dolog a szíved csücske. kicsit nézz ki a dobozból, lehet az energiát lokálisan is termelni, akár a falu szélin, akár a ház tetejin. nem tudom láttál-e már globalizációt, de pont az ilyen nagy központosító-költségcsökkentõ megoldások nõnek most a fejünkre igen gyorsan. a hatékonyság nem minden. márha beszélhetünk errõl, anno a lokális nem volt alternatíva.
a fotovoltaikus panelek jelenlegi hatásfoka tényleg szar, egyetértek. de ha láttál már ilyet egy végtelenül egyszerû cucc; üveglapra ragasztott kristálylapok. biztosan különleges anyagok kellenek hozzá, de inkább az a két kezemen megszámolható fajta anyag, mint egy atomerõmû meg a teljes hálózat több tízezer féle anyaga, nem beszélve a karbantartásról.
mindamellett emlékszem az elsõ lcd-kre, 600 ezer volt egy panel és olyan volt, mint egy rossz vicc. aztán ahogy pénz áramlott a technológiába egybõl kerekedett az. akksi technológia dettó, bár ahogy tudom az ólom-savas akksi épeszûen reciklálható. eddig az összes ilyen helyzetet megoldottuk, itt sem lenne másként. remélem a mobil kütyük hoznak valami komoly elõrelépést akksi fronton.
szkeptikus voltam én is a nettó energiamegtérülés kapcsán, de több független kutatás írt fél-egy évet a szélkerékre, és 2-3 évet a napelemre. bányászattal, mindennel. nyilván az EROEI ennél rosszabb az akksikat is belevéve, az adott források hálózatra táplálást feltételeztek.
a jelenlegi napelemekre 25 évig vállal minden gyártó >80%-ot. ha mutatsz nekem még egy olyan dolgot, ami ilyen jól bírja minden karbantartás nélkül kültéren-télen-nyáron, akkor nosza.
mindettõl függetlenül van még pár apróbb probléma az egekig magasztalt atomerõmûvekkel is:
-senki nem épít / tervez / gondolkodik a jelenlegi kapacitás mondjuk 10-20-szorosában. mert ennyi kellene az olaj kiváltásához. te otthon nem tudsz ilyet építeni, a pénz meg nem feltétlen ebbe az irányba fog menni. semmi befolyásod erre, legfeljebb csak nézel bután, ha az olajlobbi keresztbe tesz. hinni a templomban.
-még ha ki is találnák a frankót hogy hajrá építsünk, erre egyszerûen nincs elég kivitelezõ. nem beszélve a teljes hálózat kapacitásának egy nagyságrenddel történõ növelésérõl. ez gondolom a teljes távvezeték + minden más cseréje.
-még ha így is lenne, legalább 20-30 év, mire számottevõ termelés jön ezekbõl.
-mindemellett se a víz, se az élelmiszer nincs ennyire triviálisan megoldva, egy totál új ipart kell létrehozni ehhez. megint nem 10 év.
szóval vicces-nem vicces szerintem a megújuló szerintem még mindig értelmesebb és önállóbb megoldás, mint várni a sültgalambot. nem is igazán értem, hogy hogyan lehet erre komolyan számítani. nem tudom van-e például gyereked, bennem például sok mindent átértékelt.
én szeretem az atomot, legyen mégegy Paks meg minden, csak a jelen helyzetre szerintem nem megoldás.
a termeléstõl függetlenül azt mondom, hogy a személyes / családi energiaigény (erõforrásigény, lásd víz, termékek stb.) 20%-ra csökkentése a jelenlegi technológiákkal és gazdasági helyzetben megoldható és nem jelent középkori körülményeket. szóval szerintem ez a fontos, nem az, hogy mi továbbra is szarunk a saját fészkünkbe, és mindenféle nekünk kényelmesnek tûnõ félmegoldásokkal gyõzködjük saját magunkat is. még egy fontos dolog ehhez: hiába az atomerõmû, attól az még hõvé alakul. szóval még mindig jobban iránybe mutat összehúzni magunkat, mint a jelenlegi(hez közeli) színvonalat kitermelni.
Ahogy már írtam, 150 dolláros árnál már olcsóbb a szén. Ha 2008 végén nem jött volna a válság és az olaj marad magasan, akkor ma ár lehet, hogy lenne szénfinomító. (A kínaiaknál már van.)
1. Az egész világ nem fog összefogni, mert a világ nagy részén szart sem ér a napenergia és a távolságk miatt nem is éri meg elvinni messzira az áramot.
2. Az elmõlt 30 év alatt összesen annyi napelem nem került gyártásra ami Magyarország fogyasztásának tördékéhez elég lenne. Több tízerszeres kapacitás felfiuttatás sem lenne elég.
3. A rikta földfémek és egyéb környezet ártalmak smafu?
4. X évenként az egész állományt le kell cserélni, mert öregszenek a panelek.
A napenergia egy rossz vicc az én szememben. SOHA nem lesz belõle alaperõmû, mert egyszerûen maga az energiaforrás iszonyatosan híg.
"Ha nincs kõolaj és földgáz, akkor megszünik a mai közlekedés, a fütés télen, nem mennek a mezõgazdasági gépek stb stb."
Mit hasznaltunk a foldgaz elott itt Magyarorszagon? En meg eppen emlekszem ra, varosi gazt. Ez szenbol eloallitott gaz, joreszt szenmonoxid, par mas egheto gazzal keveredve. Szukseg eseten ezzel akar autokat is lehet hajtani, az amerikai katasztrofavedelmisek anyagaban benne van az ures olajoshordobol keszitett fa elgazosito felszerelese benzines jarmuvekre. Ronda de mukodik. Gyakorlatilag szen vagy fagazt eleg konnyu eloallitani. 60 eve a nemeteknek kinjukban meg benzint is sikerult szenbol szintetizalniuk. Ez ma is mukodik, csak dragabb mint a koolaj. (kb. 4-5 szoros aru)
Aztan ott a modern technika es ma mar kepesek vagyunk elektromos aram segitsegevel legkori szendioxidbol es vizbol metant gyartani. Ha van elektromos energia (barhonnan, pl. atomeromubol), akkor van metan is, amivel ugyancsak lehet autokat hajtani. (a regi mercik is atalakithatoak, ez egy muegyetemi kiserlet volt kb. 10 eve)
Szoval ha nem lenne koolaj, akkor maradna a szintetikus benzin, es akkor nem 300, hanem 1500 lenne literje. A biouzemanyagokrol nem is beszelve, ami mar most is majdnem annyibol kijon mint a koolajbol keszitett. Most attol, hogy dragabb lenne minden meg nem omlana ossze a vilag, csak nem erne meg kinabol hozni az arukat, meg az emberek a tomegkozlekedest valasztanak, mint az 50-es evekben, amikor nem volt mas. Arufeltoltesre szerintem a tehervillamosok sokkal jobbak voltak es a teherautokat is a vasuti szallitassal kombinaltak, igy egy (allami) kezben volt a vasuti es a kozuti szemely es aruszallitas. (ez akar ma is mukodne, mindenfele krizishelyzet nelkul) Szoval szerintem ha hirtelen eltunne az osszes koolaj a piacrol kb. fel ev alatt stabilizalodna minden, csak valamivel magasabb aron es jo esellyel nagyobb allami iranyitas alatt.
Ezek a meccsek nincsenek lejátszva.
