"gen, csak magyarországon nem éppen nagy erõmûvek vannak, hanem egy rakás kicsi, amit simán le lehet állítani/lassítani, mert hagyományosak, és nem egy lassan kontrollálható energiaforrásról üzemelnek (atom pl). Hõtehetetlenség... gondolom nem egy víztározónyi mennyiségû vizet használnak, hanem néhány száz litert, aminek lehülésére nem kell sok idõ."
Magyarországon, épp úgy mint másutt az erõmûvek három fõ csoportra oszthatók fel.
Alaperõmûvek: Például a Paksi Atomerõmû, a Százhalombattai Hõerõmû I.;II;II.;IV. blokkja, a visontai Mátrai(Gagarin) Hõerõmû, és még sok másik.
Fûtõerõmûvek: Kispesti Erõmû, Komlói Fûtõerõmû, Gyõri I. Gyõri I. Fûtõerõmû fluidtüzelésû kazánja, stb.
Csúcserõmûvek: Csepeli, Kelenföldi, Litéri, Sajószögedi gázturbinás gyorsindítású blokkok, stb.
A fõerõmûvek teljesítménye lassan változtatható, minimum napokig, de van hogy hetekig is eltart, amíg nulláról a névleges teljesítményre hozzák fel. Ezeket nem lehet azonnal kikapcsolni, még akkor sem, ha te ezt mondod.
Fûtõerõmûvek. Ezek nagyobb lakótelepek fûtésére valók, télen csak szûk határok között lehet a teljesítményüket változtatni, de szerencsére pont akkor kell a nagyobb teljesítmény is, amikor este a külsõ hõmérséklet csökkenése miatt amúgy is rá kell kapcsolniuk.
Csúcserõmûvek, Ezek azok az erõmûvek, amiket akkor indítanak be, amikor megugrik a fogyasztás, és a többi erõmû termelése már nem elég. Ezeknek kell kiegyenlíteni az idõszakos energiaforrások kiesését is.
Az elõzõ két kategóriájú erõmûvet nem lehet csak úgy leállítani, egyrész mert nem "néhány száz liter" a hûtõvizük, másrészt mert nem fagyhat a radiátorhoz a lakótelepek lakossága.
Ami a megújuló energiaforrású kis erõmûveket illeti, azok egy fajtán kívül rendszertelenül állnak rendelkezésre, a Nap nem süt éjszaka, a szél nálunk nem állandó, ellentétben a tengerparti országokkal. Az egyetlen ilyen erõmûfajta, ami egyenletesen termel, az a vízerõmû, azt meg a méregzöldek utálják, és építését üldözik. Mindenesetre, a kiesõ energiatermelést a csúcserõmûvekkel kell kipótolni, de minél több ilyen van annál nagyobb csúcserõmû kell. Szóval drága na!
Sajnos, hajlamos vagyok feltételezni, hogy a vitatársaim is legalább annyit tudnak a témáról, mint én. Idõnként aztán kiderül, hogy más kevesebbet olvas össze, de nagy ritkán az is, hogy jóval többet tud mint én.
A Metallochemia a privatizáció elõtt a legnagyobb színes és nehézfém-újrahasznosító üzem volt Magyarországon. Gyakorlatilag az ország összes elhasznált akkumulátorát itt dolgozták fel. Sok más fémhulladék mellett. Azért hoztam fel példának, mert az újrahasznosítást te valahogy csak egy kipipálandó szóként említetted, a közben okozott környezeti károkat elegánsan elhagytad.
De most nem értem hogy ez a tétényi akármi hogy jön a megújuló energiához? Ennek köze sincs hozzá. Ennek magyarországhoz és a korrupcióhoz, nemtörõdömséghez van köze. Ha nem ellenõriznék orrba szájba az atomhulladékot, azt is leraknák az elvtársak haverjai egy óvoda mellé, mint ahogy bármilyen szennyezõanyagot.
"Ez viszont teljes egészében a te kitalációd. Egy nagyobb erõmûvet nem lehet csak úgy lekapcsolni. Hõtehetetlenség is van a világon."
Igen, csak magyarországon nem éppen nagy erõmûvek vannak, hanem egy rakás kicsi, amit simán le lehet állítani/lassítani, mert hagyományosak, és nem egy lassan kontrollálható energiaforrásról üzemelnek (atom pl). Hõtehetetlenség... gondolom nem egy víztározónyi mennyiségû vizet használnak, hanem néhány száz litert, aminek lehülésére nem kell sok idõ.
