Jól mondod, nemtom még hány évtized kell elteljen, hogy belássák végre széles kõrben, hogy a gravitáció is nyomás. Az éter nyomása. A fekete lyuk sem azért gravitál olyan jól mert belebasztak egy szuper-szippantós-kocsit, hanem mert a teret amit a csillag addig kitöltött relatív vákuum váltja fel. Ennyi.
Jó a memóriám, de fõleg azokra emlékszem, amelyekre válaszoltam, vagy !!!! megnevetettek, szívemhez szóltak, vagy az agyam megmozgatták.
A te hsz-ed konkrétan megnevetett a képszerûségével, kifejezõerejével. Elképzeltem (!), ahogy az izzadt kutatókról folyik le a verejték a préselés közben.
Részecskegyorsítókban létre tudunk hozni nagy energiákat úgy, hogy õrült forgásra kényszerítünk atomokat, majd összecsapatjuk õket. Így az anyag szétesik, pusztán a mozgási energia miatt.
A másik, misztikusabb módszer, amikor nem a mozgási energiával bûvészkedünk, hanem ahogy halgatyó mondta, csak préselünk préselünk, préselünk... Ekkor is nagy hõ keletkezik, szétfeslik az anyag szövete, de azért a részecskék nem repülnek szanaszét, hanem egy helyben maradnak.
A harmadik, még misztikusabb módszer, amely a másodiktól nem áll olyan távol, amikor lehûtjük az anyagot. Ha jól tudom, a 0 Kelvin fok közeli hûtéseket jellemzõen gázokkal érik el... préselés/tágítás ciklusokkal.
A negyedik, teljesen misztikus módszer az, amit a gravitáció mûvel. Ezt nem tudjuk utánacsinálni, mert annyi anyagot nem tudunk összekaristolni egy helyre.
1995-ben a Colorado-i egyetemen már elõállítottak Bose-Einstein kondezátumot rubidium atomokból, amit 2001-ben nobel díjjal is jutalmaztak.
Amugy nem minden 0 viszkozitasu anyag Bose-Einstein kondezátum, viszont minden Bose-Einstein kondenzatum 0 viszkozitasu.
A helium es a hidrogen mar a kulonleges kvantum allapot bekovetkezes elott is eleri a 0 viszkozitasu allapotot.
Így van. Ez egy olyan terület, ahol boldog-boldogtalannak lehet bármilyen agymenése, mert garantáltan nem lehet egyértelmûen semmit sem bizonyítani még a sokadik leszármazottja idején sem. Így háborítatlanul szélhámoskodhatnak.
"Viszont a csillag esetén még bõven van hõ és mégis ezeket a tulajdonságokat produkálja." - ezt csak feltételezik. Ha egy csillagász állít valamit, az maximum annyit jelent, hogy õ úgy gondolja, de korántsem azt, hogy valójában is úgy van.
Gondolom azért a nagy érdekesség mert itt a földön gyakorlatilag abszolút 0-ra tudják hûteni a hidrogént, a héliumot (ha jól emlékszem 10ezred vagy ezred fok különbség van csak) az atomok mozgása szinte leáll ezért vannak azok a furcsa tulajdonságok. Viszont a csillag esetén még bõven van hõ és mégis ezeket a tulajdonságokat produkálja.
Ha jól láttam ebben az anyagban, akkor az elsõ cikk ezzel kapcsolatban 1976-ban jelent meg. Szóval igazából nekem az jött le, hogy gyakorlatilag csak a korábbi cikkekben leírtakat "bizonyították", illetve finomították némileg.