Amint a Hetek cikke írja, ha valahol bezárul egy ajtó, Isten máshol kinyit egy ablakot. A cikkben az is érdekes, hogy Afganisztánban, ahol ugye a harcias törzsek miatt nyugodt bányászat soha nem mûködhetett (kivéve a lazuritot..irány a wiki!) 1000 mrd $ értékû nemesfémtartalékot fedeztek fel. Nem kéne kivonulni...
TheWbtist :" Félreértés ne essék, nem tudjuk sem szél-erõmûvel, sem napenergiával, sem atomenergiával megoldani a helyzetet. Hogy miért? Errõl legalul. kérlek nézd meg ezt az elõadást: http://goo.gl/KVf5K utána olvasd át a www.ffek.hu "
A video allitasa , (hogy napenergia azert nem megoldas, mert hogy nem tudnank eleg napcellat gyartani a fold ellatasahoz ) szerintem nem helytallo. Persze nem tudom felmerni, hogy valojaban mennyi a vilag napcella gyarto kapacitasa, de ha az egesz vilag osszefogna, mert nem lenne mas valasztasunk, akkor szerintem par ev alatt letudnank gyartani, a szukseges mennyiseget. Folleg ha egyszer csak nem volna tobb olaj, szen ,gaz akkor felszabadulnanak azok az ezer milliard forintok, dollarok, es abbol nem tul nagy megeroltetessel kiepitheto lenne par ezer negyzetkilometer napcella. Meg nalunk sem lenne tul nagy dolog, mert lehet hogy sziliciumunk nincs, de tukrot mi is tudunk csinalni, vascsovunk, vizunk van, es a gozturbina sem urtechnika. Megvan minden, hogy korlatlan mennyisegben gyartsuk a tukros naperomuveket, ez csak elhatarozas kerdese, de ha ugysincs mas valasztasunk, akkor konnyu a dontes. Addig a par honapig, amig orszagos osszefogassal kiepitenenk a rendszert, addig Paks ellatna energiaval a legfontosabb szolgaltatasokat. (mento, rendorseg, tuzoltosag, korhazak, elelmiszertermeles)
Na, akkor ismételjük el még egyszer: az a rengeteg gáz ott van, csak most drága kitermelni. Mivel a bányászat fejlõdik, csak idõ kérdése, hogy mikor indul be az üzlet.
Nem vagyok biztos benne, hogy ilyen keveset lehet termelni, mert fizikai korlátja van annak, hogy mennyi gáz jön ki adott idõ alatt. Nem ismerem a kúthozamokat, de ez évi pár százas nagyságrendû termelést sem jelentene. Viszonyításgképpen, 150 ezer m3 gáz az egy 30-35 ezeres kisváros fél-egynapi fogyasztása lehet évszaktól és idõjárástól függõen.
De átveszi a mások által megjelentetett híreket is. És szokás szerint nem ellenõrzi. Nem is tudná, nincs erre fél éve és külön tengeri geológus csapata.
„The Makó Trough Pannonian Basin Gas Accumulation is a large deposit of natural gas underneath the southeastern corner of Hungary. This basin-centered gas accumulation could be one of the largest natural gas fields in continental Europe, provided the gas can be recovered economically. As of early March 2007, this had not yet been clearly demonstrated. At the 90% probability rate, Makó had certified recoverable resources of over 600 billion cubic meters of natural gas, according to a report by the Scotia Group, prepared for the field's exploration concession holder, the Canada-based Falcon Oil and Gas. The companies developing Hungary's Makó Trough area have said that the fields may hold enough reserves to allow Hungary to start exporting gas by 2014 to its European neighbors1.
As of today, the economic value of the Mako Trough has yet to be proven. Currently Exxon Mobile and the Hungarian MOL are working together in a Joint-Venture formed in early 2008 to evaluate if the gas can be produced at economical rates at all.2
1 Referring to http://uk.reuters.com/article/oilRpt/idUKL1615001820080416
2 Referring to an article by the Wallstreet Journal: http://webreprints.djreprints.com/1977121369738.html
Links
General Information on the Mako Trough, the Pannonian Basin and the exploration activities: http://makotrough.blogspot.com/”
Alsó hang: 600 mrd m³ Felsõ hang: 1500 mrd³
"Sufinban te nem fogsz tized vagy század mm-es tûrésû lõszereket gyártani nagy mennyiségben.
A vízfelhasználás kutattak még csak csak megoldható ivóvíz céljára, de akkora területet nem tudsz elkeríteni, hogy kellõ nagyságû mezõgazdaságú területed legyen és víz is legyen. Elvben egy kisebb vízfolyásra lehetne építeni erõdöt, de a vízoldalról nagyon nehezen védhetõ lenne."
Azért a középkorban elég szépen megoldották ezt. Mellesleg mintha valami téves dologra reagálnál.
Én nem azt mondtam hogy hogyan élj meg egy totális atomháború után. Hanem hogy hogyan élj meg ha elfogy a kõolaj és a földgáz. A kettõ eléggé eltér, például abban hogy a fegyvergyárak minden további nélkül müködhetnek tovább. Az egyébként téves feltételezés hogy majd valamiféle hadsereg rendet teremtene.
Ha nincs kõolaj és földgáz, akkor megszünik a mai közlekedés, a fütés télen, nem mennek a mezõgazdasági gépek stb stb. Ergó a mai élelmiszerbõség megszünik létezni. Persze ettõl még nem hal ki a civilizáció, csak éppen visszaesik arra a szintre, amit a környezet természetes módon el tud tartani. Mennyi ember is élt a mai magyarország területen mondjuk az 1600-as években? Mondjuk kb. 1 millió, mert ennyit tudott eltartani a terület a modern mezõgazdaság és gépek nélkül. Ergó, nagyjából ilyen szintre kell visszaesnie a lakosság számának, ha nincs üzemanyag. Ez a mai 10%-a. Nincs az a fegyveres testület, ami képes lenne rendet teremteni úgy, hogy 10 emberbõl 9 éhezik és fázik.
Szóval remélem a tudósok addig kitalálnak valami olyan energiaforrást, ami képes hatékonyan helyettesíteni a kõolajat, vagy nagyon csúnya vadnyugati körülmények lesznek a világon.
Itt a hír lent. Csak úgy röpködnek az ezresek! Mindenesetre nagy gáz lesz ott.
„Magyarországnyi méretû földgázmezõre bukkantak Izraelben [ 2010. június 11., 10:55 ] [540] Ötvén évre elég lenne nekik ez a földgázmennyiség – amit jövõre már exportálhatnak is -, sõt, rekordméretû olajmezõvel is rendelkeznek. A palesztin jogokról és a libanoni részesedésrõl egyelõre kemény vita folyik – írta meg az Atv.hu.
Tel-Avivban a Noble Energy amerikai energiaipari konzorcium bejelentette, hogy a korábban becsültnél nagyságrenddel több, legalább 200 milliárd köbméter földgázt rejt az a gázmezõ, amelyet a cég 2009-ben kezdett feltárni. Az elmúlt években világméretekben ez a legnagyobb új feltárású lelõhely. A Tamar földgázmezõ az izraeli Haifa városától mintegy 90 kilométerre nyugatra található. Szakértõk szerint a természeti kincs gazdaságosan kitermelhetõ, így Izrael 2011-ben földgáz-exportõr országgá válhat. A termelés már az év második felében megkezdõdhet. A bejelentés nyomán a tel-avivi tõzsdén befektetõk elkezdték felvásárolni az energiaipari részvényeket és az index néhány perc alatt közel három százalékkal emelkedett – írta meg az Atv.hu.