Azok a rendszer arulós cégek valszeg ugyanazt a havercéges márkát árulják, és persze megint csak úgy hogy ne járj jól. Bizony ha külön szerzed be a cuccokat, akár harmad áron is ki lehet építeni egy visszatáplálós rendszert. lásd pl ezek a kiépítõs cégek 450k-ért adnak egy 1 kw-os visszatáplálós invertert, holott az ebayen, 90k-ért lehet 1,2 kw-osat szerezni gyártótól, ami egyébként nyugat európában mindenhol vizsgáztatott (persze magyarországon szokás szerint csak az sma márkájúak azok).
Ide oda folyó áramnak meg pont akkora teherbírású vezetékre van szüksége mint az egyirányba folyónak... Ugyanis 1000 amper tökmindegy hogy melyik irányba megy ugyanolyan vezeték kell hozzá. Az pedig meg van szabva hogy 1 fázison hány kw-at mehet vissza. Érdekes módon a többi nyugat európai országnál orrba szájba támogatják a visszatáplálást, és mûködik is.
A magyar energetikai rendszer pedig a 80-as években megrekedt, fejletlensége miatt, a közeljövõben visszatáplálás nélkül is, pusztán a természetes energia használat növekedése miatt gondok lesznek.
Amúgy a napelem jelenleg a legrosszabb áramtermelési eszköz, ugyanis drága, és kicsi a hatásfoka. Persze van jobb alternatíva, ami gyak faék egyszerûségû egy autó motorjához képest amit milliószám gyártanak, és a hatásfoka sem 10% körül mozog mint egy megvehetõ napelemé, mégsem gyártják persze sejthetõ miért...
Nekem egy ilyen 1.1 kW-os visszatáplálós rendszer ára, úgy 150 havi villanyszámlámat fedezné, a mostani árakon. Szóval, ha nincs fölös másfél gurigám, miért is építeném ki?
És még ott van a járulékos teher is, utánjárás az engedélyek miatt, az engedélyezési díjak, szakértõi díjak, stb. Ez további pénzeket jelent.
Ráadásul ez a rendszer túl kicsi, a két hûtõm, meg a többi folyamatosan mûködõ gép elfogyasztja a teljesítménye javát. De egy mikró, vagy a villanytûzhelyem, vagy az automata mosógép egyenként is többet eszik, mint amennyit ez tud.
Ez viszont teljes egészében a te kitalációd. Egy nagyobb erõmûvet nem lehet csak úgy lekapcsolni. Hõtehetetlenség is van a világon.
Ami pedig a magyar energetikai rendszert illeti, az van olyan jó, mint akármelyik fejlett országé. Nem mellesleg, ha nem tudnád, már régen be vagyunk integrálva a környezõ országok energiarendszereibe.
Elõször. Ezek nem az "erõmûviek" propagandája, hanem tények. A tétényi problémákról, a sok rákbetegrõl még Moldova is írt az egyik könyvében.
Másodszor. A visszatáplálás jó, de nagyobb mértékben olyan hálózat kell hozzá, ami sokszorosan túl van méretezve a normál szabványhoz képest. Pont azért, mert az ide-oda folyó áramnak megfelelõ teherbírású vezetékek kellenek. Nálunk a gerinchálózat úgy van kiépítve, hogy a maximális visszatáplálás olyan 3% lehet. A legtöbb európai országban hasonló a helyzet, ezeknél sem lehet a visszatáplálás sokkal több.
Amit meg az inverterre buliról mondsz, hát lehet, hogy itt-ott van ilyen biznisz, de egyetlen keresésre másfél tucat céget találtam, amely ilyen rendszert árul. Az áraik úgy nagyjából megegyeznek.
Ami azt illeti magyarországon egyébként az erõmûvek túlnyomó része gyors reagálású lehetne, ha nem lenneének lemaradva a vezérléssel a 60-as évek szintjén, mert mindenféle kamura hivatkozva beszedni a pénzt, és mercit vásárolni azt jó, de fejleszteni büdös.
Azért ne vedd be ennyire az elmû kamubullshitjét :) Gyors reagálású erõmûre visszatáplálás nélkül is szükség van, tehát nem probléma. Csak a pénztárcájuknak probléma hogy nem húzhatják le az emberrõl a 2-3x-os tarifát. Bár ezt is megoldják, mert csak az egyetlen haver cég által bevizsgált invertereket engedik használni, és persze csak néhány ilyen inverter van (jellemzõen megint csak egy haver cég által gyártottak), ha újat akarsz bevizsgáltatni, keményen perkálni kell :) Szóval úgy van megcsinálva állami támogatással egy velejéig korrupt rendszer, hogy te átlagparaszt CSAK rosszul járhatsz.
philcsy, lapaleves, remélem sem az elektromossághoz, sem a fizikához nincs közötök.
