A HT összefoglaló az pongyola volt, de le is írtam, hogy SZÁNDÉKOSAN. Írhattan volna úgy is, mint a manõverezõ légiharcosat, az már jóval durvább volt, de ott is szándékosan fogtam magam vissza.
Írhatnék 100% mérnöknyelven és kibaszottul szárazon csak_
ad.1 sokan el sem olvasnák. ad.2 sonek nem értenék meg
A cikkeim fokozatosan egymásra épülnek. Nem tûnt fel? :)
Nem kapom fel gyorsan a vizet. Az értetlenségen kapom fel a vizet.
Mert azt válaszották. Komoly állami támogatásból ment a fejlesztés, de akkoriban más világ járt. Felhívom figyelmedet, hogy 50 éve indult az a projekt és lényegében félkatonai jellegû fejlesztés volt..." Tehát igen. Tisztelt Bíróság, nincs több kérdésem.
Én a netet tényleg csak szórakozásra használom. De tisztelem a szorgalmadat, amivel az anyagokat összelapátoltad, ha a tudásodat nem is. Kb 10-15 tankönyv anyagát szedted össze pl a a légiharcászatos alkotásodban. Más kérdés, hogy a pongyola fogalmazás miatt a vizsgákon, ha valaki csak ebbõl készül max 3-ast kapna.
Általában a VSZ oldal ismerete nagyjából hiányzik a mûveidbõl, erre is rá kéne gyúrnod. Meg arra is, amit nekem, mint "filozófusnak" fölrósz, hogy álmodozok. Nem álmodozok, hanem ez a hadmûveleti, stratégiai szint a katonai témákat nézve, ami nálad úgy tûnik, az írásaidat elolvasva szintén kimaradt. A harcászatból is csak azt látod, amit az amcsik gondolnak és kb. ennyit tudsz.
Az is bajod, ha már itt tartunk, hogy iszonyat gyorsan felkapod a vizet, a vitát a tudásod elleni támadásnak érzed és elkezdesz személyeskedni. Nem érvelsz, hanem kijelentesz, de ezt is már írtam és nem csak itt. Kicsit talán távolságtartóbbnak kéne lenned, ha komoly nyílt netes szerepet akarsz vállalni. Pl Cifu-nak ez nagyon jól megy, vegyél róla példát szerintem.
Igen, igazad van, egy szinten egy névtelen bozótharcos vagyok, de fogd föl úgy, hogy legalább tudod virtuálisan, hogy az milyen, ha egy ilyen rá támad egy nem erre kiképzett reguláris harcosra pl. valamelyik mostani aszimmetrikus háborúban. Én azt tenném.
Mert azt válaszották. Komoly állami támogatásból ment a fejlesztés, de akkoriban más világ járt. Felhívom figyelmedet, hogy 50 éve indult az a projekt és lényegében félkatonai jellegû fejlesztés volt...
A gépbõl meg 20 db épült és igen speciális volt minden téren. Ilyen soha többet nem lesz a világ jelen állása szerint. Pont. a Concorde progam gyakorlatilag Európa Apollo programja volt.
Kezdek kételkedni abban, hogy tényleg komolyabb közöd van a technikához.
Veled ellentétben nem én vagyok egy nick a netem. Miér van az, hogy lényegében a trollok és konetóhívõk 100%-a anoním a neten? És arcomat és személyazonosságotmat adom a véleményemhez.
Olvasd el a HTKA-s cikkeket és leszrûheted, hogy mihez értek és mihez ez. Az, hogy te mihez értesz azt nem tudom, mert szó szerint semmiféle természettudományos vagy mûszaki jellegû kommentet sem sikerült mindezidáig összehoznod, csak elmélkedsz, mint egy elbaszott filozófus...
Nem hogy elszakadni, de még teljesen kihasználni sem tudjuk, lásd pl. a lenti "1-2" hszt.
Hihetetlen, hogy 2011-ben is még képtelen elszakadni a rakétaelvtõl... :(
Jól leírtad milyen gondok lehetnek egy csupaszárny géppel. Mondjuk most nézegetem a NASA blended wing body tanulmányait, ott a hajtómûvet valahogy nem rakják be a törzsbe, igaz az még szubszonikus. Hát ja, vannak gondok. Xar lehet a 3. osztályon utazni ablak nélkül, vészkijárat is gáz. De pl van egy iszonyú elõnye a hagyományos gépekhez képest: 20-40%-kal kevesebbet fogyaszt!:) Mármint fogyasztana, ha belevágnának. De én is csak ismételni tudom magam, ha a Sonic Cruiser is túl egzotikus volt, akkor egy blended wing body gép még inkább, egy sst meg maga a megtestesült szájönszfiksön!
Azonban a Boeing B2707 inkább a Concorde-hoz hasonlított volna + vízszintes vezérsík, tehát még konzervatívabb kialakítású. 53m fesztávval, 93 m hosszal, 5m-es törzsátmérõvel, és ugye 300 utassal. A NASA projekt a 90-es években gyakorlatilag ezt updatelte, új hajtómûvel, új szerkezeti anyagokkal. Mint írtam, fele repülési idõ, 1,2X jegyárakkal. Sok embernek szerintem ez elfogadható lenne. Neked valamiért nem. Pedig tartok tõle, hogy még annyira sem néztél utána a témának, mint én.:D
"Én meg n+1-jére mondom, hogy eza bullshit, mert ha ez igaz lenne akkor a gép létezne és megvennék, mert nem lenne kpckáztos. Gyakorlatilag szándék sincs arra, hogy ilyen gép legyen. Tényleg nem értelek, hogy miért tagadod valóságot. Ennyi erõvel azt is állíthatdán, hogy a Nap nyugaton kel fel." Nem mondod, jó hogy nem azzal jössz, hogy télapó sincs! Azért az marha hosszú út, amíg egy forradalmi elgondolásból termék lesz, minél forradalmibb, annál inkább kell valami állami garancia, nem arra hogy légiflottát állítson föl, hanem, hogy a fejlesztési költségek egy részét átvállalja, legalább a prototipus fázisig eljusson a projekt.
A B2707 gyakorlatilag a prototípus építése közben lett elkaszálva, a kormány támogatta, a Képviselõház meg beintett. Gyakorlatilag ezt is a Vietnami háború körüli perpatvar vitte el, és nem mert a képviselõk tömegesen megvilágosodtak az aerodinamika és a technológia kérdéseit illetõen. Prototípus nélkül meg nehéz kész terméket csinálni. És nem igazán meggyõzõ gondolom a légitársaságok felé, ha az állam megvonja a támogatást.
Amúgy olyan "kis" hozadékai voltak a projektnek, mint a szuperkritikus szárnyprofil. Hajtómûve pedig az XB-70 módosított hajtómûve lett volna.
"N+1-szer leírtam, hogy semmi köze ehhez a kormányoknak. A légitársaságok vesznek gépet és nem az USA, Franciaország, stb. kormánya közvetlenül. Sokszor még közevetetten sem." Bameg nézzél már utána!!!!! A Concorde gépnek szerinted miért az a neve ami?
"Khöm. És a szárnyhoz csatlakoztatják a kapukat vagy a törzshöz...? Ezért írtam a méretet. Hiába nagy a hagyományos gép fesztávja, ha elforgatva baromi sûrûn állhatnak be, mert csak a gép orrán és esetleg farkához kell csatlakozni, ami baromi jól elérhetõ. Talán nézegesd már a geometriát, hogy egy csupaszárny gépre pl. hova teszel ajtót és vészkijáratot, stb?" Valamivel jobban át kell alakítani a fogadó kapukat, mint az A380 esetében, el kell forgatni mondjuk 45 fokkal a végét, vagy amennyi a szárny nyilazása, ha a belépõélen vannak az ajtók. Ennyi. A hagyományosabb kialakításnál, meg talán semennyire nem kell átalakítani. Kezdek kételkedni abban, hogy tényleg komolyabb közöd van a technikához. Ha rajtad múlt volna szerintem még a kõbaltánál se tartanánk, hiszen rengeteg kockázatot rejt magába. Pl ha lenne egy a kezembe, meg te is a közelembe lennél biztos beleállítanám a fejedbe!
Ahánz fajta hajtómû van, ahhoz mind mind más cerfificate kell, hogy egyáltalán a burkolatát kinyithasd. Nem túlzás. Ha nincs megfelelõ végzettséged, akkor max. nézheted, de gy ujjal sem nyúlhatsz hozzá. És ez n+1 rendszerre így van. Ergo összelegózni egy gépet nem túl egyszerû, mert minél nagyobb a termékpalatta, annál több szakemer kell, de annák kevesebb idõre. Ez nagyon drága. Az üzemeltetésnél is szintén ez van. Típusvizsga kell, stb.
Szal konkrétan mi a gond egy adott kialakítással. Amúgy melyikkel is pontosan? Mert azt elfelejtetted közölni.
Amikor a Concordeot csinálják lényegében a nyilazott szárnyon és valamiféle deltaszárnyon kívül semmivel nem tudták megoldani a szuperszónikus repülést. A deltaszárnynak alapvetõen jó szuperszonikus tulajdonságai vannak, de a manõverezõ légiharc terén már azért bír komoly hátrányokkal. Viszont a C. nem vadász.
Ami fontosabb volt a C. számára az, hogy a lehetõ legkevesebb szerkezeti anyagból talán ez a legszilárdabb - legalábbis akkor az volt - és hatalmas belsõ terébe sok keró fért, ami kelett is. Viszont, hogy a gép ellenállása kicsi legyen ezért a szárnyhoz mérten a törzs elég karcsú, és baromi hosszú lett. Kis befogadóképessége van a gépnek és menet közben a súlypontvándorlás problémája igen hangsúlyos.
A csupaszárny pont ezért lenne elõnyös, mert mivel a gép gyak egy szárny az ellenállása nagyon kicsi - a siklószáma az egekben van - és úgymond a "törzs" kispórolható. Apró bibi, hogy ilyen formába nehéz utasteret, és minden más belevarázsolni és a földön iszonyatos helyet foglal el.
A gép nem gondolában vinné a hajtómûvet, ami karbantarátsi rémálom. Lénygeében minden komolyabb munkához vagy ki kell húzni, vagy szét kell bonatani a gépet, mert különban a fél gép szervízajtókból állna.
Ezredszer mondom, nincs technikai akadálya a gazdaságos SST-nek.
Én meg n+1-jére mondom, hogy eza bullshit, mert ha ez igaz lenne akkor a gép létezne és megvennék, mert nem lenne kpckáztos. Gyakorlatilag szándék sincs arra, hogy ilyen gép legyen. Tényleg nem értelek, hogy miért tagadod valóságot. Ennyi erõvel azt is állíthatdán, hogy a Nap nyugaton kel fel.
Csak azért hoztam föl, mert az nem olcsó anyag.
Valóban nem olcsó, de inkább a megmunkálása az, ami nagyon drága.
Csak ahhoz jelenleg az állam nem áll pozitívan.
N+1-szer leírtam, hogy semmi köze ehhez a kormányoknak. A légitársaságok vesznek gépet és nem az USA, Franciaország, stb. kormánya közvetlenül. Sokszor még közevetetten sem.
Csak jelzem, hogy az A380 fesztávolsága 79,75 m. Khmmm
Khöm. És a szárnyhoz csatlakoztatják a kapukat vagy a törzshöz...? Ezért írtam a méretet. Hiába nagy a hagyományos gép fesztávja, ha elforgatva baromi sûrûn állhatnak be, mert csak a gép orrán és esetleg farkához kell csatlakozni, ami baromi jól elérhetõ. Talán nézegesd már a geometriát, hogy egy csupaszárny gépre pl. hova teszel ajtót és vészkijáratot, stb?
Továbbra sem gondolsz át jóformán semmit. Számomra az örök troll kategóriája leszel lassan.
Egyébként meg miért én erõltessem meg magad, mikor léthatóan a basic aerodinamika sincs meg?
Úgy volt hogy nem válaszolok, de végre valami kis csíráját mutatod, annak, hogy szakmaimailag megerõlteted magad.