Így van! Ezek a rohadék asztrofizikusok mekkora gerinctelen alakok! Képesek megtanulni a kvantummechanikát, kozmológiát, relativitás elméletet; PhD-t szereznek, oktatnak valami egyetemen; és mindezt csak azért, hogy végül jókora pénzeket gomboljanak le A ZÉNADÓMBÓL valami légbõlkapott elmélettel... EZEK ROSSZABBAK MINT A GYURCSÁNYUS ÚR MEG A TELLORISTÁK EGYÜTTVÉVE!!!!
szeretem az ilyen cikeket mikor olyan dolgokrol irnak amit soha senki nem tud kezelfoghatoan bizonyitani vagy mecafolni de hatalmas vitakat indit ell es penzt hoz a az elmelet elinditojanak
szuperfolyadékot már állítottak elõ; de olyan sûrûségû anyagot, amibõl a neutroncsillag áll, olyat nem (és valszeg nem is fognak)
"ha nem eggyezik akkor mért kezelik tényként h ilyen tulajdonságai vannak?" Mert ezek a tulajdonságok a szuperfolyékony halmazállapotból adódnak. Pl.: Gázok tulajdonsága hogy kitöltik a rendelkezésre álló teret. Függetlenül attól hogy milyen gáz, milyen hõmérsékletû vagy nyomású, ez a gázok közös tulajdonsága. A szuperfolyékony állapot olyan amiben a belsõ súrlódás (másként viszkozitás) 0. Ebbõl adódnak azok a tulajdonságok amiket meg lehet figyelni.
De honnan lehet tudni hogy a neutroncsillagban a neutronok tényleg szuperfolyékony állapotban vannak? Biztosan sehonnan. De a neutronok viselkedését modellezni tudják, amibõl az adódik hogy ilyen tulajdonságaik vannak. Tehát feltételezik hogy a modell használható egy neutroncsillag esetében is. Tehát csak feltételezés az egész. Legalábbis az volt egészen addig amíg el nem kezdték vizsgálni ténylegesen a neutroncsillagokat, és ki nem derítették hogy a neutroncsillagok gyorsan hûlnek. A gyors hûlést viszont magyarázni kellett valahogy, és ehhez kapóra jött a szuperfolyékonyság kialakulásának a mechanizmusa. Tehát csak ez a közvetett bizonyíték és az alkalmazott modell jósága (eddig mindig a valósággal összeegyeztethetõ eredményt adott) támasztja alá az állításukat. Igazából a tudománynak ennyi elég is egy állításhoz :(. Természetesen a csillagászok leskelõdnek és ha majd jön valami megfigyelés ami ezzel ütközik akkor majd újra kell gondolni az egészet. Addig viszont ez van. Ha nem tetszik magyarázd máshogy a gyors hûlést. :)
"Én arra tippelek, hogy a cikkben említett csillagászok ezzel tökéletesen tisztában vannak, csak amíg a mondanivalójuk ide hozzánk eljutott több lépcsõn keresztül, valahogy belekerült egy-két neutrinó." Észrevételed helyes, sejtésed majdnem, de nem "egy-két neutrínó" került bele, hanem egy-két antineutrínó került ki a szövegbõl. link
Én arra tippelek, hogy a cikkben említett csillagászok ezzel tökéletesen tisztában vannak, csak amíg a mondanivalójuk ide hozzánk eljutott több lépcsõn keresztül, valahogy belekerült egy-két neutrinó.
Annyi van a dologban, hogy a fúzió során keletkeznek neutrinók, ugyanis a proton+proton->deuteron folyamatban az egyik protonnak neutronná kell alakulnia. (Ez az a folyamat, ami emberi léptékkel nézve iszonyú lassan megy végbe, évmilliárdok kellenek hozzá. Ha nem így lenne, akkor nem lehetnének csillagok.)
Itt valami nagyon nem stimmel. Vagy én vagyok hülye.
Neutrinó (ill. antineutrinó) akkor keletkezik, amikor egy proton neutronná alakul vagy egy neutron protonná. (ilyenkor mindig van a folyamatban egy elektron vagy pozitron is (lepton) amely vagy keletkezik, vagy elnyelõdik)
Ha kettõ, már meglévõ neutron összeragad, abból nem keletkezhet neutrinó, a leptonszám megmaradási törvény miatt.
nekem is furi, hogy laborban kikevertek neutrilló csillag közepében lévõ löttyöt... nem lehet, hogy lehet sokféle szuperfolyadék?
ha nem eggyezik akkor mért kezelik tényként h ilyen tulajdonságai vannak?
