ez a film attól sci-fi, hogy a forráskód emberi tudomány által feltalált eszköz. ha csak egy minimálisat változtatnánk hogy a forráskódot helyettesítjük varázslattal,õsi tárgyal vagy egy természetes átjáróval már inkább egy sima kalandfilm. nem lett rossz, csak lapos lett több humort illetve izgalmasabb fõszálat kellett volna belerakni.
"Egy sci-fi akkor jó, ha a benne megtalálható technikának a mûködése elhihetõ. Ebben nem az, a science-hez nem sok köze van, max a fictionhoz."
Szvsz ebben több millió Star Wars, Alien és egyéb fan világszerte nem osztaná a véleményed. A fénykard, a terepsikló, az Erõ, a hiperûr-utazás ugye mind-mind hihetõek? Ugyan már. A sci-fi gyökerei sokkal mélyebben vannak. Ténylegesen Daidalosznál és Ikarosznál kezdõdnek ókori mondákban és regékben, ismeretlen földek utazásával, Lásd Gulliver és Verne történeteit.
Kétféle sci-fi szerzõ van. Az egyik a Verne-iskolához tartozik, és ragaszkodik ahhoz, hogy az általa kiagyalt áltudományokat tudományos köntösbe bújtassa, és úgymond "szórakoztatva oktasson", de akkor is sületlenség, amikor Arthur C. Clarke azt állítja az Ûrodüsszeiában, hogy a Jupiter magja nem más, mint egy Föld nagyságú gyémánt, még akkor is, ha megmagyarázza, hogy mennyi szenet tartalmaz a Jupiter légköre, és mekkora nyomás alatt van, ami bõven elég a szén kikristályosodásához...
A másik fajta szerzõ az, akinek egyetlen célja van: a szórakoztatás, és minél eszelõsebb, fantasztikusabb dolgok kiagyalása, és nem törõdik vele, hogy elvileg megvalósítható lenne-e, vagy sem. Ennek ellenére nem kevésbé tudományosabb a fénykard, a sugárvetõ (blaster), az ionágyú és a proton-torpedó. Bár utóbbi fegyverek nem 100%-ig megvalósíthatatlanok, egyszerûen csak nem praktikus egy két kilométerre ellátszó, világító fegyverrel háborút vívni, ahol a rejtõzködés az egyik nyerõ taktikai fogás.
De ettõl még a Star Wars nem kevésbé szórakoztató, mint az Utazás a Föld középpontja felé, még akkor sem, ha nem is igazán szorítható bele a sci-fi keretébe, hanem afféle ûrmesének vagy ûroperának tituláljuk.
Te elhitted azt, amit a forráskód kifejlesztõje mondott, ennyi. Épp az a lényege a filmnek, hogy kiderült, hogy nem is az emlékeiben mocorog, ahogy azt hitték. Ne a mosdón vagy a leszálláson lepõdj meg, hanem azon, hogy nem halt meg a végén, nem volt semmilyen 8 perc, stb.
SPOILER!!!!!!! De ha nem szállt le a vonatról a halott, akinek az emlékeibe belemásznak, akkor honnan emlékszik arra, hogy a vasúttól 1km-re a kis furgonban atombomba volt?????
Kedves Utokverek, menj el pszichológiaszakra, aztán pszichiátriára (de ne gyógyszerezd ész nélkül a szerencsétlen pácienseket), aztán légy regressziós hipnózis-specialista, és akkor egy olyan hihetetlen ténnyel fogsz szembesülni, hogy regressziós hipnózisban ha leállítod az esemény újraélését és megkéred a pácienst hogy járja körbe a helyszínt és mondjuk nézze meg az autó rendszámát, ami mondjuk hátulról ütötte el ezért soha nem láthatta, meg tudja nézni. Még akkor is, ha egész életedben agyalva sem jössz rá hogy hogyan lehetséges ez. Na persze aki fennakad ezen, abból soha nem lesz specialista.
Szvsz baromság a film, egy adag emlékben hogyan találsz meg olyan infókat, ami nem is szerepelhet benne? Példának okáért, a mosdó fölötti tároló kinyitása, amit valószínüleg a halott soha nem tenne meg, és még sok ilyen. Nem kaphat emlékekbõl olyan infókat, amik nincsenek benne.
Egy sci-fi akkor jó, ha a benne megtalálható technikának a mûködése elhihetõ. Ebben nem az, a science-hez nem sok köze van, max a fictionhoz.
Informatika és tudomány
A fénykard, a terepsikló, az Erõ, a hiperûr-utazás ugye mind-mind hihetõek? Ugyan már. A sci-fi gyökerei sokkal mélyebben vannak. Ténylegesen Daidalosznál és Ikarosznál kezdõdnek ókori mondákban és regékben, ismeretlen földek utazásával, Lásd Gulliver és Verne történeteit.