Ilyen szintû hozzáértésbõl bõven elég, amit Kara Kán produkál, nem kéne még nektek is szaporítani.
Ami az akkumulátor-újrahasznosítást illeti, nézz utána a Metallochemia-botránynak. A gyár telephelye Budafok után volt, Nagytétényben.
De nem csak ez a baj. Ha egy szimpla 1.1kW-os, a hálózatba visszatápláló rendszert veszünk alapul, az mintegy 1-1,5 millióból kijön. Ez csak hat másfél négyzetméteres, darabonként 230W teljesítményû napelembõl, és egy, a hálózatba történõ visszatáplálásra is képes transzverterbõl áll. Akku nincs benne, a hálózatot használja energiatárolónak.
Ez látszólag tip-top kütyü, de azért van vele baj is.
Elõször, a mûködtetéséhez az ELMÜ (vagy valamelyik társcég) engedélye kell, Egyrészt engedély nélkül nem termelhetsz a hálózatba áramot, másrészt oda-vissza számláló villanyórát kell felszerelni.
Másodszor, mivel a napsütés idõben korlátozott, a nem napsütéses idõben a szükséges energiát meg kell termelni. Ezt az ELMÜ gáz, vagy nehézolajos csúcserõmûvel oldja meg, ami természetesen szennyezi a környezetet. Ez persze az elektromos mûveknek külön nehézség, ezért sem osztogatják az ilyen engedélyeket.
Szóval, akár akkuval, akár a hálózati visszatáplálással oldod meg az idõszakon kívüli energia-ellátást, mindenképp szennyezed a környezetet.
Nem esik szó a cikkben (és másokban sem) hogy mekkora mágneses teret bírnak ki ezek a szupravezetõk. (OK, ha a kutatás még nem tart itt, akkor érthetõ.) A gyakorlati alkalmazhatóságot döntöen befolyásolja.
Bocs, én voltam a hülye. (Dolgoztam napközben, és fáradt szemmel nem vettem észre az ékezetet a "képfeltoltes" szóban. Természetesen bejött a link.
A kepfeltoltes.hu -s linkeknél a kiszolgáló nem található!
itt van már 3 Celsius fok felett is: http://www.superconductors.org/276K.htm
Rosszul írtam, igazad van, egy szóló dróton folyó egyenáram is kelt mágneses teret. Ha az áramerõsség állandó, akkor ez a mágneses tér is állandó és nem kelt elektromágneses hullámokat.
A mágnesesség nem egyenlõ az elektromágneses hullámokkal. "A mágnesesség kialakulásához áram kell, mint közismert." Egyetlen egy protonnak is van mágneses tere. De bármely nem 0 spinû részecskének van mágneses tere. Egy hagyományos állandó mágnesben is részben a párosítatlan elektronok spinje adja a mágneses teret. (Másik része ezeknek az elektronoknak a mozgása során keletkezik.)
"Meg tekercs, ami legegyszerûbb változata a szóló drót. Mint egymenetes tekercs." A köráram kelt mágneses teret. Egy szóló drót még nem csinált mágneses teret.
Az elektromágneses hullámok kétféleképpen keletkezhetnek. Az egyik az, hogy valahol a térben van egy idõben váltakozó elektromos tér. Ez az idõben váltakozó elektromos tér kelt egy idõben váltakozó mágneses teret. (Ami aztán szintén kelt elektromos teret, és így tovább ...) Ezek a váltakozások eredetileg a tér egy kis részére korlátozódnak, de ahogy telik az idõ ez a tér növekszik (ennek a növekedésnek a sebessége ideális vákuumban fénysebesség, a valóságban ehhez többé-kevésbé közeli érték). Ezt a térben terjedõ elektromos és mágneses mezõt nevezzük elektromágneses hullámnak. (Matematikailag ez sokkal szebb, az egymást kölcsönösen keltõ elektromos és mágneses terekre felírható egyenletrendszer megoldásaként jön ki az, hogy van elektromágneses hullám.)
Na most egy váltóáramú távvezeték mentén idõben váltakozó elektromos tér található, így elektromágneses hullámot kelt. Egy egyenáramú távvezeték (HVDC) ezzel szemben nem kelt elektromágneses hullámot. (A gyakorlatban ez utóbbi is kelt egy minimálisat mert a terhelés idõben váltakozik, így az egyenáram szigorúan véve nem is egyenáram.)