Nem a Tamar mezõ az egyetlen, ahol kutatás folyik. A Földközi-tenger mélyén a legújabb felmérések szerint az izraeli partvidéktõl egészen Ciprusig szinte egybefüggõ földgáz és kõolaj mezõ található. Az Amerikai Geológiai Társaság (USGC) adatai szerint a közel magyarországnyi nagyságú (83 ezer négyzetkilométeres) területen összesen 8000 milliárd köbméter földgáz található, amely a világ ismert, de feltáratlan kapacitásának mintegy 30%-át jelenti. A mai felhasználás mellett ez a készlet 50 évre fedezné Izrael teljes földgáz szükségletét. Az USGC becslése alapján a térségben legalább 1,7 milliárd hordó kõolaj is található.
A gáz- és olajmezõk Izrael partjai mentén húzódnak, azonban a szomszédos Libanon is igényt tart a természeti kincsre. Egy nappal a tel-avivi bejelentést követõen Nabih Berri, a bejrúti parlament elnöke egy törvényjavaslatot nyújtott be arról, hogy a part menti gázmezõk jövõbeli bevételeit fordítsák Libanon adósságainak a kifizetésére (Libanon a világ egyik legeladósodottabb országa, külföldi hitelei meghaladják a GDP 148 %-át.)
Még élesebb vita várható a gázai partvidékkel szemben fekvõ gázmezõk jogairól. A Hamasz magának követeli a mélytengeri energiamezõ tulajdonjogát, Izrael azonban nem ismeri el az állami szuverenitással nem rendelkezõ palesztin kormányzat tengeri igényeit. Ugyanakkor korábban Ehud Olmert izraeli miniszterelnök felajánlotta, hogy Izrael évi mintegy egy milliárd dolláros részesedést fizet a Palesztin Hatóságnak a gázkitermelés bevételeibõl.
A mélytengeri energiahordozók felfedezése új megvilágításba helyezi a Gázai-blokád megtörésére indított akciókat is. Törökország és Irán újkeletû érdeklõdése Gáza iránt azzal is magyarázható, hogy szeretnék nemzetközi szankciókkal megakadályozni azt, hogy Izrael egyedül rendelkezzen a hatalmas ásványi kincs felett.
A nemzetközi jog alapján egy ország tengeri határa a parttól 12 mérföldre húzódik, ám a parti talapzatban található természeti kincsek felett 200 mérföldes körzetben az adott ország rendelkezik. (Ezért folytathat például az Egyesült Államok olajtermelést a Mexikói-öböl jelentõs részén, ott is, amely jogi szempontból nyílt óceánnak számít.) Izrael jelenleg szinte teljes mértékben külföldi – a politikai helyzet által erõsen befolyásolt – energia forrásoktól függ.
Egy közkeletû izraeli mondás szerint az Ígéret Földje az egyetlen hely a Közel-Keleten, ahol nincs olaj, ám a közmondás most megdõlhet.”
"Helyesbítek: 1000-1500 MILLIÁRD m³ van Makó alatt."
Már mondtam, hogy hazugság az egész, de neked aztán beszélhet az ember...
Helyesbítek: 1000-1500 MILLIÁRD m³ van Makó alatt. De akkor a 45 milliárd m³ hogy lesz elég Izraelnek 90 évre. Mert ezt olvastam.
Rosszul kezded az évet, mert botorságokat írsz. Makó alatt 1000-1500 m3 gáz van, ami Európában a második Gröningen után. Amúgy nem hogy abbahagyták, hanem már termelnek onnan, de még nem sokat, évi kb. 150 ezer m3-t. Ezek a tények.
Ez, ha pontos az adat ötöde az összesen feltárt magyar földgázmennyiségnek( az kb. 200 milliárd köbméter volt összesen.). Szóval egy kicsiny mezõ nemzetközi viszonyok között. Nem biztos, hogy megéri kitermelni.
Beszélnek itt a méregzöldek mindenfélét a megújuló energiaforrásokról, de a legjobb ilyenfajta erõmû felépítését még szóba hozni is valóságos istengyalázás.
Gondolok itt a vizierõmûre. Ha valaki meg meri pendíteni, hogy mégis csak fel kéne építeni egyet-kettõt rögtön üvöltve ugranak neki.
"Sufinban te nem fogsz tized vagy század mm-es tûrésû lõszereket gyártani nagy mennyiségben."
Jó párszor megcsinálták. Példának okáért a zsidók a negyvenes évek végétõl egy tel-avivi mosoda alatti bunkerben felépített szükségüzemben gyártottak gépfegyverlõszert nagy mennyiségben. A szükséges anyagokat, illetve a kész lõszert a mosoda kocsijaival szállították ki és be. Nemrég volt egy dokumentumfilm róla a History-ban.
megfelelõ szintû szakértelemmel és kellõ tudással szinte minden megoldható.
Elõször is. A makói gázmezõt a hatvanas évek közepén tárták fel.
Másodszor. Megállapították, hogy több rétegben található ott földgáz, de rossz minõségû, szennyezett. Ráadásul, még magyar viszonylatban is kicsi a gáz mennyisége, és a tárolókõzet nem eléggé porózus. Összegezve a kitermelése gazdaságtalan. Olyannyira, hogy a románok meg sem fúrták a hozzájuk átlógó szélét, szokásukkal ellentétben.
Három. Ami az elmúlt idõszakban a sajtóban lezajlott, engem a F. Forsyth A háború kutyái címû regényében leírt tõzsdei csalásra emlékeztet. Olyannyira, hogy a MOL már kivonult az ügyletbõl.
Stop. Attól, hogy van egy mezõ, az nem jelenti azt, hogy egyáltalán technikailag kitermelhet vagy azt, hogy gazdaságosan kitermelhetõ. Lásd Makó.
Pár éve felkapta a média, hogy húúúúúúúúúúúúúúúúú mennyi gáz van ott és stb. Akik a gáziparban vannak azoknak semmi meglepõ nem volt ebbe, a '70-es évek óta tudjuk, hogy ott van. Most jutott el oda a technika, hogy egyáltalán felmerülhetett az, hogy ki lehet termelni. 2 éve sem jött össze tudtommal, aki kockáztatot bukott rajta kb. 50 milliárdot...
Sufinban te nem fogsz tized vagy század mm-es tûrésû lõszereket gyártani nagy mennyiségben.
A vízfelhasználás kutattak még csak csak megoldható ivóvíz céljára, de akkora területet nem tudsz elkeríteni, hogy kellõ nagyságû mezõgazdaságú területed legyen és víz is legyen. Elvben egy kisebb vízfolyásra lehetne építeni erõdöt, de a vízoldalról nagyon nehezen védhetõ lenne.
Nem tartom túlságosan megjósolhatónak, hogy mi történne egy világégés után. Egyes államokban gyak. minden családban van fegyver, azok nem irtanák ki egymást, hanem talán a normális többség irtaná azt, aki állatkodik. Ilyenek mondjuk a svájciak vagy a finnek.
Igazából két véglet lehet. Vagy fegyvers bandák mindenkit maguk alá gyûrnek - ezt nehéz elképzelni ott, ahol van kõkeményen felfegyverzett Nemzeti Gárda szerû valami és rendõrség - vagy ezek a bandák egy idõ után annyira lerabolnak mindent, hogy õk is kipusztulnak. Ha ez megtörtént, akkor a civilizáció elkezdhet újra felépülni.
