Most az egyszer igazat mond. Az anyag tényleg egy ritka dolog. A levegõ meg pláne. A két kezedet is csak azért nem tudod egymáson keresztültolni mint ahogy a "szellem a falon átmegy", mert a kölcsönhatások miatt keletkezõ erõ nem engedi olyan közel egymáshoz a részecskéket. Hiába van baromi sok darab, ha a kiterjedésük kicsi.
A sûrûség fogalma is többféle képen érthetõ. Az optikai sûrûség és az anyagsûrûség -ami talán a térfogatsúllyal szemléltethetõ leginkáb- elég messze áll egymástól. A levegõ esetében ez nem szembetûnõ, de az üveg esetén más talán érzed mirõl van szó.
Ha már akkor pontosan n=6e23/22,41/1000=2,67738E+19 [db] 267 738 000 000 000 000 00 db és nem 120 000 000 000 000 000 db
No igen, de a foton csatornájának a térfogata 1 km hosszon kevesebb mint 1e-25 ml
Azaz egy foton kevesebb mint 1:10 000 eséllyel találkozik a levegõben molekulával.
Persze ettõl még szokott találkozni.. Sok foton sokszoros térfogatban néhány molekulával találkozik..
De a többség nem találkozik.. Ezért közel azonos a levegõben a fénysebesség a vákuumbeli fénysebességgel. Miután a kettõ sebesség arányát a találkozások aránya adja.
Kb egy kocka cukor nagyságú térben 120000000000000000 molekula van Szerinted mennyi az esélye a "légüres"csatornának, és akkor még csak egy köbcentirõl van szó
Miért lenne kizárt? A molekulák sebessége kicsi. (Alapból csak a termikus mozgás van.) Még szélsebesség esetében is csak pár méter/sec a fotonok sebessége pedig 3e8 m/s..
Szia! Ezt nem mondod komolyan ugye? Ha úgy lenne ahogy mondod akkor is kizárt hogy legalább egy molekulával ne találkozzon. "Az esõn is át lehet látni, pedig az esõcseppek is eléggé sûrûn esnek lefelé." De közben látod a cseppeket is.
Sziasztok! Én leragadtam a fénynél. Azt mondjátok illetve mondják, hogy a foton anyaggal érintkezve elveszti foton mivoltját.OK Csak akkor az a kérdés, hogy érzékelhettek foton becsapódásokat ha a fotonnak át kellet haladni a levegõn?
Bizony, így van.. Sõt! Nekem még az is feltûnt, hogy ha jól látom három olyan "iszapbirkózó" nick van, "akik" ugyanazokat a mondatokat írják le topic-ról, topic-ra. Az is feltûnt, hogy mindenkit többnick-ûséggel vádolnak és mindenkinek azt írják, hogy a vádolt az egyetlen aki nem veszi észre, hogy "mindenki más" szembe megy velük. Pedig csak ez a három árva madár az akivel mindenki szembe megy.
Egyébként onnantól kezdve, hogy valaki elkezd belehazudni a pofámba, én beszüntetem az értelmes társalgást. Nem a kommunikációt, azt nem. Csak az értelmes társalgást.
Hülyékhez nincs türelmem.
Nyilván szimpatikus neked, mert pontosan ugyanolyan ostoba, semmihez nem értõ, de mindenbe beleugató faszkalap õ, mint amilyen te magad is vagy. Szép pár lennétek együtt, csak nehéz lenne eldönteni, hogy melyikõtök a férfi a kapcsolatban...
Pont ez tetszik benne, hogy valami döbbenet milyen éles a kontraszt a ti kettõtök (Albertus+Qetanolit) párbeszéde és aközött amit uwu+dronkZero mûvel. Most szigorúan attól teljesen függetlenül, hogy a szakmai kérdésekben kinek van igaza, mert azt én nem tudom megítélni.
Nagyon jó, ahogy sima iszapbirkózást csinálnak a párbeszédbõl. Tetszik ahogy azzal vádol dronk, hogy saját magaddal beszélgetsz. Érdekes, de ez gyakori tünet, legutóbb itt írtam róla. Tehát akinek más a véleménye, az most már nem szimplán idióta, hazug, stb., hanem már a többszemélyûség is szóba jön. A palettáról minden lekerül, aztán ha semmi nem éri el a kívánt hatást, akkor mennek pihenni. Elképesztõ!
Jól elbeszélgetsz saját magaddal azért. Nem tudnád ezt az internet mellõzésével folytatni? Írsz egy levelet, feladod magadnak postán, megvárod, aztán válaszolsz rá. Legalább nem kéne végignéznünk.