"Hát ezek szerint akkor nem sok gyártósort és összeszerelés láttál életedben vagy nagyon béna szakember lehetsz, ha ezen a területen dolgozol." A kedves olvasóknak most lefordítom, Molni most azt mondta, hogy az állításommal kapcsolatban opponál, mert az azonos típust elõállító gyártósor nem egyszerû rendszer, az is rengeteg szervezési, logisztikai, vagy technológiai és akár jogi, jogosultsági proplémát vet fel, ha a terméken, vagy egyes részrendszerein változtatni akarnak. Én erre most újfent jelezném, hogy ezt én soha nem vitattam, azonban mi lenne, ugye, ha még a jelenlegi kvázi szabványosság sem lenne!? Hiszen ma több száz fõvel is eltérõ utaslétszámú gépeket is kvázi ugyan azon termékként forgalmaznak, de a lényegesebb, hogy gyártásuk alapvetõen ugyan arra a technológiára épül.
"Memutattam, hogy egy megvalósult gép aerodinamikai megoldása milyen volt és azt, hogy eltérõ koncepcióban mennyire szélsõségesen más gépet képzeltek el. Ez az indoklás te vakegér..." És? Ez mitõl érv, ez mit bizonyít!? Nézz meg egy Mig-21-est, aztán nézz meg egy Mig-29-est, kb 20 év van a két aerodinamikai koncepció között. Mindkét gép 2+ M sebességû könnyû vadász. A Mig-29-en olyan apróságok vannak, mint a folyamatos törzs-szárny átmenet, a nagy állásszöget biztosító LERX, ugyan ezt erõsítõ a törzs alatti beömlõnyílás elhelyezés, stb. Szal konkrétan mi a gond egy adott kialakítással. Amúgy melyikkel is pontosan? Mert azt elfelejtetted közölni. Egyszer láttad, hogy valaki beszélt egy olyan valakivel, aki a a neten van egy olyan ismerõse, aki már gondolkodott azon, hogy valami csupaszárny gépet kéne csinálni. Na rágondoltál!?
"A bibi az, hogy az "F-86" szintje is ma egy A340/380 és újgenerációs Boeing gépeket takar... " Ez tudod, hogy bullshit, ugye? Az A380 egy felturbózott elektronikával teleaggatott F86-D. A gép aerodinamikai kialakítása a B707-est másolja, kb ugyan ilyen anyagokból hajtómûvel lényegesen jobb gépet lehetett volna csinálni. Ez lett volna mondjuk a Sonic Cruiser. Csak az, hogy aerodinamikán változtatnak az önmagában 1-2 tized Machot jelentett volna. De ez az ipar sokkal konzervatívabb ennél. Ezredszer mondom, nincs technikai akadálya a gazdaságos SST-nek. Csak az, hogy a fejlesztés pénzügyileg nagyobb kockázatot jelent, mint ezek a legó gépek. A SC mondhatni a piac tesztelése volt. A piac pedig továbbra is túl konzervatív, még egy azonos kategóriájú, fejlettebb aerodinamikájú gépet sem fogad el.
"Minden anyag, technológia drága, ha kis szériában alkalmazzák. Az A380 tele van titánnal, az nem drága!? Itt is csak a nagy szériát kéne biztosítani, mert nem technikai, technológiai az akadály.
Még minig nem esett le. Õrület, hogy mindent el kell magyarázni..." Ezt én is kérdezhetném!? "A titán nem azért kell a gépbe, mert olyan rohadt nagy hõterhelés éri. BTW a titánt ötvözõként is használják a gépben - ha jól értem a leírást - és különbõzõ ötvözött formáit használják itt-ott. Viszont titán ás titán között is nagy eltrés lehet, ahogy acél és acél között is." Hát ilyet meg kimondott, hogy azért kell? Csak azért hoztam föl, mert az nem olcsó anyag.
"Az A380 egy kurvadrága gép, de az ilyen megoldások miatt lett nagyon könnyû fajlagosan a cucc. Emiatt van az, hogy gazdaságosan üzemeltethetõ hosszútávon, a teljes életciklusra vetíve. Visznt a megtérüliés ideje nem két perc. A befeketetési költség hatalmas, nem sok cég engedheti meg magának." És ha az A380-at kicseréled mondjuk SST-re, akkor kiderül, hogy ugyan arról beszélünk, az SST-re is ugyan azok a piaci törvények vonatkoznak. Csak ahhoz jelenleg az állam nem áll pozitívan.
"Mennyit kellene eladni belõle? A gazdaságok gép darabszámmal számovla hol lenne annyi reptér, ami ekezek fogani is tudná, ha valami csoda folytán mindenhol repülhetne szupeszonikusan? Hol szállna le az a sok gép? Hova állna be a reptéren egy 80 méteres csupaszárny gép? Stb. " Csak jelzem, hogy az A380 fesztávolsága 79,75 m. Khmmm
Szerintem te csak hasba akarsz akasztani bennünket. Hiszel valamit, szajkózol személyeskedsz, de még csak utána sem nézel, annak amit leírsz. Mert azt HISZED, hogy az úgy is van. Ráadásul van egy prekoncepciód, hogy én mit akarok mondani, arra válaszolsz és nem arra, amit valóban leírtam.
Miért? Rólad hol kellett volna hallani? Egyébként meg más véleménye szerint is nagyon színvonalas cikkeket írtam a HTKA.hu oldalnak. (Már, ha 30-100 oldalas anyag az egyáltalán cikk és nem könyv vagy tanulmány...)
Úgy tudom ez a terület a szakmádba vág. Errõl azért bõvebb véleményt vártam volna.
Azért egy sima áramlátechnikusi egyetemi diploma és érdeklõdés nem tesz mindenkit aerodinamikussá a szuperszonikus repülés terén. Engem sem. A nyilvánvaló jeleket magad is látnod kell az aerodinamikia alapkoncepció terén.
És a gépen a gyártósoron meg még sem kell változtatni.
Hát ezek szerint akkor nem sok gyártósort és összeszerelés láttál életedben vagy nagyon béna szakember lehetsz, ha ezen a területen dolgozol. Én nem vagyok gyártómérnök, de legalább tudom, hogy mi az az ütemezés és ráfordított munkaóra és látok még n+1 bibit, hogy miért nem 2x2 szintû probléma ez. Tudod te, hogy kinek és milyen certificattel kell bírni, hogy XY dolgot megtehessen a géppel? Tudod te, hogy ez mennyibe kerül?
Kijelentés, indoklás meg semmi.
Már írtam máshol. Mintha süketek és vakok gyülekezetének magyaránznám, hogy milyen a madárcsicsergéses napfelkelte.
Memutattam, hogy egy megvalósult gép aerodinamikai megoldása milyen volt és azt, hogy eltérõ koncepcióban mennyire szélsõségesen más gépet képzeltek el. Ez az indoklás te vakegér...
Egyik gép sem képes felvenni a versenyt fajlagosan utaskapacitás / idõ*táv terén sem fajlagos árban az elõzetes elképzelések szerint a mostani gépekkel sem úgy, hogy hozzájuk képes annyira hi-tech lennem, mint az F-86-hoz képes mondjuk egy F-16-os. A bibi az, hogy az "F-86" szintje is ma egy A340/380 és újgenerációs Boeing gépeket takar...
A Concorde a törzsével a konvecnionális utasszállítohoz még közelebb van, de ott is gigantikuisan nagy problémák voltak és a gép méretéhez és tömegéhez képest kevés utast vihet.
A csupaszárny konstrukciónak meg olvass utána magad.
Minden anyag, technológia drága, ha kis szériában alkalmazzák. Az A380 tele van titánnal, az nem drága!? Itt is csak a nagy szériát kéne biztosítani, mert nem technikai, technológiai az akadály.
Még minig nem esett le. Õrület, hogy mindent el kell magyarázni...
Az A380 egy kurvadrága gép, de az ilyen megoldások miatt lett nagyon könnyû fajlagosan a cucc. Emiatt van az, hogy gazdaságosan üzemeltethetõ hosszútávon, a teljes életciklusra vetíve. Visznt a megtérüliés ideje nem két perc. A befeketetési költség hatalmas, nem sok cég engedheti meg magának. A titán nem azért kell a gépbe, mert olyan rohadt nagy hõterhelés éri. BTW a titánt ötvözõként is használják a gépben - ha jól értem a leírást - és különbõzõ ötvözött formáit használják itt-ott. Viszont titán ás titán között is nagy eltrés lehet, ahogy acél és acél között is.
Ilyen húzásokkal érik el azt, hogy más szubszonikus gépnél fajlagosan olcsóbb legyen hosszútávú repüléseken. Akkro hogyan nyomod le ezt a gépet, mikor ötcsillagos méregdrága szerkezeti anyagokból építik a gépet? Mibõl kellene építeni egy szuperszonkus gépet, hogy olcsó legyen fajlagosan? Pedig még csak az alapvetõ szerkezeti anyagoknál vagyunk, hajtómûrõl é belsõ elrendezésrõl egy kurva szó sem esett.
Mennyit kellene eladni belõle? A gazdaságok gép darabszámmal számovla hol lenne annyi reptér, ami ekezek fogani is tudná, ha valami csoda folytán mindenhol repülhetne szupeszonikusan? Hol szállna le az a sok gép? Hova állna be a reptéren egy 80 méteres csupaszárny gép? Stb.
N+1 ilyen indok kaszálja el ezeket a gépeket jelenleg.
Aztat nem értem, most komolyan, hogy ha ennyire okos vagy, akkor miért nem hallottunk még rólad máshol. Vagy netán, csak nem tõled vette meg a M$ most a szkájpít!!!????
"Komolyan mondom nem értem, hogy miért erõlteted a nyilvánvaló hülyeséget." Most ebben a vitában? Illetve vitának nem is mondanám, mert tõled csak ilyen érvek hangzottak el: "Az ilyen koncepciótervek többnyire hurráoptimisták." - Gondolom mert megvalósíthatósági tanulmányt rendeltek tõlük, és nem megvalósíthatatlanságit. A lejjebb található legtöbb észrevételedet, amúgy megválaszolják. Kell hozzá fejlesztés, mert ugye a repülõgép ipar nem legó, hogy a szárnyat máshogy rakják rá és akkor már szuperszónikás a göbzi. Ez persze gond, mert viszont vagy 40 éve a szubszonikus utasszállítók, meg valamennyire mégiscsak lego elveken alapulnak. Mi a megrendelõ igény? Hosszabb törzs? OK! Más hajtómû? OK! Fejlesztett avionika? OK! És a gépen a gyártósoron meg még sem kell változtatni.
"Nézz már rá a Concordra. Milyen hosszú, mekkora tömeg és milyen törzse van?" Úgy tudom ez a terület a szakmádba vág. Errõl azért bõvebb véleményt vártam volna.
"Nem túl rég valahol egy csuapaszány konstrukciót képzelt el valaki. Valami 80 méteres fesztáv mellett vinna ~200-250 embert KÉT szinten. Vicc..." Ja vicc, viccet csinálsz belõle, csak még ahhoz sincs érzéked. De miért is?
"Akárhogy variálják a gépet a klasszikus törzs+szárny vagy csupaszárny között nem tudnak mit csinálni a gép elbaszott geometriai igényével." ???? Kijelentés, indoklás meg semmi.
"A hajtómû irtózatosan drága lenne egy ilyen gépbe." Dettó. Amúgy minden új hatómû drága, évtizedenként fejlesztenek teljesen új szériát, vagy inkább 20-25 évenként mostanában.
"A hõterhelés messze a normális felett lenne, a szerzekezi anyagok drágábbak." Minden anyag, technológia drága, ha kis szériában alkalmazzák. Az A380 tele van titánnal, az nem drága!? Itt is csak a nagy szériát kéne biztosítani, mert nem technikai, technológiai az akadály.