Legvégsõ esetben a hadsereg is bevethetõ. Annak holmi felfegyverzett fosztogatók nem jelentenek túl nagy problémát technikailag. Morális problémák lehetnek, hogy saját honfitársat kell lelõni, de szerintem egy katonának nem jelent túl nagy lelki megrázkódatást, hogy egy fosztogató senkiházit megöljön...
A zsidók megint kibekkelték a válságot. 45 milliárd köbméter gázra bukkantak a partjaik mellett, nem messze Libanontól. Mekkora mázlijuk van!
A Manhatten tervben közvetlenül kb. 200 ezer ember vett rész. Az Apollo progam teljes bedolgozói köre és teljes állománya valahol 400k táján volt tudtommal.
A Mahattan terv 2 milliárdba fájt háború elõtti dollárban. Az Apollo program 24 milliárdba, asszem '61-es (?) vagy '69-es árfolyamon. Az inflációval nézve többe fájt az Apollo program, ha jól látom.
"És az erõdön belül hogyan maradsz életben? Honnan szerzel friss vizet, kaját, lõszert, stb?
Jaj... Ez az állapotot nem szabad elérni és nem erõdökkel kell álmondni..."
Tényleg nem kéne elérni, de ez nem igazán az átlagemberen múlik.
Egyébként a többi cuccot onnan tudod beszerezni hogy vagy elveszed másoktól, vagy megtermeled magad. Arra próbáltam rávilágitani, hogy egy ilyen világválság esetén, amikor embernek ember lesz a farkasa, akkor elsõsorban nem a termelésre kell koncentrálni, hanem az önvédelemre. Az fog életben maradni, akinek van földje hogy kaját termeljen rajta, mellette 100 puskása hogy megvédje azt. Persze azért remélem ez nem fog bekövetkezni.
LOL Igazad van, azok is hasonlo meretu beruhazasok voltak, bar szvsz a Manhattan-terv-nel vagy akar a piramisepitesnel nem volt nagyobb egyik urprogram sem, de nem ez a lenyeg, hanem az, hogy nezd mar meg mikor voltak ezek: a hideghaboru alatt. (Mi nem volt vilagos azon, hogy napjainkban vagy "ma"?) Jelenleg nincs semmilyen nemzetkozi vagy akar egy nemzeti osszefogas ilyen merteku tervekhez. Az LHC-n is csodalkozik a vilag, hogy nem bugaztak meg, mielott elkeszult es ez joval kisebb projekt volt az emlitetteknel ill a jelenleg szuksegeseknel.
A lenyeg, hogy jelenleg olyan a politikai hangulat (ertsd, annyira "liberalis"), hogy semmi esely osszefogast es gazdasagi hatteret talalni egy vilagmegvalto fejleszteshes, mert ugye nem kerdes, hogy kb. arra van szukseg.
"gondolom majd 4 fázisú árammal "kell" majd táplálni, aminek pontosan 578,329 voltosnak kell lennie :D mert olyan nem jön a konnektorból, még ha ipari áramot vezettetsz be sem :)" Ezen dejót mosolyogtam 4 fázisu áram LOL Talán 3 fázisu ahogy a fenti ábra is mutatja. Az kell a gyorstöltéshez de sima töltéshez elég az 1 fázis is. Tehát elvileg otthon is lehet tölteni a villanyautót
Van egy olcso tenyesztoreaktor, a peeble bed reaktor. Ez egy egyszeru 0. generacios gazhuteses grafitmoderatoros reaktor ami kepes tenyeszto reaktorkent is mukodni. Tobbnyire az egyetlen mellektermeke a plutonium, ami ugyancsak felhasznalhato. Eredetileg nemet talalmany, de jelenleg kina fejleszteni teljes lendulettel, mivel ezek akar szeneromuvek melle is telepithetoek, megtartva a jelenlegi aramfejleszto rendszert es reaktor karbantartas idejen atkapcsolhatoak szenes uzemmodra. Letezik a rendszerbol mobil (jarmufedelzeti) valtozat is.
Ha van eleg aram, akkor legkori szendioxidbol es vizbol viszonylag egyszeru szintetikus szenhidrogeneket (pl. metant) eloallitani, ami kulonosebb trukkozes nelkul hasznalhato a hagyomanyos jarmuvekben.
Elektromos jarmuveknel a hagyomanyos aksikat ki kell valtani kondenzatoros rendszerekkel, mert ezek gyorsabban tolthetoek. Viszont a jelenlegi vas-foszfat aksikban sem sok olyan anyag van, ami ritka lenne a termeszetben, vagy olom-savas technologiat igenyelne.
Az egésszel az a baj, hogy kõkorszaki szemléletre hajaz.
Nem csak urán lehet hasadóanyag. Az atomfegyverkezés miatti történelmi hatás az, hogy az erõmûvek csak az dúsított U235/238 kerekkel mennek. Tóriummal üzemelõ atomerõmûveket is lehet építeni. Tórimuból a most ismert készletek jóval nagyobbak - és érintetlenek - mint az urán.
A forrás csak kõkorszaki 2. generációs blokokkal számol, a jövõ erõmûvei az 99,7% U238-az is fel tudják használni. Ez alapból 99x-es hadsadóanyag mennyiség., (Hogy a hasadásból számramzó energiával súlyozva ez mennyi nem tudom.)
A tenyésztõ reaktorok még ezekbõl is további felhasználható fûtõelemeket gyárthatnak az üzemanyag életciklus során.
Az nem érv, hogy most nincs tenyésztõ reaktor nagy számban. Majd lesz. 50 éve volt egyáltalán MW-os szélkerék és tükrös naperõmû? Nem. Most már vannak. Tenyésztõ reaktorok is lesznek. Csak éppen "picit" bonyásabbak, mint egy szimpla szélkerék. Idõ kell a tisztességes kidolgozáshoz és tapasztalatszerzéshez. Azért építenek most még temérdek 2. gen reaktort, mert rohadtul sürgõsen kell áram. Ezek már rendelkezésre állnak, tapasztalat is van velük.
Meg a szenet. Ugyanis szémbõl minden elõállítható, ami olajdból. Csak éppen az olajfinomító infrastruktúra megvan, ezért nem akar senki átállni szénfinomításra. Ha az olaj ára tartósan 150 dollár felett körül marad, akkor a szénbõl a 70 éves õsszar mûbenzingyártás technológia minimális up to date szintrehozásával is versenyképes áron lehet kõolajszármazékokat elõállítani.
Szénbõl gigantikus méretû tartalékok vannak az olajhoz képest a világon és egyenletesebb eloszlásban, bár azért vannak szénnagyhatalmak is. Kína, Dél-Afrika, USA és Ausztrália. Megjegyzem Dél-Afrika embargó alatt volna és remekül elzakatolt a gazdaság az aparheid alatt szénre alapozva...
ugyanis már nincs a Földön olyan olajmezõ amit ne fedeztek volna fel
Áááááááááá, ekkora hülyeséget leírni... A brazilok éppen azért kedzik fejleszteni a haditengót, mert nemrég találtak a tenger alatt olajat és gázt. A Falkalnd-szigetek közelében is szép nagy mezõket találtak.
Eddigis is voltak olyan mezõk és források, amit nem aknáztak ki az alacsony olajár miatt és mind a mai napig találnak új mezõket.
Ez akkora bullshit kijelentés, mint amikor valamelyik nagy lángész prof azt mondta (Borhnak vagy Einsteinnek?) a XX. száza elején, hogy már mindent felfedeztek...
Észak-Korea az olajért cserébe még atomprogramját is feladta 2007 elején.
