Az antirészecskék keletkezés után pillanatokon belül találkozik egy normál részecskével, kölcsönösen megsemmisítik egymást - és gamma sugárzás formájában kisugárzódnak. Ezek a gamma-fotonok beleütköznek a Fermi detektorába, ami a mérési technológia miatt ismét pozitron elektron párokat kelt a mûszerben (lehet másképp is detektálni, de az építõk-e megoldás mellet döntöttek), viszont ezek a "pozitronok nem ugyanazok azok a pozitronok". Valószínûleg ez az ami az angol cikk szerzõjét összezavarta.
Rossz volt az angol cikk, de elég lenne végig gondolni, hogy eljuthatna-e egy pozitron a légkörön át a detektorig? (Még az ûrön át sem tudna nagy távolságot megtenni, mivel az ûrben sincs valódi vákuum, hanem egy híg plazma, hát még egy viharban...)
1. A gamma ray enters the LAT. It first passes through the Anticoincidence Detector without producing a signal. 2. The gamma ray interacts in one of 16 thin tungsten sheets. This interaction converts the gamma ray into an electron and a positron via pair production (governed by Einstein’s equation E=mc2). 3 The Tracker uses silicon strips to measure the paths of the electron and positron, allowing the LAT to determine the arrival direction of the gamma ray. 4. The electron and positron enter the Calorimeter, which measures the energies of the particles, and therefore the energy of the original gamma ray.
"When a piece of antimatter strikes the observatory and collides with "normal" matter, both particles immediately annihilate and are transformed into gamma rays" Ez is azt jelenti hogy a mûholdon belül történik az annihiláció. Jól fordították.
"Egyébként jól írtam, nukleon és elektronok keverékébõl áll, nem atomokból áll a plazma."
Nem mondtam hogy atomokból áll, azt mondtam hogy a szövegedben cseréld ki a nukleonokat atomokra. "elektronjait elvesztett nukleonok + elektronok keveréke" ehelyett "elektronjait elvesztett atomok + elektronok keveréke" ez a helyes
Ha az atomokról leszedsz valamennyi elektront akkor ionok keletkeznek. Az ion csak a hidrogén esetében lesz nukleon.
Te melyik cikket olvasod? "A TGF nagy sebességû elektronokat és pozitronokat hozott létre, amik végig száguldottak a Föld mágneses erõvonalai mentén, eltalálva az ûrtávcsövet. A sugár áthaladva a Fermin eljutott egy úgynevezett tükörpontig, ahol a mozgása megfordult és 23 milliszekundum múlva másodszor is becsapódott az ûreszközbe. A sugár pozitronjai mindkét alkalommal összeütköztek az ûrtávcsõ elektronjaival." :)
"Fermi is designed to monitor gamma rays, the highest-energy form of light. When a piece of antimatter strikes the observatory and collides with "normal" matter, both particles immediately annihilate and are transformed into gamma rays — which Fermi can detect. In the new study, Fermi's Gamma-ray Burst Monitor (GBM) instrument picked up gamma rays with energies of 511,000 electron volts, researchers said — a telltale sign that an electron has met its antimatter counterpart, a positron. The gamma-ray detector spotted the antimatter signals while searching for at terrestrial flashes of gamma rays. To date, scientists have identified 130 gamma-ray flashes from Earth since Fermi's launch in 2008, and four of them clearly show antimatter signatures, researchers said."
Rosszul értelmezed a cikket, nem a detektorban keletkezik gamma-foton, oda beérkezik és így detektálják, mint szemedbe a fény... Egyébként jól írtam, nukleon és elektronok keverékébõl áll, nem atomokból áll a plazma.