A laborban létrehozott szuperfolyékony anyag nem egyezik a szupernovában lévõvel, mivel a laborban hélium vagy hidrogén atomokból hozzák létre mínusz 240-245 fok között, és más hõmérsékletem ez eddig nem is sikerült. a csillagban ez másképp mûködik, több ezer fokon is. A kérdés, hogy hogyan???
Ezt nem értem pontosan, a szöveg azt állítja ez a folyadék itt a földön elõállíthatatlan, de lejjebb említi a tulajdonságát akkor mégis elõállították már?
"szintén a neutroncsillag gyors hõmérsékletesésének tulajdonítja a neutron szuperfolyékonyság kezdetét."
Pont fordítva: a szuperfolyadék okozza a lehûlést, nem a lehûlés a szuperfolyadékot.
A kb. abszolút 0 fokos hélium is így viselkedik, innen tudják. Szóval mégis csak van valami ilyesmi halmazállapot, amit már itt a Földön is megfigyelték.
Azt viszont, hogy mi van egy ilyen neutroncsillagban valszeg nem tudják.
Mellesleg a legszebb, hogy az un neutrinókat is marha nehéz megfigyelni, és ezért tök jó hogy rájuk lehet aggatni minden tulajdonságot, hogy pl oszcillálnak, gyak energiaszintet váltanak, meg ilyenek.
A bizonyítékról kiderült, hogy ugyanolyan meghasalás, mint általában a csillagászok tippelgetései szoktak lenni. Nem tudnak ezek semmit, de azt jó hangosan mondják. Szélhámos banda.
Csak nehogy a terroristák kezébe kerüljön!!
Nagyon logikus cikk lett. Most "elõállítható" földi laboratóriumban ez az új halmazállapot, vagy nem? Tegyük fel, hogy igaz, és nem lehet elõállítani földi laboratóriumban. Akkor a cikk végig nem arról ír...? Vagy akkor honnan tudnak róla bármit is? A vulkániak mesélték?
(További lehetõség, hogy már vannak Földön kívüli laboratóriumaink, amelyekben ilyesfajta kísérleteket is el lehet végezni. :))
Én meg azt gondolom hogy ez egy nagy kivetítõ, olyan hologram féle, és nincs is olyan hogy neutroncsillag, hanem csak egy alienwood-i stúdióban vagyunk statiszták. Aki nem hiszi bizonyítsa be az ellenkezõjét, hozzon nekem neutroncsillag-darabot. Ja és az utat is dokumentálja minimum 3 kamerával... HD-val ha kérhetném, és színessel. Köszi
Én meg csak az afrikai éhezõket tudom idézni: mminmeghalunk!
Ja és mellesleg ez a megoldás a globális felmelegedésre is, venni kell néhány hektó folyékony neutront, lötyögtetni kell mire a keletkezõ neutrinók hõt vonnak ki a környezetbõl.
Na megyek mielõtt K.K. levédeti.
Csak aztán nehogy ezek a spekulánsok összefogjanak a másikokkal és aztán oda menjenek azokhoz, akik meg mernek nagyot álmodni, hogy mindezért valami ideges lényekbõl álló nagyon veszélyes csoport a felelelõs, és a zuniverzum békáinak helyreállítása érdekében erõvel meg kell szállnunk ezt a neutroniumcsillagot, mégha ez már önmagában is a katonák életét követeli. és persze nem kizárt hogy ez a folyadék az autók benzintankjába töltve még hosszú ideig biztosíthatná a nyugati életforma és persze értékrendek fennmaradását is.
Informatika és tudomány