Ez meg szimplán nem igaz, vagy elavult info. Idõlegesen behazudta, hogy felfüggesztette.
Valóban nem. Tenyésztõ reaktrokkal csak néhány milló évig elég. Szertitem ez most legyen elég, majd ráérünk töprengeni, hogy mi kell ehelyett. Ez tutira mûködik.
A szél és egyéb viccenergiaforrásokkal nem lehet alaperõmûveket leváltani.
Az emberiség egyre nagyobb energiasûrûségû forrásokat használt a történelem során, a fától jobb a szén, attól az olaj, és így tovább. Mindezek a felsorolt folyamatok úgy termelnek energiát, hogy közben átalakítják az atomok elektronhéjait. Az elektronhéj jellemzõ energiái néhány eV (elektronvolt, 1,6*10-19 J) nagyságrendûek. Azonban az emberiség a 20. században már felfedezte, hogyan hasznosítsa az atommagban rejlõ energiákat is. Ezek az energiák milliószor nagyobbak, mint az elektronhéjból nyerhetõ energiák, MeV-es tartományba esnek.
1953-ban egy amerikai reaktor termelt kísérleti jelleggel áramot, majd 1954-ben, Obnyinszkban beindult az elsõ hálózatra termelõ atomerõmû. Azóta mintegy 366 GW kapacitást tesznek ki összesen az atomerõmûvek, Magyarországon Paks 4 blokkja 2000 MW villamos teljesítménnyel az országos igény mintegy 30%-át elégíti ki.
A Föld villamos áram-termelésébõl jelenleg 439 reaktor veszi ki a részét, összesen 372 GW villamos teljesítménnyel.
A legtöbb reaktor 20-25 éves, de tekintélyes számban vannak öregebbek is, egy másodlagos csúcs van 34 éves kornál is. Ebben az évben 5 reaktort zárnak majd be és 42 épül, de nem mind fejezõdik be. A reaktorok 2007-ben a világ villamos termelésének 14,5%-át adták (2776 TWh-val), a teljes energiaigénybõl pedig 2,1%-al részesül a nukleáris energia. A villamos áram termelésében 1998 volt a „csúcs-év”, ekkor 18% származott atomerõmûvekbõl.
Többek szerint az olaj- és gázkészletek fogyását több atomerõmû rendszerbe állításával kell pótolni, mások hevesen tiltakozna ez ellen, ugyanis az atomenergia veszélyessége kétségbevonhatatlan, bár túlhangsúlyozott. Itt a következõ szempontokat vesszük figyelembe:
Uránkészletek Építendõ erõmûvek, becslés a megfelelõ növekedésre vonatkozóan Új technológiák szerepe: IV. generációs reaktorok, gyors szaporítóreaktorok Fúzós technológia
Miért kell atomenergiáról beszélni?
A világ kétségtelenül egy energiaválság kezdetén van. A szállítás 90%-a olaj alapú, a villamos ellátás 65%-a pedig fosszilis forrásokra épül. Az olajexport csökkenése már most bénítóan hat a gazdaságra, nagyon közel van ugyanez a szénre és a földgázra is (1. ábra) Az ábra szerint a szén 2012, a földgáz pedig 2015 körül tetõzik. Ezt számos kutatócsoport megerõsíti (EWG, ASPO)1. Mindezek alapján sürgõsen ki kell találni, hogy mivel helyettesítjük a Föld energiaigényében fellépõ hiányt, mely 2012-re 20%-os lehet az elvárt növekedéshez képest. Emlékeztetõül: az 1979-es olajválságot, mely áramszünetet, 3 napos munkahetet, kiürült autópályákat, és sok más rosszat hozott nyugaton 9%-os hiány okozta. Számos javaslatról olvasni, sok az önjelölt szakértõ, azonban nem árt ha szem elõtt tartunk néhány dolgot.
A földgáz tetõzése 2015-re tehetõ, a széné elõbbre, már ami az exportot illeti, ugyanis a nagy ipari országok már energiájuk nagyobb részét abból nyerik, hogy ellensúlyozzák a gáz és olajfogyást (Kína, USA). Látható, hogy a szénfelhasználás elõrejelzése több szenet kíván, mint amit képesek kitermelni (WEO 2006 Reference scenario).)
Tisztázandó
Amikor arról beszélünk, hogy ki kell váltani a fogyó olajat, földgázt és szenet, akkor jusson eszünkbe, hogy a villamos áram 65%-a ezekbõl készül, a teljes energiatortából pedig 87%-ot tesznek ki, az olaj a közlekedésben szinte kizárólagos. Ugyanakkor a mai mezõgazdaság, gyáripar, acélgyártás, mûanyaggyártás, stb. mind rendkívül erõsen függ ezektõl. Kiváltásuk során figyelembe kell venni, hogy
Amivel kiváltanánk, annak a nyersanyagát is hagyományos erõforrásokkal bányásszuk, szállítjuk, alakítjuk Amivel kiváltanánk, azt is le kell gyártanunk, amihez hagyományos erõforrást kötünk le, Amíg gyártjuk ezeket, elvesszük az egyébként is fogyó erõforrásokból; tehát a gyártás, felállítás, üzembe helyezés során ezek a szerkezetek nettó energianyelõk, azaz többet vonnak el, mint amit termelnek, Egyelõre nincs olyan megoldás, ami kizárólagos lehetne, tehát több dolgot kell egyszerre gyártani, A gyártás és az élettartam során elõfordulhat, hogy nagyon rossz energiamérleget kapunk (EROEI> 1 alapkövetelmény2). A szélkerekek EROEI-je 27, napelemekre is 10-15, de pl. az újonnan felfedezett olajmezõkre 3, olajpalára és olajhomokra, 2, és a kitermelés során ezek mindegyikére igaz, hogy az EROEI tart az 1-hez. Bármit választunk is, 40-szeresére kell felskáláznunk 4-5 év alatt ahhoz, hogy képes legyen kiváltani az õsmaradványi források fogyását.
Uránkészletek
Jelenleg a következõ fontos izotópjai léteznek a természetben: U238 (99.275%), U235 (0.72%), U234 (0.005%), a zárójelek a gyakoriságot mutatják. Az urán az egész földkéregben elszórtan megtalálható, koncentrációja változó, átlagosan 3-5 milliomodrész3. Az urán dúsabban is elõfordul, uránszurokérc formájában, itt a sûrûsége ezerszeres: 5-8 ezer milliomodrész, azaz 0.05-0.08%. Vannak olyan lelõhelyek is, ahol ez 0,1-0.25%, sõt Kanadában elõfordul 10% körüli urántartalom is. A legnagyobb termelõ Kanada (a világtermelés 27,9%-ával) és Ausztrália (22,8%). Nagyobb termelõk még: Kazahsztán (10,5%), Oroszország (8,0%), Namíbia (7,5%), Niger (7,4%), Üzbegisztán (5,5%).
Fontos kérdés a Föld mélyén lévõ, még gazdaságosan kitermelhetõ készletek nagysága, hiszen a technikai elõrehaladás mellet ez szabja meg az atomenergia helyét a jövõbebn.
