Bolygó definíció (Nemzetközi Csillagászati Unió XXVI. közgyûlése alapján):
Az az égitest, amely (a) Csillagok körül keringenek, (b) elegendõen nagy tömegûek ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúly de fúziós energiatermelésük nincs. (c) És végül, a keletkezésükkor a csillag körüli úgynevezett akkréciós korongban (amelynek anyagából megformálódtak) tisztára söpörték a környezetüket.
Minden bolygónak van egy magja, amit körülvesz vagy kõzet, vagy gáz, újabb bolygóknál szén test. Lénygében ezek az anyagok alkotják a bolygótestet. A gázbolygók valóban nem Föld típusú bolygó, ez teljesen jól látod, de nem a Föld az etalon hanem a keletkezés, és a fenti kritériumok!
de akkor ezek a gázóriások valójában sokkalta kisebb bolygók. ..mondjuk a magon azon nem lehetne megélni nem?mert ott nagyon magas a hõ meg a nyomás, tehát akkor ebben az értelmébe nem tekinthetõ a magjuk a normális bolygókéval összevethetõ szilárd talajnak nem?
A bolygó szó a az égen bolyongó "csillagokból" ered, így a bolygó megjelölés nagyon régi múltra tekint vissza. Ebbõl az is következik, hogy a bolygó nem azt jelenti, hogy szilárd felszíne van. A mai modern bolygó definíció természetesen ennél kicsit részletesebben taglalja, hogy mi lehet bolygó, és a szilárd felszín itt sem kritérium. Miért lenne az?
Nem a szilárd felszín tartja a meg a légkört, hanem a gravitáció. A gáznak is van tömege, fõleg ekkora mennyiségben. Egyébként a magja hétköznapi értelmében szilárdnak tekinthetõ, ami nagyobb mint a Föld. Az irdatlan nyomás miatt a bolygó hidrogén gáz teste elõször cseppfolyósodik majd egy fémes, "szilárd" állapothoz nagyon hasonló állapotot vesz fel, ez után jön a mag ami valószínûleg vasból van, mint a Földnek.
A gazoriasok es a csillagok kozott az a kulonbseg, hogy zajlik-e bennuk eleg intenziv fuzios folyamat. Egyebkent a gazoriasok eseten a belsejuk nyugodtan lehet olvadt magma, amit a gaznemu legkor vesz korul. Jopar gazorias eseten valoszinuleg van szilard mag is, csak nagyon kicsi. Viszont a klasszikus kihult felszin minden esetben hianyzik. Ezzel szemben csillagok eseten altalaban hianyzik a szilard mag es a fuzios folyamatok miatt plazma allapotban van az anyaguk jo resze. Ha egy gazbolygo megfelelo anyagokbol all (pl. sok hidrogen) es eleg nagy lesz a tomege (pl. mas bolygok elnyelesevel), akkor a gravitacios nyomas altal keltett ho miatt begyulladhat es atalakulhat csillagga.
De msot azt magyarázza már el nekem valaki hogy ha a gázóriásoknak nincs szilárd felszíne azok mért bolygók? mert ha nincs rajta szilárd talaj akkor annak mitõl van légköre. magja sincs akkor? az is csak gáz vagy mi?
kár h nem ilyen nagy bolygón alakult ki az élet...
régebben valaki benyomott egy csillagász kommentbe egy olyan fényképet, ahol volt a Földunk egy kis gömb, aztán mellette a Nap, majd a naphoz képest egy nagyobb csillag, ami mellett a nap volt akkora, mint a nap mellett a föld, majd amellet a csillag mellett is volt egy mégnagyobb és így tovább.. nem tudná valaki belinkelni?
Persze,hogy van. A tengerekben fött rákok élnek, a szárazföldön pattogatott kukoricát legelnek a rántott csirkék, a levegöben meg sült galambok repkednek... :D
Gondolom azért ott jött létre, mert ott nem fújják el. A többit elfújták, még a kialakulásuk elõtt, vagy éppen ez/ennek része volt a többi. :D Csak egy maradhat! Here we are, born to be kings... :D
hogyhogy nem fújják el a napkitörések? olyan gyors, hogy mindig elmenekül elõlük? pláne, hogy azért tömege van neki, tehát hat a csillag áramlásaira is.
Egy bébi Barna törpe!
Túristáknak napelemes mobil klíma! (*opcionális örök élet garival!)