"Kis megredenelés, kockázatos fejlesztés." Errõl van szó. Ehhez kéne az állami garancia, támogatás, ami lejjebb viszi a költségeket, biztosítja mind a vásárlót, mind a fejlesztõt, nem a sikerrõl, csak talán arról, hogy emiatt nem fog becsõdölni. Miért is érdeke az államnak mindez, talán csak a néhány 10 000 új munkahely miatt. De hiába pofázom neked, hogy ilyen már volt, ezt már eljátszotta egyszer az ipar, és a politikusok akkor hogy kibasztak mindenkivel. Boeing több 10 000 embert rúgott ki, amikor a kormány kihátrált a projektbõl. Akkor született a mondás: Amikor az utolsó ember is elhagyja Seatle-t, majd kapcsolja le a villanyt! ...
Szal eddig kb ezek volta az érveid, nem érvek vagy indokok, csak kijelentések a levegõben. Te-Hülye vagy! Én-Miért? Te-Most mondom hülye vagy! Én-Értem, hogy mondod, de miért! Te-Hát ennyire hülye vagy, hogy nem érted? ...
Tényleg az vagyok, hogy veled leállok nem vitatkozni, hanem veszekedni. Mindig megfogadom, hogy többet nem fordul elõ. De a mostani erõs alapot jelentett, hogy ezt végre be is tartsam.
ÖÖÖÖ, néhány tesztrepüléshez felhasználták a Tu-144, te meg úgy fogod fel, mint valami komoly tervet. Röhej.
BTW és úgy emlékszem, hoy csak terv volt egy NASA + orosz együttûmködés, amibõl nem lett semmi. Gondolom az anyagiak miatt.
Az a 300 fõs utasszállítós tanulmány 20 évvel késõbb már csak 200 fõs. Látod, ennyire hurráoptimisták és álmodozók ezek a tanulmányok. Mondjuk 1960-ban meg azt álmodták, hogy 20-40 év múlva Marsutáz. Hát nem lett. Miért? Pont azért, amiért szuperszonikus utaszállítás sem lett elterjedt. A technológiai haladás azért annyira nem volt mindenható és gazdaságo sem.
Komolyan mondom nem értem, hogy miért erõlteted a nyilvánvaló hülyeséget.
Az ilyen koncepciótervek többnyire hurráoptimisták. Nézd meg, hogy mennyi mindenrõl készült hasonló dolog a világon, oszt hol vannak azok. Hát sehol...
Höhöhö... Szerintem igyál még néhány sört, hátha megjön az ötlet.
A NASA csinált egy tanulmányt 1990-1999 között HSR/HSCT rövidítéssel. Klasszikus kialakítás, kettõs deltaszárny, 300 utas, 10 000 km repülési táv, 2-3 M közötti sebesség, összegezve a szubszonikusnál 20%-kal magasabb jegyár, új ötvözetek, de megvalósítható technológia.
Azért erõlködjél még, hátha okosabb leszel náluk. Várom a következõ ötletpetárdát.
De természetesen várom, égve várom, hogy elõadd azokat a fizikai törvényeket, amelyek megakadályozzák a nagy teljesítményû, és ezért gazdaságos SST építését, az emberi gyávaságon, lókupec garasoskodáson és rosszindulaton kívül.
Most így sörözés után csak két dolog.
1. Nézz már rá a Concordra. Milyen hosszú, mekkora tömeg és milyen törzse van?
2. Nem túl rég valahol egy csuapaszány konstrukciót képzelt el valaki. Valami 80 méteres fesztáv mellett vinna ~200-250 embert KÉT szinten. Vicc...
Akárhogy variálják a gépet a klasszikus törzs+szárny vagy csupaszárny között nem tudnak mit csinálni a gép elbaszott geometriai igényével.
A hajtómû irtózatosan drága lenne egy ilyen gépbe.
A hõterhelés messze a normális felett lenne, a szerzekezi anyagok drágábbak.
Kis megredenelés, kockázatos fejlesztés.
Alakul ez!:)
"Én a szuperszonikus interkontinentális repülésrõl beszélek vs. a Sonic Cruiser mint koncepció értelmetlenségérõl, ez meg hogy a faxomba jön ide?" Ha ezt beidézted, akkor mi lenne, ha ezzel is vitatkoznál?
"Elméletileg lehetséges, csak igen szûk kör használhatja és kurva drága, közgazdasági nonszensz. Na, ez lenne a széleskörû szuperszónikus repülés a széles tömegek számára... " Lemaradt egy szó: szerintem. Én azért oda értettem.:) A380-ast, B747-est dögivel veszik interkontinentális járatokat üzemeltetõ légitársaságok: MERT VAN IGÉNY az interkontinentális repülésekre. Nem azért nincs ilyen szuperszonikus gép mert nincs, hanem mert a légitársaságok nem tartják gazdaságosnak egy ilyen utasszállító üzemeltetését, ha a kifejlesztést is nekik kell állni. Illetve most is határon mozognak az olajárak miatt, inkább nem kockáztatnak. Keb ennyi az ok.
"Azon felül a légijáratok tekintélytes része nem is megy olyan messzire, hogy a gép felmenjen 16-18 km magasra, felgyorsuljon M2.0 tartsa értelmes ideig, hogy gazadaságos legyen oda optimalizálni a gépet..." Válaszom: "Én a szuperszonikus interkontinentális repülésrõl beszélek"
"A munkatársam autója 130-as egyenletes tempónál légkondi mellett sem eszik 6-6.2 liternél a kijelzõ szerint. (Skoda Octavia, 1.6-os motorral.)" Köszönöm az információt, hogy megerõsítesz, dugóban, nem egyenletesen pörgetve az annyi mint 7+. És mégegyszer 40 év fejlõdés után ezt elértük egy középkategóriás kocsinál!
"Az utasszállító gépek legggazadaságosabb teljesítménye utazómagasságon az utazósebesség tája. Mivel ott töltik el a legtöbb üzemórát, ezért oda vannak optimalizálva. Tudtomal minden más esetben rosszabb a fajlagos fogyasztás." Olyannyira, hogy a Dzsambó 2M-nél már iszonyatosan gazdaságtalanul fogyaszt és a sárkányon is jelentõs maradandó strukturális károsodások lépnek föl. Nem értem miért kell SST repülõgépnél a szubszonikus utasszállítókból kiindulni amúgy, de mindegy.
"BTW a gép üzemeltetési költségének töredéke a kerozin, ergo irreleváns...
Ezt a Concordera értettem te nagyon te..." Miért abban valami nakvada, ZPE generátor van?
"A 40 éves szupeszónikus gép nem volt képes felvenni a versenyt az akkori szubszonikus gépekkel árverseny terén. Azóta azok a gépek brutálisan olcsóbbak lettek utaskm-re vetítve úgy, hogy az olaj jóval drágább... " Hát most mit mondjak? Mondom pl, ha a Dzsmbóból is csak 20 darabot gyártanak, akkor elég drága lenne a gép a mai napig, ha akarnál egy 21-diket venni. Az üzemeltetés meg pláne drága lenne, ha 40 éves õskövület hajtómû pöfögne benne. És ez az egész nem változtat azon semennyit, hogy az SST, meg a dzsambó adott km-en ugyan annyit fogyasztanak. Mert igaz, hogy jobb lett a hajtómû, de azzal építettek egy batárabb gépet, nagyobb utasbefogadó képességgel, nagyobb tömeggel, az eredmény ugyan az. OK az odáig rendben, hogy a jelenlegi ismert design, gépméretnél ez olyan 300 embert jelent az SST-nél meg 400-500 körül. De fejlettebb desig, blended wing, akármi, ez SST-nél is lehet ugyan annyi!!!!
"És lám, te magad írod le. A gép alapvetõ hi tech volta, elhúzódó fejlesztése és kis darabszáma tette soha meg nem térülõ közvetlen befektetéssé a gépet. Ma egy szuperszonikus gép kifejlesztése olyan kockázatos, hogy elvbõl bele sem fog senki. Akkor még Hidegháború volt és presztízskérdés + napirenden voltak a szuperszonikus bombázók is. Ma egyik sem..." Mi a kibaszott redves vérvörös lilaeres lófaszon vitatkozunk, bárcsak tudnám!!!!!
"A wiki meg mondhat amit akar, de egy pénztermelõ gépet senki nem állított volna le. Lehet, hogy volt pár jó éve, de alapvetõen a Concorde üzemeltetés presztízs okokból történt és ezt soha nem is tagadta senki..." Lefordítom másnak is, amit írsz: "figyu vazze, lehet, hogy igaz amit belinkeltél, de akkor sincs igazad!!!" Ezt a retorikát melyik pártiskolán oktatják?
"A KC-X tender végereménye minde volt csak nem biztos, a legutolsó körig. Az állam meg egyetlen kurva gépet sem vesz, mert a valódban sikeres légitársaságokat nem államok üzemeltetik. Vannak részben vagy teljesen állami tulajdonban levõ társaságok, de nem ezek alkotják a "kemény magot"." Õööö én nem csak a szállító/utasszállító gépekrõl beszélek ám. A Boeing legnagyobb megrendelõje az amerikai állam, csak mert ilyen termékeket gyárt mint: F-15, F18, F-22, B-1, B-2, A-10, AH-64, E-3 stb stb stb, ja és Air Force One:) Csõvezetéken folyik hozzájuk az állami pénz. A 60-as években is õk nyerték az SST tendert.
"Egy modern gazdaságosan üzemeltethetõ, nagy befogadó képességû SST-rõl elmélkedek itten, ha nem vetted volna észre. A Concorde csak azért került szóba, mert az egyetlen üzemeltetett SST
De ilyen nincs és nem is lesz jó darabig. Bármilyen koncepcióban vázolták fel eddig ezeket a gépeket, közelébe sem volt a kapacitásuk a szélestörzsû gépekhez azonos felszállótömeg vagy befoglaló méretet nézve. A fizika törvényei nem engedik."
Mint abban már egyetértettünk alapvetõen a gazdaság törvényei nem engedik. Ezért pl a Concorde is állami projekt volt. De pl a Comet is állami bizottsági tanulmányokon alapult és a maga idejében errõl a területrõl azt mondták, hogy a jet hajtómûvek nem alkalmasak utasszállításra, többek között mert nem gazdaságosak. A 60-as, 70-es években de késõbb is rengeteg terv készült nagy befogadó képességû SST-re, Lockheed L2000, Boeing B2707 . Ez utóbbit választották ki állami szinten, hogy a megépítését támogatják kb 25 légitársaság elõzetesen jelezte, hogy mennyi gépet akar elõször vásárolni, összesen kb 110 gépet jelentett volna (a Concorde-ra ekkor volt kb 75 elõrendelés), a gép M2.7 sebességgel, 277 utassal, 7000 km-re tudott volna repülni. A Concorde kevesebb mint fele annyi utast szállított lassabban és a BA így is profitált belõle. Az olajár robbanás után) 71-ben kaszálták el a programot, tehát egyáltalán nem az olajválság miatt: fasz képviselõk ebbõl csináltak 5 perces hírnevet maguknak.
És hogy lezárjam a kört, ez pontosan azt jelzi, hogy nem azért nincsenek látványos fejlesztések lassan évtizedek óta mert elérkeztünk valami fizikai, tudományos határhoz. Hanem politikai, pénzügyi (nem gazdasági!!!), és presztízs okok miatt.
De természetesen várom, égve várom, hogy elõadd azokat a fizikai törvényeket, amelyek megakadályozzák a nagy teljesítményû, és ezért gazdaságos SST építését, az emberi gyávaságon, lókupec garasoskodáson és rosszindulaton kívül.
Én a szuperszonikus interkontinentális repülésrõl beszélek vs. a Sonic Cruiser mint koncepció értelmetlenségérõl, ez meg hogy a faxomba jön ide?
Írtam, hogy csak egy eltolt hasonlat a nagyságrendi probléma érzékeltetéséhez. Gazdaságos szuperszonikus repülõgépet építeni olyam, mint létrehozni egy olyan úthálózatot, ahol kétszeres átlagsebesség biztonságosan tarható. Elméletileg lehetséges, csak igen szûk kör használhatja és kurva drága, közgazdasági nonszensz. Na, ez lenne a széleskörû szuperszónikus repülés a széles tömegek számára...