"A fizikában és a kémiában a plazma ionizált gázt jelent, illetve a negyedik halmazállapotot a szilárd, a folyékony és a gáznemû mellett. Az ionizált itt azt jelenti, hogy az anyagot alkotó atomokról egy vagy több elektron leszakad, és így a plazma ionok és szabad elektronok keveréke lesz. Mivel az elektronok már nem lesznek az atomokhoz kötve, hanem a plazmában szabadon mozoghatnak, a plazma elektromosan vezetõvé válik és az elektromágneses mezõkkel kölcsönhatásba lép."
Az az igazság hogy itt pozitron detektálásról van szó és nem gamma-foton detektálásról. Ugyanis a detektorba pozitron érkezik és nem gamma-foton. Természetesen a pozitronból elõször gamma-foton lesz úgy hogy a detektor egy elektronjával annihilálódik, és a keletkezõ gamma-fotont detektálja a készülék.
Igen anihilálódik, és gamma-fotonok lesznek belõle. Hányszor kell még leírni, hogy nem a pozitront érzékelik, hanem ennek szétsugárzódását (Ami jellegzetes (összetéveszthetetlen) hullámhosszgörbét ad. Ott van az ábra is...)
Na még valaki, hogy a pozitront nem is lehet érzékelni? Olyan jó volna még 5x olvasni!
Már az elsõ mondatban van megkérdõjelezhetõ dolog! Miért pont a légkörön kívülre sugárzódik az antianyag? Másodsorban pedig a tudatlan cikkíró(tudós?) elfelejti azt az egyszerû tényt ha anyag antianyaggal érintkezik az annihilálódik tehát nem jut el a mûholdig!!!Itt valami másról lehet szó vagy pedig félrevezetés mint Einstein elve! Vagy csak egyszerûen a HAARP mellékhatásait észlelik!
ennél nagyobb ökörséget én méf életemben nem hallottam
Fúzióhoz abszolút nem elég a villámplazma hõmérséklete, még nagyságrendben sem. Még a legkisebb hõmérsékletû TD fúzió is 40millió fok felett indul be csak igazán.
Plazma (fizikában): elektronjait elvesztett nukleonok. Ehhez nem feltétlenül szükséges fúzió, vagy magas hõmérséklet. Sokféleképpen lehet plazmát elõállítani, akár egy mikróval is...
Egy kis kvantum fizika ,persze akit érdekel engem megindított :) KVANTUM-RADAR
arra lennék kíváncsi, hogy erre rájöttünk, mit lehetne kihozni belõle. Ekkora energiák szabadulnak fel a bolygónkon és mi nem használjuk ki. Begyûjthetnénk a villámot , mint a Stardust filmben csinálta Robert de Niro :D
Nem tudom milyen homersekletu a villam, de az biztos hogy ahol athalad ott nincs ketatomos anyag egy ideig, csak plazma. Mas szemszogbol nezve ahol fuzio jatszodik (~ 20.000.000+°C) ott nincsenek molekulak sem atomok, csak ionozalt plazma. Tehat a kiyaro kriterium az nem a atomossag, hanem vagz a homerseklet(erre syvayok leginkabb) vagy hianyzo iztopok (ey meg a non plus ultra kriterium)
Már bocsánat, de itt sem pozitronokat észleltek, hanem a pozitronok annihilációból keletkezõ gamma-fotonokat! Ami egy jellegzetes hullámhossz ad, kísérletileg ellenõrzött. Az ábrán fent is leolvasható...
Túl gyenge a jel ahhoz, hogy ki lehessen szûrni. Ha a Földön is csak most észlelték, amikor itt van helyben, akkor többszáz fényévnyire annyira gyenge, még ha viharos a bolygó, akkor is! (Hozzátenném, hogy a viharokhoz kellenek felhõk is, amik árnyékolják a jelenséget, minél nagyobb a vihar, annál több a felhõ is.) Ha tudnák, akkor látnák az exobolygókat, de nem látják.
A gamma-sugárzás pedig nem monokromatikus. Különbözõ folyamatokban különbözõ hullámhosszok keletkeznek.