Az uránkészletekbõl 2.3 millió tonnát már kitermeltek, jelenleg már csak Kanadában vannak olyan ércek, melyekben az urántartalom meghaladja az 1%-ot. A világ többi részén ez az arány 0.1% alatt van, és a bizonyított készletek harmada esetén ez 0.06% alatti. Fontos megjegyezni, hogy minél kisebb a relatív urántartalom az ércben, annál drágább kinyerni belõle a hasznosítható anyagot, és 0,01-0,02%-os urántartalom alatt az EROEI <1 miatt nettó energianyelõvé válik az uránbányászat. A Föld jelenleg ismert készletei 4.5 millió tonna kitermelhetõ uránt tartalmaznak, ebben benne van az a készlet is, melynél az EROEI már majdnem 1. Ez árban 130 $/kg-os uránt jelent. Ezen felül józanul feltehetõ, hogy még vannak fel nem fedezett készletek is, összesen 2.53 millió tonna mennyiségben.
Jelenleg az erõmûvek 67 ezer tonna uránt igényelnek évente, ebben 42 ezer tonnát biztosít a kitermelés, a maradék 25 ezer tonnát az 1980 elõtt felhalmozott készletek adják. Mivel ez a készlet 10 éven belül kimerül, ezért a kitermelést 50%-al meg kell növelni, hogy fedezze az igényeket.
2. ábra Az urántermelés alakulása, ha csak a táblázat elsõ sorának alacsony költségû részét vesszük (40 $/kg-os készletek, narancsszín), ezzel még a jelenlegi kapacitás sem látható el zavarok nélkül (Constant capacity, 2005 szaggatott vízszintes vonal). Ha az összes bizonyított készletet kibányásszák, akkor a jelenlegi kapacitás ellátható 2010-ig zavar nélkül (halványsárga), de már ez sem teszi lehetõvé a reaktorok számának növelését. A jelenlegi készletekbõl következtetett további készletek is tetõznek 2030-ra (kék), ráadásul ez már drága is. A feltételezések ezen az ábrán nem szerepelnek. Jól látszik, hogy a sok erõmûvet építõ forgatókönyv (Alternative policy scenario, meredek szaggatott vonal) nem tartható, mert az 1990 elõtti tartalékok elfogytával már csak az elõttünk álló termelésre hagyatkozhatunk; és a termelés mindhárom készletet figyelembe véve lassabban nõ a csúcs elõtt, mint az „alternative policy” által szabott kapacitásnövekedés.
A készleteket jelentõsen túlbecsülték az 1980-as években, azokon mostanában 20-30%-os csökkentést hajtottak végre (pl. USA, Franciaország esete). E két országnál az is kiderült, hogy miután a kitermelés uránból tetõzött, a maradék készletek jóval kisebbnek bizonyultak, mint a termelési csúcs elõtti becslések azt mutatták.
Reaktorok építése
Egy reaktor hosszú élettartalmú dolog, felépítése is sokáig tart, az engedélyekkel együtt tíz évre tehetõ. Ha a Föld áramigényében, az õsmaradványi források okozta hiányt atomenergiával kívánnánk fedezni, hetente kellene egy atomerõmûvet építeni, 5 éven keresztül. Ekkor az uránkészletek sokkal hamarabb kimerülnének, kb. 7 év alatt.5 Az így nyert energia egyébként nem lenne alkalmas szállításra, mezõgazdálkodás segítésére, stb. csak áramtermelésre. Az atomenergia, éppen a rektorok építése, és nyersanyagaik elõállítása során használt hagyományos energia miatt nem alkalmas a CO2 kibocsátás csökkentésére. Ahhoz, hogy a jelenlegi kapacitást szinten tartsa a világ, már kellene épülni új erõmûveknek, melyek a bezárandók helyére állnak, ez nem történik jelenleg.
3. ábra Múltbeli (piros oszlopok) erõmûátadások, és az általuk adott kapacitás (piros vonal). Hogy az atomerõmûvekbõl származó kapacitás állandó 360 GW maradhasson, új erõmûveket kellene építeni (sötétzöld oszlopok). Ahhoz, hogy az olajfogyás WEO6 által is elfogadott mértékét ellensúlyozni lehessen, a világoskék oszloppal jelölt erõmûveknek is meg kellene – kellett volna (bekarikázott rész) – épülni; ez nem történt meg, és nem is történik.
Magyarország számára legtöbben két 1000 MW-os AP-Westinghouse blokkot javasolnak 1500 milliárd forintért (1 blokkja Paks fele). A gyártó éppen lekötött Kínában, nem tud azonnal hazánkban kezdeni; az erõmû a paksi mûszakiak szerint 2025-re lehetne csak kész, de addigra már az uránkészletek fogyása elkezdõdne.
ja persze, Azért Kinában szorgosan építik a gázvezetékeket, arról nem is szólva, hogy mondjuk 100 éve is volt élet csak épp gõzgépekkel és lovakkal (szén meg még rohadtul sokáig lesz). Nem kell egybõl az emberiséget temetni. Atomerõmûveket kell építeni, meg ésszerûbben felhasználni a rendelkezésre álló energiákat.
most hirtelen ezt találtam a 1:8 és az 1:3 arányra:
An EROEI of 200 was achieved with some oil wells 50 years ago. Oil production in deep water currently achieves an EROEI of less than 5.
The production of Canadian syncrude continues though the EROEI is less than one. Yet it continues because the energy cost of natural gas required to make syncrude is ignored. The natural gas is "stranded" meaning that it is too far from markets to be useful in any other way. You might say that syncrude production is a way to export natural gas.
gyakorlatilag azt mondja, hogy a mélytengeri fúrások már most is 1:5 (erre emlékeztem) EROEI értékûek, a kanadai olajhomok pedig nettó energiában már most kevesebb, mint 1:1. a dolog mégis mûködtetve van, mert olyan földgázt használnak a kitermelés fûtéséhez, amit egyszerûen nem éri meg a felhasználói piacokig elszállítani.
Köszönöm Buzzword a linket, elolvastam. Nyersfordításban be is illesztem (szerintem értelmezhetõ):
--------------------------------
De mi emberek nem tudják, hogy van egy hatalmas kínálat az olaj csak 500 mérföldre északra Kanadában.
"Az olajhomok Alberta egyedül tartalmaz elég szénhidrogén üzemanyag az egész bolygó több mint 100 éve" szerint Peter Huber, társszerzõje a "The Well Feneketlen."
Mit beszél? A kanadai olajhomok egy floridai méretû tapasz homok és szikla, olajjal kevert. Rengeteg.
Huber azt mondta az embereknek hiszem, fogy az olaj, mert mi fogy az olcsó olaj, az a fajta, hogy megtalálta a Közel-Keleten, amely már folyékony, tiszta és kész finomítani.
"Ez nagyon olcsó, hogy az olaj a földbõl. Szóval, persze, ez az, ahol az emberek mennek az elsõ," mondta Huber.
Õk is húzza ki a földbõl öt dollárt egy hordó.
Ez költségek háromszor annyi olajat, hogy ki a kanadai olajhomok, mert kell hozzá forró víz a homokot, hogy külön az olaj. De most, hogy az olaj drága és valószínûleg ez így is marad, a vállalatok nyereségesnek találhatják ezt.
Clive Mather, a Shell Hungary vezérigazgatója elmondta, a Föld szénhidrogén kínálat szinte végtelen.
"Ezek nem fogy. Sõt, már alig kezdte fejleszteni õket," mondta.
Ha a kõolaj ára magas, mint ma, akkor nyereséges vállalatok számára kell bontani a olajhomok. Lehet, meg kell szokni, hogy többet fizetnek a gáz, az európaiak, mert olaj most jön a kevésbé hozzáférhetõ helyeken. De az olaj odakint.
