Ez film! Nem holmi álom világról szól, nincs benne semmi olyan, ami megne történhetne a valóságban is. Az az ember vagyok, aki nagyon beletudja magát élni ilyen filmekbe. Mikor a kézlevágós résznél tartott a film, és azokkal a magas hangokkal érzékeltette a film a fájdalmait... Én is majdmeg haltam! A végén viszont majdnem sírtam, annyira beleéltem magam abba az érzésbe, hogy megmenekült és mehet haza:) Remek film! A dráma, komoly film kedvelõinek muszály megnézni!
Én még nem láttam a filmet de már nagyon sokat olvastam róla és mindenki, legalábbis a többség azt mondja hogy egy nagyon jól sikerült film lett. Szóval majd meg fogom nézni mert nagyon kíváncsi vagyok a fõhõs vívódására. Én nem tudom hogy mit csináltam volna az õ helyzetében. Kelen állapotomban azt mondom hogy én nem tudtam volna megtenni amit õ, de abban a helyzetben amikor tudod hogy két választásod van + az adrenalin és a túlélési ösztön hajt...akkor lehet hogy megtettem volna.
Én is úgy néztem meg, hogy semmi komolyabbat nem tudtam a filmrõl.Csak annyit, hogy egy hegymászóról szól, aki elmegy túrázni és beszorul valahova. Örülök, hogy nem tudtam az egész kézlevágós sztoriról, mert nem biztos beültem volna. Viszont így, eléggé sokkolt a dolog és visszagondolva nagyon tetszett. Az egész lélektani vívódás végig lekötött, igaz a film közepén volt egy kis visszaesés, de végig kell szenvednie a nézõnek a fõszereplõvel együtt, hogy aztán tudja, hogy miért döntött így a hõs ahogy. Nagyon érdekes volt, ahogy rémálmai voltak ( vízáradat), és amikor végül levágja a kezét és el tud lépni a hatalmas kõtõl. Engem az is meglepett, hogy miután amputálta a kezét, meg kellett küzdenie a visszaúttal is. Nem ment az olyan könnyen , mint hinné az ember... A vége is tetszett, hogy bevágták a képeket. Alapvetõen jó filmnek tartom, de akkor se tudtam nézni, amikor levágja a kezét. Túlságosan véres és morbid nekem.
Én még nem hallottam a történetrõl egészen addig, amíg meg nem néztem a filmet, ez azonban semmit nem vont le a film élménybõl, elõször nem tudtam, hogy tudnak egy ilyen "egyszerû" sztorit kibontani 94 percen keresztül, de számomra a rendezõ neve garancia volt és nem is csalódtam! Hiába is spoilerezik el a film bármely jelenetét, ez az összképen és a hangulaton semmit nem változtat, mert aki egy kicsit is beleélõs típus, azt be fogja szippantani a film.
mindig a pankrátorral jövök, tudom :D, de a pankrátor óta a 127 óra az elsõ film, ami igen erõs érzelmi hatást váltott ki belõlem. szóval nagyon jó film :D
külön köszi, hogy az központi eseményrõl nem sokat írtatok. minden kritika úgy kezdi, hogy ez a film errõl és errõl szól. puff. de a fenti példa mutatja, hogy enélkül is lehet elemzést írni, ráadásul jót:)
Hogy a fenébe ne lenne lényeges? De a film nem errõl szól, az ugyanolyan jó marad, akár tudod, hogy mi a vége, akár nem.