Szerintem nem lehet fúzió. 1.) Szerintem a villámlás nem képes akkora hõt felszabadítani (vö. atombomba), hogy beinduljon a fúzió. 2.) Nem hiszem, hogy abban a pillanatban éppen egymás közvetlen közelében lenne annyi H-molekula (illetve deutérium), hogy fúzióba lépjenek egymással: a molekuláris hidrogén gyakorlatilag nem létezik a légkörben, mert az oxigénnel szikra hatására is (villám!) vízzé alakul. Ezen felül a fúzió deutériummal játszódik le, ami a hidrogén eléggé ritka izotópja. Tehát egyrészt deutérium, másrészt atomos hidrogén, harmadrészt még találkozniuk is kell: túl sok a véletlen. Antianyaghoz pedig csak kellõ mennyiségû energia szükséges.
"A temészet úgy játszik velünk ,mint mi a kismacskával." Ráadásul ott van az agyunk, az is meghamisítja a rajta áthaladó információkat feldolgozás címén. Innen-onnan elvesz, itt-ott kiegészít, aztán az adatokat is erõsen veszteségesen tárolja. :)
Az elektron-pozitron annihiláció során keletkezõ sugárzás energiája jellegzetes. Így elkülöníthetõ a háttérsugárzástól. Fõleg ha kellõ felbontásban tudnánk vizsgálni elérni. (Itt mind térbeli mind energiabeli felbontásról beszélek.)
Hogy a béta+ bomlás során keletkezõ pozitronok mennyiben zavarnának? Ebbe szerintem ne mennyünk bele. Igazad van, akár zavarhatnak, de az is lehet hogy nem. Ehhez eldöntésére olyan adatokra lenne szükség ami számunkra (legalább is számomra :) ) nem elérhetõ.
A fönti cikk ,csak azt bizonyítja ,hogy semmit sem tudnak a tudosok! Ez a jelenség gondolom már évmilliárdok óta így megy a földön. :) Úgy sem igaz semmi, mert a szemünk is hazudik,minden csak káprázat. A temészet úgy játszik velünk ,mint mi a kismacskával.
Ha a mûszer méri a gamma sugárzás energiáját (frekvenciáját), akkor elég jól meg lehet állapítani az eredetét. Például a pozitronannihiláció során erõsen monokromatikus 511 keV-es gamma sugárzás lép fel. Ugye mc^2 egységekben az elektron tömege (és a pozitroné is) 511 keV, vagyis annihiláció során általában két 511 keV-es gamma foton repül átellenes irányba (az energia- és az impulzusmegmaradás miatt). Ezt használják a PET-nél.
Magfúzió során viszont általában nem ilyen energiájú gamma-fotonok keletkeznek, azok MeV-es nagyságrendûek.
Jól mondod, KVP! :) (Úgy értem komolyan, nem gúnyolódom.)
Egyvalamit neztek be a kutatok. Azt, hogy gamma sugarzas keletkezhet fuzios folyamatok eredmenyekeppen is. Marpedig a legkorben sokkal nagyobb a valoszinusege, hogy a villamlas altal ionizalt gazban (plazmaban) talalkozik ket fuziora kepes atommag, mint hogy antianyag legyen benne. A muszer csak a gamma sugarzast kepes merni, tehat annak pontos keletkezeset nem, ezert az johet barmelyik ismert gamma sugarzast eredmenyezo folyamatbol. A foldi legkor eseten velemenyem szerint a fuziohoz vannak meg a szukseges alapanyagok. (hidrogen es izotopjai, vizpara formajaban)
Építsünk tornádó generátort az LHC belsejébe
Az antianyag-sugárzás nagyon rövid életû, mert rövid úton anyaggal találkozik, és gamma-sugárzássá alakul. És mivel világûr tele van sugárzással, szerintem kizárt, hogy egy exobolygó csekély sugárzását ki lehessen szûrni a zajból.