"A bolygó tartalmaz nagy mennyiségû szénhidrogén eltemetve. A kérdés az, tudsz õket? milyen áron?" Huber mondta.
Akkor miért vagyunk tárgyaláson ez az egész arról elfogy? Huber mondta, hogy ez a fajta gondolkodás vészmadár nincs semmi új.
Huszonkilenc évvel ezelõtt, Carter elnök azt mondta olaj-és gázellátás "egyszerûen elfogy."
Azt mondta, hogy elment a következõ évtizedben. "Az emberek azt mondta, hogy 1880-ban. Azt mondták, hogy 1910-ben," mondta Huber.
--------------------------------
Félreértés ne essen, SOHA nem fog elfogyni a kõolaj, az összeomláshoz elegendõ, hogy ne legyen gazdaságos kitermelni és legyen pár tíz százaléknyi hiány az ellátásban.
Jelenleg a "szivattyúzásos-olcsó" módszerrel egy hordó energia befektetéssel 8 hordó energiát nyerünk. (1:8)
A kanadai olajhomoknál ez az arány 1 hordóból: 2-3 (1:3)
Tehát sokkal gazdaságtalanabb. Nos ez nem kicsit emeli meg az árakat.
Nem utolsó sorban pedig elképesztõen környezetszennyezõ az eljárás amivel kinyerik. (Akár klímakatasztrófa árán is – Kanada olajnagyhatalom lesz - http://infovilag.hu/hir-12320-akar_klimakatasztrofa_aran_is.html )
Ajánlanék még egy riportfilmet. A kérdezõ hölgy rengeteg olyan kérdést tesz fel ami sokak fejében, mint alternatíva megfordulhat. Kijózanító válaszokat kapunk. http://goo.gl/kviGk (kb 45perces videó)
a te elméleteid is jópofák, de inkább csak viccesek.
mondjuk a 3. pont kapcsán eljutottál már a olvasmányaidban odáig, hogy nincs mennyiségi alternatíva? tehát a nagy semmit hozzuk helyzetbe, pont ez a központi problémája a peak oilnak.
a 2. pontod kapcsán: nincsenek hiteles források sehol, mert messzirõl jött emberek mondanak mindenfélét. senki nem tudja ki mond igazat.
a peak oilt ne egy feltétlenül, ésmitöbb katasztrofális hatásokkal bekövetkezõ eseményként értelmezd, hanem valami várható, szükségszerû változásként. a mindenáron világvége bekövetkezését szerintem kevesen vallják, de nyilvánvaló hülyeség a lehetõségét tagadni.
természetesen relatíve egyszerû találni egyetlen forrást az interneten, csak hogy kényelmesen, tagadásban élhess tovább. vagy ehelyett lehet gondolkodni, kezdetnek azon ki is van a fán.
Sajnos nagyrészt egyet kell értenem, jelenleg is ez folyik csak még "nagyban". USA háborúira gondolok, melyek (nem eléggé) köztudottan nyersanyag birtoklásról szólnak. És még csak csírájában sincs közük a demokráciához. És itt azt kellene felfogni, hogy napjainkban is ugyanolyan embereket, családokat ölnek meg mint a tied, vagy az enyém. Csak a GPS koórdináták különböznek, semmivel nem rosszabb vagy más emberek mint mi, csak az országuk rendelkezik valamivel, ami nélkül egy másik ország kényelme nem biztosítható. Ennyi és nem több a haláluk oka.
Ám ez, jelenlegi társadalmi és fogyasztási szokásunk mellet SZÜKSÉGSZERÛ. Ugyanis ha nem lenne az, akkor nem történne meg, ha pedig nem történne meg akkor nem lenne fenntartható a jelenlegi megszokott (túlfogyasztó és pazarló) életünk.
Tetszik vagy sem, mindennapi életünkkel szó szerint aláírjuk az együttmûködési szerzõdést ezzel a folyamattal. És ami a legördögibb, hogy elhitetik (annak ellenére, hogy nem így van...) velünk, nincs más alternatíva: Vagy "civilizált" jólét oldal, vagy "civilizációért elnyomott" oldal van.
A peak oil...hogy is mondjam...jópofa elmélet. A neoprimkók mindig is szerették hasonló véres világvége-sztorikkal megtámogatni "másszunk vissza a fára" elméleteiket, csak az a baj, hogy: 1, Észak-Koreával elég szerencsétlen példálózni, mert náluk az éhínségbe bekavart a tervgazdálkodás kudarca (lásd még: holodomor) 2, A kõolaj el fog fogyni. Egyszer. Senki sem tudja, mikorra, de hiteles forrásként ajánlom: http://abcnews.go.com/2020/Stossel/story?id=1954572 (Peter Huber mérnök doktor. Nem környezet"mérnök", igazi). 3, Ha a kõolaj kitermelése megdrágul, (EZ a valódi peak oil jelenség), az helyzetbe hozza az alternatív energiaforrásokat (gépjármûveknél ez jelenleg az E85/E100) 4, Az atomerõmû-technológia sokkal fejlettebb lenne, ha a környezetvédõk vekengése nem fúrta volna meg a '70-es években. Nagyrészt maguknak köszönhetik a fosszilis energiahordozó-függõséget.
ez nyilvánvaló. egyébként erre utaltam volna a mobilitás (autó) és a 12v kapcsolatával. ha nagyon rossz, akkor csak az a tiéd, amit magaddal viszel.
abba azért gondolj bele, hogy ha eljön ez a világ, akkor sem egyik napról a másikra. a kettõ között rengeteg idõ telik el. ha tényleg benéz egy ilyesmi jövõ, akkor az emberek kis csoportjai tényleg erõdöt fognak építeni, és megvédik magukat. és ott és akkor a túlélés fontos eszköze lesz minden, amivel meleget, élelmet vagy áramot lehet csinálni.
de nézd máshonnan: ha felkészült vagy és elébe mész a dolgoknak, akkor nyilvánvalóan jobban állsz (anyagilag), amikor kritikusabbá válik a helyzet. amikor mások az utolsó (elõtti) pénzüket adják kajáért meg fáért, addig neked több marad dupla annyi és dupla akkora puskára. szóval az "elõször õk mennek a levesbe" jól hangzik, de semmi valóságalapja nincs.
csak kérdezd meg magadtól, hogy te hogy tennél. ha az a válasz, hogy:
-megvárom, amíg a kormányok összefognak és megoldják -a gazdaság és a piac majd önszabályozó módon felfejleszti a túléléshez szükséges technológiákat -nem akarok ilyen világban élni, úgyhogy odaállok majd az elsõ puskás elé egy kiló liszttel
nos, akkor sok sikert. én személy szerint nem vagyok elkötelezett híve a kormányoknak, a kapitalizmusnak meg a szuicidizmusnak se. azért gondoltam arra, hogy jó lenne mindenáron túlélni.
fontos egyébként látni, hogy a megújuló technológiákra való átállással nagyot nem buksz akkor se, ha nem lesz nagy baj. ez esetben "early adopter"-ként drágábban vettél meg pár dolgot. ez, és igazából csak ez a mérlegelés tárgya. én, amíg lehetõségem van rá inkább nem kockáztatom, hogy nem sikerül az "elõre menekülés", de rajtam nem múlik, ha ugye pénzt rakok a szektorba...
"szerintem akinek lehetõsége van kezdjen el a lehetõ legtöbbet befektetni az önállóan mûködni képes megújulóba, senki nem tudja, hogy holnap lesz-e még napelem vagy gyár."