(Az elektromágneses hullám keltésének másik lehetõsége az, ha van egy idõben váltakozó mágneses terünk, pl egy nem nulla spinû részecske, aminek a spinállapota idõben változik. Ez az idõben változó mágneses tér kelt egy idõben változó elektromos teret. A többi ugyanaz. Az történik MRI-ben.)
nem tudom. én nem vagyok biztos benne, hogy kell az a mágneses tér (változás) oda. lehetne az akár egyenáram is onnantól, a váltóáram ha jól tudom fõként a transzformáció miatt elõnyös.
"A helyi áramtermelés a leggazdaságtalanabb módszer, és a leginkább környezet szennyezõ."
erre a hatalmas környezetszennyezõségre remélem van valami megbízható forrásod. én legutóbb azt olvastam, hogy a panel maga 2-3 év alatt megtérül energiabefektetés szempontból. az meg akkor annyira nem rossz. a másik statisztikai adat, hogy az ólmos akksik reciklálási aránya a legjobb minden anyag közül, usában pl 97%. nyilván a reciklálásnál is vannak érdekes anyagok, de azért a szénerõmû se egy c-vitamin.
ugyanígy a sok milliós kezdõ befektetést is cáfolom. nem úgy kell nekiszaladni, hogy a mosógépet akarod kihajtani, hanem úgy hogy összeraksz egy takarékos világítást ésvagy híradástechnikát pl. utána azokat már ki lehet hajtani emberi összegbõl.
Láttam már olyan perverz ötletet, ahol az élõ szervezet bizonyos tulajdonságait nemcsak hogy szupravezetõs dolgokból, de egyenesen kvantumteleportációból, meg ilyen egzotikus jelenségekbõl vezették le.
Mondjuk az egyik nem olyan régi cikk is valami olyasmirõl szólt, hogy nem csak hogy a sima vízben is megõrzõdhet a szerves részecskék lenyomata, de egyfajta módon rádióhullámokkal át is lehet vinni. Legalább is a nóbeldíjas szakember szerint.
A víz és a szerves anyagok között tehát kialakítható valami olyan kapcsolat, aminek mágneses, elektromos mintázata, lenyomata megõrzõdik. A vízmolekulákban is ott van ugye a két extra elektron, amivel nagyon gyenge kötéseket lehet kialakítani, és ne adj isten még szupravezetõ tulajdonságokat is lehet kelteni.
El tudom képzelni, hogy létre lehet hozni valami fajta víz kristályt (nem jég), vagy kolloidot, ahol az elektronok elkezdenek szupravezetõvé válni.
Amúgy a cikkre visszatérve, tartok tõle hogy a lézerrel, mint koherens fénnyel egyfajta hûtést valósítottak meg. És habár az anyagdarab viszonylag magas -170 fokon maradt, a szupravezetést biztosító elektronok lehûltek annyira, hogy a jelenség kiméréséig szupravezetõ párokat alkossanak, és addig legalább ne szakadjanak szét.
A kísérlet olyan szempontból elõremutató, hogy a szigetelõ anyagoknál az elektronok kevesebb szabadsági fokkal rendelkezhetnek magasabb hõmérsékleten is. Ha sikerül elérni, hogy egyrészt még kevesebb szabadsági fokkal rendelkezzenek, még nagyobb potenciál gát vegye õket körül, másrészt még nagyobb esély legyen a párokba rendezõdésre is a szupravezetés valószínûleg elég magas hõmérsékleten kialakulhat. Ezek olyan anyagok lehetnek, amelyek nagyon kevés szabad elektront/fémes kötést tartalmaznak.
Valami szerves, kristályos vegyületet el tudok én is képzelni.
Gondolom ez a lézeres projekt a szupravezetés jobb megismerésére irányult (mint kvantummechanikai jelenség), és a gyakorlatban valószínûleg nincs sok haszna. De - talán - egy újabb kis lépés a kritikus hõmérséklet feljebb tornászására való törekvésben. Tehát a szobahõmérsékletû szupravezetõk elõállításában.
A mágnesesség kialakulásához áram kell, mint közismert. Meg tekercs, ami legegyszerûbb változata a szóló drót. Mint egymenetes tekercs.