Azon felül a légijáratok tekintélytes része nem is megy olyan messzire, hogy a gép felmenjen 16-18 km magasra, felgyorsuljon M2.0 tartsa értelmes ideig, hogy gazadaságos legyen oda optimalizálni a gépet. Azon kívül a gép hatalmas méretéhez képest a átrepülési távolsága mai szemmel nem túl nagy. Egy újabb A330 cirka 30%-kal messzebb mehet el gyak. azonos felszállótömeg mellett töredék áron, 3-4-szer több utassal. Sok szerencsét a versenyképes szuperszonikus repüléshez.
Tényleg nem látod be, hogy gyakorlat és a világ máshogy látja a szuperszonikus utasszállítást? Technikailag lehetséges, de nem éri meg rá gépet fejleszteni, mert nincs rá kereslet.
A gyorshajtás nagy kockázata meg arra akart reflektálni, hogy iszonyatosan nagy kockázat miniális elõnyért. Na, ez volt a Sonic Cruiser.
Szal marad a 7 lityi.
A munkatársam autója 130-as egyenletes tempónál légkondi mellett sem eszik 6-6.2 liternél a kijelzõ szerint. (Skoda Octavia, 1.6-os motorral.)
Az utasszállító gépek legggazadaságosabb teljesítménye utazómagasságon az utazósebesség tája. Mivel ott töltik el a legtöbb üzemórát, ezért oda vannak optimalizálva. Tudtomal minden más esetben rosszabb a fajlagos fogyasztás.
BTW a gép üzemeltetési költségének töredéke a kerozin, ergo irreleváns...
Ezt a Concordera értettem te nagyon te...
Nem biztos. Ja amúgy a Concorde is 40 éves. Szal
A 40 éves szupeszónikus gép nem volt képes felvenni a versenyt az akkori szubszonikus gépekkel árverseny terén. Azóta azok a gépek brutálisan olcsóbbak lettek utaskm-re vetítve úgy, hogy az olaj jóval drágább...
A szuperszonikus repülés ugyanúgy úri sport ma is. Nézd meg egy vadászgép repóráját és hajtómû élettartamát aztán vesd összes egy kereskedelmi gépével és fakadj sírva.
Ezekkel a szupergazdaságos gépekkel kellene versenyeznie egy szuperszonikus gépnek. Mivel egy ilyen gép általános technikia színvonala brutálisan magas kell hogy legyen, a karbantartás igénye is az. Mivel kevés gépet kellene legyártani még minimális igény esetén is, az árak a csillagos eget verdesnék.
Azt a hajtómûvet az akkori olajárakra kiszámoltan tervezték. Valszeg maga a keró nem is számított semmilyen szempontból korlátnak
És lám, te magad írod le. A gép alapvetõ hi tech volta, elhúzódó fejlesztése és kis darabszáma tette soha meg nem térülõ közvetlen befektetéssé a gépet. Ma egy szuperszonikus gép kifejlesztése olyan kockázatos, hogy elvbõl bele sem fog senki. Akkor még Hidegháború volt és presztízskérdés + napirenden voltak a szuperszonikus bombázók is. Ma egyik sem...
A wiki meg mondhat amit akar, de egy pénztermelõ gépet senki nem állított volna le. Lehet, hogy volt pár jó éve, de alapvetõen a Concorde üzemeltetés presztízs okokból történt és ezt soha nem is tagadta senki...
Mai világban a fejlesztés is úgy kaszálnák el, hogy csak úgy nyekkenne.
Figyuka, egy biztos állami megrendelés
A KC-X tender végereménye minde volt csak nem biztos, a legutolsó körig. Az állam meg egyetlen kurva gépet sem vesz, mert a valódban sikeres légitársaságokat nem államok üzemeltetik. Vannak részben vagy teljesen állami tulajdonban levõ társaságok, de nem ezek alkotják a "kemény magot".
Egy modern gazdaságosan üzemeltethetõ, nagy befogadó képességû SST-rõl elmélkedek itten, ha nem vetted volna észre. A Concorde csak azért került szóba, mert az egyetlen üzemeltetett SST
De ilyen nincs és nem is lesz jó darabig. Bármilyen koncepcióban vázolták fel eddig ezeket a gépeket, közelébe sem volt a kapacitásuk a szélestörzsû gépekhez azonos felszállótömeg vagy befoglaló méretet nézve. A fizika törvényei nem engedik.
Te akartad, ha nem haragszol akkor most szétszedlek mint Flokki kutya a lábtörlõt:
"Nem tudom, hogy ez a 10 év honnan jött. A statisztika 3 évet mutat."Az attól függ melyik statisztika - lásd link Ha szegény vagy és még az egészségtelen környezet is bezavar, hidd el össze jön átlagban is a 10 év. Manapság a gazdagék úgy is nyomulnak a kertvárosba, mondjuk ez is tényezõ persze.
"És akkor eljutottunk oda, hogy miért a sok balfasz gyorshajtó az utakon? 20-30 km-es távokon mennek 90 helyett 110-zel és ...." Mivaaa!? Én a szuperszonikus interkontinentális repülésrõl beszélek vs. a Sonic Cruiser mint koncepció értelmetlenségérõl, ez meg hogy a faxomba jön ide? Az hogy Donor Lajos 140-nel száguldozik a falvakban, majd ugyan úgy toporog a dugóban, hogy a környékrõl beérjen a munkahelyére az elég elbaxott példa. A helyes példa inkább az, hogy 100-zal fehéren ízzó, üveghangú motorral száguldasz a 30 éves Wartburgoddal az autópályán, vagy 190-nel hátradölve, kényelmesen hátradölve, kb ugyan annyit fogyasztva egy luxusmercivel. Szerinted melyikkel érsz át elõbb Bécsbe?
"7 litert már csak városban és 150-as autópálya tempónál. Ha sok türelmes ember vezetne, akkor 70-es átlagsebességgel a fogyasztás 3 liter alatt van százon..." Ha! Hahaha:D De az emberek városban dugóznak, meg széthajtják a verdát az autópályán, ez a realitás. Szal marad a 7 lityi.
2. "Lásd fent. Te a 40 éves B747-tel jössz, ami ma a ki nem szarja le kategória." Nem biztos. Ja amúgy a Concorde is 40 éves. Szal? Én csak azt akartam jelezni, bár valszeg ez nem tûnt föl, hogy a gazdaságos (leg hosszabb idejû) vs. optimális (leghosszabb repülési távolságú)repülési sebesség között van némi különbség egy adott gép esetében is. Minden gépnek van egy olyan üzemmódja, amikor a legtovább tud levegõben maradni, meg amikor a legnagyobb távolságot repüli le. Érdekes módon ez semelyik gépnél nem ugyan az a profil/sebesség. A legnagyobb távolságú repülés az nagyobb sebességet és magasságot jelent, vagy is is hogy rövid idõ alatt elégeti ugyan azt a kerót. Kvázi mivel a mostani utaszállítók sebessége maximalizált, így gyakorlatilag nem a legnagyobb távolsági profilt repülik adott üzemanyaggal tömeggel, hanem a leghosszabb idõtartam repülést. Ugyan abból a tömegbõl keróból ki lehetne hozni, sõt a fizika szerint ki is kéne hozni egy nagysebességû, nagymagasságú repülõgépet, csak ugye a fejlesztés pénz...etc etc etc.
"BTW a gép üzemeltetési költségének töredéke a kerozin, ergo irreleváns..." Oóóó! Szerintem, ha esetleg valami légitársaság megkeresne, hogy adj nekik tanácsot akkor finoman de határozottan utasítsd el! OK! Ez mindenkinek jobb lesz így hidd el! Hogy kicsit képbe helyezd magad, addig is ajánlom tisztelettel.
3. "Arpó gond, hogy nem ilyen volt a Concorde-nak és a hiperszónikus utasszálítós sem ilyen lenne, mert akkor önerõbõl a büdös életben nem szállna fel. A hibrid hajtómû meg olyan durva, hogy eddig kb. amibõl nem kísérleti mennyiség épült az az SR-71-ben levõ J58 volt és kb. ennyi. Ha tudsz másikat, akkor persze közöld, mert szívesen tágítom horizontomat. :)" Egyrészt jogos, tényleg nincs ilyen. De sok olyan hajtómûvet tényleg nem fejlesztenek ki a gyártók, amit nem is rendelnek meg tõlük.:DDD
"Nem, nem lehet. Akkor létezne és a Conconcorde is repült volna. A gépek gyak. soha nem termeltek nyereséget, de akkor belefért, hogy némi vesztességgel ezek legyenek a BA és a AF flotta ékkövei." Hát nem azért mondom, de talán itt az egész fórumon te tudod a legjobban, hogy hajtómû technológiában miket értek el az utóbbi 20 évben. Na mindegy. Azt a hajtómûvet az akkori olajárakra kiszámoltan tervezték. Valszeg maga a keró nem is számított semmilyen szempontból korlátnak. A gép az akkori kor maximális aerodinamikai, hajtómû, avionika stb technológiáját képviseli. Talán senki nem gondolta, hogy pont a keró lesz ami elkaszálja. Amúgy meg wiki: They progressively raised prices and service quality to match these perceptions.[29] It is reported that British Airways then ran Concorde at a profit, unlike their French counterpart.[113][114][115] British Airways's profits have been reported to be up to £50 million in the most profitable years, with a total revenue of £1.75 billion, before costs of £1 billion.[113] És még így is a katasztrófa után is van aki el tudta volna képzelni a gazdaságos üzemeltetését. Very deeply sorry!
"Kéne a fejlesztéshez valszeg állami támogatás, de ugye a Boeing, az Airbus sztorija másról sem szól.
WTF? A gépek kifejlesztése nagyrészt önerõbõl és saját kockázatra történik. A tankertendernél (KC-X) voltak ilyen felhangok, de az más lapra tartozik tudtommal." Figyuka, egy biztos állami megrendelés, amire elõre tejelnek, és a cég mondja meg hogy mennyi lesz a költség, sõt bármikor szinte korlátlanul emelheti a számlát, mert presztízscégek. Szal te ezt mi faxomnak neveznéd, ha nem kõkemény állami támogatásnak? Amúgy az Airbus szerintem a beindulása idején közvetlenül is kapott gyakorlatilag megrendelésektõl függetlenül. Szal?
"4. Igen a repülõtér gond lehet, de talán a Jumbókat, a göbziket nem arra kéne használni, hogy tárolják az utasokat, amíg a reptér végre fogadja õket, mert ma gyak ez történik.
Ez mi akar lenni?" Találd ki vazze!
"Éppen ezt magyarázom te szerencsétlen. A gépek közötti leszállási idõtartamot az általuk keltett szárnyvégi örvények elhalási ideje alapján határozzák meg. Egy Concorde gépét elég tisztességes volt. Az általa szállított utasok száma viszont egy B737 / A320/21 szintjén volt. Ha ilyen gépek lennéek, akkor a mai légiforgalmi kapacitás elégtelen lenne. A gépek leszállásának bõvítése jóval nehezebb, mint több és nagyobb áteresztõképességû kapukat építeni..." Mirõl beszélsz te szánalomkupac (bocs, csak próbálok a stílusodhoz igazodni, talán kevesebb kommunikációs zavar lesz), ki beszél itt Concorde-ról? Egy modern gazdaságosan üzemeltethetõ, nagy befogadó képességû SST-rõl elmélkedek itten, ha nem vetted volna észre. A Concorde csak azért került szóba, mert az egyetlen üzemeltetett SST utas gép volt. Amúgy azon kívül tök igaz amit írsz, kár hogy nem ezen megy a vita, de nem baj. Mexoktam. :)
Remélem jól szórakoztál (mert én szénné röhögtem magam), és azért tanulságos is volt. Legmélyebb ellenlábasi tisztelettel! N6
1: Mutass egy oldalt ahogy leírják hogyan lehet szénbõl mûanyagot csinálni. 2: Tudom hogy óvodás szintû kémia de nagyon úgy néz ki hogy ez nem megy mindenkinek. (hacsak nem valami mást értessz szén alatt mint én) Én szén alatt a "C" jelû elemet értem 12 es tömegszámmal. Egy marok ilyet fõzhetsz égethetsz csinálhatsz vele bármit de az akkor sem lesz mûanyag. Természetesen lehet iszonyatos költséggel rengeteg lépéssel elõállítani vegyületeket elemeikbõl (ez a totálszintézis) de ennek csak kísérleti jelentõssége van. Pl szerkezetvizsgálatoknál (lehet itt is csak régen volt jelentõssége)
Szénbõl minden elõállítható, ami mûanyagból. Pont. Gyakorlatban is csinálták. Lásd Dél-Afrkia és náci Németország. Mostanában Kína is tesz lépéseket ezen téren.