Esetleg egy elmeorvost is meglátogathatsz, lehet, hogy hasznos lenne neked egy agyi CT meg egy pszichiátriai kivizsgálás...
Én tudom a hátterét, de az okot sajnos nem. Ugyan az a kapcsolat ami a 7,2 és a sebesség egyes mértékegységei közt. De sajnos rád vár a feladat, hogy alaposabban kikutasd, mert valami nagy titok van a háttérben. A 7,2 fele pont 3,6 ami a m/s és a km/h közti váltószám. Ez nem lehet véletlen! A 7,2 biztos hogy kulcsfontosságú szám, talán a teleportálás kifejlesztésének az alapszáma. De ezt te biztos jobban tudod, mert a halandzsázás a te szakterületed.
Szia! Miért ne lenne jó? Igaz itt is firkálgat két troll.. De õket minden fórumról ismerjük. Mindenki hülye, senki sem ért semmihez sem. :) Agyhalott zombik..
Úgy tudom, hogy még nincs. Egészen mást akart kiszámítani és úgy kapta az eredményt, hogy lefelejtett tagokat. Aztán az eredményre figyelt fel. Azóta keresi a miértjét. Neked van tipped arra, hogy mi lehet a kapcsolat?
Érdekes véletlen. Az esélye valóban elgondolkoztató. Nem tudod véletlenül, hogy miért vagy azt, hogy hogyan bukkant rá a Gézoo? Van mögötte valamilyen elvi-fizikai indok, magyarázat?
...Nézzék emberek! ÉS Fonák Tamás megint nekifut egy számára túl magas akadálynak. Fut, fut, teljes erõbedobással éééés leveri a nyakával a lécet... Hát kedves nézõink, ez megint hanyatt esett...
Na most komolyan Tomikám! A [m³/kg/c²] az szerinted mi?
Kár a gõzért, megint beégtél, az elõzõ egy sokat idézett hsz. lesz úgy érzem. XD
Kérlek te is nézz utána, hogy 1,00045 cm/s sebesség változás relativisztikus Doppler értékeinek különbözete, azaz k= GYÖK((c+v)/(c-v))-GYÖK((c-v)/(c+v))= 6,6743e-11 értékû-e?
Ugyanis a gravitációs állandó értéke 6,6743e-11 [m³/kg/c²]
Nem hiszek a véletlenekben.. A lottó ötös esélye 1/4,4e7 a 6,6743e-11= 66743e-15 egyezésének az esélye pedig 1/1e15 száz milliószor kisebb.
Ha a lottó "véletlen" sem véletlen, egy száz milliószor kisebb esélyû egyezésnek pedig fõleg a cgs mértékegység alapegységét használva.. több mint gyanús, hogy ennek oka van.
Egy érdekességet még érdemes említeni a témában, a polarizáció jelenségét. Sokan úgy gondolják, hogy polarizációs tulajdonságokat csak hullámok mutathatnak, részecskék, kvantumok, így fotonok nem.
Gézoo kollégától kaptam ezt a kis animációt, amely azt mutatja, ahogyan egy antennában az antennára rákapcsolt feszültség (potenciál) hatására meglendülõ, azaz gyorsuló elektronok hatnak a környezetükben lévõ elektronokra, ezzel a gyorsulás hullám, az elektronok tömege és Coulomb törvény által leírtan a ható erõ, idõben késleltetve halad végig az antenna azaz a vezetõ hosszán. Ezzel idõben késleltetve gyorsulnak az egyes elektronok, azaz a fotonok kisugárzása szintén idõben késleltetett.
Ennek a foton felhõnek a tagjai érik el a vevõantennában lévõ elektronokat és a beérkezési hely és sorrend függvényében a kisugárzó potenciál változással azonos irányú hullámzást hoznak létre.
Azaz ami kvantumokkal "nem lehetséges", a valóságban nem csak hogy lehetséges, hanem minden pillanatban lezajlik szerte a világon.
Elõbb is felfedhetted volna magad, akkor nem fárasztom magam. Pont te akarsz modern fizikában szakérteni, mikor még a klasszikus fizika terén is kihívásokkal küszködsz?
Valóban így tapasztaljuk. "Vákuumban a Maxwell törvények értelmében az elektromágneses hullámok, így a látható fény is, egyenes vonalban terjednek"(Fénytani alapjelenségek)"
"Ott is lenne interferencia?" Interferencia mindig, csak és kizárólag anyagon-anyagban képzõdik.