Ahhoz hogy érzékeljük, az antianyag-kibocsátásnak elég intenzívnek kell lennie. Viszont a földön ez valószínûleg nem túl intenzív, hiszen ha az lett volna már régebben is felfigyeltek volna rá. Tehát én sem hiszem hogy ezzel "viharos" exobolygókat lehetne azonosítani. Bár nem is kizárt. Lehet hogy vannak olyan bolygók amelyeknek felszínén még durvább viharok alakulhatnak ki. Annyira durvák hogy a keletkezõ sugárzás a földrõl is detektálható. Szóval nem volt hülyeség az amit írtál. Szerintem.
Tuti azért haltak meg madarak mostanában mert halálos antianyagsugár támadás érte õket. Mindjárt itt a 2012. Mindmeghalunk. :)
Az exogolygókon így keletkezõ pozitronok nem jutnának el a távcsõig, hogy annak elektronjai oltsák ki õket, sokkal-sokkal-sokkal-sokkal hamarabb találkoznak egy elektronnal, minthogy a távcsõhöz érnek, és csak a gamma-sugárzást lehetne érzékelni. Azonban mivel a világûr tele van gamma-sugárzással, azt a jelet (ami egyébként is észvesztõen gyenge), nem lehet kiszûrni. Arról nem is beszélve, hogy pozitronok fõként más folyamatokból képzõdnek (radioaktív bomlások, pl.).
Az exobolygók olyan messze vannak, hogy a fényük (róluk visszaverõdõ fény) sem jut el a Földre, ami sokkal-sokkal erõsebb.
Úgy tudják õket csak megtalálni, hogy a nagy tömegük hat arra a csillagra, ami körül keringenek (aka. gravitáció), és annak kicsit torzul a pályája. Ezért is könnyebb a gázóriásokat megtalálni, mint a kõzetbolygókat, mert az elõbbiek tömege hatalmas, az utóbbiaké viszonylag kicsi.
Szóval Afrikában azért éheznek mert a kaja helyett mindenféle pozitronágyúkra költik a pénzt.. jó'van... idõjáráskísérletek meg antianyag.. ezt megjegyeztem jetiópok...
XD
Pontosítok, mert látom nem azt írtam le amit gondoltam: Ha a földön ezek a viharok hozzák létre ezt az anti-anyag-kibocsátást, és azt mondják, hogy a gázóriásokból nem érzékelnek ilyet, akkor nem lehetséges valamilyen módon az, hogy akár a már felfedezett exobolygókat is megvizsgálhatják így? Szóval ha találnak ilyen kibocsátásokat, akkor kategorizálhatják a bolygót, hogy valószínûleg van légköre (ha tudták eddig is, akkor megerõsítést nyer), sõt valószínûsíthetõen viharok is vannak rajta, és valószínû, hogy nem gázóriás a bolygó.
fénylõ sötétség? ez olyan mint ha felkapcsolnád a lámpát és ahelyett hogy világosabb lenne sötétebb lesz
Csak nehogy terroristák kezébe kerüljön mert akkor MINNMEGHALUNK
Nabameg!
Egyszerûbb a jól bevállt módszerrel kutatni vagyis megvárni amíg a gyertya elhalad egy tökéletes háttérvilágítást adó feketeség elõtt. (Ez milyen jó megfogalmazás.)
Ma közvetett módszer lehet leginkább megtalálni egy bolygót, közvetlen módszerrel meg látható fényben, vagy infravörösben sokkal több fotont bocsát ki mint az Anti-anyag annihilációból keletkezõ fotonok. Tehát nem fogsz hegesztõszemüvegben keresni egy gyertyát, ha anélkül könnyebben megtalálod, fõleg ha nem vagy biztos benne, hogy minden gyertya meg van gyújtva.
Az elsõ dolog ami eszembe jutott az utolsó bekezdés végett, hogy akkor ezt a felfedezést felhasználhatják mondjuk az exobolygók keresésében? Csak kérdem.