A szén az szén. Egy elem. A mûamyag egy vegyület.
Ennyire alacsony ma az okatás általános színvonala...? OMG ... :(
A fõ alapanyaga akkor is az olaj. Növényi anyagokból nyilván elõállítható bár ha jól sejtem költségesebb és valószínûleg elég rövidtávon megszivatnánk az éhezõket ha a növényekbõl benzint vagy müanyagot kezdenénk gyártani. Ez nem megoldás. SZénbõl pedig aligha hiszem hogy bármilyen mûanyagot elõ lehetne állítani. A szén az szén. Egy elem. A mûamyag egy vegyület. Van benne ugyan egy rakás szén de egy csomó más is.
Nem tudom, hogy ez a 10 év honnan jött. A statisztika 3 évet mutat.
7 litert már csak városban és 150-as autópálya tempónál. Ha sok türelmes ember vezetne, akkor 70-es átlagsebességgel a fogyasztás 3 liter alatt van százon...
Ez kb annyi elõny, hogy az elsõ taxit éred el a reptéren, vagy az 5.-et.
És akkor eljutottunk oda, hogy miért a sok balfasz gyorshajtó az utakon? 20-30 km-es távokon mennek 90 helyett 110-zel és mutatnak be hajmeresztõ elõzéseket. Azért, hogy nyerjenek 5 percet? Ha felezni akarnák az idõt, az mekkora erõsfeszítés lenne, hogy olyan legyen az úthálózat, hogy ezt engedje? No, kb. ekkora fal a szuperszonikus repülés. A plélda erõsen elbaszott, de a nagyságrend érzékelhetõ és a felesleges célok is erõsen kitûnnek.
1. km-re, távolságra lebontva a Concorde ugyan annyit fogyaszt, mint a Jumbo. Tapasztalat.
Értelmezhetetlen. Melyik Jumbo, milyen hajtómûvel, milyen távolságra? Mert az emelkedés, süllyedés torzít, ahogy a lerepült táv is, mert 5000 km-re több üzemanyagot vissza a B747 és ott fajlagosan jobban fogyaszt.
2. A Concorde gyak egy prototipus volt, sokkal nagyobb gépeket is terveztek, a Jumbo meg a szubszonikus utasszállítás intenzív 20 évnyi fejlõdésének csúcsa.
Lásd fent. Te a 40 éves B747-tel jössz, ami ma a ki nem szarja le kategória. Közgazdasági szempontból irreleváns. ---> Illetve csak azt bizonyítja, hogy méginkább felejtõs.
BTW a gép üzemeltetési költségének töredéke a kerozin, ergo irreleváns...
3. Nem értem mit vitázol, pl egy torló-sugárhajtómûnél azért kevesebb egyszerûbb hajtómû van a világon.
Arpó gond, hogy nem ilyen volt a Concorde-nak és a hiperszónikus utasszálítós sem ilyen lenne, mert akkor önerõbõl a büdös életben nem szállna fel. A hibrid hajtómû meg olyan durva, hogy eddig kb. amibõl nem kísérleti mennyiség épült az az SR-71-ben levõ J58 volt és kb. ennyi. Ha tudsz másikat, akkor persze közöld, mert szívesen tágítom horizontomat. :)
Lehet ilyen gépet csinálni is, gazdaságosan üzemeltetni is.
Nem, nem lehet. Akkor létezne és a Conconcorde is repült volna. A gépek gyak. soha nem termeltek nyereséget, de akkor belefért, hogy némi vesztességgel ezek legyenek a BA és a AF flotta ékkövei.
Kéne a fejlesztéshez valszeg állami támogatás, de ugye a Boeing, az Airbus sztorija másról sem szól.
WTF? A gépek kifejlesztése nagyrészt önerõbõl és saját kockázatra történik. A tankertendernél (KC-X) voltak ilyen felhangok, de az más lapra tartozik tudtommal.
4. Igen a repülõtér gond lehet, de talán a Jumbókat, a göbziket nem arra kéne használni, hogy tárolják az utasokat, amíg a reptér végre fogadja õket, mert ma gyak ez történik.
Ez mi akar lenni?
Tök mindegy a repülõtérnek, hogy a gépek milyen sebességgel érnek oda, az a lényeg, hogy fogadni tudják, márpedig nagyobb utasforgalomról nem volt szó, csak gyorsabb, sûrûbb repülésrõl.
Éppen ezt magyarázom te szerencsétlen. A gépek közötti leszállási idõtartamot az általuk keltett szárnyvégi örvények elhalási ideje alapján határozzák meg. Egy Concorde gépét elég tisztességes volt. Az általa szállított utasok száma viszont egy B737 / A320/21 szintjén volt. Ha ilyen gépek lennéek, akkor a mai légiforgalmi kapacitás elégtelen lenne. A gépek leszállásának bõvítése jóval nehezebb, mint több és nagyobb áteresztõképességû kapukat építeni...
Persze van fejlõdés, pl most már kihagyják az ólmot a benzinbõl, de a füst miatt ma is jó 10 évvel rövidebb a belvárosiak várható élettartama. Az hogy van benne légkondi, tágasabb gyorsabban megy (a megengedett seb persze alacsonyabb!) 10 lityi helyett 7-et fogyaszt, szerintem nem olyan nyilvánvaló fejlõdés, fõleg nem 40 év alatt!
A SonicCruiser egy balfax ötlet volt 1-2 tized Mach-hal ment volna gyorsabban mint egy B747-es. Ez kb annyi elõny, hogy az elsõ taxit éred el a reptéren, vagy az 5.-et.
"A szuperszonikus repülés kurva drága dolog. ...Senkitõl nincs komoly igény szuperszonkus gépre. ...Nagyon kétbites a gondolkodásmód. A gép valahonnan indul és megy. A gépek kapacitása jóval inkább növelhetõ mint az, hogy hány darab gép száll le adott idõn belül. Milyen elegáns errõl megfeledkezni...Csak kit érdekel, ha utaskilométerre olcsóbb a fogasztás, tehát olcsóbb a jegy, mert a gép ~4-szer annyi embert elvisz? Egyébként meg eléggé nehezen elképzelhetõ az, amti írsz. Szimpla fizika. Ha nem hiszeda akkor nézeges specifikus tolóerõ / fogyasztás táblázatokat és diagramokat..."
Kezdjük a végén: 1. km-re, távolságra lebontva a Concorde ugyan annyit fogyaszt, mint a Jumbo. Tapasztalat. 2. A Concorde gyak egy prototipus volt, sokkal nagyobb gépeket is terveztek, a Jumbo meg a szubszonikus utasszállítás intenzív 20 évnyi fejlõdésének csúcsa. Azóta is ilyen jellemzõjû, kialakítású gépeket használunk. Senki nem mondta tehát, hogy a szuper/hiperszonikus gépeknek ezeknél kisebbeknek kell lennie. Ja hogy eddig ilyet még nem csináltunk? Hát ez van, de nem azért mert nem lehet. 3. Nem értem mit vitázol, pl egy torló-sugárhajtómûnél azért kevesebb egyszerûbb hajtómû van a világon. Vannak megoldatlan kérdések, de azért nem az a gond, hogy nem lehet ilyen gépet csinálni, hanem hogy gyakorlatilag mindenki be van xaratva, hogy mi lesz akár pár év múlva is, nem hogy 10-20. "Biztos, hogy nem éri meg!" Mindenki úgy gondolja az olaj ár emelkedik kisebb nagyobb megszakításokkal, de biztosan, miközben ma is lehetne olcsóbb a nafta (csak gondolj az adó tartalmára!). Lehet ilyen gépet csinálni is, gazdaságosan üzemeltetni is. Kéne a fejlesztéshez valszeg állami támogatás, de ugye a Boeing, az Airbus sztorija másról sem szól. 4. Igen a repülõtér gond lehet, de talán a Jumbókat, a göbziket nem arra kéne használni, hogy tárolják az utasokat, amíg a reptér végre fogadja õket, mert ma gyak ez történik. Ha meg ugyan annyi az utas, akkor meg mit vagy bexarva? Tök mindegy a repülõtérnek, hogy a gépek milyen sebességgel érnek oda, az a lényeg, hogy fogadni tudják, márpedig nagyobb utasforgalomról nem volt szó, csak gyorsabb, sûrûbb repülésrõl. Hülye logikád van tudod-e? Mondjuk összeáll a BA, meg valamelyik arab légitársaság, eddig külön indítottak 1-1 jumbót Japánba, most lesz egy közös gépük, ami 2X fordul. Gondolom megérne üzemeltetni, inkább mint 2 batár jumbót fenntartani. Ilyen konstrukciót, együttmûködést meg ma is rengeteget csinálnak. M ameg ez van: biztonságos, bevált repülõtechnika, és a repülõteret, az infrastruktúrát sem kell jelentõsen bõvíteni. Kúl! Minimális beruházás, maximális profit. Ebbe tényleg nem fér bele, hogy SST repüléseket kezdjenek akár jövõre. És mivel mindegyik nagy légitársaság örül hogy talpon marad a kicsikkel szemben nem is fognak kockáztatni, a kicsi meg nem is tud. 5. Hangrobbanás. Tenger fölötti röpködés, nagy magasság, megfelelõen kialakított törzs? Mond valamit? Megszüntetni talán nem lehet, de minimalizálni igen.
Ma egy nezebb kocsi mûködõ légkondival sem fogyasz annyit, mint anno egy totál konfortmentes Lada... Emelett "picit" biztonságosabb. Nagyon nem bírom, amikor a nyilvánvaló fejlõdés jeleit tagadja valaki.
Jah, esetleg azt is nézd meg, hogy keresetarányosn mennyi volt anno egy Lada és mennyi egy mai középkategóriás autó ára. Ja, és nem kell rá X évet várni...
A szuperszonikus/hiperszonikus utasszállítás technológiája egyrészt ma is egyfajta presztizskérdés,
Ha az lenne, akkor lenne ilyen gép és repülne...
Még a Sonic Cruiser is belehalt a környezetbe, hogy fogadókészség nem igazán volt rá. Mivel egyre több ember repül nem a sebesség a lényeg, nagy kapacitásra és kis fordulóidõkre gyúrnak rá, mert mûszakilag ez a reális cél. Ebben van a pénz és nem abban, hogy gyorsan vigyél kevés embert kétszeres sebességgel, de sokszoros áron, amire nincs igazán kereslet. Egy Concorde batár nagy gép volt, de méretéhez képest kevés utast tudott vinni.
Az hülyeség, hogy nincs rá igény, mert ezzel azt mondod, hogy arra van igény, hogy az emberek mint heringek összezárva utazzanak a távol-keletre, Ausztráliába, mert igénylik a 10 órákig tartó utakat.
A vásárlói kereslet elfogadja azt, ami nyújtanak. A fizikát nem tudod meghágni. A szuperszonikus repülés kurva drága dolog. Ha szuperszonikus repülés lenne, akkor a keresleti oldal csökkene, mert olyan drága lene, hogy az emberek nagy része gondolni sem merne rá.
BTW a gépeket nagyon komoly szempontból arra fejlesztik, amire igény van, nem csak úgy "levegõbe" - micsoda képzavar - vagyik hasraütve fejleszik õket. Senkitõl nincs komoly igény szuperszonkus gépre. Pont. Amíg ez így marad, nem is lesz. A szupergazgad embereknek fejlesztett magánrepülgépek terén sincs ilyen igény...