A vákuumban haladó fotonok ha képesek lennének még a vákuumban, a haladás közben interferálni, akkor például a távoli galaxisokról csak interferencia képek érkezhetnének.
Sajnálatos módon, a "régi vágású" vezetõink megkövetelik, hogy a fényrõl úgy beszéljünk, mintha maguknak a fotonoknak lenne kettõs természete. Pedig élõ példa a rést alkotó anyag, vagy a filmen a hajszál anyaga nélkül, vagy más elrendezésnél az ernyõ elektronjai nélkül nem lehetséges interferencia.
Hali! Azt nem mondom hogy értem de már valamit világosodott.Hogy a fotonnal kapcsolatban mire képes a tudomány,annak még nem néztem utána. A foton energiája..... ezt úgy is tudjátok.A rácsos kísérletet normál viszonyok között hajtották végre.Azért kíváncsi lennék vákuumban mi lenne az eredmény."Vákuumban a Maxwell törvények értelmében az elektromágneses hullámok, így a látható fény is, egyenes vonalban terjednek"(Fénytani alapjelenségek)Ott is lenne interferencia?
Hali Clarck!
Azt írod, hogy "Csakhogy, a filmen a prof nem azt mondta hogy nem érkezett meg a foton ,hanem azt hogy igen is meg érkezett de a megfigyelés pillanatától már nem hullám formában terjedt hanem részecskeként."
Feynman közel 900 különbözõ gráffal, mint a szerinte lehetséges "összes" lehetõséggel próbálta leírni a foton viselkedését haladás közben. Feynman abból indult ki, hogy ha megfigyeljük a fotont, azaz befogatjuk (vagy ahogy Qetanolit írta elnyeletjük,) akkor már ezzel a foton jellemzõit változtatjuk meg.
Így ha nem nyeletjük el, hagyjuk, hogy "hagy tegye a dolgát", viszont felvesszük az összes lehetséges és az összes csak logikailag nem kizárható viselkedését, történését haladás közben, akkor abból amit tapasztalunk az útjának végén, visszakövetkeztethetünk arra, hogy a sok lehetõség közül melyik gráfok teljesülhettek.
A kis film nekem nagyon tetszik. Viszont abban igazat kell adjak Qetanilitnak, hogy egyetlen lehetõségként tálal a közel 900 ismert gráf azaz lehetõség egyikét, ezért inkább fogadható el "óvodai mesefilmnek", mint tudományos tartalmat közlõ animációnak.
Hiszen mindannyian tudjuk, hogy foton csak haladó állapotban létezik, haladó foton pedig a jelenlegi ismereteink szerint megfigyelhetetlen. Ezzel a kis film olyat állít ami a tudomány mai állása szerint nem lehetséges, vagyis finoman szólva hazugságot, tévhitet terjeszt.
Hali! Nekem valami nem kerek ebben a dologban. "Na hogyan figyelhetünk meg egy fotont? Ha mit csinálunk vele?
Egyetlen válasz van: Elnyeletjük egy elektronnal. "
Csakhogy, a filmen a prof nem azt mondta hogy nem érkezett meg a foton ,hanem azt hogy igen is meg érkezett de a megfigyelés pillanatától már nem hullám formában terjedt hanem részecskeként. A meg nem figyelt fotonok továbbra is hullám ként viselkedtek. Nekem Schrödinger macskája jut ez eszembe.
Na hogyan figyelhetünk meg egy fotont? Ha mit csinálunk vele?
Egyetlen válasz van: Elnyeletjük egy elektronnal.
Na és ha elnyelettük, akkor helyette egy másik fotont kell küldeni az ernyõre. A másik foton más forrásból érkezik, mint a megfigyeléssel elnyelt. Ezért:
1. más lesz a fázisa az ernyõ elérésekor 2. nem lesz állandó értékû fázis eltérése a többi fotontól 3. nem lesz állandó törtértékû periódusidõ eltérése a többi fotontól
Ezek bármelyike külön-külön is elegendõ ahhoz, hogy az interferencia alapfeltétele ne teljesüljön.
A maszlagtól amit a rajzfilmesek megetettek veled, jobb ha megszabadulsz, mert megfekszi a gyomrodat.
"Mikor fogod fel, hogy a hullámmodell bizonyos esetekben hülyeséget ad?"
Nos, ebben sem vagy pontos!
A hullámok energiáját folytonosnak tekintette Maxwell. Így a folytonosság "elvileg" kizárja a fotoelektromos effektus létét.