A helyi áramtermelés a leggazdaságtalanabb módszer, és a leginkább környezet szennyezõ. Csak ott éri meg, ahol a hálózat nem elérhetõ, illetve ha valakinek van fölösben minimum egy-két milliója kezdetnek.
hát ja semmi értelme nem lenne lecserélni a brutális távvezeték-hálózatot 1 mm-es átmérõjû mûanyagra, ami beásható a földbe, és ami közvetlen 220v-ot szállít.
ezen túl: semmilyen egészségkárosodást nem okoz ha közel a távvezeték. ha jól értem az elektromágneses tér kialakulásához ellenállás kéne, vagy nem?
szóval azért annyira rossz nem lenne, gondolom. ettõl függetlenül a helyi energiatermelésre kéne fókuszálni, a szupravezetõk attól még ezer más helyen jól jönnek.
Azírt hisszük mink is, hogy mosmár nekünk is termíkszerkezetet kíne váltni. Az üvegszálat hiába ássuk ki a földbû, azt nem nagyon tuggyuk értékesíteni.
Egy jófajta szaporaveztõvel viszont rengetegmindent tudnánk csinálni, üzletileg ugye, elsõsorban, fõleg ha legalább olyan okosan megmunkálható lenne, mint a fím anyag.
Kb. úgy, mint amikor a hóhér késsel vakargatta a talpunk...
Nem mellesleg ha nem drága fémbõl készül valami, hanem olcsó pótanyagból, akkor Gazsi nem fogja elvinni, mert nem éri meg neki. Mint ahogy a mûanyag jelzõtábla sem érdekli õket. Különben meg a gazdasági válság a torkára tette a kést a vas és színesfém gyûjtésnek. Alig fizetnek valamit az átvevõk, nincs kereslet a piacon.
Hát megmondom az õszíntét, pontosan azért várjuk mi is itten a testvírekkkel ezt a rettentõ nagy teknolódzsiai áttöríst, amit itteten leteccet írni, mer az nekünk is sokkal költséghatékonyabbá tenné a szakmánkat.
Dr. Teller-Orsós Ede kvántumekáníkábó szakdoktorált színesfém, és csúcsteknológiás anyag szakírõ.
"A kutatók szeretnének eljuthatni a szupravezetés"
Csak engem idegesít, hogy manapság ilyen trehány a sajtó?!
Nekem ugyan nem szakterületem, de:
Csak akkor lenne értelme a távvezetékek alumíniumát kicserélni szupravezetõ ötvözetre, ha a mechanikai tulajdonságai és az elõállítási ára lehetõvé tenné ezt. Értem ezalatt, hogy az alumínium (de a vörösréz is) az elõállítási költségek miatt eléggé drága. Ha ezt egy olyan ötvözettel helyettesíteni lehet, ami mechanikailag megfelel a célra, és olcsón elõállítható, akkor habozás nélkül cserélik. Akkor is, ha nem szupravezetõ.
A trafókban a veszteségeket csak részben okozza a vasveszteség, a belsõ vezetékek villamos ellenállása is közrejátszik. ezért van például csak 40 % hatásfoka egy néhány VA-terhelhetõségû kis trafónak, és 95% feletti egy ipari méretûnek.
A vasveszteséget csökkenteni lehet, ha a trafómagot nem lemezes vasból, hanem porvasból, vagy még inkább üvegfémbõl készítik.
ez csak kísérleti eljárás,nyílván ilyen úton akarnak rájönni a magasabb hõmérskletû szupravezetõk titkára=) (és amúgy a szupravezetõkben nem az a poén,h 0 az ellenállásuk,hanem a mágneses tulajdonságaik teszik õket szuperré. ha lenne szobahõmérsékletû szupravezetõ,ami még a kánikulát is kibírná,akkor sem biztos,h megérné kicserélni a rézvezetékeket... egy öklömnyi vastag rézkábel ellenállása baromi kicsi.. a paksi generátoroktól a számítógépem tápcsatlakozójáig kb 12% energiaveszteség van, ha szupravezetõket használnánk,akkor lenne 7-8% a transzformátorok vasvesztesége miatt... itt a poén a lebegõ vasutakban és a lebegõ lendkerekes energiatárolásban van) píszáut (bocs ha hülyeséget írtam,de végül is ez a szakirányom)
Ha erõs lézerfénnyel kell bombázni, hogy fenntartsák az állapotot akkor nem értem ez mivel jobb ahhoz képest, hogy abszolút 0 fok körüli állapoton kell hûteni. Mind a kettõ egy rakás energiát igényel ahhoz, hogy aztán energiaveszteség nélküli vezetõt kapjanak. Ha megmaradna a szupravezetés úgy is, hogy közben nem igényel ilyet akkor lenne jelentõsége.