Az a gép, amely pár óra alatt Ausztráliában van, az naponta akár 2X is tud fordulni, vagy többször.
Nagyon kétbites a gondolkodásmód. A gép valahonnan indul és megy. A gépek kapacitása jóval inkább növelhetõ mint az, hogy hány darab gép száll le adott idõn belül. Milyen elegáns errõl megfeledkezni...
Aztán további gond, a hangrobbanás. Sokan nem engednék, hogy szárazföld felett a gép hangsebesség felett menjen. Hogy ezt okkal vagy önös érdekbõl tiltják, az mindegy. Ergo az útvonalak nagy része ki van lõve...
Ha a Dzsambó 12 óráig elpöfög a levegõben, akkor lehet hogy többet fogyaszt, mint egy hiperszonikus gép 40 km magasan 1-2 óra alatt!!!
Csak kit érdekel, ha utaskilométerre olcsóbb a fogasztás, tehát olcsóbb a jegy, mert a gép ~4-szer annyi embert elvisz? Egyébként meg eléggé nehezen elképzelhetõ az, amti írsz. Szimpla fizika. Ha nem hiszeda akkor nézeges specifikus tolóerõ / fogyasztás táblázatokat és diagramokat...
Telejesn a levegõbe írsz mindenféle koncepció és alapvetõ ismeret néklül. Láhatólag minimális szitnen sem gondoltad végig. :(
Annyira élvezek veled beszélgetni. Soxor azon filózok, hogy nem a valós véleményed szerint veszel fel álláspontot, hanem megnézed, hogy a hozzám hasonló konteómániások mit mondanak, és te felveszel egy tök ellentétest, amit aztán körmödszakadtáig védsz. Csak hogy bebizonyítsd, hogy a lehetséges világok közül a legjobban élünk, de ha nem arról csak a büdös komcsik, meg a konteóhívõk tehetnek.
Bár a kocsival kapcsolatban sem jött át igazán, hogy egyetértõleg, kiegészítõleg, vagy ellenvéleményként írtad. Mert még ugye tegyük hozzá, hogy a légkondival, a nagyobb tömeggel és mérettel összefüggésben a kocsik adott kategóriában, kb ugyan annyit fogyasztanak. Kb a kisembernek tehát ugyan annyiban fáj, meg a környezetnek is. Szal ezen a téren nincs elõre lépés. Pedig a 70-es években ment ám a nagy takarékoskodás, meg környezettudatosság. Aztán valahogy leálltunk, manapság meg a városi telepjáró a divat. Great!
A szuperszonikus/hiperszonikus utasszállítás technológiája egyrészt ma is egyfajta presztizskérdés, illetve továbbra is elég sok fejlesztést igényelne. Az hülyeség, hogy nincs rá igény, mert ezzel azt mondod, hogy arra van igény, hogy az emberek mint heringek összezárva utazzanak a távol-keletre, Ausztráliába, mert igénylik a 10 órákig tartó utakat. A380/B747-re meg van igény? Ugyan azon probléma megoldására kitalált szerkezetek azok is, a hosszútávú interkontinentális utasszállításra. Az a gép, amely pár óra alatt Ausztráliában van, az naponta akár 2X is tud fordulni, vagy többször. Van olyan üzemmód, amikor nem az számít, hogy mennyivel megy a göbzi, hanem hogy mennyi ideig repül. Ha a Dzsambó 12 óráig elpöfög a levegõben, akkor lehet hogy többet fogyaszt, mint egy hiperszonikus gép 40 km magasan 1-2 óra alatt!!! Technológia kérdése az egész.
Csak ismételni tudom magam a nyugati világban, az ipari/technológiai lobbi elé került az energetikai és persze a pénzügyi/banki is. Ezért aztán a nyugat gazdasága aránytalan, féloldalas. Technológiai fejlesztés zéró, majd a szolgáltatásból, meg a zolajból lesz pénzünk. Már akinek van ilyenje, ugye.
A Concorde egy olyan korban készült, amikor sokkal szükségesebb volt a személyes jelenlét. Ma már nincs erre akkora igény.
A lebegtetést már más írta. El nem tudták képzelni 40-50 éve, hogy ilyen technológiával hozzák, annyiért hozzák fel ahogy és annyiért is megveszik, amennyiért.
Az autók azért nagyobbak, hogy kényelmesebbek és biztonságosabbak legyenek. Gyûrõdõ zónát nehéz méret nélkül csinálni. Azon felül régen 1-1.2 literes motorok voltak az elterjedtek. Ma már az 1.4, de inkább 1.6 vagy még nagyobb. Aztán van légkondi is az autóban. Ez mind helyigényt jelent.
Pl. egy 16 éves Opel Astrában alig férek el elõl. A bátyus céges autója is Astra, csak éppen 5-6 éves. Akkora a kocsi, hogy pókerpartit lehetne benne tartani a régihez képest. Totál más dimenzió a kettõ...
"Technikailag most is lehetséges lenne a szuperszonikus utasszállítás. Az, hogy erre nincs igény és irgralmataln drága nem jelenti azt, hogy nincs jelen a fejlõdés..." Hát hogy van-e rá igény azt nagyjából nem lehet tudni. A jelenlegi olajárak mellett kb nincs, ebben egyetértünk. Igaz a Concorde, mint luxusgép azért 1-2 évtizedig így is elüzemelt, mondjuk egy új gép kifejlesztése, már nem biztos, hogy megérné.
"Fura, hogy ezt csak az olajra alkalmazod lekezelõ félkonteó stílusban. Minden árát így állapítják meg. Biztosan lehetne még olcsóbb a DVD, az almás termék és a kenyért is, de miért lenne, ha ennyiért is megveszik? Mindenki profitmaximalizálásra megy rá. Akkor miért emelted ki az olajat...?" Ó hát az árat rengeteg módon lehet ám képezni!:) Pl. úgy, hogy olyan árat alkalmazok, amivel a profitom kárára megyek mások alá, hogy piaci részesedést szerezzek. Vagy az alacsony olajárral ösztönzöm a gazdaságot. Na most itt ilyet persze nem tesznek, mert gyakorlatilag legális kartelek útján mûködik az egész olaj ipar, kvótákkal, nagyjából kézben tartott árakkal. Jó 40 éve gyakorlatilag lebegtetve van, hogy mennyi fosszilis energiahordozó áll a rendelkezésünkre, az a propaganda, hogy marha gyorsan el fog fogyni, örüljünk az idõszakos árcsökkenésnek, mert ez hosszútávon csak fölfelé fog menni. Ez a piaci várakozás. "Az meg különösen vastabõrõs, hogy elfelejted azt, hogy 2008 vége után mekkorát zuhant az olaj ára." Egy új technológiát meg nem fognak 5 évig fejleszteni, mert aktuálisan alacsony az olaj ára, ha utána biztos, hogy emelkedni fog. Ebben gondolom egyetértünk. Mert ugye fog?!:)
És tök jó ugye, hogy emelkedik az olaj ára, mert így több lelõhely válik üzletileg elérhetõvé. Csak éppen, a legnagyobb és talán legmélyebben fekvõ gáz/olaj lelõhelyeket még mindig elérhetõk a számunkra technológiailag. Több ezer méter mélyrõl az anyakõzetbõl még senkinek nem sikerült kiszednie pl. a gázt, pedig ez lenne a nagy fogás. Legalább is azt mondják, hogy nem lehet.
Az autók meg egyre nagyobbak érdekes módon, igaz, hogy a motorok sokkal hatékonyabbak, mint a 70-es években, de az átlagos kocsiméret több kategóriát ugrott azóta. Szal az embereknek még is csak van pénzük, még is csak van kereslet a kényelemre? Szerintem az a gáz, hogy Amerikában az olaj/energetikai lobbi lenyomta a technológiai/iparit, és ez kb az egész nyugati gazdaságra kihatással van. Érdekes, hogy Norvégiában, ahol ugye nincsenek a külföldnek kiszolgáltatva ilyen szempontból mennyire másképp mûködik a gazdaság.
Azért az árképzésbõl azt se felejtsd ki, hogy azt a valamit ki kellett fejleszteni, szét kell teríteni, fel kell kutatni az értékesítési csatornákat, stb. Ezt hívják úgy, hogy az "információ ára". Manapság a termékek árát már nem a benne lévõ anyagmennyiség meg a ráfordított gépóra és emberi munka adja, hanem az az információtartalom, amit az a termék képvisel. Pl ott van egy LCD monitor - ha anyagárban gondolkoznánk, akkor hõböröghetnénk, hogy micsoda rablás ennyit elkérni érte - de ha megnézzük azt a folyamatot, amíg az ötletbõl LCD monitor lett, akkor már igenis érthetõ a magas ár.
A 70-es évek elején megjelentek a szélestörzsû utasgépek, azóta is ilyeneket használunk, miközben a szuperszonikus gépek elkaszálódtak, a hiperszonikusba meg már inkább bele se kezdtek.
Technikailag most is lehetséges lenne a szuperszonikus utasszállítás. Az, hogy erre nincs igény és irgralmataln drága nem jelenti azt, hogy nincs jelen a fejlõdés...
Az árat az határozza meg, hogy mi az a maximális pénzmennyiség, ami az emberek zsebébõl kiszedhetõ. És ennyi.
Fura, hogy ezt csak az olajra alkalmazod lekezelõ félkonteó stílusban. Minden árát így állapítják meg. Biztosan lehetne még olcsóbb a DVD, az almás termék és a kenyért is, de miért lenne, ha ennyiért is megveszik? Mindenki profitmaximalizálásra megy rá. Akkor miért emelted ki az olajat...?
Az meg különösen vastabõrõs, hogy elfelejted azt, hogy 2008 vége után mekkorát zuhant az olaj ára. Szóval szintén vastabõrõs azt, hogy nem a kereslet határozza meg az árat. Igen, van más hatás is, de ettõl függetlenül egyetlen termék foraglamzó vagy szolgáltató sem függetlenítheti magát a kereslettõl. Pont.
azért scifit ne kezdj el írni, mert ennél még nemere is jobb... (ja, és fizikusok közelébe se menj, mert igen hamar árkot fognak köréd röhögni)
A 70-es évek elején megjelentek a szélestörzsû utasgépek, azóta is ilyeneket használunk, miközben a szuperszonikus gépek elkaszálódtak, a hiperszonikusba meg már inkább bele se kezdtek. Csak ennyi zavar a légiközlekedés tekintetében.
Persze a fõ ok az energia hordozó, az olaj ára. Amit viszont 73-óta még csak nem is a piac, hanem az OPEC határoz meg. Persze nem az alapján, hogy mi a kereslet-kínálat, vagy a kitermelhetõ valós kõolaj tartalék. Áááá, ez csak a színes brosúrákban van max. Az árat az határozza meg, hogy mi az a maximális pénzmennyiség, ami az emberek zsebébõl kiszedhetõ. És ennyi. Kitör egy háború valahol. Kúl! Mert az emberek úgy is behisztiznek és 73-óta reflexszerûen elindulnak a benzinkútra, és lexarják, hogy magasabb a benzin ára, de vesznek. Most már nem is rohannak a benzinkútra, csak lexarják, tudomásul veszik, hogy automatikusan mindenre emelkedik az olaj ára.
A nyugati energetikai cégek, meg belementek a játékba, mert ez nekik is legalább olyan jó. Az emberek meg rohangálnak mint mérgezett egér, mert mi lesz ha elfogy az olaj! Takarékoskodjunk! Király, még késõbb fog elfogyni, és még jobban fel lehet emelni addig is az árát. Az, hogy nincs hiperszonikus utasszállító, meg olcsó ûrtranszport azt meg magasan lexarják, az olaj itt van a Földön, minek menjenek az ûrbe!?