Pedig: 1. a hullám terjedést sok féleképpen lehet értelmezni, nem csak vízhullámok módjára.
2. A fotonok egyébként sem hullámozhatnak. (Lásd: A relativitási elméleteket! )
3. A kilépést az elektronok végzik amelyeknek egyébként is van "anyaghullám természete" (Lásd: de Broglie)
Így Maxwell hullám elveivel "IS", idõben változó sûrûségû fotonsorozatok esetében (longitudinális hullámzást keltõ fotonsorozatok) megmagyarázható a fotoelektromos effektus.
Kár volt ezért Nobel díjat adni Einsteinnek. Nem érdemelte meg.
"Nem baj, hogy nem érted, de azért letagadni a létezését má' csak nem illene..."
Azért adtam a Colorádói Egyetemtõl származó linket, hogy megtanulhasd. Jelzem, hogy a nyelv kiválasztásánál rátok otthoni magyarokra is gondoltunk.
Ja. Te meg próbáld meg a #161-ben linkelt videó 3:50-tõl leírt jelenséget megmagyarázni a hullámmodelleddel! Sok sikert!
Mikor fogod fel, hogy a hullámmodell bizonyos esetekben hülyeséget ad? Vagy tényleg le akarod tagadni a részecsketermészetet? Az úgy kompletten a kvantummechanika, amit most így próbálsz elsumákolni.
Nem baj, hogy nem érted, de azért letagadni a létezését má' csak nem illene...
A nyelvtanozást meg csak azért erõszakoltam bele, mert pont arról lenne szó, hogy a fény nem mindig hullám. Igen, amikor hullám, akkor interferál. Amikor meg nem, akkor nem. Ez benne az édi, meg ez magas a kollegának.
A világgal semmi bajom. A többség vagy tudja azt, hogy hogyan képzõdik az interferencia, vagy nem szól bele, nem ír butaságokat. Te azon kevés kivétel egyike vagy aki nem tudja ÉS beleszól.
Te meg azt, hogy mikor és hogyan NEM. Tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy mi az az interferencia, te nem fogod fel azt az egyszerû tényt, hogy a fény nem mindig így viselkedik.
Ha jól beállítod a linken található programot, akkor éppen úgy interferenciát ad két résen (csapon) beérkezõ golyó sorozat, mint hanghullámoknál vagy a fénynél a hullámok.
Az ilyen ráerõltetett és nem pontos analógiák miatt nem fogod soha felfogni a lényegét a dolognak. Igen, az interferencia így mûködik. A fény meg nem mindig.
Te ülsz fordítva a lovon, meg próbálsz valami eszementséget belemagyarázni.
Nem, HA nincs interferenciakép (ez a kiindulási adatunk), AKKOR a golyós modell mûködik. Senkit nem érdekel, hogy az ernyõ hogyan alakítja képpé az észlelést. Gyakorlatilag a helyfüggvényt konkretizálja minden egyes foton/hullám becsapódásakor. Ha olyan helyen jelez fotont, ahol az egyik modell szerint 0 a valószínûsége (ez van a golyós modellnél, amikor van interferenciakép), akkor az a modell abban az esetben rossz.
A matek sem megy túlságosan, ahogy nézem... A négy függvényednek négy különbözõ megoldása van, mert a megoldás itt azt jelenti, hogy "a=...; b=...", és ez bizony mind a négy esetben más.
Itt van példának az amit írtam. Próbáld ki! A golyókat helyettesítsék egyetlen metszeten a vízcseppek..
Mibõl hiszed, hogy nem fognám fel?
Te nem érted. Ha golyócskaként csapódik be az ernyõ elektronfelhõjébe akkor
az elektronok éppen úgy hullám mozgást végeznek, mint a víz a beledobott golyóktól.
Elismerem, sok buta embernek azt verték a fejébe, hogy ha golyó akkor nincs interferencia.. Na de te ne tartozz közéjük!
"Tekintve hogy ugyanabból az adatból indul ki mindkettõ, és más-más eredményt hoz ki, a valóság meg csak egyféleképpen szokott megtörténni, így az egyik modell egy adott helyzetben mindenképp rossz." Ez alaptalan és tetejében rossz feltételezés!
Példák: 3a+8b=11 és 4a+7b=11 és 5a+6b=11 és 2a+9b=11 .. azaz 4 függvény azonos eredménnyel.
Érdemes egy kicsit ismerkedni a hullámokkal. Interferáltatni, stb.