Hm... olvasgatom itt a kommenteket és meglepõen látom, hogy mennyien nem ismeritek a történelmet és az emberi viselkedést. Gyerekek, ha tényleg elfogy az olaj, gáz és a többi nyersanyag, akkor nem megújuló energiaforrásból fûthetõ házat kell építened, hanem puskát venni és erõdöt építeni.
Amikor tényleg beüt a crach, akkor az elsõ dolog az lesz, hogy a felfegyverzett emberek elveszik a még maradt/mükõdõ dolgokat azoktól akiknek még van. Ha nem adják akkor elõbb lelövik õket. Szóval senki ne álmondjon arról, hogy õ majd még most elõrelátóan épít egy házat ami mondjuk napelemmel fûthetõ és ha elfogy a szén/gáz/kõolaj, akkor õ majd a jó melegben figyeli a többi fagyoskodót odakinn. Õ lesz az elsõ akit agyonütnek álmában hogy elfoglalják a házát.
Ha kicsit nyitott szemmel jarod a vilagod, latod, hogy eselytelen mindketto oldal addig, amig a cegeknak egyre erosodik a befolyasuk lassan mar a vilag iranyitasaban is..
1. Regen volt olyan megaprojekt, hogy piramisok, Manhattan-terv stb, ma ez politikailag megvalosithatatlan a fejlett orszagokban.. 2. Az egyen annyira le van butitva a media es oktatas altal, hogy a legujabb generacio egy fejlett orszagban hihetelenul eletkeptelen. Ángliaban a mai gyerekek pl. meghalnanak Playstation, Lady Gaga es a napi 2l kola nelkul vagy csak attol, hogy tenyleg dolgozniuk kene egyszer.
nyilvánvalóan nem tudsz két tök független rendszert kifizetni és fenntartani.
ezért én azt mondom legyen az önellátás az A terv.
nem beszélve arról, hogy ha nem az az A terv (azaz nem azt használod élesben, nap mint nap), akkor sose tudod meg mûködik-e valójában. én leginkább akkor ijedtem meg, amikor elkezdtem megvalósítani az A tervet. rá kellett jönnöm, hogy semmim, de tényleg semmim nincs.
kicsit filozofikusan szemlélve meg lehet azt mondani, hogy ha nem vagyok képes magamnak elõállítani a betevõt, akkor már rég el vagyok veszve. annyi egérutat eleve kaptam, hogy a világ bármely technológiáját késõbbre, amikor már tényleg a magam erejébõl kell helytállni.
innen persze messzire lehet menni, tudnék egy szépet kanyarítani az autóval kompatibilis 12v elõnyeirõl egy worst case menekülési helyzetben, meg egy másikat arról, hogy miért nem szabad kidobni semmit, amit magad nem tudsz otthon elõállítani.
esetleg a vallási vonalat is belekeverve: akkor jönnénk rá mi a pokol és mi a paradicsom, amikor a paradicsom elmúlik, mi pedig saját gyarlóságunk miatt a pokolban találjuk magunkat. ugyebár éhezve-fázva lehet majd azon filózni, hogy mennyi eltartható élelmet vagy fenntartható technológiát lehetett volna venni. én személy szerint jókat röhögök magamon, amikor mindenféle finom és drága szart veszek újra és újra, aztán a másik sorban a szemembe röhög a só, cukor meg a gazgaságos durum tészta. mindez a felsõbb hatalom humorérzékére vallana, amibõl azért kaptunk már kóstolót elégszer.
abbahagyom.
Csókolom az aranyos buksitokat!
Én kb. 10 éve ugatom itt, hogy a fejlõdésnek 2 csapása kell, hogy legyen:
1. egyrészt kellenek központi cuccok: atomerõmû, mobiltelefonhálózat, internet, elektromos-, víz-, gáz-, csatornahálózat, DE!!!! 2. mindenütt ott kell lennie B-tervként az autonóm rendszereknek: napkollektor, szélerõmû, biogáz, napelem, geotermália, wifi, PMR, ÉS FÕLEG ÖNÁLLÓAN GONDOLKODNI KÉPES ÉS CSELEKVÕ, ERKÖLCSÖS EMBEREK, mint szerénységem.
Remélem érthetõ voltam!
van itt egy nagyon fontos részlet, amin a tagadásban élõk (most nem rád értem) diszkréten átugranak:
ha csak a negyede igaz a peak oilnak, akkor is komoly gondok lesznek. látható, hogy sem az államok, sem a piaci mechanizmusok nem a jó irányba mozognak. az egyén szemszögébõl szerintem ez két utat jelent:
1. relatíve nagy energiákat kell összpontosítani a megújuló erõforrásokra, illetve a hatékonyság növelésére (jelenlegi pazarlás minden formája).
2. fel kell készülni a legrosszabbra. ez az, amit a repülõgépeken "unlikely event of evacuation"-nek, vagy "esetleges vészhelyzeti esemény"-nek mondanak.
ez a második nagyon lényeges, mert ha tényleg baj van, akkor már nem az lesz a tét, hogy hány év múlva olvad a permafrost, hanem hogy éhen hal-e a család holnap. onnantól kezdve nincs állam meg piac, csak te vagy, meg minden, amit addig vettél. legyen az ritkaföldfémes napelem vagy kollektor, vagy szigetelés.
beláthatóan a második szoros kapcsolatban van az elsõvel, mert a takarékosság önmagában növeli a felkészültséget, a megújuló erõforrások meg jellemzõen az önellátás fokát növelik. persze it jön a csavar, mert hiába van napkollektorod, ha a 60-80w szivattyúhoz nincs delej. nagyon észnél kell lenni tehát, például ugyanannyi pénzbõl vehetsz kondenzkazánt vagy tömegkályhát is. az elõbbi szart se ér, ha tényleg bármi van.
szerintem ez nagyon hasonló dolog, mint a légzsák. valószínûtlen, hogy valaha is szükség lesz rá. szerencsére kötelezõ, így engem már egyszer megvédett valami sokkal csúnyábbtól. ha nem lenne kötelezõ (ahogy a megújuló sem), akkor senki nem venné, mert "kidobott pénz".
szerintem akinek lehetõsége van kezdjen el a lehetõ legtöbbet befektetni az önállóan mûködni képes megújulóba, senki nem tudja, hogy holnap lesz-e még napelem vagy gyár.
gondolom egy kis pénzbedobó nyílás is lesz ezeken az állomásokon. ha be is jön pár éven belül ugyan ott leszünk. de remélem nem :D
Nagyjabol egyetertek.
Nehany plusz teny (a tobbieknek): A napelemek eloallitasa erosen kornyezetszennyezo es tobb (tenylegesen) ritka fem kell hozza. Lehetetlen erre alapozni a kozlekedst. Bizonyos naperomuveknek es tenyeszreaktoros atomeromuveknek lenne eselyuk, de kutatni (es epiteni) kene ezerrel, ami jelenleg nem nagyon tortenik. Az energiat leginkabb viztarozokban lehet tarolni, amit sajnos sok helyen ugye nehez epiteni, de sokszor ott sem hasznaljak ahol lehetne. A mai akkumulatortechnikak nagyon kornyezetszennyezok es gyenge hatekonysaguak. Ujabbaknak pedig nem tortenik komoly kutatasa..
Az osszeomlas (apropo konyvajanlo- Jared Diamond: Osszeomlas) elott ha atternenk lokalis ellatasra, akkor az lehet, h igy elkerulheto lenne, persze a varoslako nem az a tipus...
Informatika és tudomány