Bármihez amihez áram kell bármi ami mûanyagból van a szintetikus vegyipar termékeinek nagyon jelentõs százaléka minden ami magától mozog és nem él minden amit szállítani kell minden amit unkagépekkel mûveli kell mindenhez olaj kell. Pontosan meg lehet adni mennyi olaj kelett 1kg kenyérhez vagy egy bocihoz mert bizony olaj felhasználása nélkül az éhinség egy égész csöppet elfogadottabb lenne a világban mondhatnám megszokott. A jelenlegi kultúránk minden tekintetben olajon alapszik ha elfogy vége van. Ezért kell ezen nagyon sürgõsen változtatni.
Az autoiparhoz olaj nelkul mi kell: vas, rez es nemi gumi
Az alumínium hová tûnt? Már motorblokkokat és komplett karosszériák is készülnek ebbõl itt-ott. Persze nem szutyok fajtából...
Ma minden autó teli van elektronikával, abban meg arany és ritkaföldfémek vannak.
Stb.
Par megjegyzes: Az autoiparhoz olaj nelkul mi kell: vas, rez es nemi gumi. Ma mar tudunk olyan elektromos jarmuveket epiteni, amik tisztan aksirol/kondenzatorrol uzemelnek, csak nem olyan jo a hatosugaruk mint a benzineseke. Ha viszont nincs benzin, akkor senkit nem fog zavarni, hogy 100 kilometerenkent 'tankol' 15 percet, mert ez lesz az elerheto technologia. A kulso aramforrasu jarmuvek (pl. villanymozdony) pedig tovabbra is kepes lesz nagy tavolsagot megtenni, gyorsan, teljesen benzin vagy barmilyen szenhidrogen nelkul. (a franciaknal es a japanoknal a vasuti halozatot szinte 100%-ban atomeromuvek szolgaljak ki)
Urhajok technologiaja is fejlodik. Egyreszt a minden jol megy, mostanaban tesztelik a vasimr rendszert, ami a Bussard fele ramjet hajtomu fokozata. A legkorbol valo kijutasra pedig vegso esetben ott van a reaktorral hajtott ramjet, ami egy mukodo es tesztelt technologia (a general electric gyartotta a prototipusokat). Es semmivel nem sugaroz jobban az urhajobol kijovo gaz mint egy atlag japan atomeromu baleset, tehat ha nagyon kell, hasznalhato urhajok palyara allitasara. Ha akarnank mar most is el tudnank jutni a Marsra kb. 1.5-2 honap alatt. Sikertelen inditas eseten pedig csak a foldi sugarzasi szint none meg par csernobilnyival, amit a bolygo meg kibirna. Persze az emberek jelentos resze nem, ezert kutatjak inkabb a kornyzetkimelo technologiakat, mert nem erzik surgosnek hogy az emberiseg attelepedjen egy masik bolygora. Ha majd annak erzik, akkor a donteshozok, ha akarnak, lephetnek, mert a technologia megvan. Ha meg szerencsenk van, akkor lesz egy olcso, kornyezetbarat rendszer, ami a bolygo komolyabb rongalasa nelkul is meg tudja oldani a problemat. Egy hagyomanyos, (szen)hirdogent egeto, egyfokozatos (ssto) ursiklo es egy Bussard ramjet tipikusan ilyen lenne.
Mire elporoszkálnak addigra... bõven odaér a térgörbítõs ûrhajó :)
Ugyan úgy ahogy te sem sülsz meg ha a mikro elé állsz. Csak itt fordítva az emberek a mikró belsejében lesznek védve, míg a hullámok kívûl maradnak.
Nem nagyon értek hozzá, de arra azért kiváncsi leszek hogy 1 böszme enrgiáju mikrohullámú sugár hogy nem fözi (süti) majd meg az utasokat a hajóban. Nem tudom hogy van e az ellen megfelelö szigetelés.
Az rendben van hogy ellövik a világûr pereméig, de hogyan jönnek vissza???
"Információ terjedési sebessége 10x-100x osan meghaladtja akár fénysebességet" Sürgõsen fordulj orvoshoz. Gondolom itt M Jackson halálának hírére gondolsz...
"Mennyi olajunk/uránunk van? Pontosan annyi, mint 40 éve volt, kb 40 évre elegendõ! Hmmm."
Nagyon Hmmm. Tök jó egyre hatákonyabann tudjuk kitermelni ugyan a nyersanyagokat, de egyre drágábban is. Mivel az új módszerekhez gyakran, többször annyi energia kell mint a régi módszerhez.
Mikor merülnek ki a kõolajtartalékok, nem akkor amikor fizikailag hanem: Van egy mérõszám ami azt mutatja 1 hordó kõolaj kitermeléséhez mennyi kõlaj szükséges. Ez a kezdetekben 0 körül volt, (Régen Szaudiaknál konkrétan a földön tocsogott, Kínában az "õsidõkben" bambusznád segítségével fúrtak gáz/olaj mezõbe) most vészesen kezd emelkedni. Ha eléri az 1 egészet leáll a kõolajkitermelés pont. Persze nem teljesen de a kitermelés közelébe telepített szén/atom erõmû segítségével kellene fedezni a kitermelés átalakítás (olajpala) energia igényét. Ekkor az üzemanyagár akkora lesz, hogy átlagember nem fogja tudni kifizetni. Nem ismert nagyon de sok termék elõállításában vastagon benne van a kõolaj. Pl. az autó, azaz ha nagyon drága lesz kõolaj autómatikusan nagyon drága lesz az is. Bizonyos árszintnél visszaesik a kereslet és összeomlik az adott iparág és ekkor beindul a dominó hatás... Ha drága az autó, drága a szállítás is emiatt még drágábbak lesznek a nyersanyagok élelmiszerek... Hamuszórás/hajtépés/sopánkodás marad csak. Ha nem fogunk össze és békélünk meg nagyon csunya móka fog kerekedni persze elõször az ivóvízen és élelmiszeren. az Arab országokból kiinduló válságnak is szerintem leginkább ez (kb 60%) az alapja. /Internet, demokrácia deficit/hiány csak 40%)
Kivéve ha nem jutunk olcsó, közel ingyenes energiaforráshoz...
Relativitás (fény) elmélet. Ugyebár sebességet 2 pont között lehet értelmezni. Az elmélet szerint fénysebességnél nagyobb sebesség nincs. Viszont ha két fénysugár ugyanazon egyenes mentén, de ellenkezõ irányba elindul a két fénysugár egymáshoz képest nem 2C-vel (2xfénysebesség) távolodik csak eggyel. Ehhez kreáltak egyenletet is, meg mindent. No persze jó érthetetlen lett. Mindezt arra alapozták, hogy a sebesség mérésünk a fényen alapszik, de ha szon alapszik soha büzlõ életben nem fogunk fénynél sebesebb értékeket mérni. De ettõl még lehet
Kicsit olyan szitu mintha a hangsebességet kikiáltanánk abszolútnak. Utaznánk a 3xhangsebességel egy repülõn, megmérnénk a hangsebességet és jé ugyanolyan gyorsnak találnánk. Akárcsak fénysebesség közelében, azaz tényleg abszolút a sebessége hehe.
Nyilvánvaló a tér és fény közötti összefüggés, ahogy a hang és levegõ közötti összefüggés. Ahogy a levegõnek szerkezete, nyilván a térnek is van, még ha közvetlenül ezt az átlagember nem is érzéleli ellentétben a levegõvel. Az Einsteini kolosszális hiba ott fakad hogy kitalálta a térnek nincs szerkezete, a fény mint abszolútum csak úgy száguld a semmiben. Ja de mégsem mert a gravitáció elhajlítja, izé akkor a teret is el kéne, de izé aminek nincs szerkezete azt nehéz és ekkor ügyes matematikával idõlassulással megmagyarázta. Nyilván a modelje mûködik, amikor nem arról mélyen hallgatnak, amit nem tudnak megmagyarázni vele akkor gyorsan kitalálnak sötét anyagot illetve, az állandókon kicsit pofoznak.
Ami konkrétan ellentmond és mérhetõ: -Nulponti energia létezése -Információ terjedési sebessége 10x-100x osan meghaladtja akár fénysebességet. Többször is kimérték. A kisérletet elvégzõ tudósok sem merik nyilvánosan kommentálni az eredményeket csak publikálják a méréseket. Hiszen a relativitás elmélettel szembemenni nem tanácsos.
Igazándiból régóta tudjuk, hogy minden relatív. Miért lenne ez alól a fénysebesség? Azaz ha fény "üres" terjedési közegének tulajdonsága megváltozik valószínüleg a fény sebessége is azonnal változna. Nem kell ezt piedesztára emelni. A relativitás elmélet kisérleti alátámasztásait is lehet magyarázni más elméleti alapokon. Érdekes a vákuumenergiával nem nagyon foglalkozik a relativitás elmélet, pedig mindenütt ott van még a fekete lyukakban is. Igaz nehéz kimutatni de ott van. Ezen a szálon elindulva is meg lehetne magyarázni mindent.
De szerintem elöbb lesz ne künk itt egy harmadik világháborúnk.
Ha az emberiség valami csodafolytán nem pusztítja el saját magát akkor is ezen a bolygón fogunk megdögleni.Amig nem égetõen fontos addig senki nem fog komolyan foglalkozni az ûrkutatással csak ilyen tessék-lássék módon aztán pedig majd szépen kihül a napunk elkezdünk pánikolni meg gondolkodni de sajnos az élet nem egy film, ezért ki fog pusztulni az emberiség.Én így látom.És szerintem ebbõl is az lesz mint az összes ilyen jól hangzó ötletbõl, semmi.Lessz itt nekünk hajlitgatható nanotelefon üzemanyagcella a laptopokba meg mittudoménmi de 1. még odáig sem sikerült eljutnunk, hogy a betegségeinket meggyógyítsuk 2. ilyenkor mindig mindenki megfeledkezik arról, hogy a nyersanyagok sem tartanak örökké.
Jaja. 3. és 4. generációs reaktorokkal a földön jelenlevõ URÁN - tehát tórium nélkül - évmilliókra elég + a tengervízben levõ.
Ennek fényében elképesztõ, hogy mennyi baromságra pazarolják az erõforrássokat, mikor a megoldás ott van szem elõtt...
"Mennyi olajunk/uránunk van? Pontosan annyi, mint 40 éve volt, kb 40 évre elegendõ! Hmmm." Az, hogy X évre elegendõ Y nyersanyagunk van mindíg azt jelenti, hogy a jelenlegi világpiaci árokon kb mennyit lehetne gazdaságosan kitermelni úgy, hogy a jelenlegi technológiával is hasznosítani tudjuk. Ha növekszik az ár, csökkennek a költségek, vagy fejlõdik a technika akkor a kitermelhetõ mennyiség is megnõ. Erre jó példa az, hogy a 20. század elején a csak olyan ércbõl tudtak rezet kinyerni, mely legalább 6% -ot tartalmazott az említett fémbõl, de ma már 0,5% tartalmú ércbõl is kinyerhetõ, ezért az akkor becsültnél nagyobbak lettek a készletek.
"Ha képesek lennénk paradigmaváltásra és végre túllépni a relativitás elmélet tetszetõs, de józan ésszel felfoghatatlan torz dolgain" mi a bajod a relativításelmélettel? (már azon kívül, hogy már régen nem elmélet, hanem gyakorlat- és kismillószor igazolták is a kisérletek. mellesleg pl. gps- t sem tudnál használni a relativításelmélet eredményei nélkül...)
Kb 30 éve nem jelent meg olyan új technológia, ami alapvetõen forradalmasította volna az ûrhajózást, a hadviselést, közlekedést, vagy csak a hétköznapi életet. Elõtte azért 10 évente volt valami, nagyobb dolog.
Itt azért picit tiltakoznom kell. Az, hogy itton ebbõl te nem érzel semmit, az nem jelenti azt, hogy nincs. Elég csak a légiközlekedés árait és színvonalát nézni. Milyen hajtómûvek, milyen fogyasztási adattal, mennyivel könnyebb gépek, mennyivel sûrûbb légtér lehet.
Lehet, hogy egyenként nem korszakalkotó dolgok tették lehetõvé, de együttesen már azok.