Baszki, nem hiszem el, hogy nem fogod fel.
Amikor "mint egy kis golyócska", két csíkos "becsapódásnyomos" a kép az ernyõn, akkor nem jó a hullám-modell, amikor meg interferenciakép van, akkor meg a részecske-modell ad rossz eredményt.
Tekintve hogy ugyanabból az adatból indul ki mindkettõ, és más-más eredményt hoz ki, a valóság meg csak egyféleképpen szokott megtörténni, így az egyik modell egy adott helyzetben mindenképp rossz. Olyan helyeken is történik észlelés, ahol a modell szerint 0 a helyfüggvény valószínûsége.
"hogy persze, leírható, csak nem ad helyes eredményt. Mert nem ad." Az érdekes lenne! Hol nem ad?
Erre az ovisoknak készült filmecskére utaltál? Ezt ugye viccnek szántad?
Mondjuk az összes modern fizikával foglalkozó irodalomból, a lent linkelt rajzfilmes videóval együtt.
Az mondjuk most már kezd egyértelmûen kiderülni, hogy melyikünk nem érti, a második mondatod konkrétan nem igaz. Eltekintve attól nyelvtani variációtól, hogy persze, leírható, csak nem ad helyes eredményt. Mert nem ad.
Ja, számolhatsz vele, csak nem fog egyezni a valósággal. A letakart réses kép nem alakul ki a valóságban. Ez az ábra az interferenciakép elvi kialakulása, de a két összeadandó tag külön külön nem létezik, akkor részecskemodelles, egyetlen "csík" látszik csak az ernyõn.
Az esemény bekövetkezik (két "csík" az interferenciakép helyett), amit matematikailag úgy írsz le, hogy elfelejted a hullámtermészetet leíró függvényt és maradsz a részecske-modellnél. Ugyanaz a dolog, az egyik a valóságon, a másik a modellen értelmezve, semmi nincs összekeverve.
Továbbra sem értem, min rugózol. De látom élvezed, szal csak nyugodtan.
És ha holnap jön valaki, aki tud egy függvényt, amibe az összes állapot belefér, ad neki egy új nevet, mi lesz? A szokásokhoz görcsösen ragaszkodók továbbra is azt fogják hinni, hogy a Föld lapos.
A "megszokott szóhasználat" csak kamu. Az amatõrök emlegetik a hullámfüggvény összeomlásaként, de csak akkor ha nem tudnak különbséget tenni az esemény és a leíró függvénye között.
Ha megváltoztatjuk az elrendezést, azzal egy másik hullámfüggvénnyel leírhatóvá tesszük az eredmény kialakulását.
Hadd ne a mi problémánk legyen már, hogy nem tetszik neked a megszokott szóhasználat.
Ha nem interferenciakép van az ernyõn, hanem két csík, akkor azt így szokás nevezni, akár tetszik ez neked, akár nem. Felõlem szopózhatsz rajta, lényegen nem változtat.
#145 Én nem merném ezt így kijelenteni. Nem hiszek abban, hogy te ennyire értesz a témához és abban sem, hogy nem változik a tudomány véleménye, ha új eszköz, új módszer, vagy új elképzelés érkezik. Igaz, lassan. Ahhoz is kellett idõ míg elfogadták, hogy a Föld nem lapos.
Mert én már öreg vagyok, megéltem néhány áltudomány érdekes sorsát. Ezek voltak pl.: 1. számítástechnika 2. mikrobiológia
Hozzátennék még két adalékot az elsõhöz: 1. A még ma is mûködõ példányokkal rendelkezõ magyar fejlesztésû TPA gép onnan kapta a nevét, hogy nyilvánvalóan mûködõ számítógépek ellenére tagadták a dolog létezését. Így T(árolt) P(rogramú) A(nalizátor) lett a neve. 2. Az IBM egyik illetékese nyilatkozta: az asztali számítógépek teljesen feleslegesek, jó esetben maximum 5 példány kellhet belõle a világon.
Azért még továbbmennék: 1935-ben írta meg Szathmári Sándor a Kazohínia c. könyvet. A könyv 9. fejezetében szó esik egy nyilvánvaló ostobaságról, miszerint egy ház egyik végét éppen építik, míg a másik végét bontják. A miért kérdésre a válasz: "Hogy hajléktalanul ne maradjunk.", mert az építõk az építkezés idejére kaptak lakhatási jogot. Ez 2010-ben Magyarországon törvényerejû rendelet lett. Szóval...