Amúgy valójában egyetlen paradigma rabjai vagyunk úgy 74-óta. A drága energia paradigmájának. Az energetikai cégek a folyamatos huhogásukkal fölverik az energia árakat, a magas energiaárak ugyan nekik jó, csak a gazdaság nyûglõdik. Ha drága az energia, akkor a fogyasztás után az ember spórol egy csomó dologgal, pl, hogy a hulladékot ártalmatlanítsa, mert az is energiába kerül. Az atom/olaj/energetikai lobbi gyakorlatilag megfojtja a fejlõdést. Nem építünk új erõmûvet? Na és? Kit érdekel, ha a meglevõk is kielégítik azt az igényt, hogy xarrá xopassuk az embereket.
Mennyi olajunk/uránunk van? Pontosan annyi, mint 40 éve volt, kb 40 évre elegendõ! Hmmm.
Hát ha visszatekintek az életemre, (70-ben születtem a Hold-program közepén, még emléxem a Sojuz-Apollo repülésekre, az elsõ ûrállomásokra, 82-ben a Columbia elsõ repülésére, aztán a nyüglõdésre évtizedeken keresztül)akkor a pangás korszaka már beköszöntött. Se új közlekedési eszköz, autó, repülõ helyett, se új energia forrás, se új informatikai technológia, szilícium csipekre épülõ digitális személyi számítógépek, igaz alacsonyabb teljesítményûek, de már akkor voltak, azóta csak a csíkszélesség csökkent. CD, optikai adattárolás detto. Folyadékkristályos kijelzõ detto. Kb 30 éve nem jelent meg olyan új technológia, ami alapvetõen forradalmasította volna az ûrhajózást, a hadviselést, közlekedést, vagy csak a hétköznapi életet. Elõtte azért 10 évente volt valami, nagyobb dolog.
Ok internet, mobiltelcsi. Persze ha nem számítjuk, hogy azok is voltak. Nem érzem, hogy olyat tudnék, amit 20-30 éve ne tudtam volna megvalósítani. Azonban látok egy csomó dolgot, amit mivel nem valósítottak meg, egy csomó más is elmaradt. Pl, ha lenne olcsó és biztonságos ûrutazás, akkor nem lenne gond a nukleáris hulladék hosszú idejû tárolása, mert a Hold, de még inkább a Jupiter ideális helyei az ilyen több 100 000 évig sugárzó anyagoknak. És nem itt a Földön kéne õket kerülgetni. Ha a nukleáris energia jobban elterjedt volna, nem lenne, vagy kisebb mértékû lenne a klíma katasztrófa, nem kéne az energia elfogyásától tartani, olcsó lenne az energia. Az olcsó energia a gazdaságot ösztönzi, sokkal gazdagabbak lennénk egyénileg is. Nagyobb gazdagság kevesebb meló, kevesebb stressz, hosszabb élet, stb stb stb.
Kicsit unom már, hogy a 60-as 70-es években készült sci-fik, még mindíg sci-finek és nem naiv filmvígjátékoknak számítanak.
Szerintem pár kicsi probléma: -Atacama chilében van, azaz nem USA, no itt bukik meg minden, amíg chile esetleg nem csatlakozik usa-hoz. -Egy komplett várost kell felhúzni a semmi közepén -Vízberuházás kb: 50-100 m-usd(miliárd), éves mûködés talán 1 milliárdba belefér. -Atomerõmû némi kis infrastruktúrával 500-600 m-usd, éves díj kijön 10-bõl talán -Repülõtér, vasút, közút - service utak talán kijön 5-10 m-usd-ból
Ehhez képest egész olcsó a vegyszerhordós jelenlegi. Nem vagyok szakértõ meghasaltam csak a költségeket, de arra éppen elég hogy semmi ne legyen a lézeres-mikrohullámos ötletekbõl. Nem csak a sivatag közepén, hanem sehol.
Jelenlegi ûrutazásnak 2 nagy problémája van ami összefügg: -Nincs hordozható kompakt, nagyteljesítményû energiaforrásunk(erõmûvünk), ami esetleg képes lenne önmagát hûteni és nem igényelne folyamatos üzemanyagutánpótlást, mondjuk évtizedekig. -Nincs normális meghajtási mód. Bár ha az elsõ probléma megoldódna, valószínûleg hozná a megoldást a erre is.
Ha képesek lennénk paradigmaváltásra és végre túllépni a relativitás elmélet tetszetõs, de józan ésszel felfoghatatlan torz dolgain (Érdekes, relativitás az elmélet neve és rögtön egy állandóra épít. Miért nem inkább fénysebesség elméletnek nevezik?) , talán használhatnánk tértechnológiákat is. Ez esetben a meghajtás és energia is megoldható lenne.
Persze ha használható tértechnológiához jutnánk, valószínûleg csúnya háborút robbantana ki a föld felszínén.
Ha nem jutunk, néhány év múlva beköszönt a pangás kora és utána jöhet vele a háború. Még atomenergiával csak-csak ellátnánk magunkat igen szûkösen, azonban élelmiszerrel, vízzel, fémmel, olajjal aligha. Ez lenne a fenntartható fejlõdés ugyebár, ami mûködhetne is, de akkor az emberek nagyrészének meg kéne változni, jámborabbakká, lemondóvá, kisfogyasztásúvá (No hummer, háziuszi, jachtocska, repülgetés, hús-zabálás) lenniük.
Zöldtechnológia: Szélturbian, napelem és barátai tök jók, csak jelenleg ezeket az eszközöket nem zöld energiával állítjuk. Ha azzal állítanánk elõ, az utolsó csavarig félek kiderülne hogy elfogadhatatlanul drága lenne. Persze ezen reszelni lehet, kár hogy 30 év alatt nem sikerült olcsón és nagy mennyiséget ezekbõl gyártani minnél magasabb élettartammal.
Az ûrkutatás pont az elõbbiek miatt került újra elõtérbe, hátha végre építhetnénk fenntartható ûrutazási ipart, akkor megindulhatna a nyersanyagoknak ûrbéli/nem földi kitermelése. Ahogy azt Móriczka gondolja... Azonban ehhez közel olyan technológia kellene mint amit a képzelt/valós UFO repcsik tudnak. Azt ugye nem gondolta senki komolyan: -földetéréshez használt bezuhanok a légkörbe hõpajzsot égetek, ernyõkkel bohóckodok mutatvány mûködik ipari mennyiség esetén. -Max 2g-vel gyorsuló eszközök (borzalmas mennyiségû idõ kell még a bolygóközi utazáshoz is)
Erre valamit ki kell találni, ami semlegesíti a tömegvonzást. SciFi szinten persze adott a dolog, csak sajnos más a valóság.
A fentiekkel tisztában vannak az USA döntéshozói is, pont ezért nullázták ki a NASA-t és ajánlanak fel teret más tipusú rég halott ötleteknek. Hiába cirkusz kell a népnek, arra tökéletesek ezek az ötletek. Masszív többszáz milliárd dolláros profitot hozó ûrbiznichez bolhaszellentés. Sajnos most nem mûködik a kis lépésekben haladunk elõre, ezt fényesen bebizonyították az utóbbi évtizedek.
Jaj, és összetévesztettem valamiért egy másikkal. Erre a komment után jöttem rá. :)
A víz hiánya akkor is gond meg a semmi közepe is. Annyi elõnye lenne, hogy az Egyenlítõhöz közelebb vagy, egyes pályák elérése kisebb energiaigénnyel jár.
Tulajdonképen hõmérséklet szempontjából egész kellemes hely. Télen is max csak pár fokkal megy 0-alá. Nyáron sem megy 30 fölé.
Egy ilyen drága kilövõ kiépítésénél a víz,elektromos áram vagy bármi más szállítási költsége elhanyagolható szerintem, a hely jelentette pozitívumok mellett.
A sima lezerrol a cikk irja, hogy anyagilag nem eletkepes. A sima hocserelos megoldasbol anno teszteltek is fedelzeti atomeromuvet hasznalo valtozatot (project rover). A mikrohullamu rendszerbol pedig mar letezik olyan ahol a mikro is fedelzeten van, ezt hivjak vasimr hajtomunek. Ez utobbi egy plazmahajtomu, ami a Foldtol tavolabb nagysagrendekkel hatekonyabb mint a kulso taplalasu megoldasok.
A startram rendszer jonak tunik, de a szemelyszallitashoz nem a legkor fole nyulo torony es a vakumban torteno gyorsitas a jo megoldas, hanem egy vegig a legkorben halado jarmu es raketahajtomuvek hasznalata. Igy a gyorsitopalya vegen nincs lassulas es sokkal olcsobban megepitheto. Gyakorlatilag egy nagysebessegu maglev vonat tetejerol indulna a jarmu, hagyomanyos hajtomuvekkel. Ez kb. legi inditasu pegasus raketa mukodeset hozna, csak foldfelszini inditasu, szemelyszallitasra alkalmas valtozatban.
Spektrumon volt egy dokis abban volt egy részlet egy tudóstól 1960-as évek közepén mondta azt, hogy 69-70ben elérjük a holdalt 80-ra a Marsot 2000-re pedig elhagyjuk a naprendszert (mármint ember vezette ûrhajó). Nem jött be a jóslata sajnos :(
Habár mindkettõnél vannak leküzdendõ akadályok. Például a szél által okozott kilengés. Vagy az ûrfelvonónál a kötél anyaga.... A baj az, hogy még ha gyakorlatban építésre készen is állna bármelyik, az ûrhivataloknak elég sokáig kéne spórolnia, hogy összejöjjön a kezdeti beruházásra fordítandó pénz. Viszont utána a mûködtetés költsége alacsony lenne, feltéve ha megfelelõen kihasználják. Mert ehhez az is kell, hogy akarjunk az ûrbe menni. Mûködtetési költség szempontjából lényeges a kihasználtság. Ha pl 1 évben csak pár kilövés van akkor nyilván nagyon magas lesz, szemben pl 100 akkor a fix költség jobban eloszlik.
Szerintem még mindig az ûrfelvonó a legéletképesebb megoldás, egészen addig, amíg képesek leszünk megfelelõ nukleáris hajtómûvet gyártani.
Akkor meg ott vagyunk, hogy a semmi közepén igen drága üzemeltetni egy ilyen infrastruktrát. Pl. a GW-os erõmûhöz honnan szerzel vizet? Mert minden erõmûnek van vízvesztesége.
Képzeld el, hogy a Kennedy ûrközpont összes eszközének ki kell bírni azt, hogy a külsõ hõmérséklet nem 20-30 fok, hanem 40-50 fok
A cikkben is írta, hogy "A sugarat kibocsátó létesítményhez azonban nem árt egy magasan fekvõ, száraz lokáció, mint például a chilei Atacama-sivatag, meggátolandó, hogy a légkör vízpárája túl sokat nyeljen el a kibocsátott energiából. "
Itt egy összefoglaló wiki-s cikk a nem rakéta alapú ûrkilövési rendszerek elméleteirõl. Vannak érdekes megoldások. Szerintem ellátmányt és mûholdakat is lehetne feljuttatni pl egy batár nagy ágyúval :)
Azért egy köd vagy pára egészem más halmazállapot egy leveshez vagy hamburgerhez képest. Bár most hogy eszembe jut, az idõjárás figyelõ radar pont ezen az elven mûködik. :)
szerinted ha a mikróban felmelegíti a kaját, tehát teszi a dolgát, márpedig a kaja nem csak folyékony halmazállapot, akkor befolyásolja szerinted az esõ pl? vagy a hó? hm? ;)
a napszél az jó kérdés, de szerintem hasonló a helyzet, ráadásul ha zavaró tényezõ lenne, akkor még elméleti síkon sem foglalkoznának a témával véleményem szerint...
Gyorsítórakéta? Azért csak nem annyira húzós tétel egy olyan, ami felviszi a cuccot 30 km tájára.
Egyébként jó lenne definiálni, hogy milyen hasznos terhet akar az ember felvinni. Ha egy B747 szerû gép 10-12 km magasra képes lenne felvinni az egészet, akkor csak onnan kellene 20-30 km magasságig gyorsító rakéta. Onnan meg már mehet mással.
Informatika és tudomány
